Kezdőlap Címkék Népesség

Címke: népesség

Sok házasság, kevesebb gyerek

Október végéig kevesebb gyerek született, mint egy évvel korábban, a halálozások aránya is kisebb volt, de a népességfogyás nem állt meg. A termékenységi ráta is romlott, miközben rekordokat döntögetnek a házasságkötések. Ennek inkább üzleti oka van, mint gyerekvállalási szándék. A családok egy kis részére öntött százmilliárdok eredménye nem látszik.

Semmilyen lényegi trendforduló se látszik a népesség alakulásában: fogy a magyar – derül ki a KSH gyorstájékoztatójából. Az előzetes adatok szerint 2019 első tíz hónapjában a születések száma 1,6, a halálozásoké 0,3 százalékkal kevesebb volt, mint 2018 azonos időszakában. Ennek következtében a természetes fogyás 2,7 százalékkal, 897 fővel nőtt 2018. január–októberhez képest.

Októberben

Októberben 7780 gyerek jött világra. Ez 203-mal,

2,5 százalékkal kevesebb újszülött,

mint egy évvel korábban. 10 435 fő vesztette életét, 483 elhunyttal, 4,4 százalékkal kevesebb az előző év azonos havinál. A születések száma kisebb mértékben csökkent, mint a halálozásoké,

ennek következtében a havi természetes fogyás a 2018. októberi 2935-tel szemben 2655 fő volt, ami 9,5 százalék mérséklődés.

A tizedik hónapban a házasságkötések száma nagymértékben emelkedett,

5609 pár lépett frigyre, 65 százalékkal (!),

2201-gyel több a 2018. októberinél. Az októberi házasságkötések száma utoljára 1988-ban haladta meg a mostanit.

Tíz hónap alatt

Az első tíz havi statisztika 4 064 megszületett gyereket jegyzett fel, ami 1242-vel,

1,6 százalékkal elmaradt a tavaly január–októberi születésszámtól.

Január–márciusban, júniusban és októberben kevesebb, április–májusban és július–szeptemberben több volt az újszülöttek száma az előző év azonos időszakához viszonyítva. A legjelentősebb, 2,7 százalék emelkedés áprilisban, a legnagyobb mértékű, 5,8 százalék visszaesés júniusban történt.

Tíz hónap alatt 108 123-an haltak meg, 345-tel kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. Januárban, februárban és júniusban növekedett a halálozások száma, az év többi hónapjában viszont kevesebben hunytak el az előző év azonos havinál. A legnagyobb mértékű, 20 százalék emelkedés az év első hónapjában történt, amelynek hátterében a tavalyinál korábban tetőző influenzajárvány állhatott. A legjelentősebb, 14 százalék csökkenést márciusban regisztrálták.

Az élveszületések száma nagyobb mértékben mérséklődött, mint a halálozásoké,

ennek következtében a természetes fogyás a tavalyi első tíz havi 33 162-vel szemben 34 059 fő volt, ami 2,7 százalék növekedés.

Rohannak házasodni

Egészen elképesztő számsort közöl a KSH a házasságokról: 57 774 pár kötött házasságot október végéig. Ez

jelentősen, 24 százalékkal, 11 023-mal több esküvő

az előző év azonos időszakinál. Január volt az egyetlen hónap, amikor kevesebb frigyet anyakönyveztek, mint egy évvel korábban. Ezt követően február–márciusban kismértékben, április-májusban átlagosan 8,5, júniusban pedig számottevően, 16 százalékkal több házasságot anyakönyveztek az egy évvel korábbinál. Ez az emelkedő trend tovább folytatódott és július–szeptemberben kiugró mértékben, átlagosan 33, októberben pedig 65 százalékkal többen léptek frigyre, mint 2018 azonos hónapjaiban. A 2019. január–októberi időszakban kötött házasságok száma a legmagasabb érték 1990 óta.

