Orbán Viktor péntek reggeli rádiószövegének fő témája a járvány miatti korlátozások oldása volt, de az utolsó percekben más ügyben is tett egy fontos megjegyzést. A mai Magyarország május 21-én, Buda visszavételének évfordulóján tartja a honvédelem napját, és ebből az alkalomból beszélt Orbán a honvédség fejlesztéséről, a gyorsan növekvő katonai kiadásokról.
Azt állította, hogy a baloldal („a 2010 előtti baloldali kormányok”) nem is akar hadsereget, ők („a mostani nemzeti kormány”) viszont igen, majd a következőt mondta:
„Lehet, hogy a NATO-tagság könnyebbé teszi a helyzetet, de a NATO nem fog bennünket megvédeni.
Ha valaki arra számít, hogy valaki más majd kockáztatja az életét a mi biztonságunkért, akkor szerintem illúziókat kerget. Hajlandók lesznek baj esetén nekünk segíteni, ha azt látják, hogy mi magunk teszünk a saját biztonságunkért. (…)
A NATO-tagság nem ment fel bennünket a saját hazánk megvédésére alkalmas saját hadsereg fenntartásának kötelezettsége alól.
Hadsereg kell, honvédek kellenek, a katonáinkat meg kell becsülni (…)
Lehet, hogy nem lesz háború nemzedékeken keresztül, adja Isten, hogy így legyen, de ha lesz, akkor ők lesznek az elsők, akik vásárra viszik a bőrüket, sőt kötelező odavinniük (…) De eszköz is kell, mert utcakővel vagy dárdákkal meg íjakkal nem fog menni, ha az ellenfélnek egyéként modern haditechnikája van.
Tehát a magyar hadseregnek nemcsak katonai tudás, elszántság és fegyelem szempontjából, hanem haditechnika szempontjából is tartani kell a lépést mindenkivel. És
az elmúlt években egy elég komoly fegyverkezésbe kezdtek a szomszédjaink. Ezt a biztonságunk érdekében nem hagyhatjuk figyelmen kívül, reagálnunk kell rá.
Nekünk is végre kell hajtanunk a hadsereg nagyon magas szinten történő modernizációját. Mi vagyunk a legnépesebb ország a Kárpát-medencében, nekünk kell, hogy legyen a legerősebb hadseregünk is.”
Mint tudjuk, Orbán ebben a ciklusban nagy mértékben növeli a katonai kiadásokat, költséges fegyverkezési programot hajt végre: Németországtól tankokat, az Egyesült Államoktól légvédelmi rendszert, Törökországtól csapatszállító járműveket vásárol. Értelmezhető ez úgy, hogy a nyugati szövetség, a NATO fegyelmezett tagjaként megígérte és teljesíti, hogy a GDP 2 százalékára növeli a katonai kiadásokat. Csakhogy az idézett mondatok mást jeleznek:
számára az a mérce, hogy a szomszéd országok „komoly fegyverkezésbe kezdtek”, velük kell „lépést tartani”, hogy a Kárpát-medencében nekünk legyen „a legerősebb hadseregünk”.
Ez bizony azt jelenti, hogy Orbán visszatér a néhai Für Lajos „körkörös védelem” logikájához, a szomszéd országok ellen fegyverkezik. Ki tudja, milyen célból.
Láttuk, hogy Orbán kifelé tart az európai demokráciák gazdasági és politikai szövetségéből, vakcinaügyben járványellenes együttműködéséből is. Orbán idézett szavaiból arra is következtethetünk, hogy Orbán biztonságpolitikai szempontból sem a nyugati demokráciák szövetségében gondolkodik, hanem valami egészen másban. Hogy mi lehet ez a más, azon érdemes komolyan elgondolkozni.
