Kezdőlap Címkék Hamász

Címke: hamász

Merre tovább Sinwar?

Még mindig nincs hivatalos megerősítés vagy nyilatkozat Mohammad Dief célzott likvidálásának sikeréről. A fő bizonyítékok, amelyekre Izrael támaszkodik, többek között a csapás helyszínéről készült légifelvételek, valamint az a tény, hogy a Khan Yunis Brigád parancsnoka, aki jelen volt, meghalt a támadásban – olvasható a Jerusalem Post cikkében.

Ha a célzott támadás sikerességének fontosságát izraeli szemmel nézzük  Dief kiiktatása komoly következményeket vonhat maga után a Hamász  eltörlésének immár kilenc hónapja tartó útján.

Először is Sinwar után kettes számot viselő vezetőt eltávolíthatták. Nincs utánpótlásra remény a Hamász vezető tisztségviselőinek, mivel maga Sinwar is kölcsönből él. Ráadásul az öt merényletet túlélő férfit végül megölték. Izrael nincs kétségbeesve vagy elriasztva a további támadástól,

a szerencse pedig korlátozott számú alkalommal segíthet a túlélésben.

Azok, akik a „száműzetést” javasolják opcióként – egy izraeli üzenet titkos csatornákon keresztül, amely szerint megegyezés hiányában Izrael hajlandó megengedni, hogy a túlélő harcosok csendben hagyják el a Gázai övezetet azokba az országokba, amelyek befogadják őket.

A Hamász katonai szárnya valószínűleg elveszítette régi vezetőjét, a Hamász évekig uralkodó főparancsnokát – státusza, katonai ereje és akarata érvényesítésére való képessége már másnap is kérdéses.

Amennyiben az izraelieknek sikerült Deif kiiktatása ez „egy csodálatos partnerség vége” – a Hamászt Sinwar és Deif irányította és tartotta össze, vagyis az volt a mérvadó, amit maguk között egyeztettek. Mint minden partnerkapcsolatban, amikor az egyik fél eltűnik a színről, a megmaradt partnernek időre van szüksége, hogy felépítse, mondhatni újjáépítse magát, megtanuljon teljesen önállóan navigálni, anélkül, hogy fontos döntéseket egyeztetne, vagyis megduplázva saját felelőssége súlyát.

Feltételezhető, hogy az egyiptomi, katari és nemzetközi nyomás közepette könnyebb volt kettejük számára az együttállás, és most az egyedül állás sokkal nagyobb kihívást jelent majd Sinwar számára.

Az Izraeli Védelmi Erők stratégiai nyeresége

Az ideiglenes taktikai tűzszüneti nyilatkozaton és a tárgyalások rövid időtartamán kívül úgy értékelhető, hogy az IDF közelmúltbeli eredményei és most Deif kiiktatása felgyorsíthatja az aggodalomra okot adó alkut, bár alaptalanul, a másik oldalon.

Az IDF kihasználja a tárgyalásokat arra, hogy a Hamász elleni harcok közvetlen sikerét stratégiai eredményekké alakítsa. Egyelőre és a következő napokban a becslések szerint nem lesz jelentős változás a tárgyalások helyszínén.

Idővel azonban a Hamász ráébredhet, hogy az idő a terrorszervezet ellen fordul, és úgy tűnik, megbukott a maga kitartásával büszkélkedő erő, többek között azért, mert a második számú vezető eltűnt. A Hamász – amelynek vezetői között már most is vita folyik arról, hogy képes-e fenntartani és elviselni a konfliktust a Philadelphiai tengely bezárásával – arra a következtetésre juthat, hogy

az idő már nem az ő oldalán áll, és törekednie kell a harcok bezárására, ezáltal kompromisszumot kötve követeléseiben.

Továbbá ismét bebizonyosodott, hogy a Hamász és vezetői kihasználják a nemzetközi jog jóakaratú rendelkezéseit, felhasználva azokat az IDF kijátszására („állhatatosság”) és a polgári lakosság feletti ellenőrzés gyakorlására. Más szóval, egyszerre törekednek katonai erejük és adminisztratív képességük megőrzésére.

Ezúttal egy olyan megállapodás konkrétumainak megvitatásakor, amelynek jelentősége a jövőre is kiterjed, különös jelentőségű, hogy az IDF és Izrael Állam összehangoltan kezeli a kérdést.

Számos eset egyértelműen arra mutat az elmúlt hetek történéseiből, hogy végső célja a folyamatos IDF-műveletek legitimálása, miközben megszilárdítja a jövő központi hangsúlyait és a folyamatban lévő tárgyalásokat vezérlő elveket.

Az IDF hadműveletei – amelyeket a Hamász és az izraeli média gyakran a végéhez közeledőnek mutattak be – a legveszélyesebb és legkritikusabb állapotukban vannak az intenzív harci szakasz végéhez közeledve (A fázis). Ez a modell a következő szakaszra is alkalmazható. (B fázis), ahol a széles földi manővereket felválthatják a precíz, mély és nagy hatású műveletek, amelyek nagy hatással lehetnek a Hamászra.

Annak ellenére, hogy a Hamász kizsákmányolja a humanitárius és polgári területeket rejtőzködés és műveletek céljára, ez nem tartja vissza Izraelt a koncentrált és határozott terrorellenes tevékenységtől. Ezért ez a stratégia már nem szolgál további védelemként a Hamász vezetői számára.

Ez minden bizonnyal meggyengíti a Hamász azon képességét, hogy szervezett rendszerként működjön a katonai szárny és a kormányon egyedül maradó Sinwar közötti kapcsolatba.

Mindez hangsúlyozza a gázai katonai és polgári rendszerek közötti koordinációt is. Idővel ez felboríthatja a megmaradt egységek és szervezeti keretek szétesésének jelenségét, ami hatással lehet a Hamász jövőbeni katonai kilátásaira.

A célzott merényletek hatással lehetnek arra az új gerillaháborús mintára is, amelyet a Hamász az elmúlt hónapokban az IDF elsöprő ereje ellen alkalmazott – működő szervezet és iránytű nélkül, megtalálni az utat, mégpedig olyat, amely egy gerillaharcos számára is hosszú távon iránymutató.

