Kezdőlap Címkék Fegyverkezés

Címke: fegyverkezés

 Litván főparancsnok: Putyin nem fenyegeti a NATO-t

Jens Stoltenberg NATO főtitkár kijelentését erősítette meg Litvánia fegyveres erőinek főparancsnoka: “Idén vagy jövőre háborús konfliktus esélye a NATO és Oroszország között rendkívüli alacsony!” – hangsúlyozta Valdemaras Rupsys tábornok.

Litvánia egykor a Szovjetunió tagállama volt tehát minden oka megvan arra, hogy tartson egy orosz agressziótól. Mégis a litván fegyveres erők főparancsnoka meg is indokolta, hogy miért igen valószínűtlen bármiféle katonai összecsapás a NATO és Oroszország között.

“Oroszország nyugati katonai körzeteinek csapatai teljes mértékben részt vesznek az ukrajnai hadműveletekben. Ezért Oroszország jelenleg nem jelent közvetlen fenyegetést!”

Ugyanakkor Litvánia külügyminisztere Brüsszelben kijelentette, hogy:

“Meg vagyunk győződve arról, hogy valóságos háború törhet ki a NATO és Oroszország között.”

A litván közszolgálati rádió riportere rákérdezett a nyilvánvaló ellentmondásra, mire a litván generális elég nyersen utalt arra, hogy a civileknek elég kevés szakértelmük van katonai kérdésekben: ”Zavar keletkezhet akkor, ha valaki katonai tanácsokat osztogat miközben nem ért hozzá. Jobb, ha mindenki a saját szakmájánál marad” – közölte a litván fegyveres erők főparancsnoka.

Litvánia tisztában van az orosz fenyegetéssel, de…

A litván tábornok úgy véli, hogy Putyin is pontosan mérlegeli az erőviszonyokat, és az ukrajnai fiaskó után nem kockáztatna konfliktust a NATO-val a nagy semmiért.

Litvánia mindezzel együtt felkészül arra, hogy elriasszon minden lehetséges fenyegetést Oroszország irányából: a három kis balti állam összefogott, és egységes védelmi rendszert épít ki az orosz határon. Felszólították Lengyelországot és Finnországot, hogy csatlakozzon ehhez a védelmi rendszerhez. Finnország és Svédország NATO csatlakozásával a Balti tenger NATO tengerré változott. Ezért is utazott Putyin Kalinyingrádba, az egykori Kelet Poroszország fővárosába. Ez a terület 1945 után vált a Szovjetunió részévé, majd Oroszország örökölte azt. Putyin rakétákat helyezett el ebben az enklavéban, melyek elvben fenyegethetik a NATO tagállamokat, melyek viszont hatalmas összegeket költenek védelmi célokra amióta Putyin megtámadta Ukrajnát 2022 február 24-én. Mind a balti államok mind Lengyelország messze felülmúlja a NATO 2%-os előírását, mely szerint legalább ennyit kell fordítani a GDP-ből katonai célra.

Mi lenne, ha Trump újra beköltözne a Fehér házba?

“Tudják ugye, hogy a NATO halott! Az USA nem védi meg magukat orosz támadás esetében”

– közölte Trump elnök évekkel ezelőtt Davosban Ursula von der Leyen asszonnyal.

Blöffölt az USA akkori elnöke – ez a szakértők döntő többségének a véleménye. Washingtonban abban konszenzus áll fenn a két nagy párt között, hogy a NATO-ra szükség van. Nemrég törvényt fogadtak el arról, hogy az elnök nem léphet ki a NATO-ból a Kongresszus jóváhagyása nélkül. Ez már előkészület Trump esetleges elnökségére. A NATO tehát aligha szűnne meg garantálni a tagállamok határait, de az viszont megváltozhat, hogy az USA stratégiai ellenfélnek tekintse Kínát és Oroszországot. Ezt a demokrata stratégiát bírálta már a százéves korában nemrég elhunyt Henry Kissinger is, aki nem sokkal halála előtt elrepült Pekingbe is, hogy megmentse az USA-kínai kapcsolatokat.

Trump lepaktálhat Putyinnal. Egy Trump – Putyin paktum lényegesen mérsékelné az orosz fenyegetést Európa irányában. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője az Európai Parlamentben úgy nyilatkozott a brüsszeli Politiconak, hogy

szükség lehet európai atombombára is Putyin elrettentése érdekében.

Ez azonban olyan hatalmas kiadással járna, amely lényegesen meggyengíthetné az európai kormányokat, amelyek többsége amúgyis stagnáló gazdasággal és növekvő népszerűtlenséggel küszködik. Ebben a helyzetben felértékelődne egy bármilyen paktum Putyinnal. Tudja ezt az orosz elnök is, aki Trump győzelmére vár.

