Izrael hadügyminisztere közölte az iráni légitámadások hullámai után, hogy a támadás nem marad megtorlás nélkül.
Eddig tíz halottról számoltak be a hírügynökségek Izraelből és hatvanról Iránban, ebben benne van az iráni vezérkari főnök és a forradalmi gárda vezetője is – írja a Haaretz. A Wall Street Journal arról írt, hogy Trump még tárgyalni akart Iránnal, de Netanjahu miniszterelnök meggyőzte őt a katonai akció szükségességéről. Az Axios szerint Trump és Netanjahu csapdába csalták az iráni vezetést: az amerikai tárgyalásokkal elaltatták az irániak figyelmét, így teljes meglepetésként érte őket az izraeli támadás, amely végzett a hadsereg és a forradalmi gárda vezetőivel is.
Izrael elhúzódó háborúra készül Irán ellen, és emiatt több tízezer embert mozgósít – közölte Katz hadügyminiszter.
Egy iráni parlamenti képviselő jelezte:
Irán lezárhatja a hormuzi szorost, amelyen keresztül halad a világ olajának egynegyede.
Permanens háború?
Izraelt 2023 októberében érte a Hamász terrortámadása, a válaszcsapás először a gázai övezetet sújtotta, azután Libanont, ahonnan az Irán által támogatott Hezbollah milícia fenyegette Izraelt. Majd Szíriában megbukott az Asszad rendszer, amely Irán legfőbb szövetségese volt. Benjamin Netanjahu vérszemet kapott, és nekiment a nagy ellenségnek, Iránnak, amely lényegesen meggyengült és elszigetelődött. Donald Trump lényegesen aktívabb Izrael támogatásában mint Biden elnök volt. Az oroszokat, akik jelen voltak Szíriában és együttműködtek Iránnal, lefoglalja az ukrajnai háború. Rövid távon Benjamin Netanjahu valószínűleg jól számolt, de mi lesz a háború után? Egyáltalán végetér-e valaha is a háború, amely után Netanjahunak számot kell adnia: miért nem vette észre a Hamász terrortámadását időben? Korábbi korrupciós ügyei miatt is elővehetik Izrael leghosszabb ideig hivatalban levő miniszterelnökét.
Trump és Putyin telefonon tárgyalt a közel-keleti válságról, és az orosz elnök felajánlotta közvetítését. Lavrov orosz külügyminiszter elítélte az izraeli támadást. Moszkvában ugyanakkor egyáltalán nincsenek kétségbeesve az iráni – izraeli háború miatt, mert feljebb mehet az olaj ára, amelytől az orosz költségvetés függ.
Mi lesz akkor, ha az olajár emelkedése inflációt okoz az USA-ban? Trump ezt mindenképp meg akarja akadályozni, de kérdés, hogy tudja-e?
Nagyhatalmi cinizmus
Az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, mert hadiipari konjunktúrával akarta kivédeni a világgazdasági válságot. Putyin be is ugrott, és azóta zajlik az ukrajnai háború , amely hatalmas hadi konjunktúrát teremtett. Trump 5%-os GDP-t követel a hadiiparnak minden NATO tagállamban noha ennyit az USA sem teljesít. Ez hatalmas amerikai fegyvereladást jelent. A közel-keleti háború szintén hihetetlen konjunktúrát teremt az amerikai hadiiparnak – kiderült ez Trump első külföldi útján Szaúd Arábiában és az Emírségekben. Trump békeangyal szerepe színtiszta átverés: az USA háborús konjunktúrát akar, csak épp nem szeretné a saját embereit kockáztatni ezért. A háború mindenkit kimerít: elsősorban a résztvevőket, de azokat is, akik csak intenzíven készülődnek rá. Az európai államok költségvetése kétségbeejtő helyzetbe került: a szociális kiadásokat kellene csökkenteni, hogy jusson pénz a hadiiparra. “Az 5%-os GDP részesedés felérne egy tüdőlövéssel” – fogalmazta meg a problémát Orbán Viktor miniszterelnök. A háborúkat viszonylag könnyű elkezdeni, de nehéz befejezni: jól látszik ez mind Ukrajnában mind a Közel Keleten. A háborúk haszonélvezői kevesen vannak, az áldozatok sokan.
Izrael eddig minden háborúját megnyerte és minden békéjét elveszítette, 77 év után még mindig a fennmaradásért kell küzdenie …