Korábban voltak idők, amikor úgy tűnt, hogy a Hamász terroristái és vezetői szabadon tevékenykedhetnek azokon a területeken ahonnan az IDF már kivonult, különösen a humanitárius menedékhelyek közelében, ma már világos, hogy ez nem így van. Most a föld alá kell vonulniuk, ami súlyosan befolyásolja képességüket, hogy túléljenek egy intenzív IDF-műveletet.

Ezek még csak kezdeti meglátások és következtetések azelőtt, hogy hivatalosan kiderült volna, hogy a Hamász második számú, Mohammad Deif ellen célzott csapás sikeres volt-e.

Ettől függetlenül potenciális hatásokat sugallnak, beleértve azt is, hogy a jövőben újra meg kell próbálni semlegesíteni.

Izraeli csapás gázai célpontokra, valószínűleg megölték Mohammad Deif Hamász-vezért

0

A jelentések szerint mintegy 20 ember meghalt és több mint 120 megsebesült egy izraeli támadásban, amely a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek számára fenntartott területet ért al-Mawasiban, Khan Yunistól nyugatra, a Gázai övezet déli részén.

Mohammad Deif, a Hamász katonai szárnya, az Izzadin al-Kasszám Brigádok vezetője légicsapás áldozata lett a dél-gázai Khan Yunis térségében, jelentette az izraeli katonai rádió szombaton.

Más források nem erősítették meg Deifet eltalálták-e a támadás során, és jelenlegi állapota ismeretlen. Ennek ellenére az izraeli hadsereg azt mondta a katonai rádiónak, hogy hosszú előkészület után történt a csapás, amely nagyon pontos volt.

A hadsereg rádiójának tudósítója, Doron Kadosh arról számolt be, hogy egy biztonsági forrás megjegyezte, hogy tudomásunk szerint nem tartottak túszokat a támadás helyszínén.

Az izraeli média arról számolt be, hogy Rafa Salama, a Hamász Khan Yunis Brigádjának parancsnoka szintén az izraeli csapás célpontja volt. Az Al Hadath szaúdi hírportál később arról számolt be, hogy Salamát megölték.

A katonai rádió hozzátette, hogy Deif és Salama ugyanabban az épületben rejtőztek el, a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek sátrai közelében. Az IDF becslése szerint valószínűleg tucatnyian haltak meg a csapás következtében, de ennek ellenére végrehajtották a támadást. A támadásban megöltek tucatjai aktív Hamász terroristák voltak, akik Deif és Salama biztonságát szolgálták.

Az izraeli miniszterelnöki hivatal kiadott egy rövid közleményt a gyilkossági kísérletről, megerősítve, hogy „a miniszterelnök állandó utasítást adott a háború elején a Hamász magas rangú tisztviselőinek kiiktatására. Az éjszaka folyamán minden fejleményről tájékoztatták, és továbbra is rendszeres frissítéseket kap.”

„Minden mártír (áldozat) civil, és ami történt, az a népírtás, a háború súlyos eszkalációja, amelyet az amerikaiak támogatása és a világ hallgatása támogatott,”

– mondta Abu Zuhri a Reutersnek, hozzátéve, hogy a támadás azt mutatja, hogy Izrael nem érdekelt a tűzszüneti megállapodás elérésében.

Más jelentések szerint szombat reggel súlyos izraeli támadás kezdődött a Gáza déli részén tevékenykedő terroristák ellen.

Az elmúlt órákban az izraeli légierő nehéz bombákat dobott terrorista célpontokra Khan Yunis térségében, miközben a szárazföldi erők taktikai manővereket kezdtek a térségben, jelentette a Walla.

*Ki az a Mohammad Deif?

Deif Mohammad Masri néven született 1965-ben a Khan Yunis menekülttáborban, rövid távolságra attól a helytől, ahol Izrael most támadást hajtott végre, hogy megkísérelje kiirtani a Hamász rangidős alakját. Később Mohammed Deif néven vált ismertté, miután 1987-ben az első intifáda során csatlakozott a Hamászhoz.

A Washington Post 2014-es cikke szerint nem a Hamász volt az első terrorcsoport, amelyhez Deif kapcsolatban állt. Tinédzserként mutatták be a Muzulmán Testvériségnek, és a hírek szerint a Gázai Iszlám Egyetemen folytatott tanulmányai során elmélyítette kapcsolatát az iszlamista mozgalmakkal.

Két évvel azután, hogy csatlakozott a terrorcsoporthoz, Deifet letartóztatták, de csak 16 hónapot töltött fogva – mondta a Hamász forrása a Reutersnek.

Deif kifejlesztette a terroralagutak hálózatát, és fejlesztette bombakészítési szakértelmét. A Hamász forrásai azt állították, hogy a korábbi merényletkísérletek során elvesztette a szemét, és súlyos sebeket szenvedett az egyik lábán.

Miután számos merényletet megúszott, a gázai társai „a kilenc életű embernek” nevezték el, a közmondásra utalva, amely szerint a macskáknak kilenc életük van.

Deif irányította a Hamász október 7-i, Dél-Izrael elleni támadásának nagy részét, amely lehetővé tette a terroristáknak, hogy meggyilkoljanak 1200 embert, és további 250 embert raboljanak el.

Deif 2015 óta nemzetközi terroristának számít az Egyesült Államokban.

Az izraeli hadsereg átveszi az irányítást a Gáza-Egyiptom határon

Az izraeli hadsereg szerdán bejelentette, hogy „műveleti ellenőrzést” létesített a gázai-egyiptomi határ mentén a teljes úgynevezett Philadelphi útvonalon, és eddig több tucat rakétavetőt és legalább húsz határon átnyúló csempészalagutat fedeztek fel ott.

A szerda esti sajtótájékoztatón Daniel Hagari, a hadsereg szóvivője elmondta, hogy a most elfoglalt szárazföldi sáv, amely összesen 14 kilométeren húzódik végig a gázai-egyiptomi határ mentén, a „Hamász oxigénvezetékeként” szolgált.” melyet fegyverek Gázába történő csempészésre használták.