Manfred Weber: “Az USA nélkül kell háborúra készülnie Európának”

0

Azt közölte a brüsszeli Politico tudósítójával Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője, hogy Európának önállóan kell képes lenni megvédeni magát. Weber azt követően hívta fel erre a figyelmet, hogy Donald Trump megnyerte a republikánus előválasztást New Hampshire-ben is.

“Akarjuk a NATO-t, de elég erősnek kell lennünk ahhoz, hogy meg tudjuk magunkat védeni, ha újra Trump lesz az elnök a Fehér Házban” – jelentette ki a legnagyobb frakció vezetője az Európai Parlamentben.

Weber hozzátette:

”mindannyian tudjuk, hogyha a helyzet úgy hozza, akkor a nukleáris erő a döntő.”

Fejlesszen ki az Európai Unió önálló nukleáris ütőerőt milliárdokért miközben a gazdasága stagnál a német gazdaság és kormányon vannak a zöldek is, akik a nukleáris energia békés felhasználását is ellenzik!

Egyáltalán ki fenyegeti Európát?

Jens Stoltenberg legutóbbi sajtóértekezleten egy kérdésre válaszolva megerősítette, hogy

“Oroszország jelenleg egyetlenegy NATO tagállamot sem fenyeget!”

Ki hiszi el, hogy Putyin le akarja rohanni Európát hiszen Ukrajnával sem bír el?

Miért állna érdekében Oroszországnak Európa lerohanása hiszen Kelet Európából – a többi között Magyarországról is – azért vonult ki, mert képtelen volt hatékonyan működtetni a Varsói Szerződés és a KGST tagállamait. Oroszországnak ma sincsen versenyképes gazdasági rendszere, a GDP-je elmarad Dél Koreától, melynek a lakossága 50 millió míg Oroszországé 140 millió.

Trump blöfföl

Amikor az USA elnöke volt Donald Trump, akkor azt mondta Davosban Ursula von der Leyennek és Thierry Bretonnak, a brüsszeli bizottság vezetőjének és francia biztosának – Franciaország az egyetlen atomhatalom az Európai Unióban -, hogy

“A NATO halott! Ugye nem hiszik, hogy az USA megvédi Európát, ha az oroszok megindulnak?”

– mondta a republikánus elnökjelölt, akinek esélye van arra, hogy visszakerüljön a Fehér Házba. Ezt Trump még jóval azelőtt jelentette ki, hogy Putyin megindította volna csapatait Ukrajna ellen 2022 február 24-én.

Az Egyesült Államok közben 2021-ben stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát és Oroszországot. Ez ma is az USA hivatalosan irányvonala, melyet a republikánusok bírálnak. Kissinger ex külügyminiszter százéves korában még Pekingbe is elutazott, hogy megpróbálja megmenteni a kínai kapcsolatot. Trump állítása, hogy az USA elengedheti Európát, üres blöff. Washington számára ugyanis az ukrajnai háborúnak épp az a fő jelentősége, hogy tönkreteszi hosszú távra az Európai Unió kapcsolatát Oroszországgal, és meggyengíti Kínával. Ebben az értelemben az ukrajnai háború már elérte a célját, Zelenszkij mint kijevi Mór már távozhat is a színről. Erre mutat rá Donald Trump. Aki egyáltalán nem írta le Európát csakhogy nem mint szövetségesre hanem mint vazallusra számít rá – ahogy erre Macron francia elnök utalt Pekingből hazafele tartva.

Ha ugyanis Putyin csapatai valóban elfoglalnák Európát, akkor megvalósulhatna Napóleon császár álma: egységes kontinentális birodalom az Atlanti óceántól a Csendes óceánig. Ha ehhez még Kína is csatlakozna, akkor ez kétmilliárd embert jelentene óriási gazdasági és katonai potenciállal.

Az USA legfőbb stratégiai célja épp ennek a megakadályozása, ebben egyetértenek a demokraták és a republikánusok. Trump csak azért fenyegetőzik, hogy eladja az amerikai fegyvergyárak méregdrága fegyvereit a NATO európai tagállamainak.

A háborús hisztériának csekély valóság alapja van viszont annál nagyobb profitot hozhat. Már Eisenhower, aki tábornokból lett az USA elnöke, bírálta a katonai – ipari komplexumot, amely sokban diktálta az amerikai külpolitikát. Most hosszú számukra ínséges időszak után a fegyvergyárak óriási profithoz jutnak.

