Kezdőlap Címkék Dollár

Címke: dollár

A jüan kiszorítja a dollárt a kínai-orosz kereskedelemből

Amióta Oroszországot szankciókkal sújtja a Nyugat az ukrajnai háború miatt, Moszkva szisztematikusan leépíti kereskedelmében a dollárt és az eurót. Áttér más devizákra, elsősorban a kínai jüanra.

Oroszország nemcsak kínai kereskedelmében használja mind aktívabban a jüant hanem olyan államok esetében is mint például India – nyilatkozta a Global Times című Pekingben megjelenő angol nyelvű lapnak Li Hszin. A sanghaji egyetem eurázsiai intézetének igazgatója úgy látja, hogy jövőre már a jüan nagyobb szerepet kap Oroszország külkereskedelmében mint a dollár. Régebben az olajüzleteket dollárban kötötték a nemzetközi piacokon, de az oroszok szakítani igyekeznek ezzel a hagyománnyal. India esetében az az érdekes, hogy már nemcsak az olajat, de mást is jüanban számolnak el. India legnagyobb cement gyára, az UltraTech Cement szenet vásárolt az oroszoktól, és ezért kínai jüanban fizetett – jelezte a Reuters hírügynökség.

A jüan előretörését az orosz piacon az is jelzi, hogy az orosz óriás vállalatok elkezdtek kötvényeket kibocsátani kínai pénzben. Oroszország legnagyobb arany kitermelő cége, a PJSC Polyus 5 éves jüan kötvényt bocsátott ki nemrégiben. A kötvények névértéke összesen 4,6 milliárd jüan. Ez 644 millió dollárnak felel meg.

A Rusal alumínium óriás 4 milliárd jüan értékben dobott a piacra kötvényeket. Az orosz cég pénzügyi igazgatója úgy nyilatkozott a Reutersnek, hogy a Rusal hiteleinek 20%-a immár kínai jüanban van.

A jüan-rubel átváltás rakéta sebességgel ível felfelé az ukrajnai háború kezdete óta: augusztusban 6,9 milliárd jüan volt. Ez 61 szerese annak mint amennyi tavaly decemberben volt.

Egyenlőtlen kapcsolat

12 éve Kína Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere – írja a kínai kommunista párt angol nyelvű lapja. Tavaly a két ország közötti kereskedelem mértéke meghaladta a 146 milliárd dollárt. Idén ez minden bizonnyal még nagyobb lesz, mert az oroszok kiszorulnak a nyugati piacokról. Az év első nyolc hónapjában több mint 117 milliárd dollár volt a két állam kereskedelmének értéke. Ez 31%-os növekedést jelent a múlt évhez képest.

Arról nem ír a Global Times, hogy míg Oroszország számára Kína meghatározó fontosságú partner, Peking listáján csak a futottak még országok listáján szerepel. A kínai külkereskedelemben Oroszország részesedése alig haladja meg a 2%-ot, miközben az élen az USA, az Európai Unió és Japán áll. Vagyis Peking számára a Nyugat sokkal fontosabb mint Oroszország. Hszi Csinping kínai elnök ezt állítólag éreztette is Putyinnal amikor először találkoztak az ukrajnai háború kitörése óta Szamarkandban. A kínai elnök a Washington Post  értesülései szerint felszólította Putyint, hogy mielőbb fejezze be a háborút Ukrajnában.

Beszakadt a forint – hol a végállomás?

Kedden még visszaverte a 410-es szintet az euróval szemben a forint, mára már a dollár is és a többi vezető valuta is csúcsokat dönt, vagyis mélyponton az árfolyam.

Folytatódik a forintgyengülés, a magyar deviza még mindig nem ért véget lefelé ívelő pályája. Szakértők szerint mivel átlépte a 410-es szintet is a következő megálló 416 fölött lehet. Mivel ez ma délelőtt meg is történt, vagyis 415 forint fölé mehet az euró ára.

Recessziós félelmek táplálják a befektetői pesszimizmust, persze a mostani mélypont nem csak ennek  köszönhető. Nagy a bizonytalanság a nemzetközi piacokon és ez leginkább a  legstabilabb eszközök felé fordítják a piaci szereplőket. Pontosan

ezért tudott a dollár jelentős mértékben az euróval szemben is erősödni.

Az MNB a múlt heti kamatemeléssel határozott üzenetet szándékozott küldeni a piacnak, jelezve, hogy minden lépést megtesz az infláció leszorításáért, de ez egyelőre édeskevésnek bizonyult. Leginkább költségvetés és a folyó fizetési mérleg hiánya miatt tartják kockázatosnak a magyar gazdaság helyzetét.

Elsődleges fontosságúvá vált, hogy mikorra tud a kormány megegyezésre jutni Brüsszellel. Csak az uniós pénzek folyósítása lenne képes megfordítani a forint további lejtnmenetét. Ha a befektetői hangulat is kedvezőbbé válna ismét több befektető fordulna a kockázatosabb piacok felé.

Az árfolyamtudós jelenti

Nem áll meg a forint vesszőfutása az MNB drasztikus lépései ellenére sem, sőt a kilátások kicsit sem kecsegtetőek.