A déli Rafah városával szomszédos folyosó mentén eddig mintegy 20 alagutat találtak, amelyek átnyúlnak Egyiptomba. A Hamaszról köztudott, hogy ilyen alagutak segítségével fegyvereket csempészett Gázába, amiről az izraeli hadsereg úgy gondolja, hogy már nem tud megtenni, mivel a katonaság ellenőrzi a területet.

Az alagutak egy részét már ismerte az hadsereg, másokat pedig először fedeztek fel. Néhányat már lebontottak, és Izrael is tájékoztatta Egyiptomot a fejleményekről. A hadsereg tájékoztatása szerint további 82 alagútakna, amely az alagutakba vezet, a Philadelphi-folyosó területén található.

Jelenleg fizikailag a folyosó nagy részét az izraeliek ellenőrzik. A part közelében van egy kis szakasz, ahol nincsenek jelen a szárazföldi erők, de az IDF közölte, hogy megfigyeléssel és tűzerővel ellenőrzi a területet.

Több tucat rakétavetőt is fedeztek fel a folyosó mentén, néhányat csak egy néhány méterre az egyiptomi határtól.

A rakétavetőket 10 és 40 méterre helyezték el az egyiptomi határtól, „oly módon, hogy Izrael ott ne bombázhasson az Egyiptommal közös kerítés miatt” – mondta Hagari, megjegyezve, hogy területen az elmúlt hetekben mintegy 70 rakétát és aknavetőt lőttek ki Izraelre a Rafah felől.

Válaszul az egyiptomi államhoz tartozó Al-Qahera News TV egy „magas szintű” forrást idézett, amely szerint „nincs igazság” az Egyiptom és Gáza közötti alagutakról szóló hírekben.

Az Egyiptom és a Philadelphi-folyosó közötti határokon átnyúló alagutak létezése már régóta nyilvános, ideértve a New York Times 2013-as, széles körben megosztott cikkét a Hamász által ellenőrzött „alagutak tucatjain” keresztül történő iparról.

Maga Egyiptom évekig dolgozott a határokon átnyúló alagúthálózat meghiúsításán, felrobbantotta, vízzel elárasztotta, mérgező gázt pumpált bele, és még házakat is lerombolt a határ mentén, hogy pufferzónát hozzon létre, de sok alagút ennek ellenére is megmaradt.

Arra a kérdésre, hogy a fejlemény átlépi-e az Egyesült Államok vörös vonalát a rafahi jelentős katonai offenzívával kapcsolatban, a Fehér Ház szerdán azt jelezte, hogy nem.

„Amikor [Izrael] tájékoztatott minket a rafah-i terveikről, az magában foglalta a határfolyosón való elmozdulást a városból, hogy nyomást gyakoroljunk a Hamászra” – mondta John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője egy tájékoztatón.

Nem volt hajlandó megerősíteni, hogy Izrael valóban elfoglalta a Philadelphi-i folyosót, és azt mondta: „Ez nem a mi munkánk.” Ugyanakkor kijelentette, hogy ez

a lépés összhangban van azzal a „korlátozott” szárazföldi hadművelettel, amelyről az izraeli tisztviselők időben tájékoztatták az Egyesült Államokat.

Joe Biden amerikai elnök a hónap elején arra figyelmeztetett, hogy leállít bizonyos támadófegyver-szállítmányokat Izraelbe, ha az IDF jelentős katonai offenzívát indít Gáza legdélebbi városának lakott részein.

Az IDF szerdán közölte, hogy a közelmúltban lebontott egy „jelentős” Hamász-alagutat a rafahi határátkelő közelében. A katonaság szerint a csapatok egy alagút aknához értek el, mintegy 100 méterre az egyiptomi határátkelőtől, követve a helyéről szóló hírszerzési információkat.

Az akna egy körülbelül másfél kilométer hosszú földalatti hálózathoz vezetett. Az izraeli fegyvereket találtak, köztük páncéltörő rakétákat, fegyvereket és robbanószerkezeteket.

Az IDF szerint a hálózatnak sok elágazási útvonala volt különböző mélységekben, és egyes területeket robbantási ajtók zártak el. Voltak benne szobák, amelyekben a Hamász munkatársai laktak, valamint fürdőszobák. Az alagúthálózatot később lebontották – tette hozzá az IDF.

Az izraeli csapatok először néhány héttel ezelőtt vonultak be Rafahba, miután több hónapig tartó nemzetközi figyelmeztetéseket adtak arra, hogy ne lépjenek be a területre, ahol a gázaiak több mint fele menedéket keresett, miután az övezet más részein hónapokig tartó harcok miatt kitelepítették őket.

Az IDF a kijelölt biztonságos zónák felé sürgette a környéken tartózkodókat, és egy ENSZ-tisztviselő hétfőn közölte, hogy ebben a hónapban eddig több mint 1 millió palesztin hagyta el a várost.

Három IDF katona életét vesztette kedden egy csapdába esett rafahi épületben történt robbanásban.

A hadművelettel kapcsolatos nemzetközi kritikák egyre növekvő hulláma ellenére az IDF kijelentette, hogy Rafah a Hamász utolsó jelentős fellegvára az övezetben. Szemtanúk szerint kedden érte el először izraeli tankok Rafah központját.

A csapatok azonban Gáza északi részén, különösen Dzsabaliában is harcoltak a „feltámadt” Hamász fegyvereseivel, ahol az IDF nemrég hét túsz holttestét is megtalálta.

Október 7-én tört ki a háború, amikor a Hamasz vezette terroristák ezrei rohamozták meg a dél-izraeli közösségeket és a hadsereg állásait, megöltek mintegy 1200 embert, főként civileket, és 252 túszt ejtve, köztük számos holttestet.

Megkezdődött a rafahi tűzfészkek felszámolása

A rafahi átkelő környékén, a palesztin oldalon az izraeli 401. dandár csapatai közelharcban és repülőgép-csapásokban öltek meg terroristákat.