Ferenc pápa is felhívta erre a figyelmet mondván: inkább a nép életszínvonalára kellene költeni! A választópolgárok is így gondolják, ezért egyre nehezebb az ukrajnai segély csomagokat elfogadtatni Washingtonban és Brüsszelben. Az európai és amerikai választáson kiderül majd, hogy mi lesz ennek a politikai következménye, de az nagyon valószínű, hogy sem Európában sem pedig az Egyesült Államokban nem fogad el a választók többsége olyan programot, amely a fegyverkezés oltárán feláldozza az életszínvonalat.

Egekben a hadiipar profitja az egész világon

Óriási fegyverkezési verseny alakult ki a világban azt követően, hogy az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

Putyin elnök agressziója Ukrajna ellen rendkívüli mértékben megnövelte a katonai kiadásokat nemcsak a két háborúskodó országban, de a NATO tagállamokban is. Németország, amely eddig csak visszafogottan fegyverkezett, 100 milliárd eurós programot jelentett be a hadiipar fejlesztésére. Ki profitál mindebből? Mindenekelőtt a nagyhatalmak, melyek a legnagyobb fegyvergyártók is. Messze a legelső az Egyesült Államok, utána Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy Britannia következik. Az oroszok a háború miatt nem szolgáltatnak adatokat, ezért ők nem szerepelnek a Defense News listáján.

Profit rekordok

Világelső a Lockheed Martin 63,3 milliárd dolláros eredménnyel. Méregdrága harci repülőgépei hozzák a nagy profitot. Ők gyártják az F 35-ös harci gépeket, melyeket az ukránok mindenképp meg akartak szerezni, hogy ellensúlyozzák az orosz légifölényt. Érdemes megjegyezni, hogy Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején épp a Lockheed Martin ajánlatát utasította el, és helyette Gripen vadászgépeket vásárolt Svédországtól. Miért? Ma sem tudja senki a biztos választ, de felmerült a korrupció gyanúja is hiszen hatalmas üzletről volt szó egy kis ország esetében.

A második helyen is amerikai cég végzett, a Raytheon, amely 7000 páncéltörő rakétát szállított az ukrán hadseregnek. Az ő profitjuk 39,6 milliárd dollár volt tavaly.

A harmadik legeredményesebb hadiipari cég is amerikai: a Northrop Grumman, az ő profitjuk 32,4 milliárd dollár volt tavaly. Az ő sztártermékük a B 52-es lopakodó. A negyedik helyre futott be a legnagyobb kínai hadiipari cég, az AVIC. Elsősorban ez a cég látja el vadászgépekkel a kínai katonai légi flottát. Profitjuk 31 milliárd dollárt tett ki az előző évben.

A legjobb európai a brit BAE Systems lett. Ők az Aukus tengeralattjáró programnak köszönhetik főként a nagy profitot. Ez a katonai szövetség Kína ellen jött létre, és elsősorban amerikai érdekeket szolgál amint ez kiderült a tengeralattjáró programból is: Ausztrália felmondta milliárd dolláros vásárlási szándékát Franciaországban, és helyette amerikai atomtengeralattjárókat vásárol. Párizs óriási kártérítési pert indított.

Macron elnök európai hadiipart akar, de az USA leghűbb szövetségesei mint például Lengyelország, az amerikai fegyvereket preferálják. A német Rheinmetall, mely Magyarországon is gyárt harckocsikat, 5,1 milliárd dollárt zsebelt be 2022-ben.

Leghíresebb terméke a Leopard tank, mely az ukrajnai hadszíntéren is bizonyított bár a beígért nagy offenzívából egyelőre semmi sem lett.

Az Európai Unió hadügyminiszterei kedden vitatják meg az európai hadiipar fejlesztési problémáit, és mindenekelőtt azt, hogy miképp tudják lőszerrel ellátni Ukrajnát. Az Európai Unió újabb 500 millió eurót akar átutalni Ukrajnának fegyvervásárlásokra.

Szijjártó Péter külügyminiszter ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy

“ez nem Ukrajnának szóló támogatás. Ez az 500 millió euró arról szól, hogy azok az uniós államok, melyek szuverén módon úgy döntöttek, hogy fegyvert szállítanak Ukrajnának, ebből a pénzből kapják vissza a fegyverek árának egy részét.”

Kifelé II.

Orbán Viktor péntek reggeli rádiószövegének fő témája a járvány miatti korlátozások oldása volt, de az utolsó percekben más ügyben is tett egy fontos megjegyzést. A mai Magyarország május 21-én, Buda visszavételének évfordulóján tartja a honvédelem napját, és ebből az alkalomból beszélt Orbán a honvédség fejlesztéséről, a gyorsan növekvő katonai kiadásokról.