Ma reggelt reggel fél 10-kor 405,37 forintra emelkedett az euró árfolyama, ezzel új történelmi szintet érte el. Jelenleg 404,90 árfolyamon jegyzik a forintot az euróval szemben. Ugyanilyen gyengén teljesít az USA dollárral szemben is közel a a 387,37-es történelmi mélypont.

A baj nagyságát jelzi, hogy a forint tartósan alulteljesít az olyan  régiós devizákhoz képest mint a zloty vagy a cseh korona. sőt a horvát kuna .

“Nincs jó forgatókönyv Oroszországnak”

A nyugati szankciók hosszú évekre teszik tönkre az orosz gazdaságot – jósolta a Der Spiegel tudósítójának Konsztantyin Szonyin közgazdász professzor.

“Az orosz üzletemberek többsége nem számított háborúra Ukrajnában. Sokkolja őket ami történik. A Szovjetunió bukása után ezek az üzletemberek létrehoztak jövőre irányuló korszerű vállakozásokat, most attól félnek, hogy mindennek vége. Egész eddigi munkájuk eredményét lehúzhatják a vécén. Attól félek, hogy igazuk van, nincsen jó forgatókönyv.”

30-40% is lehet az éves infláció

Ezt jósolja Szonyin professzor, aki Moszkvában a közgazdasági egyetem rektorhelyettese volt, de 2014-ben kénytelen volt távozni posztjáról. (Putyin abban az évben foglalta el a Krím félszigetet).

Azóta a chicagói egyetemen tanít, de most egy évre hazalátogatott Oroszországba. Putyin támadása Ukrajna ellen őt is meglepte. Szerinte évekre elhúzódhat a konfliktus Ukrajnában és maradnak a nyugati szankciók is. Melyek stagnálást idéznek elő, de még valószínűbb a visszaesés. A legrosszabb az infláció, mely elérheti a 30-40%-ot is évente – destabilizálva az egész orosz gazdaságot.

“A nyugati szankciók máris hatnak: hosszú sorok kígyóznak a bankautomatáknál, mert az emberek féltik a pénzüket. Sok bank nem is működik. Az én bankom, a VTB például nem ad ki pénzt. Közben a dollár árfolyama egyre feljebb kúszik: egy hete 78 rubel volt, most pedig 125-130! Már persze ahol még lehet dollárt kapni. Ez összezavarja az embereket.”

 Dehát Oroszország 600 milliárd dolláros devizatartalékot gyűjtött össze a háború előtt?

“Ez igaz, Oroszország pénzügyileg stabil volt a háború előtt. De a szankciók nagyon gyorsan kikezdték a Nemzeti Bankot és a nagy kereskedelmi bankokat. Nagy pénzügyi rendszert ilyen gyorsan még nem sújtottak súlyos szankciók. Kína az egyetlen nagyhatalom, amely nem sújtotta szankciókkal Oroszországot. De milyen az, ha jüanban fizetnek egy orosz kereskedőnek? Olyan pénzben, melynek az árfolyamát a kínai kormány manipulálja!

Ennél is súlyosabb következménye lesz annak, hogy a nyugati szankciók a modern technológiára is vonatkoznak. Ez hosszú évekre megbéníthatja az orosz gazdaságot”- nyilatkozta Konsztantyin Szonyin közgazdász professzor Moszkvából a Der Spiegelnek.

Putyinéknál 24 milliárd dollár?

0

A Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió, amely Prágában székel és a legnagyobb szerkesztősége továbbra is az orosz, cikket közölt az orosz elnök belső körének hatalmas vagyonáról.

Egy nemzetközi gazdasági vizsgáló (ellenőrző?) csoport jelentése szerint Putyin “belső köre” 24 milliárd US-dollár vagyon felett rendelkezik. A kör tagjai Putyin családja, rokonsága, gyermekkori barátai. Van köztünk két nagyon gazdag barát: egy hentes és egy csellista – vagyonuk közel egy milliárd dollár. Hogy vagyonuk miből lett, senki sem tudja. Offshore cégekről és “panamai” kapcsolatokról is ír a vizsgáló csoport. Kiemelve, hogy “papíron és jogilag” Putyinnak szinte semmije sincs.

7 millió elharácsolt dollár

Már akkor sok sebből vérzett a történet, amikor a magyar kormány elengedte a baltás gyilkosként elhíresült Ramil Safarovot.

Safarov, miután egy baltával megölte örmény diáktársát, előbb börtönbe került, majd sokak nagy meglepetésére a magyar kormány hirtelen átadta az ezeri hatóságoknak. Még szinte meg sem érkezett hazájába, máris szabad embernek érezhette magát. Sőt, nem csupán a bilincseitől szabadult meg, de

nemzeti hősként ünnepelték Azerbajdzsánban,

s mint győzelmi lobogót, úgy hordták körbe az országban.

