Az Egyesült Államok hivatalosan kérte Ukrajna segítségét az iráni gyártmányú Shahed drónok elleni védekezésben a Közel-Keleten. Kijev a háború évei alatt jelentős tapasztalatot szerzett ezeknek a drónoknak a felderítésében és megsemmisítésében, ezért szakértői támogatást ajánlott Washingtonnak. A fejlemények egybeesnek a térségben zajló amerikai–izraeli műveletekkel, valamint az orosz–iráni kapcsolatok erősödésével, amelyek új geopolitikai feszültségeket hoznak a felszínre.
Az Egyesült Államok hivatalosan fordult Ukrajnához segítségért az iráni Shahed drónok elleni védekezésben. Volodimir Zelenszkij elnök megerősítette, hogy Kijev kész: megosztani a technikai tudást, szakértőket küldeni a Közel-Keletre, és konkrét eszközökkel támogatni az amerikai hadsereget.
A Shahed típusú drónok az orosz hadsereg egyik leggyakrabban használt eszközei lettek az ukrajnai háborúban, és Oroszország mára saját gyártásba is kezdett. Ukrajna az elmúlt években több, kifejezetten ezek ellen fejlesztett elfogórendszert és drónvadász technológiát dolgozott ki, amelyeket a nemzetközi sajtó is hatékonynak nevezett .
Zelenszkij ugyanakkor hangsúlyozta: a közel-keleti amerikai szerepvállalás nem járhat az Ukrajnának szánt fegyverszállítások csökkenésével, különösen a légvédelmi rakéták terén, amelyekből mindkét térségben hiány mutatkozik.
Fegyverhiány és geopolitikai következmények
A légvédelmi eszközök iránti globális kereslet nő, miközben az amerikai gyártókapacitás korlátozott. Emiatt az USA már a Távol-Keletről is csoportosított át készleteket, ami Dél-Koreában aggodalmat keltett, különösen Kim Dzsong-un fenyegető retorikája miatt.
Zelenszkij szerint Ukrajna képes úgy támogatni az amerikai műveleteket, hogy közben nem gyengül saját védelmi képessége.
Ukrajna és az USA együttműködése az orosz energiaexport ellen
A közelmúltban Málta közelében felrobbant egy orosz LNG-szállító hajó, az Arktik Metagaz. A beszámolók szerint az akció mögött ukrán művelet állhatott, amelyet az amerikai haditengerészet tudomásul vett, sőt egyes értelmezések szerint támogathatott is. Ez illeszkedik Washington azon törekvéséhez, hogy visszaszorítsa az orosz energiaexportot Európában.
Egy washingtoni földgáz-csúcstalálkozón Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is aláírt egy szándéknyilatkozatot az orosz energiafüggőség csökkentéséről egy ukrán miniszterhelyettessel együtt, ám ez a téma a magyar belpolitikában kevés figyelmet kap.
Orosz reakció: Lavrov bírálja az amerikai–izraeli műveleteket
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint az USA célja a Közel-Kelet destabilizálása és az, hogy éket verjen Irán és arab szomszédai közé. Lavrov úgy fogalmazott, hogy Washington ugyanúgy próbálja bevonni a térség országait az Irán elleni háborúba, ahogyan a Nyugat Ukrajnát támogatja Oroszországgal szemben.
Oroszország decemberben 500 millió dollár értékű fegyverszállítási szerződést kötött Iránnal, amelynek légvédelmi rendszerei éppen most kerülnek bevezetésre. A háború időzítésében ez a tényező is szerepet játszhatott.
Putyin aggodalmai és a regionális hatalmi játszmák
Az ukrán hírszerzés szerint Putyin különösen nyugtalanítónak tartja Khamenei ajatollah halálát, mert attól tart, hogy a Nyugat hasonló módon más autoriter vezetőket is célba vehet. A Kremlben úgy értelmezik az elmúlt évek eseményeit – Kadhafi bukása, Szaddám kivégzése, Maduro elrablása, majd az iráni vezetők elleni támadás –, mint egy Oroszország elszigetelését célzó folyamat részeit.
A jelentések szerint Moszkva ezért is támogatja aktívan Orbán Viktort, és az orosz katonai hírszerzés több tagja is Budapesten dolgozik diplomáciai fedésben, hogy a magyar kormány oroszbarát irányvonalát fenntartsák a választások után is.
A Közel-Kelet, Ukrajna és Oroszország között zajló események egyre szorosabban kapcsolódnak össze, nevezetesen Ukrajna technológiai és katonai tapasztalata kulcsfontosságúvá vált az iráni drónok elleni védekezésben, emellett az USA és Ukrajna együttműködése az orosz energiaexport visszaszorításában is erősödik.