Azt állította, hogy a baloldal („a 2010 előtti baloldali kormányok”) nem is akar hadsereget, ők („a mostani nemzeti kormány”) viszont igen, majd a következőt mondta:

„Lehet, hogy a NATO-tagság könnyebbé teszi a helyzetet, de a NATO nem fog bennünket megvédeni.

Ha valaki arra számít, hogy valaki más majd kockáztatja az életét a mi biztonságunkért, akkor szerintem illúziókat kerget. Hajlandók lesznek baj esetén nekünk segíteni, ha azt látják, hogy mi magunk teszünk a saját biztonságunkért. (…)

A NATO-tagság nem ment fel bennünket a saját hazánk megvédésére alkalmas saját hadsereg fenntartásának kötelezettsége alól.

Hadsereg kell, honvédek kellenek, a katonáinkat meg kell becsülni (…)

Lehet, hogy nem lesz háború nemzedékeken keresztül, adja Isten, hogy így legyen, de ha lesz, akkor ők lesznek az elsők, akik vásárra viszik a bőrüket, sőt kötelező odavinniük (…) De eszköz is kell, mert utcakővel vagy dárdákkal meg íjakkal nem fog menni, ha az ellenfélnek egyéként modern haditechnikája van.

Tehát a magyar hadseregnek nemcsak katonai tudás, elszántság és fegyelem szempontjából, hanem haditechnika szempontjából is tartani kell a lépést mindenkivel. És

az elmúlt években egy elég komoly fegyverkezésbe kezdtek a szomszédjaink. Ezt a biztonságunk érdekében nem hagyhatjuk figyelmen kívül, reagálnunk kell rá.

Nekünk is végre kell hajtanunk a hadsereg nagyon magas szinten történő modernizációját. Mi vagyunk a legnépesebb ország a Kárpát-medencében, nekünk kell, hogy legyen a legerősebb hadseregünk is.”

Mint tudjuk, Orbán ebben a ciklusban nagy mértékben növeli a katonai kiadásokat, költséges fegyverkezési programot hajt végre: Németországtól tankokat, az Egyesült Államoktól légvédelmi rendszert, Törökországtól csapatszállító járműveket vásárol. Értelmezhető ez úgy, hogy a nyugati szövetség, a NATO fegyelmezett tagjaként megígérte és teljesíti, hogy a GDP 2 százalékára növeli a katonai kiadásokat. Csakhogy az idézett mondatok mást jeleznek:

számára az a mérce, hogy a szomszéd országok „komoly fegyverkezésbe kezdtek”, velük kell „lépést tartani”, hogy a Kárpát-medencében nekünk legyen „a legerősebb hadseregünk”.

Ez bizony azt jelenti, hogy Orbán visszatér a néhai Für Lajos „körkörös védelem” logikájához, a szomszéd országok ellen fegyverkezik. Ki tudja, milyen célból.

Láttuk, hogy Orbán kifelé tart az európai demokráciák gazdasági és politikai szövetségéből, vakcinaügyben járványellenes együttműködéséből is. Orbán idézett szavaiból arra is következtethetünk, hogy Orbán biztonságpolitikai szempontból sem a nyugati demokráciák szövetségében gondolkodik, hanem valami egészen másban. Hogy mi lehet ez a más, azon érdemes komolyan elgondolkozni.

Átadták az első négy helikoptert

Átvette a honvédség az első négy Airbus H145M katonai helikoptert Szolnokon. A többi 16-ot két éven belül szállítja a gyártó.

A Magyar Honvédség átvette az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis hangárjában tartott ceremónián az első négy darabot az Airbus H145M típusú könnyű harci helikopterekből. Ebből a típusból 20 darabot rendelt a sereg, a többit 2021 végéig szállítja le a páneurópai cég. A helikopterek három hete érkeztek meg a gyárból, még német felségjelzéssel; a közreadott képekből nem derül ki, azóta megtörtént-e honosításuk.

Az árak szokás szerint titkosak, a H145M könnyű helikopterről talált pár éves vételárak 13 millió euró körüliek, ami a 20 darabnál 84 milliárd forintot tesznek ki. De a gyártó tavaly júniusi bejelentése tartalmazza azt is, hogy a felszerelés része a vadonatúj, tavaly óta szállított HForce moduláris fegyverrendszer, amely lehetővé teszi a különböző irányított és nem irányított fegyverzet alkalmazását. A rendszer tartalmaz levegő-levegő, levegő-föld, illetve lézervezérlésű irányított rakétákat, 20mm-es gépágyút, 12,7mm-es géppuskát, valamint 68 és 70mm-es nem irányított rakétákat egyaránt. Ez nyilván jelentősen megdobja az árat.

Ahogyan arról tavaly több ízben is beszámoltunk, a honvédség sok száz-, de inkább ezermilliárdos összegben vásárol mindenféle fegyvert és eszközt. Ezek összefoglalója itt olvasható a világpiacon megtalálható számok alapján becsült összegekkel együtt. (Helikopterből összesen 36 darab lesz, ugyancsak az Airbus szállít 16 darab H225M közepes kategóriájú harci helikoptert.)

A forgószárnyasok beszerzése kapcsán arról állapodtak meg a német-francia Airbus Helicoptersszel, hogy 2021-re a helikopterekhez szükséges alkatrészeket gyártó üzem létesül Magyarországon. A kormány vissza nem térítendő támogatást ad ehhez is, mint minden nagy volumenű ipari beruházáshoz.

A csehek is éppen most vásárolnak új harci helikoptereket. Ők nem titkolják az árat: a 12 darab Bell-gyártmány ára 14,6 milliárd korona (182,5 milliárd forint). Az erről szóló szerződést Washingtonban írta alá a két ország védelmi minisztere.

A 12 Bell helikopterből nyolc UH-1Y Venom típusú, négy AH-1Z Viper. A cseh hadsereg is a szovjet gyártmányú helikoptereket cseréli le, amelyek már működőképességük határán vannak.

Különbség az is a két tranzakció között, hogy a 2023-ig leszállítandó Belleknek már a gyártásában is részt vehet a cseh hadiipar, több, mint 30 százalék arányban. Több cseh cég már együttműködési emlékeztetőt írt alá az amerikai Bell céggel – mutatott rá Metnar.

Az is nyilvános adat, hogy Csehország kedvezményesen kapja meg a gépeket, olyan áron, mint az amerikai hadsereg. Ők két amerikai ajánlat közül választhattak. A másik a legendás UH-60M Black Hawk típus lehetett volna, a 12 darab 13,2 milliárd koronába került volna.

Rakéta óriásüzlet – ezúttal is ellentételezés nélkül

Az amerikai külügy jóváhagyta 180 darab légiharc-rakéta eladását Magyarországnak mintegy 150 milliárd forint értékben. Az egyelőre csak tervezett ügyletről az illetékes hivatal kiemeli: nincs szó ellentételezési eljárásról.

Az amerikai külügyminisztérium úgy határozott, hogy jóváhagyja száznyolcvan darab AIM-120C-7 közepes hatótávolságú levegő-levegő osztályú (vagyis légiharc-) rakéta (AMRAAM) lehetséges külföldi katonai értékesítését 500 millió dollár (mai árfolyamon 148,5 milliárd forint) becsült értékben Magyarországnak – tudatta közleményben a Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynökség (DSCA). Erről levélben értesítették a Kongresszust. Ezt törvény írja elő, és nem jelenti azt, hogy az eladást befejezték – teszik hozzá.

Ennek a rakétának volt előzménye nálunk. A magyar Gripenekhez 2004-ben 40 darab AIM–120C–5-ös rakétát (ezek darabára 530 ezer dollár volt) és 10 darab gyakoroló CATM–120-ast (ára 32 328 dollár) vásároltak, a szerződés összértéke 25 389 904 dollár volt. (Most az egy darabra jutó kiadás 2,8 millió dollár, ami azonban a rengeteg kiegészítéssel együtt így torzít.)

Teljes rendszert veszünk

A közleményből ugyanis kiderül, hogy a 180 darab AIM-120C-7 mellé négy tartalékot, hat gyakorló rakétát is venne Magyarország a Gripenekhez. Ezek mellett a csomag része rakétakonténerek, szoftver a fedélzeti radar számára, pótalkatrészek, kriptográfiai és kommunikációs biztonsági eszközök, precíziós navigációs berendezések, egyéb szoftverek, helyszíni felmérések, fegyverrendszer-felszerelések és számítógépes szoftverek támogatása, kiadványok és műszaki dokumentáció, közös lőszer és tesztfelszerelés, javítási és visszaküldési szolgáltatások és felszerelések, személyzet kiképzése, továbbá amerikai mérnöki, műszaki és logisztikai támogató szolgáltatások is.

Vagyis teljes fegyverrendszert vásárolunk tokkal-vonóval a Gripenekhez.

Mégpedig a jelenlegi legkorszerűbb típusból. Ami azért sokat mondó, mert 2026-ban lejár a hatályos lízingszerződés. Ezután dönteni kell: meghosszabbítjuk, vagy visszaadjuk a gépeket és más típust veszünk.

