Nagy vita folyik a New York Timesban arról, hogy vajon lelép-e a színről Donald Trump, ha novemberben elveszíti az elnökválasztást? Kihasználja-e a vírus válságot arra mint Orbán Viktor Magyarországon, hogy átlépje az alkotmányos határokat?
Az USA-ban más a helyzet – hangsúlyozza Eric Posner jogász professzor a New York Timesban. A chicagói professzor arra utal, hogy a demokratikus intézmények sokkal szilárdabbak mint például Magyarországon. A tagállamok és az önkormányzatok ragaszkodnak alkotmányos jogaikhoz, és Trump ezeken nem léphet keresztül. A bíróságok és a sajtó függetlensége is vitathatatlan az Egyesült Államokban. De mi van az államhatalom intézményeivel? Az igazságügyi minisztériummal, mely felügyeli az FBI -t? A Pentagon-nal, amely irányítja a hadsereget?
Az igazságügyi minisztérium problémát jelenthet
Eric Posner jogász professzor szerint a hadsereg tudja a kötelességét, és nem avatkozik belső ügyekbe. Ámde az igazságügyi minisztérium, amely az FBI-t felügyeli, szinte mindig enged Trump akaratának. A gyakori személycserék a fontos posztokon azt mutatják, hogy az USA elnöke itt azt tehet, amit akar. Eddig Trump visszafogta magát, mert úgy érezte: kezében a győzelem az idei elnökválasztáson. Csakhogy a koronavírus és a nyomában kibontakozott gazdasági válság ezen is változtatott. Márpedig Trump nyolc évig kíván a Fehér Házban maradni.
A pesszimista jóslatairól ismert Nouriel Roubini szerint, ha ellenfele, Biden nem győz jelentős fölénnyel, akkor Trump nem hagyja ott a Fehér Házat. Minden eszközt fel fog használni annak érdekében, hogy megőrizze a hatalmat. Attól tarthat ugyanis, hogy távozása után kínos vizsgálatok indulhatnak ellene, amelyek leleplezik kétes külföldi kapcsolatait. Például azt a furcsa viszonyt, amely Putyin elnökhöz fűzi Donald Trumpot…