Az elmúlt napon az izraeli hadsereg egységei  a Gázai övezetben lévő Rafah keleti részén földalatti alagútaknákat találtak – közölte a katonaság pénteken. A rafahi átkelő környékén, a palesztin oldalon a 401. dandár csapatai közelharcban és repülőgép-csapások révén felszámoltak a terrorista osztagokat.

Az izraeli hadsereg szóvivője hozzátette, hogy az izraeli légierő repülőgépeit Rafah több területén is bevetették, ahonnan rakétákat és aknavető lövedékeket indítottak Izrael területére, beleértve a Kerem Shalom átkelőhelyet is.

Röviddel azután, hogy a hadsereg közzétette ezt a nyilatkozatot, szirénák szólaltak meg a gázai határ menti közösségek két településén. Személyi sérülés vagy kár egyelőre nem történt. Később pénteken kétszer szirénák megszólaltak Kerem Shalomban, ami után a katonaság közölte, hogy Rafah térségéből két kilövést azonosítottak és sikeresen elfogtak.

Az IDF Zeitounban tevékenykedik, hogy elpusztítsa a terrorinfrastruktúráját

Másik izraeli dandár Zeitounban, az övezet közepén a terrorinfrastruktúrát és terrorista csapatokat számoltak fel a térségben. A szárazföldi tevékenységek mellett a vadászgépek terroristákat és Hamász terrorcélpontokat is megsemmisítettek. Különösen figyelemre méltó volt egy civil épület, amelyben rengeteg fegyver rejtettek el.  Az övezet egészében a vadászgépek lecsaptak a Hamász célpontjaira, például páncéltörő kilövésére használt épületeket és alagútaknákat semmisítettek meg.

Az IDF közölte, hogy az elmúlt napban az IAF repülőgépei és repülőgépei összesen mintegy 40 terrorcélpontra mértek csapást és semmisítettek meg az övezetben. A célpontok között katonai épületek, terrorosztagok, megfigyelő állások és további katonai infrastruktúra szerepelt.

A két háború miatt csúcson az olajár

Háború dúl Ukrajnában és a gázai övezetben, emiatt magas olajár várható az egész év során, mert senki sem látja a konfliktusok végét. Az OPEC+ szerdán úgy döntött, hogy visszafogja a kitermelést a magasabb ár reményében.

89 dollár fölé emelkedett a Brent olaj hordónkénti ára, október óta sosem volt ennyire magasan. Októberben indult meg a Hamász terrortámadása Izrael ellen, nemsokára megkezdődött az izraeli válaszcsapás, melynek azóta sincsen vége. Irán, a világ egyik nagy olajtermelője háborúval fenyegeti Izraelt, amely a forradalmi gárda két tábornokát is megölte Szíriában. A Közel Kelet a világ egyik legnagyobb olaj szállítója, bármilyen konfliktus emeli az nyersanyag árát.

A Reutersnek nyilatkozó szakértők szerint a mostani rekord nem a Közel Kelet miatt következett be elsősorban hanem azért, mert

ukrán drónok eltalálták Oroszország egyik legnagyobb olajfinomítóját Asztrahanyban.

Ez az olajfinomító 340 ezer hordó olaj feldolgozására képes naponta tehát nagyon jelentős az orosz gazdaság számára. Az oroszok először cáfolták a találat hírét, majd azt közölték: a kár nem jelentős. A benzin és dízel tartalékok továbbra is magas szinten állnak – siettek tudatni Moszkvában, ahol mind nagyobb aggodalmat okoz, hogy az ukránok immár az Oroszország számára létfontosságú olaj és földgáz infrastruktúrát támadják távol a két állam határától. Korábban az orosz hadsereg rombolta Ukrajna infrastruktúráját, hogy gyengítse az ellenállást, de most az ukránok is áttértek erre.

Mi lesz a világ olajellátásával?

Oroszország a világ három legfontosabb olaj termelője közé tartozik Szaúd Arábiával és az Egyesült Államokkal együtt. A háborúban álló állam legfőbb exportbevétele az olajexport, melyet szankciók sújtanak ugyan, de Indián és más országokon keresztül mégiscsak elérik a világpiacot. Ha viszont az ukrán hadseregnek a nyugati technika segítségével sikerülne érzékeny csapást mérnie az orosz olajiparra, akkor gondok jöhetnek a világ olajellátásában – mutatnak rá szakértők. Még az Egyesült Államok is megérezheti a hatást:

”ha tartósan csökken az orosz olaj export, akkor ez az Egyesült Államok olajkészletére is hatással lehet ebben a hónapban sőt azután is”

– nyilatkozta a Reutersnek Jim Ritterbusch, a Ritterbusch és társai cég elnöke.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy a levegőben lóg egy iráni válaszcsapás Izraellel szemben.

“Irán támogatja a Hamászt, de eddig közvetlenül nem vett részt a konfliktusban. Ha ez megtörténik, akkor a háború már az egész Közel Keletet érintheti. Ez pedig hatással lehet a globális olaj ellátásra” – mondja Tamás Varga, a PVM olajkereskedője.

“Bár folyik valamiféle diplomáciai aktivitás, de fennáll a veszélye annak, hogy Irán ezúttal közvetlenül is beavatkozik a gázai konfliktusba” – mutat rá Bob Yawger, a Mizuho energia részlegének igazgatója.

Az USA nyersolaj készlete 2,3 millió hordóval csökkent a múlt héten.

Közben a kereslet nő mind Kínában, ahol féléves szünet után indult be az ipar, mind pedig az Egyesült Államokban, ahol másfél év után most először jelentettek dinamikus növekedést a feldolgozó iparban.

Az OPEC+ továbbra is visszafogja a termelést

Szerdán a közel-keleti olajexportőrök és Oroszország valamint néhány más kőolajszállító állam olaj miniszterei úgy döntöttek, hogy a félév végéig fenntartják az olaj kitermelés visszafogását noha a Brent hordónkénti ára immár alulról súrolja a 90 dollárt – jelentette a Bloomberg.

A tanácskozás után Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, az orosz olajipar vezetője közölte: betartják az OPEC+ döntését az olaj kitermelés visszafogásáról. Oroszország a múlt hónapban tudatta a világgal: a második félév során további 471 ezer hordóval csökkenti olajkitermelését. Oroszországnak ugyan a háború miatt óriási szüksége van az olaj export bevételekre, de Moszkvában úgy gondolják, hogy a magasabb árakkal kompenzálni tudják a mennyiségi veszteséget.

Novak miniszterelnök-helyettes megerősítette a Reuters korábbi becslését, mely szerint júniusban napi 9 millió hordó lesz az orosz olajtermelés, amely februárban még 9,5 millió hordó volt.

Ferenc pápa: “minden háború abszurd”

Ferenc pápa a békéről beszélt húsvétkor Nagyszombatban. Szlovákia érseki székhelyén pontifikált misét a katolikus egyház vezetője, aki ismét állást foglalt a béke mellett Trnavan.

Nem véletlenül választotta Ferenc pápa Nagyszomabatot hiszen Szlovákia – a magyar kormányhoz hasonlóan – béketárgyalásokat sürget a szomszédos Ukrajnában, ahol több mint két éve folyik a megnyerhetetlen háború, melyet Putyin agressziója váltott ki. Ukrajna számára Ferenc pápa azt javasolta, hogy mutassa föl a fehér zászlót, és keresse a béketárgyalást Oroszországgal. Ezt Zelenszkij ukrán elnök ingerülten elutasította noha tisztában van azzal, hogy Ukrajna lehetőségei arra, hogy kiszorítsa az orosz hadsereget az ország területéről ugyancsak korlátozottak. Márpedig Ukrajna ezt szabta meg a béketárgyalások megkezdésének alapvető feltételének. Biden elnök öt perc alatt békét köthetne Ukrajna feje fölött Putyinnal, de mi ezt nem fogadnánk el – mondta ezzel kapcsolatban Zelenszkij, aki számíthat a szomszédos Lengyelország maximális támogatására.

A katolikus Lengyelország jelenleg a világ országai közül a lehető legtöbbet költi katonai célokra: a GDP csaknem 5%-át! A NATO előírás 2%. Donald Tusk miniszterelnök szerint egyre nő a háború esélye a NATO és Oroszország között.

Ferenc pápa a háború ellen

“A béke iránti vágyakozást a gyűlölet kegyetlensége és a háború vadsága töri meg”

– mondta Ferenc pápa Nagyszombatban. Putyin orosz elnök Ukrajnát vádolta az iszlamista merényletért, melyet Moszkva mellett követtek el, és ahol a halottak száma meghaladta a 140-et. Válaszul Zelenszkij ukrán elnök arra utalt, hogy Putyin a korábbihoz hasonlatosan maga rendezhette meg a merényletet, hogy azután az orosz társadalom gyűlöletét Ukrajna irányába terelhesse.

“A háború mindig abszurd és mindig vereséget jelent”

– hangsúlyozta Ferenc pápa az Urbi et Orbi áldásában a Szent Péter téren Rómában. A pápa tűzszünetet sürgetett a gázai övezetben, ahol az izraeli hadsereg és a Hamász háborújában rémes állapotokat kénytelen elviselni a polgári lakosság.

Ami Ukrajnát illeti: Ferenc pápa mindenekelőtt a hadifoglyok kicserélését javasolta, hogy ezzel meg indulhasson valamiféle békefolyamat Kijev és Moszkva között.

A volt miniszter támogatja fia gyilkosainak szabadon bocsátását gázai túszokért cserébe

Izhar Shay, a kabinet egykori minisztere, akinek fia, Yaron Shay október 7-én halt meg a Hamász terroristái ellen harcolva, több ezer embernek nyilatkozott Tel-Aviv Túszai terén, hogy támogatja fia gyilkosainak és bűntársaik kiszabadítását, ha ez segít a gázai túszok kiszabadításában.

„A halálbüntetés viszonylag enyhe büntetés lenne” az október 7-i támadásért felelős Hamász-terroristák számára – mondta a volt tudományos és technológiai miniszter a túszok szabadon bocsátásáért szervezett heti Tel-Aviv-gyűlésen.

Shay, egy high-tech vállalkozó, aki a gázai határ melletti kibucban, Ein HaShlosha-ban nőtt fel, az emelvényről szólt elhunyt fiához, és elmagyarázza, miért támogatja szabadon engedésüket a terroristák iránti utálat ellenére a túszokért cserébe. 

„Ahogyan Izrael tartozik igazságszolgáltatással, úgy a gázai 134 túsz családjának is tartozik igazságszolgáltatással, és ez az igazságszolgáltatás mindannyiukat visszahozza”

– mondja.

„Ha vissza kell adnunk azt az emberi söpredéket, aki meggyilkolt téged, hogy visszamenjen a darázsfészekbe Gázába, mi – az egész családod – erkölcsi támogatást nyújtunk a minisztereknek és a miniszterelnöknek, hogy fájdalmas döntést hozzanak” mondja.

Miért nem akadályozta meg a Hamász erősödését Netanjahu izraeli miniszterelnök ?

0

Netanjahu nem számolta föl a Hamász pénzügyi hálózatát pedig megtehette volna – ezt a vádat fogalmazta meg a Moszad egyik régi vezetője, aki korábban többször is javasolta Izrael miniszterelnökének, hogy “tegyék tönkre a Hamászt pusztán pénzügyi hálózatának felszámolásával.”

Udi Levy, aki a BBC-nek nyilatkozott hangsúlyozta: ”nagyon sok pénztől megfoszthattuk volna a Hamászt, amely így nem tudott volna olyan erős terrorista hálózatot kiépíteni mint amilyennel szembe kellett néznünk október hetedikén. A Hamász szörnyeteg nem ugyanaz lett volna október hetedikén” – mondta a Moszad egykori pénzügyi hírszerző főnöke, aki többször is javasolta Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek: csapjanak le a pénzügyi támogató hálózatra, amely lehetővé teszi a Hamász erősödését a gázai övezetben. Nagyon nagy pénzekről volt szó: “a Hamásznak dollár milliárdokra volt szüksége ahhoz, hogy kiépítse azt a hatalmas földalatti alagút hálózatot, amely lehetővé teszi az ellenállást az izraeli hadsereggel szemben.”

Levy már 2014-ben felhívta Netanjahu figyelmét arra, hogy komoly pénzek érkeznek a Hamászhoz Törökországon keresztül. Mit tett Netanjahu miniszterelnök? Semmit!

A Hamász pénzügyi birodalma nagy és erős

“Két fő szponzora volt a Hamásznak: Katar és Irán. Törökország is legalább ennyire jelentős, mert a Hamász ott intézi a pénzügyei legnagyobb részét” – jelentette ki a Moszad pénzügyi hírszerző részlegének egykori vezetője. Aki elmondta a BBC Panorama műsorában, hogy a Hamásznak legkevesebb negyven cége van, melyek a Közel Keleten és Észak Afrikában működnek, de javarészük Törökországban van bejegyezve. Mivel foglalkoznak ezek a cégek Algériában, Egyiptomban, az Öbölben, Szudánban és Törökországban? Vannak útépítő vállalkozások, de a Hamász érdekelt az egészségügyben és a gyógyszeriparban is. Vannak aranybányái, turista irodái és nyakig benne van az ingatlan bizniszben is.

A Hamász üzleti befektetéseinek összegét a Moszad 422 millió dollárra becsülte 2018-ban. A terrorista szervezet, amely Izraelnek a létét sem ismeri el, a pénzét ingatlanba fekteti, hogy így védekezzen az infláció ellen.

2022-ben az USA pénzügyminisztériuma a Hamász hat vállalkozását tette feketelistára.

“A Hamász pénzügyei szempontjából ideális befektetés az ingatlan, amely őrzi az értékét” – nyilatkozta a BBC-nek a Royal United Services Institute – Rusi – pénzügyekkel foglalkozó vezetője. Tom Keatinge kiemelte, hogy a Törökországban bejegyzett ingatlan vállalkozások kulcs szerepet játszanak a Hamász vagyon értékének megőrzésében és gyarapításában. Az egyik ilyen Törökországban bejegyzett ingatlan cég, a Trend GYO, melyet az USA feketelistára tett. Ennek alapító elnöke, aki 2022-ben távozott a cég éléről, dicsőíti az Al Aksza hadműveletet – a Hamász így nevezi az október hetediki borzalmas mészárlást és túszejtést. A BBC írt ennek a Hamid Abdullah al Ahmarnak, de természetesen nem kapott választ.

A Trend GYO, melyet az USA szankcióval sújtott, úgy nyilatkozott, hogy “működése megfelel a nemzetközi pénzügyi szabályoknak, és az USA szankció megalapozatlan és igazságtalan.” A török hatóságok is megvizsgálták a Hamászhoz köthető céget, de nem találtak semmi kivetnivalót annak működésében.

Jahja Szinvar a pénzügyi birodalom megteremtésében is kulcsszerepet játszott

A Hamász katonai vezetője, aki az első számú felelős az október hetediki terror támadásért, korábban nagy figyelmet fordított a pénzügyi hálózat kiépítésére.

2007-ben, egy évvel azután, hogy a Hamász hatalomra jutott a gázai övezetben Izrael és Egyiptom szigorított a blokádon, hogy meggyengítse a terrorista szervezetet. Jahja Szinvar ekkor felvette a kapcsolatot Iránnal, amely síita szemben a szunnita Hamász-szal, de éppúgy elutasítja Izrael létét mint a terrorista szervezet.

“Jahja Szinvar üzenetet  küldött Iránba: pénzt és fegyvereket kért az Izrael elleni harcra. Iránból a válasz az volt: mindent megkaptok, ami a harcotokhoz szükséges”

– mesélte a BBC-nek az izraeli nemzetbiztonsági szolgálat egyik tisztje, aki 150 órán keresztül hallgatta ki Jahja Szinvart. Az izraeli nemzetbiztonsági szolgálat tisztje később rájött arra, hogy Jahja Szinvar a börtönből is kapcsolatot tartott Iránnal.

Katar volt Irán mellett a Hamász fő szponzora. Katarban élnek a Hamász politikai vezetői, akikkel a Moszad és a CIA vezetői is rendszeresen tárgyalnak a túszok kiszabadításáról illetve a fegyverszünetről. A Katarból érkező pénzekről az izraeli kormány is tudott hiszen a Hamász abból fizette a közalkalmazottakat a gázai övezetben.

Hogy ment ez a gyakorlatban?

“Minden hónapban megjelent Rafahban, a határátkelőnél a katari emír embere, aki különgépen érkezett. Egy nagy bőrönd volt nála tele pénzzel. Ezt átadta a Hamásznak, és már ment is vissza Katarba”

– emlékezik Udi Levy, a Moszad pénzügyi hírszerzésének egykori főnöke. Aki hangsúlyozta: ”ebből a pénzből sok jutott a Hamász katonai szárnyának is.”

Sok támogatás érkezett az ENSZ-től, az Európai Uniótól, a palesztin hatóságtól, amely Ciszjordániában működik. Ezeket a pénzeket humanitárius célokra szánták, de az izraeli titkosszolgálat szerint jelentős részük a Hamász katonai szárnyát erősítette.

Mit tett Netanjahu miniszterelnök, aki semmiképp sem akar palesztin államot?

Már 2019-ben így magyarázta stratégiáját:

”Mindenkinek, aki meg akarja akadályozni egy palesztin állam létrejöttét támogatnia kell a Hamászt, és meg kell könnyíteni, hogy az pénzhez jusson. A stratégiának célja az, hogy minél távolabb kerüljön egymástól a gázai övezet és Ciszjordánia”

– mondta Izrael leghosszabb ideig hatalmon levő miniszterelnöke.

“Netanjahu célja az volt, hogy erősítse a Hamászt a Fatah palesztin szervezettel szemben nehogy létrejöjjön egy egységes palesztin szervezet, amellyel tárgyalni kellene egy palesztin állam megalakulásáról” – hangsúlyozta egy washingtoni Közel Kelet Kutató Intézet vezető kutatója. Khaled Elgindy, a Middle East Institute palesztin szakértője ugyanazt a vádat fogalmazza meg Benjamin Netanjahu ellen mint az izraeli baloldal, amely felelősnek tartja a miniszterelnököt azért, hogy a Hamász brutális terrortámadása felkészületlenül érte Izraelt.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök tagadja, hogy szándékosan erősítette meg a Hamászt a mérsékelt Fatah-hal szemben, közölte: csakis humanitárius okokból járult hozzá, hogy Katar jelentős összegű pénzeket küldjön a Hamasz terrorista szervezetnek.

Netanjahu miniszterelnök hangsúlyozta, hogy célja a Hamász terrorista szervezet teljes megsemmisítése, “addig folytatjuk a hadműveletet, amíg nem marad senki, akit terrorizmusért pénzelni lehetne a gázai övezetben” – mondta Izrael miniszterelnöke.

Irán is pénzeli a Hamászt

Arra talált bizonyítékokat az izraeli hadsereg, mely folyamatosan tárja fel a barlangrendszert a gázai övezetben, ahol a Hamász terrorista alakulatai rejtőzködnek, hogy Irán is pénzeli a terrorszervezetet. Már nyomára akadtak Szinvarnak, a Hamász katonai vezetőjének is, aki elindította az október hetediki terrortámadást Izrael ellen.

Biden elnök kívánságával szemben az izraeli hadsereg nem áll le, tovább folytatja a harcot a Hamász ellen, ráadásul tárgyaló küldöttsége kivonult a kairói fegyverszüneti tárgyalásról. Biden elnök magánbeszélgetésben seggfejnek titulálta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

Izrael mindinkább Iránt tekinti fő ellenségnek, amely folyamatosan uszítja ellene a Hezbollahot Libanonban és a huszikat Jemenben miközben továbbra is elszántan támogatja a Hamászt.

Irán külföldi terrorista szervezeteit egy kis hamburgi bankon keresztül pénzelte

Így jutott pénzhez a libanoni Hezbollah, mely rendszeresen támadja Izraelt, és a jemeni huszik, akik rakétáikkal akadályozzák a forgalmat a Vörös tengeren – írja hírszerzői jelentésekre támaszkodva a brüsszeli Politico.

A hamburgi Varengold bankban átfogó vizsgálat folyt, mert a hírszerzőszervezetek értesítették a német bankfelügyeletet, hogy a nemzetközi szankciók által sújtott Irán mire is használja a bankot. A hírszerzőügynökségek szerint Irán előszeretettel használ európai bankokat különböző illegális pénzügyi műveletekre, mert Európában nem oly szigorú az ellenőrzés mint az Egyesült Államokban. A német bankfelügyelet tavaly jelezte, hogy átfogó vizsgálatot folytat a Varengold bankban, de arról egy kukkot sem szólt, hogy ennek oka elsősorban, hogy Irán terrorista szervezetek finanszírozására illetve pénzmosásra használta a kis hamburgi bankot. A Varengold szerint semmi ilyesmi nem történt:

”A mi üzleti partnereink globális élelmiszer és gyógyszer nagykereskedők. Hiteleket nyújtunk olyan esetekben amikor sürgős humanitárius szállítmányról van szó, de természetesen figyelembe vesszük azokat a szankciókat, melyeket az Európai Unió vagy az Egyesült Államok alkalmaz” – közölte a bank szóvivője a Politicoval.

Csakhogy a lap hírszerzői forrásokból úgy értesült, hogy a hamburgi bankot használta az iráni Al Kudsz, amely nem más mint a Forradalmi Gárda külföldi szervezete, amely ellenőrzése alatt tartja a Hezbollahot és a huszi terrorista szervezeteket.

Az Al Kudsz korábbi parancsnokát, Szulejmani tábornokot az amerikaiak lőtték ki Irakban, ahol helyi terrorista vezetőkkel tárgyalt.

Irán nem közvetlenül finanszírozza a terrorista szervezeteket külföldön hanem átad nekik bizonyos mennyiségű olajat, melyet azok eladnak – általában Kínának -, és ebből csinálnak pénzt, melyet azután több helyen megforgatnak, hogy a nyugati hírszerzőszervezetek elveszítsék a nyomot. A vevő is jól jár hiszen lényegesen olcsóbban olajhoz ily módon mintha a piacon vásárolna.

A Varengold bank rendszeres pénzügyi kapcsolatban állt olyan Irán által létrehozott fantom cégekkel, melyeket USA szankciók fenyegetnek. Kettő közülük már szerepelt is az Egyesült Államok szankciós listáján, a többi vizsgálat alatt áll.

Miért nem vette ezt észre a bank auditálását végző PwC könyvvizsgáló cég? A Politico kérdésére egyelőre nem kívántak válaszolni.

“Irán számára pénzügyi csomópont lett a Varengold”

Ezt mondta egy magát természetesen megnevezni nem kívánó magasrangú hírszerző a brüsszeli lap tudósítójának, aki csodálkozott azon, hogy “senki sem kötötte össze a pontokat.”

A Varengold nem tartozik a Hansa város régi pénzintézetei közé – valószínűleg ezért is szemelte ki magának Irán. Hamburgban 1995-ben alapítottak vagyonkezelő cégként, amely azután 2013-ban vált bankká. Csak 600 millió eurós alaptőkéje volt, ezért kifejezetten kis banknak számított, amely megpróbált találni magának valamilyen fejlődési területet, és ez lett az üzletelés az iráni fantom cégekkel. A Közel Kelet és Kelet Európa volt a fő csapásirány, mert ezekben a régiókban elég jelentős a szürke zóna: a nem egészen törvényes pénzek forgatása.

“A banknak ezekben a régiókban előnye van, mert szóba áll olyan partnerekkel is, melyeket mások elutasítanak”

– írta a Varengold igazgató tanácsának jelentése.

2018-ban Trump elnök felrúgta az iráni atomalkut, és újra szankciókat vezetett be Irán ellen. Ezt követően felélénkült az Al Kudsz terrorista tevékenysége. Az iráni fantom cégekből a Varengold banknak jelentős bevételei származtak.

2015-ben a külföldi ügyletek még csak 4 millió euró hasznot hajtottak a banknak, de 2021- ben ez már 45 millió euróra nőtt. Azt nem lehet tudni, hogy ebből mennyi volt az iráni pénz.

A német bankfelügyelet leállított minden külföldi ügyletet, ezért a Varengold el kellett hogy bocsássa  a munkaerő mintegy egyötödét körülbelül száz embert.

Mekkora összegről lehetett szó az iráni bizniszben? A Politiconak nyilatkozó hírszerzők szerint több milliárd euróról!

Hongkongban bejegyzett cégek és török vállalkozások előszeretettel használták a Varengold iráni számláit, és ebből arra lehet következtetni, hogy ezek fantom cégek, iráni ellenőrzés alatt állnak, és olyan pénzügyi labirintust alkotnak, melyben könnyen el lehet veszíteni a pénz nyomát.

“Irán egész hálózatot üzemeltet a nyugati szankciók kijátszására, és ezeknek a fantomcégeknek  fő feladata az, hogy eljuttassák a szállítmányokat Oroszországba vagy Kínába. Ezeket a szállítmányokat humanitárius segélynek tüntetik fel, mert erre nem vonatkoznak a szankciók“

– hangsúlyozza a német bankfelügyelet jelentése a Varengold hamburgi bankról.

Kína közel keleti békekonferenciát javasol

0

A Vörös tengeren nyíltan háborúznak az Irán által támogatott huszik és a kereskedelmi hajókat védelmező nyugati flotta, melynek fő erejét az Egyesült Államok képviseli. A Vörös tenger és a Szuezi csatorna elsősorban Európának és a távolkeleti országoknak fontos, ezért javasol Hszi Csin-ping elnök nemzetközi békekonferenciát a helyzet rendezésére.

Vang Ji, Kína első számú diplomatája körútra indult a térségben, ahol felkereste a Dzsibutiban található Kína egyetlen külföldi katonai támaszpontját.

“A gázai konfliktus tovagyűrűző hatása az a veszélyes helyzet, mely a Vörös tengeren kialakult”

– hangsúlyozta Vang Ji külügyminiszter Egyiptomban.

A gázai övezet korábban Egyiptomhoz tartozott, és Benjamin Netanjahu valamint szélsőjobboldali szövetségesei azt szeretnék elérni, hogy a csaknem három millió palesztin jórésze Egyiptomba meneküljön a háború elől. Egyiptom viszont nem hajlandó a menekültáradat fogadására.

Irán nyíltan támogatja a Hamászt, amely terrortámadást indított Izrael ellen 102 nappal ezelőtt. Ebből az alkalomból Benjamin Netanjahu megerősítette, hogy addig folytatják a válasz csapást amíg el nem érnek három fő célt: a Hamász megsemmisítését, a túszok kiszabadítását, és a gázai helyzet rendezését. 100 nap alatt egyik célt sem sikerült Izraelnek elérnie. Macron francia elnök arra figyelmeztette Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, hogy akár tíz évig is eltarthat a háború a Hamász ellen. Az USA hadügyminisztere is politikai megoldást sürgetett. Eddig négyszer járt a térségben Blinken amerikai külügyminiszter, hogy ezt elérje, de nem ért el eredményt.

Netanjahu kormánya ugyanis nem fogadja el egy palesztin állam megalakítását, melyet a nyugati világ éppúgy javasol mint az iszlám országok.

A kínai békejavaslat is erre épít, de jelenleg erre nincs fogadókészség Izraelben. Mindinkább erősödik a meggyőződés, hogy Putyin orosz elnök ösztönözte Iránt és a Hamászt a terrortámadásra október hetedikén, hogy ily módon elterelje a figyelmet Ukrajnáról, ahol az orosz agressziót csakis nyugati támogatással tudja kivédeni Zelenszkij elnök.

Kína is kell egy ukrajnai rendezéshez

Ezt hangsúlyozta Davosban Zelenszkij elnök kabinetfőnöke. A svájci városban a világgazdasági fórum két legfőbb témája Ukrajna és a gázai háború. Emiatt több mint 120 országból érkeznek a biztonságpolitika irányítói, hogy megvitassák: mit lehet tenni a háborús helyzetek megoldására. Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke hangsúlyozta, hogy Kína Oroszország olyan szövetségese, aki az adott helyzetben képes nyomást gyakorolni Putyin elnökre.

Oroszország képviselőjét nem hívták meg Davosba.

Ukrajna elsősorban pénzt akar szerezni Davosban hiszen a háború szörnyű károkat okozott az országnak, amely mind nehezebben viseli a csaknem két éve tartó orosz agresszió következményeit. Az EBRD becslése szerint egyharmaddal csökkent az ukrán GDP egy év alatt. Szeptemberben az ukrán kormány, a brüsszeli bizottság és a Világbank közzétett egy közös jelentést arról, hogy mennyi pénz kellene Ukrajna újjáépítésére, és ez 349 milliárd dolláros végösszeget mutatott. Julia Szvirigyenko, ukrán miniszterelnök-helyettes szerint a szükséges összeg ma már közelebb áll az ezermilliárd dollárhoz!

Egyelőre persze a háború folytatásához kell a nyugati segítség, de ez is a levegőben van, mert Brüsszelben Orbán Viktor akadályozza az 50 milliárd eurós ukrán segélycsomag megszavazását, Washingtonban pedig a republikánusok késleltetik a 60 milliárd dolláros ukrán segélyt. Putyin a Nyugat és persze Ukrajna kifárasztására játszik, és ebben pompás partner számára Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök Trump híveivel szinkronban cselekszik. Orbán Viktor minden bizonnyal arra számít, hogy Donald Trump nyeri az elnökválasztást novemberben, és ennek alapján a jövő év elején megállapodik Putyinnal Zelenszkij ukrán elnök feje fölött a rendezésről.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK