Washington azt követeli Szerbiától, hogy a nemzeti olajtársasága szakítsa meg kapcsolatait az orosz Gazprommal. “Súlyos és komoly szankciókkal nézünk szembe” – hangsúlyozta ezzel kapcsolatban Aleksandar Vucsics szerb elnök, aki Orbán Viktor politikai szövetségesei közé tartozik, és továbbra is jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal Putyin Ukrajna elleni agressziója után is.
Szerbia semmiféle szankciót nem alkalmaz Oroszországgal szemben. A szerb nemzeti olajtársaság részvényeinek többsége orosz tulajdonban van: a Gazpromnyefté a részvények fele, a Gazpromé pedig 6,15% vagyis övék a többség. Ez egyébként az Európai Uniót is zavarja, melynek Szerbia szeretne a tagjává válni. Szerbia törekvését a magyar diplomácia maximálisan támogatja. Az Egyesült Államok szankciós döntése szinkronban van azzal, hogy újabb orosz cégeket helyeztek feketelistára: a Gazpromnyeftet és a Szurgutnyeftgazt.
Közben Trump megválasztott elnök közölte: emberei előkészítik a tárgyalásokat Vlagyimir Putyinnal. A választási kampány idején Trump még azt állította: 24 órán belül békét teremt Ukrajnában, de legutóbbi sajtóértekezletén már féléves határidőt emlegetett.
Orbán közvetít és közben saját zsebre dolgozik
A magyar miniszterelnök, aki jó kapcsolatot ápol mind Trumppal mind pedig Putyinnal valamiféle közvetítő szerepet kíván játszani, mert abban reménykedik, hogy a várható alkut esetleg befolyásolni tudja. Putyin valószínűleg abban reménykedik, hogy megismételheti a jaltai alkut amikor a nyugati hatalmak- az USA és a brit birodalom- átengedte Sztálinnak Kelet Európát. Ma az erőviszonyok egészen mások: Oroszország immár nem világhatalom, de Washingtonnak érdekében állhat Putyin megnyerése, hogy ily módon gyengítse a kínai – orosz szövetséget.
Orbán realista: tudja, hogy a nagyok játékába végülis nem szólhat bele, de igyekszik kisebb szolgálatokkal hasznossá tenni magát, és némi pénzt keresni közben:
kapcsolatot keres a Putyinhű georgiai vezetés és Donald Trump között. Georgia erős embere, Bidzina Ivanisvili szeretne találkozni Donald Trumppal, és ebben vállalt közvetítő szerepet Orbán Viktor,
akinek bizalmasa, Habony Árpád törzsvendég a luxusszállodákban Tbilisziben. Amint a Putyinhű párt megnyerte a választásokat Orbán Georgiába repült, hogy mint az Európai Unió soros elnöke támogatásáról biztosítsa a Grúz Álom mozgalmat. Brüsszelben nem osztották a lelkesedést a Grúz Álom iránt – és éppúgy mint Washingtonban – nem ismerik el a választások eredményét. Habony Árpádról egyidőben elterjedt a hír, hogy felkerült az USA feketelistájára korrupciós ügyek miatt még 2014-ben amikor Goodfriend amerikai ügyvivő szerette volna megbuktatni Orbán Viktort éppúgy mint most David Pressman. Mindkétszer demokrata adminisztrációról volt szó Washingtonban, Orbán ezért is fordult Donald Trump felé. Orbán Viktor jobbkezét, Rogán Antalt nemrég feketelistára tette az amerikai pénzügyminisztérium korrupció miatt, de azt nem közölték, hogy mik a konkrét vádak.
Rogán nyakig benne van a keleti nyitás zűrzavaros pénzügyeiben például a letelepedési kötvények árusításában, melyekkel sok kétes hírnévnek örvendő kínai, orosz vagy épp közel-keleti figura szerzett arany vízumot.
Ez az üzlet nem volt ritkaság az Európai Unióban: Málta miniszterelnöke ezért öletett meg egy oknyomozó újságírót, mert a háromgyermekes családanya leleplezte a kaviár diplomáciát vagyis Azerbajdzsán elnökének, Ilhan Alijevnek a nyomulását az Európai Unióhoz tartozó szigetországban. Csak emlékeztetőül: Orbán Viktor Alijevnek adta el a baltás gyilkost, ma sem tudjuk, hogy mennyit kapott érte…