A népesség alakulása szempontjából egyik leglényegesebb mutató,

a teljes termékenységi arányszám 1 nőre számított becsült értéke omlott.

Az egy hölgyre jutó gyerek rátája 1,48 volt az előző év első tíz hónapjára számított 1,49-gyel szemben.

Vagyis a fiatalok mintha hirtelen részben áttervezték volna az addigi szokásokat, és rohannak az anyakönv-vezetőhöz, aztán viszont még kevesebb gyerek születik a házasságokból. A megfejtés alighanem egyszerű. Az évek óta az elsősorban a felső középosztályra öntött százmilliárdos családtámogatások ellenére egyre kevesebb gyerek születik, tehát semmilyen trendforduló se látszik.

A házasságkötések hihetetlen megugrása pedig pontosan egybeesik a nyáron hatályba lépett babaváró kölcsönnel. Ebben kikötés a házassági kapcsolat, de a kedvezmények akkorák, hogy még gyerek nélkül is megéri felvenni a maximum tízmillió forint kölcsönt. Pláne, ha ebből egyenesen a kiugró hozamot ígérő Magyar Állampapír Pluszt jegyeznek, egyenesen bombaüzlet. Csak több gyerek nem lesz belőle.

A népességfogyás másik mutatója is egybevág a fő számokkal. Ezer lakosra 9,1 élveszületés és 13,3 halálozás jutott. Az előbbi 0,1 ezrelékponttal alacsonyabb volt az előző év azonos időszakinál, az utóbbi nem változott, e tényezők eredményeként a természetes fogyás 0,1 ezrelékponttal, 4,2 ezrelékre emelkedett. 2019 első tíz hónapjában ezer élveszületésre 3,7 csecsemőhalálozás jutott, ami 0,2 ezrelékponttal több az előző év azonos időszakinál. A házasságkötési arányszám 7,1 ezrelékes értéke 1,4 ezrelékponttal magasabb volt az egy évvel korábbinál.

Eddig csak a házasságkötésekre hatnak a támogatások

Változatlanul kevesebb a született gyerek és több az elhunyt az első félévben, a népesség tovább fogyott. Egyedül a házasságkötésekben látható olyan növekedés, ami a családi támogatásoknak tudható be.

A kormány által várt gyerekboom változatlanul nem érkezett el, az év első felében majdnem kétezerrel romlott a születések és elhalálozások egyenlege egy év alatt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből.

Az előzetes adatok szerint 2019 első félévében a születések száma 41 902  volt, 2,8 százalékkal kevesebb, a halálozásoké 67 741, ami 1 százalékkal több, mint 2018 azonos időszakában. Ennek következtében a természetes fogyás 7,9 százalékkal, 1892 fővel nőtt 2018 január–júniusához képest.

Júniusban az élveszületések száma 6,3 százalékkal csökkent, a halálozásoké 2,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos havi értékéhez képest. Ennek következtében a 2719 fős júniusi természetes fogyás 37 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.

A halálozások számának alakulásában a KSH ez év elejére is az influenzajárványt jelölte meg fő okként (a kiugró júniusi értékben pedig akár a hőség is szerepet játszhatott). A hathavi termékenységi adat romlott: 1,43 helyett 1,41 lett egy év alatt.

Egyedül a házasságkötésekben tapasztalható szignifikáns emelkedés.

Magyarázat híján csak arra tudunk gondolni, hogy a kifejezetten papírral együtt élők számára kigondolt kormányzati intézkedések miatt lódult meg az örök hűséget esküdők száma. Az első fél évben 24 020 pár kötött házasságot, ami 7,9 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

Ezen belül januárban még 3,9 százalékkal kevesebb, február–márciusban kismértékben, április–májusban pedig átlagosan 8,2 százalékkal több házasságot anyakönyveztek, mint egy évvel korábban. Júniusban, egy hónappal a babaváró kölcsön hatályba lépése előtt pedig 15 százalékkal több, 7676 pár lépett frigyre. Ezt valószínűsíti, hogy

a legjelentősebb mértékű növekedést Pest régióban és Budapesten tapasztalták

(16, illetve 10 százalékot).