Magyarországon döbbenet és felháborodás kísérte Safarov kiadatását.  Illúziója senkinek nem volt a magyar külügy szakértelmét illetően, de azt senki nem hitte el, hogy ekkora pancserek lettek volna. Pedig

Szijjártóék éppen ezt bizonygatták. Hogy őket megvezették.

Az akkor még a Fideszhez bekötött Magyar Nemzet meg is lobogtatott egy állítólagos levelet, melyben az azeriek állítólag arról biztosították a magyar kormányt, hogy amennyiben Safarovot kiadják Azerbajdzsánnak, odahaza folytatja a börtönbüntetésé.

A legtöbben más okokat sejtettek a háttérben. Jelesül azt, hogy a magyar kormány, illetve annak néhány tagja személyes előnyökre tett szert Safarov kiadatásával. Mert mi másért lett volna Orbánéknak korpás a hajuk, azaz, miért vállalták a nemzetközi szégyent és a hazai tiltakozásokat.

Sokáig – legalábbis a felszínen – nem történt semmi, ám idén szeptemberében kiderült, hogy

az azeri kormány 3 milliárd dolláros alapot hozott létre, melynek célja, hogy közép-európai újságírókat és politikusokat korrumpáljanak.

Nem sokkal később az is kiderült, hogy ebből a pénzből Magyarországra is jutott 7 millió dollár, ahogy azt először az Átlátszó megírta.

Ma Ara-Kovács Attila, a DK elnökségi tagja sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Guardian értesülései szerint fideszes politikusok, köztük Orbán Viktor is kaphatott a Magyarországra küldött pénzből.

Ara-Kovács Attila pénteki sajtótájékoztatója.

Ez nem az a pénz, amelyet Gyurcsány Ferenc már többször is említett Orbán állítólagos svájci bankszámláival kapcsolatban. A FüHü kérdésére, miszerint lehet-e valamilyen következménye annak, ha kiderül, hogy a Guardian értesülései igazak, a DK politikusa annyit mondott: ha magyar forrásból jött volna az információ, akkor az eddigiekhez hasonlóan most sem történik semmi. Mivel azonban a hír forrása nemzetközi, és ily módon nehezebb eltussolni, bármi megtörténhet.

Még az is, hogy hamarosan okosabbak leszünk. Vagy nem.

Kína: börtönben a trónörökös?

0

Még nem is oly rég mindenki azt találgatta Pekingben a Tiltott városban, ahol a majd mindenható kommunista párt vezérei élnek, hogy államfő vagy kormányfő lesz-e a törekvő káder, a 48 milliós Csungking ura? Aztán megjött a hír Szun Zsengcai /Sun Zhengcai/ leváltásáról.

Később a letartóztatásáról is pletykáltak Pekingben, miközben a hivatalos pártlap arról írt, hogy a következő pártkongresszus előtt egységbe kell tömörülni Hszi Csinping elnök körül vagy még inkább mögött. A majd mindenható elnök már ki is nevezte egyik hívét Kína legnépesebb városának élére. Ezzel szinte biztosra vehető, hogy az őszi pártkongresszuson bekerül a legfelső vezetésbe. Ahol persze ki mást támogatna, mint Hszi Csinping elnököt.

Mit rónak fel a bukott trónörökösnek azon felül, hogy kissé túl agresszíven tört a trónra? Azt, hogy nem számolta fel elődje korrupciós hálózatát! Ez kínos célzás hiszen az előd, aki a politikai bizottság tagja volt jelenleg életfogytig tartó szabadságvesztését tölti. Ő is vetélytársa volt Hszi Csinping elnöknek. Akinek ifjúkori barátja irányítja a kommunista párt rettegett belső elhárítását, az ellenőrző bizottságot. Ők a korrupció ellenes háború könyörtelen katonái: nem hátrálnak meg a legmagasabb tisztségek előtt sem! Főként, ha az illető nem elszánt híve Hszi Csinping elnöknek.

Egy korábbi kommunista vezetőről kiderítették: családi vagyona meghaladta a 90 milliárd jüant vagyis kb. 13 milliárd dollárt ért!

Mindenki dollármilliárdos a kommunista Kína vezérkarában – írta a New York Times öt éve amikor szintén pártkongresszusra készült a világ legnépesebb országa, amely második számú gazdasági nagyhatalom lett az USA mögött. Akkor pár napig nem lehetett elérni a leleplezést közlő amerikai újságok honlapját Kínában. Az oknyomozó amerikai újságírókat udvariasan, de  kiutasították Kínából.

Mindennek ellenére Hszi Csinpinget megválasztották Kína első emberének 2012 őszén. Ő pedig megindította a korrupció ellenes kampányt, mellyel kisöpörte azokat a vezetőket a kommunista pártból és a hadseregből, akik nem támogatták őt elég elszántan. Most a trónörökös is erre fizethetett rá. Elvben a kínai kommunista pártnak új trónörököst kell kijelölnie az őszi pártkongresszuson. A szabály ugyanis az, hogy a trónörökös öt évig az alelnöki poszton gyakorol, majd átveszi a hatalmat. De mi van akkor, ha Hszi Csinping elnök pótolhatatlannak érzi magát, és nem vonul vissza öt év múlva?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK