A demográfusok eredetileg 2081-re várták azt a fordulópontot, amikor az Egyesült Államok népessége – sok más fejlett országhoz hasonlóan – csökkenni kezd. A Bloomberg elemzése szerint azonban ez a folyamat már 2026-ban elindulhat, mégpedig Donald Trump migrációellenes politikája miatt.
Az ICE – az amerikai határőrség és idegenrendészet – tömeges kitoloncolási gyakorlata olyan mértékben csökkenti a bevándorlást, hogy az USA népessége akár 400 ezer fővel is visszaeshet. Tavaly még 0,5%-os növekedést regisztráltak, ami 1,8 millió főt jelentett. A bevándorlás azonban meredeken zuhan:
- 2024-ben még nettó 2,7 millió fő,
- 2025-ben, Trump első évében már csak 1,3 millió,
- 2026-ra pedig a becslések szélső értékei +185 ezertől –925 ezerig terjednek.
Ha az utóbbi forgatókönyv valósul meg, az USA népessége nettó 400 ezer fővel csökken. A Brookings Institute igazgatója szerint „lehet zéró növekedés, de lehet mínusz is”.
A méret számít – és Trump ezt jól tudja
Trump nem véletlenül beszél arról, hogy Kanadát az USA 51. tagállamává tenné. Az amerikai technológiai óriások vezetői ugyanis meggyőzték arról, hogy a globális versenyben – különösen Kínával szemben – a hazai piac mérete és egységes szabályozása kulcsfontosságú.
- Kína elvben jóval nagyobb piac, de a lakosság fele aktív csak az interneten – ez is kb. 700 millió ember, több mint kétszerese az USA teljes népességének.
- India – a világ legnépesebb országa – tovább növekszik.
- Kína népessége már csökken, és az USA is ebbe az irányba tart.
A helyzetet súlyosbítja, hogy egyre többen költöznek el az Egyesült Államokból. Az agyelszívás, amely évtizedeken át az USA előnyére szolgált, most megfordulhat: a republikánus kormányzat értelmiségellenes retorikája elriasztja a kutatókat, diákokat és magasan képzett szakembereket.
Európai ellenpélda: Spanyolország a bevándorlásra épít
Ezzel szemben Spanyolország baloldali kormánya félmillió migránsnak ad ideiglenes tartózkodási és munkavállalási engedélyt. Pedro Sánchez miniszterelnök szerint:
„Nem a migráció a probléma, hanem az, ahogyan kezelik. Egyszerűen jól kell menedzselni.”
Spanyolországban – ahogy a legtöbb uniós országban – kevés gyermek születik, ezért a népesség csökkenését csak bevándorlással lehet ellensúlyozni. Ugyanezt az érvet használta Angela Merkel is 2015-ben, amikor engedélyezte a migránsok tömeges beáramlását Németországba.
Orbán Viktor ekkor szakított végleg a német kancellárral, ami végül oda vezetett, hogy a Fidesz kilépett az Európai Néppártból. Azóta Orbán nyíltan együttműködik az Alternative für Deutschland (AfD) szélsőjobboldali mozgalommal, amely a migrációellenességet zászlajára tűzve egyre népszerűbb Németország keleti részén.
Az AfD-t Trump is támogatja. Friedrich Merz német kancellár Davosban figyelmeztetett:
„Hazámat a nemzeti önzés sötét szakadékba taszította.”
Szavai egyértelmű utalást hordoztak a náci diktatúra örökségére.
Magyarországon nincs migrációs nyomás – mégis ez a fő bűnbak
Magyarország az EU egyik legszegényebb országa, így nem célpontja a migrációnak. A migránsellenes retorika mégis a kormány kommunikációjának központi eleme. A valóság és a propaganda közötti ellentmondást jól mutatja az AfD társelnökének példája:
- Alice Weidel, akit Orbán rendszeresen fogad a Karmelitában,
- nem Németországban él, hanem Svájcban,
- leszbikus párjával két gyermeket nevel,
- partnere pedig iráni származású.
A szélsőjobboldali, migrációellenes politika egyik arca tehát maga is egy bevándorló családmodellben él – miközben a migrációt démonizálja.
