Trump és Putyin közötti alaszkai találkozó Vlagyimir Putyin orosz elnök számára nemcsak egy lehetőség arra, hogy az ő feltételei szerint vessen véget az ukrajnai háborúnak, hanem arra is, hogy szétszakítsa a nyugati biztonsági szövetséget.
A múlt hónap végén Vlagyimir Putyin orosz elnök a rideg valósággal nézett szembe: a küszöbén állt annak, hogy elveszíti Trump elnököt, az egyetlen nyugati vezetőt, aki esetleg segíteni tudott neki Ukrajnában az akarata érvényesítésében és régóta dédelgetett céljának, az európai biztonsági rend megbontásának elérésében.
Miután hónapokig próbálta rávenni Putyin urat a háború befejezésére, Trump belefáradt a hatástalan telefonhívásokba és tárgyalásokba, és ultimátumokat kezdett kiadni. Még rosszabb Putyin számára, hogy úgy tűnik, Trump helyrehozta a kapcsolatát Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, annak ellenére, hogy az Ovális Irodában idén korábban kitört botrány Moszkva nagy örömére szolgált.
Nem volt világos, hogy Trump képes lesz-e vagy hajlandó lesz-e végrehajtani azokat a fenyegetéseket, amelyekkel büntetővámokat vetett ki az orosz olajat vásárló országokra, illetve hogy milyen valódi hatással lennének ezek a lépések Moszkvára. De gyorsan közeledett Trump határideje, amely Putyin számára a háború befejezésére szabott, ami a Fehér Ház és a Kreml közötti további szakadást vetített előre.
Így Putyin kissé más irányt vett.
Annak ellenére, hogy az orosz tisztviselők korábban elutasították a területi tárgyalásokat az orosz-ukrán háborúban, az orosz vezető a múlt héten a Kremlben tartott találkozóján azt a benyomást keltette Trump különmegbízottjában, Steve Witkoffban, hogy Oroszország most hajlandó megállapodásokat kötni a földkérdésben.
„Vissza fogunk kapni egy részét, és néhányat el fogunk cserélni”
– mondta Trump pénteken. „Lesznek területek cserék, amelyek mindkettőjük javát szolgálják majd.”
Azzal, hogy Putyin egy olyan nyelven beszélt, amelyet Trump megért – az ingatlanpiac nyelvén –, elérte, hogy Putyin elérje, amire január óta vágyott: négyszemközt találkozhasson az amerikai vezetővel Zelenszkij jelenléte nélkül, hogy kifejtse álláspontját és megállapodásra jusson.
„Nagyon jó hét volt ez Putyin számára”
– mondta Sam Greene, a Kings College London orosz politika professzora.
„Kimozdította magát egy jelentős sebezhetőségből. Ezt az egész folyamatot olyanná manőverezte, ami többé-kevésbé pontosan az, amire szüksége volt.”
Ezzel egy időben újra feszültségek jelentkeztek Washington és Kijev között.
Zelenszkij szombaton kijelentette, hogy az ukrán alkotmány nem engedélyezi Kijevnek, hogy tárgyalások útján eladja az ország földjeit. Trump kezdetben azt mondta az európai tisztviselőknek, hogy a Putyinnal való találkozót egy háromoldalú csúcstalálkozó követi Putyinnal és Zelenszkijjel. A Kreml azonban gyorsan közölte, hogy ilyen ígéret nem történt. A Fehér Ház ennek ellenére folytatta a tárgyalásokat.
Kevés elemző hiszi, hogy az orosz vezető megelégszik azzal, hogy pusztán egy ingatlanügylet alapján leállítsa a háborút. Putyin világossá tette, hogy többek között
hivatalos ígéretet akar arra, hogy Ukrajna nem csatlakozik a NATO-hoz vagy más nyugati katonai szövetséghez, nem fogad nyugati csapatokat a területén, és nem kap engedélyt olyan hadsereg felépítésére, amely fenyegetést jelent Oroszország számára
– ezzel Kijevet állandóan sebezhetővé téve.
„Oroszország számára az alapvető fontosságú az uralkodás”
– mondta Greene.
Alekszandr Gabujev, a berlini Carnegie Oroszország-Eurázsia Központ igazgatója azt nyilatkozta, hogy Putyin különböző forgatókönyveket felvázolva érkezik a pénteki alaszkai csúcstalálkozóra. Ezek közé tartozik egy olyan kedvező megállapodás Trumppal, amelyet az Egyesült Államok elnöke sikeresen rákényszerít Ukrajnára, vagy egy olyan kedvező megállapodás Trumppal, amelyet Zelenszkij elutasít, és aminek következtében az Egyesült Államok eláll Ukrajnától – mondta Gabuev.
A harmadik lehetőség – jegyezte meg – az, hogy az orosz vezető további 12-18 hónapig folytatja jelenlegi útját, azzal a várakozással, hogy Ukrajna gyorsabban fogy el a katonáiból, mint ahogy az orosz hadigazdaság kifullad.
„Ha rá lehetne venni Trumpot, hogy elismerje Oroszország igényét az általa elfoglalt terület oroszlánrészére, annak tudatában, hogy az ukránok és az európaiak esetleg nem hajlandók ezt megtenni, akkor hosszú távú éket vernénk az USA és Európa közé”
– mondta Greene, a londoni Kings College munkatársa.
De hiába akarja ezeket a dolgokat, Putyin nem fogja megállítani a háborút értük, ha ezek megszerzése azt jelenti, hogy bele kell egyeznie egy szuverén Ukrajnába, erős hadsereggel, a Nyugattal együttműködve, amely képes saját fegyvereket gyártani – mondta Gabuev.
Stefan Meister, a Német Külkapcsolati Tanács orosz elemzője szerint a két vezető különböző célokkal érkezik a csúcstalálkozóra – Trump célja a háború befejezése, Putyiné pedig Oroszország stratégiai újra pozicionálása.
„Putyin számára ez valójában nagyobb célokról szól” – tette hozzá Meister.
„Az örökségéről szól. Arról, hogy hol fog állni Oroszország a háború után. Ez sokkal alapvetőbb. Ez másfajta hajlandóságot teremt a költségek megfizetésére.”
És a hazája földjéről folytatott tárgyalások ellenére Zelenszkij nem lesz jelen a teremben.
„Ukrajna számára ez katasztrófa”
– mondta Meister.
NYT