Később további elemzést igényelnek a területi adatok. Mindenesetre a születések száma Közép-Dunántúlon és Pest régióban emelkedett (1,2 és 0,8 százalék), a többiben csökkent. A legjelentősebb mértékű visszaesés Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon (7 és 5,8 százalék), a legkisebb Észak-Alföldön és Dél-Alföldön (2,2 és 2,8) történt. Vagyis az átlagosan magasabb életszínvonalú nyugati országrészben a legnagyobb arányú volt a visszaesés. A halálozások száma talán jobban követi a szociodemográfiai jellemzőket: három régióban, Nyugat-Dunántúlon, Budapesten és Észak-Alföldön csökkent (1,1, 0,5 és 0,1 százalék), a többiben emelkedett. A legnagyobb növekedés Dél-Dunántúlon (4,3), a legkisebb Pest régióban (1,4) következett be.

Drámai előrejelzés Magyarország népességéről

Másfél millióval csökkenhet az ország lakossága néhány évtized alatt.

Újabb nemzeti konzultációt indít a kormány, ezt jelentette be Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a csütörtöki kormányinfón. Részleteket nem nagyon árult el, tehát nem tudni egyelőre az idejét és a kérdéseket sem, az viszont biztos, hogy a családtámogatásról és a demográfiai helyzetről szól majd.

Ezzel kapcsolatban van is miről beszélni a régióban, ugyanis a következő évtizedekben jelentősen csökkenhet a visegrádi országok lakossága az ENSZ előrejelzése szerint. Most körülbelül 64 millióan élnek a négy országban, de ez a szám 2050-re 55 millióra csökkenhet.

A legnagyobb népességcsökkenés arányaiban Magyarországon várható:

az előrejelzések szerint másfél millióval lehetünk kevesebben a mostanihoz képest. Ez 15 százalékot jelent, a lengyeleknél az 5 és fél milliós csökkenés 14-et. A szlovák és a cseh lakosság 10 illetve 5 és fél százalékkal csökkenhet.

Pedig a világ nagy részében folytatódik a népességrobbanás, ezekben az országokban viszont az alacsony születésszám, a magas kivándorlási hajlandóság és a bevándorlás elutasítása miatt ellenkező folyamat játszódik le.

Egyre több elemző mondja azt, hogy

már a népességcsökkenés számít a legnagyobb kihívásnak

ezekben az országokban.

Részben ennek is köszönhetőek a munkaerőhiányról tanúskodó adatok. A nyolcvanas évek elején 10,7 millióan éltek Magyarországon, ahhoz képest tehát 800 ezerrel csökkent mostanra a lakosságszám. Legalább félmillió magyar kivándorolt, és a Publicus Intézet nemrég készített felmérése szerint még több mint egymillióan tervezik ezt.

Ez már eleve komoly munkaerő-csökkenés, nem beszélve arról, hogy a következő években rengetegen mennek majd nyugdíjba – a Ratkó-korszakban születettek ugyanis mostanában érik el a korhatárt.

Ez pedig még jobban megterheli majd az ellátórendszert.

A kormány az aggodalmakat azzal próbálja lesöpörni, hogy népesedési programot indított, vagy ahogy Orbán Viktor fogalmazott: átfogó megállapodást szeretne kötni a magyar nőkkel. A születésszám Magyarországon a hetvenes évek eleje óta csökken, ezen szeretne a kormány változtatni.

Erről szól többek között a családi adókedvezmény, a diákhitel egy részének elengedése a nőknek, ha szülnek, a gyed extra, a bölcsődei férőhelyek számának növelése. Ugyanakkor a magyar nők szülés után továbbra is nehezen térnek vissza a munkába, és diszkriminációval is találkoznak.

Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ha valami csoda folytán sokszorosára ugrik a születendő gyerekek száma, ők

a munkaerőpiacon legkorábban 18-20 év múlva jelennek meg.

Így elemzők szerint rövid távon kétféleképp lehetne orvosolni a sok területen egyre súlyosabb munkaerőhiányt: bevándorlással vagy az automatizáció felgyorsításával.

Az elsőt a kormány elutasítja, ráadásul az elmúlt évek gyűlöletkampánya után az is egyértelmű, hogy a lakosság jelentős része sem fogadna szívesen bevándorlókat, legfeljebb a szomszédos országokból. Így marad az automatizáció, vagyis a robotok egyre nagyobb mértékben való alkalmazása – amihez viszont komoly befektetések kellenének.

Valamit viszont tenni kellene, az ENSZ tavalyi előrejelzése ugyanis még drámaibb Magyarország számára. Aszerint ugyanis hiába élnek majd 2100-ban már több mint 11 milliárdnyian a Földön (most 7,4 milliárdnyian), Magyarországon alig több mint hatmillió ember marad majd.

Elmúttnyócév

0

Tovább csökkenő népesség, folytatódó gazdasági leszakadás a régiós versenytársakhoz képest, sikerek a fociban (Andorra, Luxemburg), Soros-párt a fejekben – egyszóval leépülés minden szinten. Gál Zsolt a pozsonyi Új Szóban megjelent írásában megvonja a Fidesz elmúlt nyolc évének mérlegét:

„Első helyen rögtön ott a labdarúgás. 2010-ben Magyarország válogatottja a 42. helyen volt a FIFA-világranglistán (2009-ben az 54-en). Az aktuális 2018-as listán a fociba ölt százmilliárdoknak köszönhetően sikerült felkapaszkodni az 54. helyre…”

„További hosszú távú cél a népességfogyás megakadályozása, Orbán szállóigévé vált mondása, a három szoba, három gyerek, négy kerék jegyében. 2010. január elsején Magyarország népessége 10 millió 14 ezer fő volt, 2017 elejére 9,8 millió alá esett (az 1955-ös szintre). Azaz a két Orbán-kormány nyolcéves mérlege mintegy 250 ezer fős népességfogyás lesz (ha meglesznek a tavalyi adatok is), de nem baj, fel a fejjel, 2018 a családok éve!”

„2010-ben az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az uniós átlag 65 százaléka volt, 2016-ra ezt sikerült 67-re, azaz két százalékponttal feltornázni. Szlovéniát és Horvátországot kivéve az összes térségbeli versenytárs gyorsabban zárkózott fel, közben Észtország, Litvánia és Lengyelország egy főre jutó GDP tekintetében megelőzte Magyarországot (Csehország, Szlovénia és Szlovákia már 2010-ben is előtte volt). Szóval folytatódott a leszakadás a régiós versenytársakhoz képest, de nem baj, a Balkán még Magyarország mögött van…”

„A munkaerőpiacot tekintve már jóval jobb a helyzet, a foglalkoztatottak száma 3,7 millióról 4,31 millióra nőtt a 2010–16 közötti időszakban. Némi szépséghiba, hogy ebben benne van a felturbózott közmunkaprogram és részben a külföldi munkavállalás felfutása is… Mindezt példátlanul kedvező külgazdasági körülmények között sikerült elérni.”

Cikke végén a pozsonyi Új Szó publicistája kitér az ország mentális állapotára is:

„A második és harmadik Orbán-kormány nyolc éve után a társadalom ott tart, hogy egy közvélemény-kutatásban megkérdezettek kétharmada abban a tudatban él, hogy Soros György Pártja (SGYP) is részt vesz az idei áprilisi országgyűlési választáson, és a válaszadók mindössze 24 százaléka tudja, hogy nem is létezik ilyen párt.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK