Kezdőlap Címkék Hamász

Címke: hamász

A két háború miatt csúcson az olajár

Háború dúl Ukrajnában és a gázai övezetben, emiatt magas olajár várható az egész év során, mert senki sem látja a konfliktusok végét. Az OPEC+ szerdán úgy döntött, hogy visszafogja a kitermelést a magasabb ár reményében.

89 dollár fölé emelkedett a Brent olaj hordónkénti ára, október óta sosem volt ennyire magasan. Októberben indult meg a Hamász terrortámadása Izrael ellen, nemsokára megkezdődött az izraeli válaszcsapás, melynek azóta sincsen vége. Irán, a világ egyik nagy olajtermelője háborúval fenyegeti Izraelt, amely a forradalmi gárda két tábornokát is megölte Szíriában. A Közel Kelet a világ egyik legnagyobb olaj szállítója, bármilyen konfliktus emeli az nyersanyag árát.

A Reutersnek nyilatkozó szakértők szerint a mostani rekord nem a Közel Kelet miatt következett be elsősorban hanem azért, mert

ukrán drónok eltalálták Oroszország egyik legnagyobb olajfinomítóját Asztrahanyban.

Ez az olajfinomító 340 ezer hordó olaj feldolgozására képes naponta tehát nagyon jelentős az orosz gazdaság számára. Az oroszok először cáfolták a találat hírét, majd azt közölték: a kár nem jelentős. A benzin és dízel tartalékok továbbra is magas szinten állnak – siettek tudatni Moszkvában, ahol mind nagyobb aggodalmat okoz, hogy az ukránok immár az Oroszország számára létfontosságú olaj és földgáz infrastruktúrát támadják távol a két állam határától. Korábban az orosz hadsereg rombolta Ukrajna infrastruktúráját, hogy gyengítse az ellenállást, de most az ukránok is áttértek erre.

Mi lesz a világ olajellátásával?

Oroszország a világ három legfontosabb olaj termelője közé tartozik Szaúd Arábiával és az Egyesült Államokkal együtt. A háborúban álló állam legfőbb exportbevétele az olajexport, melyet szankciók sújtanak ugyan, de Indián és más országokon keresztül mégiscsak elérik a világpiacot. Ha viszont az ukrán hadseregnek a nyugati technika segítségével sikerülne érzékeny csapást mérnie az orosz olajiparra, akkor gondok jöhetnek a világ olajellátásában – mutatnak rá szakértők. Még az Egyesült Államok is megérezheti a hatást:

”ha tartósan csökken az orosz olaj export, akkor ez az Egyesült Államok olajkészletére is hatással lehet ebben a hónapban sőt azután is”

– nyilatkozta a Reutersnek Jim Ritterbusch, a Ritterbusch és társai cég elnöke.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy a levegőben lóg egy iráni válaszcsapás Izraellel szemben.

“Irán támogatja a Hamászt, de eddig közvetlenül nem vett részt a konfliktusban. Ha ez megtörténik, akkor a háború már az egész Közel Keletet érintheti. Ez pedig hatással lehet a globális olaj ellátásra” – mondja Tamás Varga, a PVM olajkereskedője.

“Bár folyik valamiféle diplomáciai aktivitás, de fennáll a veszélye annak, hogy Irán ezúttal közvetlenül is beavatkozik a gázai konfliktusba” – mutat rá Bob Yawger, a Mizuho energia részlegének igazgatója.

Az USA nyersolaj készlete 2,3 millió hordóval csökkent a múlt héten.

Közben a kereslet nő mind Kínában, ahol féléves szünet után indult be az ipar, mind pedig az Egyesült Államokban, ahol másfél év után most először jelentettek dinamikus növekedést a feldolgozó iparban.

Az OPEC+ továbbra is visszafogja a termelést

Szerdán a közel-keleti olajexportőrök és Oroszország valamint néhány más kőolajszállító állam olaj miniszterei úgy döntöttek, hogy a félév végéig fenntartják az olaj kitermelés visszafogását noha a Brent hordónkénti ára immár alulról súrolja a 90 dollárt – jelentette a Bloomberg.

A tanácskozás után Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, az orosz olajipar vezetője közölte: betartják az OPEC+ döntését az olaj kitermelés visszafogásáról. Oroszország a múlt hónapban tudatta a világgal: a második félév során további 471 ezer hordóval csökkenti olajkitermelését. Oroszországnak ugyan a háború miatt óriási szüksége van az olaj export bevételekre, de Moszkvában úgy gondolják, hogy a magasabb árakkal kompenzálni tudják a mennyiségi veszteséget.

Novak miniszterelnök-helyettes megerősítette a Reuters korábbi becslését, mely szerint júniusban napi 9 millió hordó lesz az orosz olajtermelés, amely februárban még 9,5 millió hordó volt.

Ferenc pápa: “minden háború abszurd”

Ferenc pápa a békéről beszélt húsvétkor Nagyszombatban. Szlovákia érseki székhelyén pontifikált misét a katolikus egyház vezetője, aki ismét állást foglalt a béke mellett Trnavan.

Nem véletlenül választotta Ferenc pápa Nagyszomabatot hiszen Szlovákia – a magyar kormányhoz hasonlóan – béketárgyalásokat sürget a szomszédos Ukrajnában, ahol több mint két éve folyik a megnyerhetetlen háború, melyet Putyin agressziója váltott ki. Ukrajna számára Ferenc pápa azt javasolta, hogy mutassa föl a fehér zászlót, és keresse a béketárgyalást Oroszországgal. Ezt Zelenszkij ukrán elnök ingerülten elutasította noha tisztában van azzal, hogy Ukrajna lehetőségei arra, hogy kiszorítsa az orosz hadsereget az ország területéről ugyancsak korlátozottak. Márpedig Ukrajna ezt szabta meg a béketárgyalások megkezdésének alapvető feltételének. Biden elnök öt perc alatt békét köthetne Ukrajna feje fölött Putyinnal, de mi ezt nem fogadnánk el – mondta ezzel kapcsolatban Zelenszkij, aki számíthat a szomszédos Lengyelország maximális támogatására.

A katolikus Lengyelország jelenleg a világ országai közül a lehető legtöbbet költi katonai célokra: a GDP csaknem 5%-át! A NATO előírás 2%. Donald Tusk miniszterelnök szerint egyre nő a háború esélye a NATO és Oroszország között.

Ferenc pápa a háború ellen

“A béke iránti vágyakozást a gyűlölet kegyetlensége és a háború vadsága töri meg”

– mondta Ferenc pápa Nagyszombatban. Putyin orosz elnök Ukrajnát vádolta az iszlamista merényletért, melyet Moszkva mellett követtek el, és ahol a halottak száma meghaladta a 140-et. Válaszul Zelenszkij ukrán elnök arra utalt, hogy Putyin a korábbihoz hasonlatosan maga rendezhette meg a merényletet, hogy azután az orosz társadalom gyűlöletét Ukrajna irányába terelhesse.

“A háború mindig abszurd és mindig vereséget jelent”

– hangsúlyozta Ferenc pápa az Urbi et Orbi áldásában a Szent Péter téren Rómában. A pápa tűzszünetet sürgetett a gázai övezetben, ahol az izraeli hadsereg és a Hamász háborújában rémes állapotokat kénytelen elviselni a polgári lakosság.

Ami Ukrajnát illeti: Ferenc pápa mindenekelőtt a hadifoglyok kicserélését javasolta, hogy ezzel meg indulhasson valamiféle békefolyamat Kijev és Moszkva között.

A volt miniszter támogatja fia gyilkosainak szabadon bocsátását gázai túszokért cserébe

Izhar Shay, a kabinet egykori minisztere, akinek fia, Yaron Shay október 7-én halt meg a Hamász terroristái ellen harcolva, több ezer embernek nyilatkozott Tel-Aviv Túszai terén, hogy támogatja fia gyilkosainak és bűntársaik kiszabadítását, ha ez segít a gázai túszok kiszabadításában.

„A halálbüntetés viszonylag enyhe büntetés lenne” az október 7-i támadásért felelős Hamász-terroristák számára – mondta a volt tudományos és technológiai miniszter a túszok szabadon bocsátásáért szervezett heti Tel-Aviv-gyűlésen.

Shay, egy high-tech vállalkozó, aki a gázai határ melletti kibucban, Ein HaShlosha-ban nőtt fel, az emelvényről szólt elhunyt fiához, és elmagyarázza, miért támogatja szabadon engedésüket a terroristák iránti utálat ellenére a túszokért cserébe. 

„Ahogyan Izrael tartozik igazságszolgáltatással, úgy a gázai 134 túsz családjának is tartozik igazságszolgáltatással, és ez az igazságszolgáltatás mindannyiukat visszahozza”

– mondja.

„Ha vissza kell adnunk azt az emberi söpredéket, aki meggyilkolt téged, hogy visszamenjen a darázsfészekbe Gázába, mi – az egész családod – erkölcsi támogatást nyújtunk a minisztereknek és a miniszterelnöknek, hogy fájdalmas döntést hozzanak” mondja.

Miért nem akadályozta meg a Hamász erősödését Netanjahu izraeli miniszterelnök ?

0

Netanjahu nem számolta föl a Hamász pénzügyi hálózatát pedig megtehette volna – ezt a vádat fogalmazta meg a Moszad egyik régi vezetője, aki korábban többször is javasolta Izrael miniszterelnökének, hogy “tegyék tönkre a Hamászt pusztán pénzügyi hálózatának felszámolásával.”

Udi Levy, aki a BBC-nek nyilatkozott hangsúlyozta: ”nagyon sok pénztől megfoszthattuk volna a Hamászt, amely így nem tudott volna olyan erős terrorista hálózatot kiépíteni mint amilyennel szembe kellett néznünk október hetedikén. A Hamász szörnyeteg nem ugyanaz lett volna október hetedikén” – mondta a Moszad egykori pénzügyi hírszerző főnöke, aki többször is javasolta Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek: csapjanak le a pénzügyi támogató hálózatra, amely lehetővé teszi a Hamász erősödését a gázai övezetben. Nagyon nagy pénzekről volt szó: “a Hamásznak dollár milliárdokra volt szüksége ahhoz, hogy kiépítse azt a hatalmas földalatti alagút hálózatot, amely lehetővé teszi az ellenállást az izraeli hadsereggel szemben.”

Levy már 2014-ben felhívta Netanjahu figyelmét arra, hogy komoly pénzek érkeznek a Hamászhoz Törökországon keresztül. Mit tett Netanjahu miniszterelnök? Semmit!

A Hamász pénzügyi birodalma nagy és erős

“Két fő szponzora volt a Hamásznak: Katar és Irán. Törökország is legalább ennyire jelentős, mert a Hamász ott intézi a pénzügyei legnagyobb részét” – jelentette ki a Moszad pénzügyi hírszerző részlegének egykori vezetője. Aki elmondta a BBC Panorama műsorában, hogy a Hamásznak legkevesebb negyven cége van, melyek a Közel Keleten és Észak Afrikában működnek, de javarészük Törökországban van bejegyezve. Mivel foglalkoznak ezek a cégek Algériában, Egyiptomban, az Öbölben, Szudánban és Törökországban? Vannak útépítő vállalkozások, de a Hamász érdekelt az egészségügyben és a gyógyszeriparban is. Vannak aranybányái, turista irodái és nyakig benne van az ingatlan bizniszben is.

A Hamász üzleti befektetéseinek összegét a Moszad 422 millió dollárra becsülte 2018-ban. A terrorista szervezet, amely Izraelnek a létét sem ismeri el, a pénzét ingatlanba fekteti, hogy így védekezzen az infláció ellen.

2022-ben az USA pénzügyminisztériuma a Hamász hat vállalkozását tette feketelistára.

“A Hamász pénzügyei szempontjából ideális befektetés az ingatlan, amely őrzi az értékét” – nyilatkozta a BBC-nek a Royal United Services Institute – Rusi – pénzügyekkel foglalkozó vezetője. Tom Keatinge kiemelte, hogy a Törökországban bejegyzett ingatlan vállalkozások kulcs szerepet játszanak a Hamász vagyon értékének megőrzésében és gyarapításában. Az egyik ilyen Törökországban bejegyzett ingatlan cég, a Trend GYO, melyet az USA feketelistára tett. Ennek alapító elnöke, aki 2022-ben távozott a cég éléről, dicsőíti az Al Aksza hadműveletet – a Hamász így nevezi az október hetediki borzalmas mészárlást és túszejtést. A BBC írt ennek a Hamid Abdullah al Ahmarnak, de természetesen nem kapott választ.

A Trend GYO, melyet az USA szankcióval sújtott, úgy nyilatkozott, hogy “működése megfelel a nemzetközi pénzügyi szabályoknak, és az USA szankció megalapozatlan és igazságtalan.” A török hatóságok is megvizsgálták a Hamászhoz köthető céget, de nem találtak semmi kivetnivalót annak működésében.

Jahja Szinvar a pénzügyi birodalom megteremtésében is kulcsszerepet játszott

A Hamász katonai vezetője, aki az első számú felelős az október hetediki terror támadásért, korábban nagy figyelmet fordított a pénzügyi hálózat kiépítésére.

2007-ben, egy évvel azután, hogy a Hamász hatalomra jutott a gázai övezetben Izrael és Egyiptom szigorított a blokádon, hogy meggyengítse a terrorista szervezetet. Jahja Szinvar ekkor felvette a kapcsolatot Iránnal, amely síita szemben a szunnita Hamász-szal, de éppúgy elutasítja Izrael létét mint a terrorista szervezet.

“Jahja Szinvar üzenetet  küldött Iránba: pénzt és fegyvereket kért az Izrael elleni harcra. Iránból a válasz az volt: mindent megkaptok, ami a harcotokhoz szükséges”

– mesélte a BBC-nek az izraeli nemzetbiztonsági szolgálat egyik tisztje, aki 150 órán keresztül hallgatta ki Jahja Szinvart. Az izraeli nemzetbiztonsági szolgálat tisztje később rájött arra, hogy Jahja Szinvar a börtönből is kapcsolatot tartott Iránnal.

Katar volt Irán mellett a Hamász fő szponzora. Katarban élnek a Hamász politikai vezetői, akikkel a Moszad és a CIA vezetői is rendszeresen tárgyalnak a túszok kiszabadításáról illetve a fegyverszünetről. A Katarból érkező pénzekről az izraeli kormány is tudott hiszen a Hamász abból fizette a közalkalmazottakat a gázai övezetben.

Hogy ment ez a gyakorlatban?

“Minden hónapban megjelent Rafahban, a határátkelőnél a katari emír embere, aki különgépen érkezett. Egy nagy bőrönd volt nála tele pénzzel. Ezt átadta a Hamásznak, és már ment is vissza Katarba”

– emlékezik Udi Levy, a Moszad pénzügyi hírszerzésének egykori főnöke. Aki hangsúlyozta: ”ebből a pénzből sok jutott a Hamász katonai szárnyának is.”

Sok támogatás érkezett az ENSZ-től, az Európai Uniótól, a palesztin hatóságtól, amely Ciszjordániában működik. Ezeket a pénzeket humanitárius célokra szánták, de az izraeli titkosszolgálat szerint jelentős részük a Hamász katonai szárnyát erősítette.

Mit tett Netanjahu miniszterelnök, aki semmiképp sem akar palesztin államot?

Már 2019-ben így magyarázta stratégiáját:

”Mindenkinek, aki meg akarja akadályozni egy palesztin állam létrejöttét támogatnia kell a Hamászt, és meg kell könnyíteni, hogy az pénzhez jusson. A stratégiának célja az, hogy minél távolabb kerüljön egymástól a gázai övezet és Ciszjordánia”

– mondta Izrael leghosszabb ideig hatalmon levő miniszterelnöke.

“Netanjahu célja az volt, hogy erősítse a Hamászt a Fatah palesztin szervezettel szemben nehogy létrejöjjön egy egységes palesztin szervezet, amellyel tárgyalni kellene egy palesztin állam megalakulásáról” – hangsúlyozta egy washingtoni Közel Kelet Kutató Intézet vezető kutatója. Khaled Elgindy, a Middle East Institute palesztin szakértője ugyanazt a vádat fogalmazza meg Benjamin Netanjahu ellen mint az izraeli baloldal, amely felelősnek tartja a miniszterelnököt azért, hogy a Hamász brutális terrortámadása felkészületlenül érte Izraelt.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök tagadja, hogy szándékosan erősítette meg a Hamászt a mérsékelt Fatah-hal szemben, közölte: csakis humanitárius okokból járult hozzá, hogy Katar jelentős összegű pénzeket küldjön a Hamasz terrorista szervezetnek.

Netanjahu miniszterelnök hangsúlyozta, hogy célja a Hamász terrorista szervezet teljes megsemmisítése, “addig folytatjuk a hadműveletet, amíg nem marad senki, akit terrorizmusért pénzelni lehetne a gázai övezetben” – mondta Izrael miniszterelnöke.

Irán is pénzeli a Hamászt

Arra talált bizonyítékokat az izraeli hadsereg, mely folyamatosan tárja fel a barlangrendszert a gázai övezetben, ahol a Hamász terrorista alakulatai rejtőzködnek, hogy Irán is pénzeli a terrorszervezetet. Már nyomára akadtak Szinvarnak, a Hamász katonai vezetőjének is, aki elindította az október hetediki terrortámadást Izrael ellen.

Biden elnök kívánságával szemben az izraeli hadsereg nem áll le, tovább folytatja a harcot a Hamász ellen, ráadásul tárgyaló küldöttsége kivonult a kairói fegyverszüneti tárgyalásról. Biden elnök magánbeszélgetésben seggfejnek titulálta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

Izrael mindinkább Iránt tekinti fő ellenségnek, amely folyamatosan uszítja ellene a Hezbollahot Libanonban és a huszikat Jemenben miközben továbbra is elszántan támogatja a Hamászt.

Irán külföldi terrorista szervezeteit egy kis hamburgi bankon keresztül pénzelte

Így jutott pénzhez a libanoni Hezbollah, mely rendszeresen támadja Izraelt, és a jemeni huszik, akik rakétáikkal akadályozzák a forgalmat a Vörös tengeren – írja hírszerzői jelentésekre támaszkodva a brüsszeli Politico.

A hamburgi Varengold bankban átfogó vizsgálat folyt, mert a hírszerzőszervezetek értesítették a német bankfelügyeletet, hogy a nemzetközi szankciók által sújtott Irán mire is használja a bankot. A hírszerzőügynökségek szerint Irán előszeretettel használ európai bankokat különböző illegális pénzügyi műveletekre, mert Európában nem oly szigorú az ellenőrzés mint az Egyesült Államokban. A német bankfelügyelet tavaly jelezte, hogy átfogó vizsgálatot folytat a Varengold bankban, de arról egy kukkot sem szólt, hogy ennek oka elsősorban, hogy Irán terrorista szervezetek finanszírozására illetve pénzmosásra használta a kis hamburgi bankot. A Varengold szerint semmi ilyesmi nem történt:

”A mi üzleti partnereink globális élelmiszer és gyógyszer nagykereskedők. Hiteleket nyújtunk olyan esetekben amikor sürgős humanitárius szállítmányról van szó, de természetesen figyelembe vesszük azokat a szankciókat, melyeket az Európai Unió vagy az Egyesült Államok alkalmaz” – közölte a bank szóvivője a Politicoval.

Csakhogy a lap hírszerzői forrásokból úgy értesült, hogy a hamburgi bankot használta az iráni Al Kudsz, amely nem más mint a Forradalmi Gárda külföldi szervezete, amely ellenőrzése alatt tartja a Hezbollahot és a huszi terrorista szervezeteket.

Az Al Kudsz korábbi parancsnokát, Szulejmani tábornokot az amerikaiak lőtték ki Irakban, ahol helyi terrorista vezetőkkel tárgyalt.

Irán nem közvetlenül finanszírozza a terrorista szervezeteket külföldön hanem átad nekik bizonyos mennyiségű olajat, melyet azok eladnak – általában Kínának -, és ebből csinálnak pénzt, melyet azután több helyen megforgatnak, hogy a nyugati hírszerzőszervezetek elveszítsék a nyomot. A vevő is jól jár hiszen lényegesen olcsóbban olajhoz ily módon mintha a piacon vásárolna.

A Varengold bank rendszeres pénzügyi kapcsolatban állt olyan Irán által létrehozott fantom cégekkel, melyeket USA szankciók fenyegetnek. Kettő közülük már szerepelt is az Egyesült Államok szankciós listáján, a többi vizsgálat alatt áll.

Miért nem vette ezt észre a bank auditálását végző PwC könyvvizsgáló cég? A Politico kérdésére egyelőre nem kívántak válaszolni.

“Irán számára pénzügyi csomópont lett a Varengold”

Ezt mondta egy magát természetesen megnevezni nem kívánó magasrangú hírszerző a brüsszeli lap tudósítójának, aki csodálkozott azon, hogy “senki sem kötötte össze a pontokat.”

A Varengold nem tartozik a Hansa város régi pénzintézetei közé – valószínűleg ezért is szemelte ki magának Irán. Hamburgban 1995-ben alapítottak vagyonkezelő cégként, amely azután 2013-ban vált bankká. Csak 600 millió eurós alaptőkéje volt, ezért kifejezetten kis banknak számított, amely megpróbált találni magának valamilyen fejlődési területet, és ez lett az üzletelés az iráni fantom cégekkel. A Közel Kelet és Kelet Európa volt a fő csapásirány, mert ezekben a régiókban elég jelentős a szürke zóna: a nem egészen törvényes pénzek forgatása.

“A banknak ezekben a régiókban előnye van, mert szóba áll olyan partnerekkel is, melyeket mások elutasítanak”

– írta a Varengold igazgató tanácsának jelentése.

2018-ban Trump elnök felrúgta az iráni atomalkut, és újra szankciókat vezetett be Irán ellen. Ezt követően felélénkült az Al Kudsz terrorista tevékenysége. Az iráni fantom cégekből a Varengold banknak jelentős bevételei származtak.

2015-ben a külföldi ügyletek még csak 4 millió euró hasznot hajtottak a banknak, de 2021- ben ez már 45 millió euróra nőtt. Azt nem lehet tudni, hogy ebből mennyi volt az iráni pénz.

A német bankfelügyelet leállított minden külföldi ügyletet, ezért a Varengold el kellett hogy bocsássa  a munkaerő mintegy egyötödét körülbelül száz embert.

Mekkora összegről lehetett szó az iráni bizniszben? A Politiconak nyilatkozó hírszerzők szerint több milliárd euróról!

Hongkongban bejegyzett cégek és török vállalkozások előszeretettel használták a Varengold iráni számláit, és ebből arra lehet következtetni, hogy ezek fantom cégek, iráni ellenőrzés alatt állnak, és olyan pénzügyi labirintust alkotnak, melyben könnyen el lehet veszíteni a pénz nyomát.

“Irán egész hálózatot üzemeltet a nyugati szankciók kijátszására, és ezeknek a fantomcégeknek  fő feladata az, hogy eljuttassák a szállítmányokat Oroszországba vagy Kínába. Ezeket a szállítmányokat humanitárius segélynek tüntetik fel, mert erre nem vonatkoznak a szankciók“

– hangsúlyozza a német bankfelügyelet jelentése a Varengold hamburgi bankról.

Kína közel keleti békekonferenciát javasol

0

A Vörös tengeren nyíltan háborúznak az Irán által támogatott huszik és a kereskedelmi hajókat védelmező nyugati flotta, melynek fő erejét az Egyesült Államok képviseli. A Vörös tenger és a Szuezi csatorna elsősorban Európának és a távolkeleti országoknak fontos, ezért javasol Hszi Csin-ping elnök nemzetközi békekonferenciát a helyzet rendezésére.

Vang Ji, Kína első számú diplomatája körútra indult a térségben, ahol felkereste a Dzsibutiban található Kína egyetlen külföldi katonai támaszpontját.

“A gázai konfliktus tovagyűrűző hatása az a veszélyes helyzet, mely a Vörös tengeren kialakult”

– hangsúlyozta Vang Ji külügyminiszter Egyiptomban.

A gázai övezet korábban Egyiptomhoz tartozott, és Benjamin Netanjahu valamint szélsőjobboldali szövetségesei azt szeretnék elérni, hogy a csaknem három millió palesztin jórésze Egyiptomba meneküljön a háború elől. Egyiptom viszont nem hajlandó a menekültáradat fogadására.

Irán nyíltan támogatja a Hamászt, amely terrortámadást indított Izrael ellen 102 nappal ezelőtt. Ebből az alkalomból Benjamin Netanjahu megerősítette, hogy addig folytatják a válasz csapást amíg el nem érnek három fő célt: a Hamász megsemmisítését, a túszok kiszabadítását, és a gázai helyzet rendezését. 100 nap alatt egyik célt sem sikerült Izraelnek elérnie. Macron francia elnök arra figyelmeztette Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, hogy akár tíz évig is eltarthat a háború a Hamász ellen. Az USA hadügyminisztere is politikai megoldást sürgetett. Eddig négyszer járt a térségben Blinken amerikai külügyminiszter, hogy ezt elérje, de nem ért el eredményt.

Netanjahu kormánya ugyanis nem fogadja el egy palesztin állam megalakítását, melyet a nyugati világ éppúgy javasol mint az iszlám országok.

A kínai békejavaslat is erre épít, de jelenleg erre nincs fogadókészség Izraelben. Mindinkább erősödik a meggyőződés, hogy Putyin orosz elnök ösztönözte Iránt és a Hamászt a terrortámadásra október hetedikén, hogy ily módon elterelje a figyelmet Ukrajnáról, ahol az orosz agressziót csakis nyugati támogatással tudja kivédeni Zelenszkij elnök.

Kína is kell egy ukrajnai rendezéshez

Ezt hangsúlyozta Davosban Zelenszkij elnök kabinetfőnöke. A svájci városban a világgazdasági fórum két legfőbb témája Ukrajna és a gázai háború. Emiatt több mint 120 országból érkeznek a biztonságpolitika irányítói, hogy megvitassák: mit lehet tenni a háborús helyzetek megoldására. Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke hangsúlyozta, hogy Kína Oroszország olyan szövetségese, aki az adott helyzetben képes nyomást gyakorolni Putyin elnökre.

Oroszország képviselőjét nem hívták meg Davosba.

Ukrajna elsősorban pénzt akar szerezni Davosban hiszen a háború szörnyű károkat okozott az országnak, amely mind nehezebben viseli a csaknem két éve tartó orosz agresszió következményeit. Az EBRD becslése szerint egyharmaddal csökkent az ukrán GDP egy év alatt. Szeptemberben az ukrán kormány, a brüsszeli bizottság és a Világbank közzétett egy közös jelentést arról, hogy mennyi pénz kellene Ukrajna újjáépítésére, és ez 349 milliárd dolláros végösszeget mutatott. Julia Szvirigyenko, ukrán miniszterelnök-helyettes szerint a szükséges összeg ma már közelebb áll az ezermilliárd dollárhoz!

Egyelőre persze a háború folytatásához kell a nyugati segítség, de ez is a levegőben van, mert Brüsszelben Orbán Viktor akadályozza az 50 milliárd eurós ukrán segélycsomag megszavazását, Washingtonban pedig a republikánusok késleltetik a 60 milliárd dolláros ukrán segélyt. Putyin a Nyugat és persze Ukrajna kifárasztására játszik, és ebben pompás partner számára Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök Trump híveivel szinkronban cselekszik. Orbán Viktor minden bizonnyal arra számít, hogy Donald Trump nyeri az elnökválasztást novemberben, és ennek alapján a jövő év elején megállapodik Putyinnal Zelenszkij ukrán elnök feje fölött a rendezésről.

Az izraeli hadsereg lerombolta a Gáza főterén található „Palesztina tér” alatt elrejtett alagúthálózatot

Az izraeli katonaság azt állítja, hogy a Hamász magas rangú tisztviselői, Yahya Sinwar és Muhammad Deif a nyüzsgő kereskedelmi tér alatti földalatti járatokban rejtőztek el október 7-én Izrael elleni támadás során – olvasható a Times of Israel helyszíni beszámolójában.

Az IDF csütörtökön bejelentette, hogy lerombolta a Hamasz egyik jelentős alagúthálózatát, amely a gázai Palesztina tere alatt rejtőzött.

A hadsereg szerint a Hamász legmagasabb rangú tisztviselői a föld alatt rejtőztek az alagúthálózatban, amikor a terrorcsoport október 7-én megindította támadását Dél-Izrael ellen. A földalatti hálózat a Hamász magas rangú tisztviselőinek otthonaihoz, irodáihoz és rejtekhelyeihez csatlakozott, köztük Muhammad Deifhez, a terrorcsoport katonai szárnyának megfoghatatlan vezetőjéhez és Yahya Sinwarhoz, a Hamász vezető gázai tisztviselőjéhez.

Az IDF átvizsgálta az alagutak belsejét, és az elmúlt napokban fontos információkhoz jutott az ott talált tárgyak és iratok között.

A hadsereg tájékoztatása szerint a bontást az elit Yahalom harcmérnöki egység és a 401. páncélosdandár végezte.

Kedden az IDF körvezette a médiát, köztük a The Times of Israelt is a téren és az alagutak bejáratánál.

A Palesztina tér Gáza város előkelő Rimal negyedében található, amely a háború előtt az enklávé elitjének hatalmi központja volt, ahol az övezetet uraló terrorcsoport vezető tisztségviselői éltek. A palesztin kiskereskedelmi és kereskedelmi tevékenység nyüzsgő központja a Hamász-alagutak kiterjedt hadát rejtette, amelyeket a terrorcsoport vezető tisztségviselői használtak arra, hogy elrejtőzzenek Izrael elől – tárta fel az IDF a körúthoz csatlakozó újságíróknak.

Katonai tisztviselők rámutattak egy tetőtéri lakásra, ahol a Hamász politikai vezetőjének, Ismail Haniyehnek a lánya élt, egy közösségi főiskolára, a Hamász kormányhivatalaira és egy pazar menyasszonyi boltra, amely egykor egy fő forgalmi kört vesz körül.

A hadsereg úgy véli, hogy a hatalmas alagúthálózat aknáit a Hamász magas rangú tisztviselői arra használták, hogy elrejtőzzenek a föld mélyén, amikor a terrorcsoport október 7-én gyilkos terrortámadást indított Izrael déli részén.

Az IDF szerint az alagúthálózaton robbantási ajtók és lakóterek voltak, hozzátéve, hogy egyes esetekben az alagutakban tevékenykedő csapatok élelmiszer- és vízraktárakot hagytak maguk után, ami azt jelzi, hogy hosszú ideig rejtve maradhattak a földalatti helységekben.

A hadsereg közleményében a komplexumot „földalatti terrorvárosnak” minősítette, amelynek „stratégiai alagútvonala kapcsolódik a Gázai övezet más jelentős földalatti infrastruktúrájához”.

A Hamász Gáza alatti hatalmas alagúthálózatának létezése régóta a világ legrosszabbul őrzött titkai közé tartozik, de Izrael szárazföldi behatolása rávilágított arra, hogy ez milyen hatalmas és tartós. A hónap elején a hadsereg felfedte a Gáza északi része alatt több tucat méterrel épített alagutat, amely legalább 4 kilométer hosszan húzódik az izraeli határ felé az erezi átkelőnél, és elég széles ahhoz, hogy elférjen egy autó. A hadsereg által talált videón Sinwar bátyja, Mohammad, a Hamász egyik magas rangú tisztviselője látható, amint a folyosón cirkál.

Izrael a terrorcsoport dél-izraeli gyilkos invázióját követően indította meg hatalmas hadműveletét a Hamász ellen október 7-én, amelynek során mintegy 1200 embert, főként civileket ölt meg, és további 240 túszt hurcolt Gázába. A Hamász által irányított gázai egészségügyi minisztérium állítása szerint több mint 20 000 embert öltek meg az övezetben a háború alatt, ez egy ellenőrizetlen adat, míg Izrael azt állítja, hogy körülbelül 40 százalékuk a Hamász terrorszervezet tagja.

Az IDF csütörtökön közölte, hogy több mint 2000 Hamász-alkalmazott vesztette életét az ideiglenes gázai tűzszünet december 1-jei lejárta óta. Ezzel a hadsereg becslése szerint a Gázai övezetben a háború kezdete óta elesett Hamász harcosok száma körülbelül 8000. További 1000 Hamász terroristát öltek meg Izraelben október 7-én, a terrorcsoport támadása során.

Benjámin Netanjahu a Hamász harcosoknak: „Itt a vég, most add meg magad!”

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap arra szólította fel a Hamász terroristáit, hogy haladéktalanul tegyék le a fegyvert, azt állítva, hogy az elmúlt napokban számos tömeges megadással letették a fegyvert, amelyek a palesztin iszlamista mozgalom „végének kezdetét” jelzik.

Ne halj meg Yahya Sinouar miatt 

– szólította meg a Hamász harcosait Benjamin Netanjahu.

A Hamász-terroristák tucatjai veszítették el a kapcsolatot a terrorcsoport vezetésével, így nem maradt más választásuk, mint letenni a fegyvert és megadni magukat az izraeli erőknek a Gázai övezetben – jelentette vasárnap  a Katonai Rádió.

Miután a közösségi médiában elterjedtek a Dzsabalában és Hán Júniszban élő terroristákról készült képek, olyan jelentések jelentek meg, hogy az IDF „változásokat észlel a Hamász vezetésének magatartásában”.

Egy biztonsági forrás azt mondta a hadsereg rádiójának, hogy a Hamász magas rangú vezetői, akikről azt feltételezik, hogy a Gáza déli részén lévő Hán Juniszba menekültek,

„előnyben részesítik személyes túlélésüket, mint a Hamász parancsnoki és ellenőrzési műveleteinek túlélését”.

A Hamász zászlóaljak „kapituláltak” a gázai harcokban – közölte egy amerikai székhelyű intézet

Korábban vasárnap az amerikai székhelyű Háborús Tanulmányi Intézet egy X bejegyzésben úgy értékelte, hogy legalább hét Hamász-zászlóalj már kapitulált az IDF elleni harcban.

Ezenkívül hat zászlóalj „közel áll az összeomláshoz” – folytatta az Intézet. A Hamász gázai városának és az északi brigádoknak az összeomlása az északi övezet elesését jelezheti az izraeli erők számára.

Pénteken Yoav Gallant védelmi miniszter azt mondta az izraeli hadsereg katonáinak, hogy „úgy látja a jeleket, amelyek arra utalnak, hogy Gázában a Hamász összeomlása kezdődött”.

Az IDF csapásokat mért a déli mecsetekre, és továbbra is a gázai alagutak ellen támad

Az IDF az elmúlt 24 órában több mint 250 terrorcélpontot támadott: földi, légi és haditengerészeti műveletek során – közölte az IDF vasárnap reggel.

Az izraeli erők rajtaütést hajtottak végre egy dél-gázai mecsetben, miután az izraeli légierő vadászgépei csapást mértek a mecset közelében található Hamász katonai kommunikációs központra.

Az izraeli katonák folytatták a földalatti alagútaknák felszámolását Hán Júniszban.

USA hadügyminiszter: Izrael a gázai háborúval stratégiai vereséget kockáztat

0

Benjamin Netanjahu előre menekülne, de az Egyesült Államok, Európa, és a muzulmán világ szorításában nemigen tudja merre van előre.

“A városi háborúban csakis úgy lehet győzelmet elérni, ha kíméljük a polgári lakosságot!” – hangsúlyozta Lloyd Austin hadügyminiszter Kaliforniában. Az amerikai hadügyminiszter arra a nyilvánvaló következményre mutatott rá,

“ha a polgári lakosságot az ellenség oldalára állítjuk, akkor azt kockáztatjuk, hogy a taktikai győzelem helyett stratégiai vereséget szenvedünk el.”

Mi váltotta ki az amerikai hadügyminiszter szenvedélyes bírálatát? Az, hogy kezdetben az izraeli hadvezetés azt állította, hogy a gázai övezet északi részét akarja megtisztítani, mert ott állomásozik a Hamász fő ereje. Felszólította a polgári lakosságot, hogy meneküljön a gázai övezet déli részére.

Most pedig amikor újrakezdődött a háború a rövid tűzszünet után az izraeli hadsereg megkezdte a támadást a gázai övezet déli része ellen, ahol több mint egymillió menekült zsúfolódott össze.

“A déli hadművelet éppoly kemény lesz mint amilyen az északi volt. Az eredmények sem lesznek kisebbek” – jelentette ki az izraeli vezérkari főnök. Herzi Halevi altábornagy rendszeresen egyeztet az amerikaiakkal, akik mind hangosabban róják föl a nagyszámú polgári áldozatot. A gázai egészségügyi minisztérium szerint 15 ezer 900 a polgári áldozatok száma, és gyorsan növekszik. Izrael szerint ennek a számnak  nem lehet hitelt adni hiszen a Hamásztól származik. Mark Regev, Netanjahu miniszterelnök katonai tanácsadója azt mondta a BBC tudósítójának, hogy

“az izraeli hadsereg igyekszik sebészi pontossággal csakis katonai célpontokat támadni és megsemmisíteni a gázai övezetben.”

Hozzátette: a Hamász adatait a polgári áldozatok számáról “csipetnyi sóval lehet csak elfogyasztani.”

Mit akar Benjamin Netanjahu?

A kormányfőnek állítólag kettős célja van: egyrészt le akarja vadászni a Hamász vezérét. Jahja Szinvar adta ki a parancsot az október hetediki brutális terrorakcióra Izrael ellen. Ha Netanjahunak sikerülne felmutatnia a Hamász vezér véres fejét, akkor ezzel lecsillapíthatná szélsőjobboldali támogatóit, akik puhasággal vádolták meg, mert elfogadta a rövid tűzszünetet.

A másik célja az izraeli miniszterelnöknek az, hogy a gázai övezet menekültjeit “ideiglenesen” Egyiptomba exportálja.

Minthogy Sziri elnök magától erre egyáltalán nem hajlandó, az USA-t próbálja meg rávenni a “közvetítésre”. Egyiptom államfője semmiképp sem akarja átvenni a gázai menekülteket, mert tudja, hogy azok nem ideiglenesen hanem véglegesen érkeznének meg az országba, ahol felidéznék azokat az időket amikor a Hamász anyaszervezete, a Muzulmán Testvériség hatalmon volt Kairóban.

Blinken semmit sem ért el Jeruzsálemben

Az amerikai diplomácia vezetője azt javasolta Benjamin Netanjahunak, hogy tárgyaljon a Palesztin Hatósággal, amely átvehetné a gázai övezet irányítását a háború után. Benjamin Netanjahu nem kíván semmiféle palesztin államot vagy hatóságot, hanem Nagy Izraelt szeretne elérni az 1967-es határok között. Ebben az izraeli közvélemény jelentős része támogatja, de a világon minimális a megértés e terv iránt. Ezért szólította föl Macron francia elnök Izraelt: mondja ki nyíltan, hogy mit is akar elérni a gázai hadművelettel?Macron elnök a palesztin állam elismerését fontolgatja utánozva Pedro Sanchez spanyol miniszterelnököt, aki izraeli látogatása után közölte: Spanyolország a háború után elismeri a palesztin államot. Spanyolország jelenleg az Európai Unió soros elnöke. Maga az Európai Unió teljes mértékben megosztott a palesztin állam ügyében. Azt viszont minden európai államban lehet érzékelni, hogy ahol jelentős muzulmán kisebbség él, ott a palesztin probléma belpolitikai válságot is felidézhet. Jó példa erre Hollandia, ahol a szélsőjobboldali Gert Wilders jelentős mértékben annak köszönhette választási sikerét, hogy erőteljesen elítélt mindenfajta iszlamista terrorizmust, és radikálisan korlátozni kívánja a bevándorlást a muzulmán országokból Európába.

Hamász az alagútban

0

A Hamász valószínűleg rendkívül mély és megerősített alagutakkal rendelkezik a kulcsfontosságú infrastruktúra számára, mondta egy izraeli mérnök a brit lapnak.

A Hamász valószínűleg több réteg földalatti alagutat épített, amelyekben az alsóbb szintű alagutak jobban védettek, és valószínűleg a palesztin terrorcsoport legjelentősebb infrastruktúrájának ad otthont – mondta a brit Financial Timesnak az IDF egyik tartalékos mérnöke.

Jehuda Kfir, a földalatti hadviselés szakértője szerint a Hamász ezt a taktikát valószínűleg a korábbi, 2021-es izraeli légicsapásokból tanulta, amelyek során „bunkerrombolókat” használtak.

„A lecke, amelyet a Hamász valószínűleg levont a 2021-es légicsapásokból… az volt, hogy mélyebbre kell ásni, és vasbetonnal kell bekeríteni az alagútrendszert” – idézi a férfi. „A Hamasz [valószínűleg] különböző rétegű alagutakat épített: egy felső „védelmi” szintet csapdákkal, nagyon keskeny alagutakat és a robbanásbiztos ajtókat, amelyeket már láttunk, és egy alacsonyabb „támadó” szintet, amely mélyebb. és tágabb, és olyan dolgokat tárolhat, mint a logisztikai központok, lakóterek és fegyverboltok.”

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!