Csomagüzletnek látszik

A fővállalkozó és az integrátor a Raytheon Missile Systems, a világ egyik vezető fegyvergyártója, amely azokat a légvédelmi rakétakomplexumokat (NASAM2) is készíti, amelyek beszerzése ugyancsak tervbe van véve – és amelyek a most veendő AIM-120-as rakétákra épülnek. Az amerikaiakkal szóba került haditechnikai vásárlásokról és a korábban bejelentett – horribilis végösszegű – egyéb, főként német-francia katonai üzletekről itt írtunk összefoglalót pár hónapja.

Lemondunk a lehetséges haszonról

Ami kiemelendő a DSCA közleményéből, az az a félmondat, amely szerint e potenciális eladással kapcsolatban nem ismertek ellentételezési megállapodások. Vagyis, ahogyan ez a korábban megkötött és a tervbe vett – összességében akár 2000-3000 milliárdra is rúgható – ügyleteknél is tudható vagy sejthető volt, nem alkalmazzák azt az egyébként minden hadieszköz-beszerzésre érvényes előírást, hogy

gazdasági ügyletekkel teljes körűen ellentételezni kell a vételárat.

A 90-es években bevezetett úgynevezett offszet azt jelenti, hogy a szállító kötelezettséget vállal közvetlen befektetésre, magyar áruk exportjának elősegítésére 100 százalék értéken. Ezt az előírást alkalmazták Orbán első kormányzása idején is, amikor döntöttek a 14 darab svéd-brit Gripen vásárlásáról. A szállító 110 százalékos ellentételezést vállalt. S noha ebben – a rendszerváltás utáni legköltségesebb fegyverzeti beszerzésben – sok kétség vetődött fel az offszet valóságosságával szemben (mert hogy a svéd konszernhez tartozó civil cégek, például az Eletrolux nagy valószínűséggel amúgy is végrehajtották volna ezeket a befektetéseket), de legalább némi átláthatóságot lehetővé tesz a tervbe vett ügyletek értékéről.

Ráadásul 2001. szeptemberében a szűk körben – még az illetékes honvédelmi minisztert is kihagyva – meghozott döntés indoka éppen az volt, hogy

a mindenki által favorizált F-16-oshoz az amerikaiak nem kínáltak ellentételezést.

Most már tehát biztosra vehető, hogy még részleges hasznot se takarít be az ország ezekből a horribilis vásárlásokból.

A hintapolitika eszközei?

Amelyekről tökéletesen rejtve, rendszerint utólag, vagy éppen – mint most – a másik fél közléséből, netán elejtett nyilatkozatokból értesül az ország. Erről januárban írtunk. A beszerzések megalapozottságának kétségességét pedig itt elemeztük. Az mindenesetre jól körvonalazódik, hogy amíg korábban a páncélosok, önjáró lövegek és repülőgépek-helikopterek esetében (pont az éleződő uniós viták közepette) a német vonalra esett a kormány választása, most (az európai-USA-kapcsolatok romlása idején) az amerikai kapcsolatok megerősítése zajlik.

Teljes a homály a magyar fegyverkezés körül

Megint külföldről tudjuk meg, mennyiért vásárol a kormány. Most német forrás árulta el, hogy mintegy 570 milliárdért adnak el nekünk fegyvereket, messze legtöbbért a világon. Ez az összeg jelentősen meghaladja az eddig becsülteket.

Az idei első félévben a német fegyverexport értékének egyharmadát Magyarország vásárolta meg: az 5,3 milliárd euróból 1,76 milliárdért – derült ki a Handesblatt cikkéből, amely a német Szövetségi Gazdasági Minisztérium közlésére támaszkodik. Ebből kiderül az is, hogy brutális a növekmény: a kivitel egy év alatt több, mint duplájára nőtt, és fél év alatt 4,8 milliárddal haladja meg a 2018-as teljes összeget.

Magyarország tolja a német fegyverexportot

A magyarországi fegyvereladás több, mint kétszerese az egyiptomi (801,8 millió) és dél-koreai (277,7 millió euró). A német lap cikke is megjegyzi, hogy az ország 2016-18 között folyamatosan csökkenő kivitelét jelenleg a magyar vásárlások táplálják.

Az mindenesetre figyelemre méltó, hogy (mint például Paks 2 esetében)

megint a külföldi partnertől érkeznek adatok.

A magyar kormány eddig semmit se közölt arról, hogy a tavaly több ütemben aláírt fegyvervásárlások mennyibe kerülnek. Az aláírt nagy volumenű beszerzésekben

  • 44 darab német Leopard 2 A7+ harckocsit
  • 24 darab német PzH 2000 önjáró löveget
  • 16 darab Airbus H225M közepes kategóriájú harci helikoptert
  • 20 darab Airbus H145M könnyű harci helikoptert

rendelt meg a kormány. Ebből az első két tételt érintheti a német minisztérium európai parlamenti képviselői kérdésre adott válaszában olvasható 1,76 milliárd eurós tétele. Bár ez se biztos, a kérdés a fegyverexport összesített tételére vonatkozott, a válasz nem részletezte az egyes ügyleteket, tehát nem zárható ki, hogy az Airbus-konszern német-francia együttműködésű repülőeszközeinek (legalább részarányos) árát is magába foglalja.

Teljes titkolózás

A „mennyi az annyi?” kérdése azért is nehezen válaszolható meg a magyar kormány nyugati mércével teljesen szokatlan titkolózása miatt, mert a decemberi közlések után kiderült, hogy a legújabb Leopard-típus mellé 12 darab régebbi (A4-est) is lízingelnek kiképzési célra addig, amíg, várhatóan 2025 körül, megérkeznek az újak (a német szállító akkori közleményében ez a tétel is megtalálható). Nyilván ezek ára is benne van a német közlésben említett összegben.

Továbbá ugyancsak december végi szűkszavú közlemény tudatta, hogy szintén az Airbus védelmi és űripari üzletágával aláírt szerződés értelmében légvédelmi rakétavezetési rendszert (SAMOC – Surface-to-Air Missile Operations Center) vesznek a magyar légierő számára. A létesítmény lehetővé teszi a földi telepítésű légvédelem (GBAD – Ground Based Air Defence) valós adatokon alapuló koordinációját az ország egész területén. Az árról ekkor se közöltek semmit.

Csak becslések vannak

A mostani német adatok jelentősen meghaladják a különféle forrásokból kihüvelyezhető összegeket. Ezek alapján az „alap négyes csomag” árát 320 milliárd forint körülire becsültük. Ebből a 44 darab Leopardé mostani árfolyamon 93-112 milliárd forint, a 24 darab önjáró lövegé nagyjából 41 milliárd forint.

Az Airbusok esetleges része mellett további lehetséges magyarázat, hogy a kormány nem verte nagy dobra: a világ egyik legkorszerűbb tankja mellé veszünk a németektől a Leopárd alapjára kifejlesztett két műszaki járműből is több darabot, amit meg is említ a német forrás. Ezek egyike, a Leguan hídvető azért szükséges, mert a honvédség által használt pontonhidak nem bírják el a mintegy 67 tonnás óriásokat. A másik ugyancsak a roppant tömegű tankok műszaki mentésére szolgáló Wisent 2. Ezek számáról semmilyen adat se lelhető fel az elejtett hivatalos magyar közlésekben, de pontonhídvetőből nyilván legalább három darab kell harci feladatok során.

Mi minden lehet még a csomagban?

És akkor arról a lehetőségről még szó se esett, hogy a németek netán olyan megrendelést is számon tartanak, amelyet itthon elhallgattak mindeddig. Január elején a honvédelmi miniszter egy interjúban szinte mellékesen említette meg, hogy „a légierő teljes spektrumában” terveznek fejlesztést. Ennek keretében

a 36 helikopter mellé vesznek nyolc repülőgépet.

Konkrétan három közepes csapatszállítóról és három, kimondottan nehéz katonai eszközök szállítására alkalmas repülőgépről tett említést Benkő Tibor.

A terítéken lévő összes katonai beszerzés lehetséges számláját már akkor 600-650 milliárdra saccoltuk.

És azt se tudjuk, minek? Csak jóindulat-vásárlás?

Arra persze változatlanul nincs magyarázat, hogy kik ellen vásárol ekkora tűzerejű páncélos erőt a kormány, amikor a környéken sincs olyan konfliktus-forrás a láthatáron, amelyben az ország védelmében erre szükség lenne. A kormány hivatalos biztonsági stratégiája se említ ilyet.

Azt tudjuk viszont, hogy ezekre a nagyarányú német fegyverrendelésekre akkoriban került sor, amikor egyre kiélezettebb lett a viszony a magyar kormány és az EU között a jogállami viszonyok romlása miatt, amely a németek uralta Európai Néppártban is kiteljesedett. A németek jóindulatának megvásárlása más téren is zajlik: a vállalati beruházások költségvetési támogatása közt teljes a német túlsúly.

A fegyverek vásárlásának politikai eszköze nem csak a német vonalon, hanem az amerikai kapcsolatok – amolyan EU-ellensúlyt is szolgáló – feljavításában is szerepet kaphat. Az elmúlt hónapok kétoldalú találkozói során körvonalazódó elképzelések további sokszázmilliárdos beszerzéseket jeleznek előre: harci repülők 2026 után a Gripenek helyett, légvédelmi rakéták érkezhetnek.

Itt a végítélet fegyvere?

0

Az amerikai katonai hírszerzés szerint Oroszországnak több mint kétezer nem stratégiai atomfegyvere van, ezeket bármire fel lehet szerelni és bármikor be lehet vetni. A Pentagon ezzel indokolja, hogy az USA is nagy nukleáris fejlesztésbe fogott.

 

„Oroszország számára az Egyesült Államok és a NATO az első számú akadály a stratégiai célok megvalósításának” –  állapítja meg a dokumentum, melyet Donald Trump amerikai elnök azonnal a támogatásáról biztosított. Trump alig tette be a lábát a Fehér Házba, az első dolga volt, hogy elrendelje a nukleáris erőviszonyok felülvizsgálatát. A Pentagon ezt a munkát egy év alatt végezte el. Mindezt aközben, hogy Washingtonban folyamatosan vizsgálják Donald Trump orosz kapcsolatait.

Az amerikai hadügyminisztérium szerint az oroszok közel járnak ahhoz, hogy rendszerbe állítsák a „végítélet fegyverét”.

Ez egy olyan torpedó, amely nukleáris robbanófejet hordozhat és a világ bármely területén bevethető a tengerparti részeken. Óriási károkat okozhat mind a robbanás, mind pedig az azt követő sugárzás. Az új orosz csodafegyver amerikai kódja: Status 6, s egyelőre nincs ellene megfelelő védelmi rendszer.

Miért fejleszt ki ilyen fegyvereket Oroszország?

– teszik fel a kérdést a Pentagon nukleáris szakértői. Vlagyimir Putyin orosz elnök decemberben arról beszélt a moszkvai hadügyminisztériumban, hogy nem akarnak fegyverkezési versenyt az Egyesült Államokkal, mivel az „kiszárítaná az orosz gazdaságot”. A Szovjetunió is jelentős részben emiatt bukott meg, s Putyin nem kíván visszajutni oda, hogy a költségvetés több mint kétharmadát katonai célokra fordítsák, ahogy tették azt a szovjet időkben.

Csakhogy Amerika – éppen az orosz fenyegetésre hivatkozva – hatalmas összeget költ nukleáris erejének a fejlesztésére. Így bár mind Washingtonban, mind pedig Moszkvában arról beszélnek, hogy el akarják kerülni a fegyverkezési versenyt, könnyen előállhat a korábbi helyzet. Nem kizárt, hogy éppen ez az Egyesült Államok célja:

miközben a fegyverkezési kiadások felpörgetik az amerikai gazdaságot, könnyen végzetes pályára terelhetik Oroszországot, a melynek  a GDP-je csak az egytizede az amerikainak.

A hidegháború óta nem volt ilyen intenzív az orosz tengeralattjárók aktivitása

0

Erről Jens Stoltenberg NATO főtitkár beszélt a Frankfurter Allgemeine Sonnenzeitungnak nyilatkozott. Oroszország 13 új tengeralattjárót állított hadrendbe, amivel komolyan veszélyezteti az atlanti útvonalat Stoltenberg szerint.

Európának biztosnak kell lennie abban, hogy szükség esetén megfelelő támogatás érkezik Észak-Amerikából-  fejtegette a NATO főtitkára. Az észak-atlanti katonai szervezet csökkentette haditengerészeti aktivitását a hidegháború végén, de most újra fejlesztésre van szükség. Ezért hamarosan létrejön egy új atlanti parancsnokság, mely koordinálja a tagállamok katonai aktivitását az Atlanti-óceánon – mondta Jens Stoltenberg.

Közben Vlagyimir Putyin orosz elnök az év végi hadügyminisztériumi tanácskozáson kijelentette: Oroszország nem akar új fegyverkezési versenyt. Ezt azzal indokolta, hogy ha belemnnénk a versenybe, az elszívná a pénzt az orosz gazdaságból. Azt is kifejtette, hogy nincs szükség új katonai támaszpontokra külföldön, ezért a GDP mindössze 2,8%-át költik katonai célokra jövőre.

„Célunk a békés külpolitika, ezt minden irónia nélkül mondom”

-jelentette ki Putyin elnök a hadügyminisztériumban Moszkvában.

Washingtonban nemigen adnak hitelt az orosz elnök szavainak, és Moszkvát továbbra is stratégiai ellenfélnek tartják. Putyin nemrég Szíriában járt, ahol megerősítette, hogy a két orosz támaszpontot nemcsak, hogy fenntartják, de tovább bővítik, és Oroszország fokozta a támogatást az Ukrajna keleti részén harcoló lázadóknak – mondta Rex Tillerson amerikai külügyminiszter Bécsben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) értekezletén. Emiatt az USA növeli fegyverszállításait az ukrán hadseregnek.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK