Kezdőlap Címkék Hamász

Címke: hamász

Arab többség Nagy Izraelben

Ha hozzászámítjuk Izrael népességéhez Ciszjordániát és a Gázai övezetet is, akkor a többség immár arab – nyilatkozta a Haaretz című lapnak Arnon Szofer professzor.

A professzor elmondta, hogy 46-47% a zsidó lakosság részesedése,  a létszáma pedig
7 millió 454 ezer. Az arabok 7 millió 503 ezren vannak, és a számuk gyorsabban nő mint a zsidóké. Egyrészt azért, mert a muzulmán családokban több a gyerek, másrészt pedig azért, mert az arab társadalom fiatalabb vagyis kisebb a halandóság.

3 millió 244 ezer arab él Ciszjordániában, 2 millió 256 ezren a Gázai övezetben és valamivel több mint 2 millió arab Izraelben.

Nagy Izrael a maga 15 millió lakosával már ma is túlnépesedett, de a dinamikus növekedés miatt 2065-re megduplázódhat a lakosság, és elérheti a 31 milliót.

Politikai probléma

Izrael megalakulása óta demokrácia, de lakosságának többsége eddig zsidó volt. Ha nagy Izrael egységes állammá válna, akkor ott a választások alkalmával az arabok kerülhetnének többségbe. Ez pedig politikai, sőt nemzetbiztonsági problémákat is felvet. Épp ezért Izraelben nemigen akarja senki sem egységes állammá tenni nagy Izraelt, de a megszállt területek igazgatása egyre nagyobb gondot jelent. Annál is inkább, mert a Gázai övezetben a Hamász az úr, amelyik nyíltan szembenáll Izraellel.

Az Egyesült Államok támogatásával Izrael jelenleg olyan szövetség létrehozásán fáradozik a Közel Keleten, melyben a zsidó államon kívül a mérsékelt szunnita országok vennének részt: Szaúd Arábia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emirátusok, Jordánia  stb.   Ennek eredményeképp talán meg lehetne állapodni a palesztin kérdésről is, amely évtizedek óta rendezetlen. A mérsékelt palesztin vezető, a PFSz elnöke legutóbb palesztin holokausztról beszélt Berlinben. Nem lesz tehát könnyű megállapodni velük, de Izrael jelenleg saját magával sem képes megállapodni: hamarosan újra választásokat tartanak az országban, mert Isten választott népe nem tud választani politikusai közül…

Jeruzsálem napja

A Hamász iszlamista szervezet  az általa uralt Gázai övezetből rakétákkal lőtte az izraeli területeket – jelentette tegnap este az izraeli hadsereg szóvivője. Legalább 45 rakétát lőttek ki Gázából nem sokkal 18 óra után  miután lejárt az az ultimátum, amit a Hamász  arra adott Izraelnek, hogy vonja ki biztonsági egységeit az Al-Aksza mecsetnek otthont adó Templom hegyről. 

A palesztinok április óta naponta demonstrálnak egy tervezett kitoloncolás ellen.

A nemzetközi közösség élesen elítélte az izraeli kitelepítéseket és kisajátításokat Kelet-Jeruzsálemben. Joseph Barell az Európai Unió külügyi biztosa kijelentette, „a palesztin családok kilakoltatása Sejk Dzsarrah városrészben és Kelet-Jeruzsálemben komoly aggodalomra ad okot. Szeretném újra hangsúlyozni, az ilyen cselekmények törvénytelenek a nemzetközi humanitárius jog szerint, és feszültséget szítanak”

A hatóságok számítottak arra, hogy a nyugtalanság hétfőn kezdődik, amikor a szélsőjobboldali izraeliek provokatív menetet tartanak az Óváros muszlim negyedén keresztül.

A felvonulás éves esemény Kelet-Jeruzsálem elfoglalására az 1967-es arab-izraeli háború idején, amely évforduló Izraelben Jeruzsálem napja néven ismert. Izrael ezt követően csatolta a város ezen részét, ezt a lépést a világ nagy része nem ismerte el. A palesztinok Kelet-Jeruzsálemet egy jövőbeli állam fővárosaként tartják számon, és a napi ünnepségeket provokációnak tekintik.

Az izraeli kormány vasárnap estig keveset tett a feszültség visszaszorításáért, de este több intézkedést hozott a várható másnapi konfliktus elkerülésére.

Sőt, a menet hétfői megkezdése előtt néhány perccel arról is döntött, hogy elkerülve a konfrontációt megakadályozza a zsidók belépését arra a területre, amelyet a zsidók Templom-hegyként, a muszlimok pedig nemes szentélyként ismernek.

Az összetűzések akkor kezdődtek, amikor a rendőrök reggel 8 óra körül beléptek a mecsetegyüttesbe, és gumilövedékekkel és kábító gránátokkal lőtték a kővel dobáló palesztinokat. A palesztinok köveket raktároztak a helyszínen.

Az izraeli rendőrség hétfőn

Az izraeli Legfelsőbb Bíróság vasárnap elhalasztotta hat palesztin család kielutasítását Kelet-Jeruzsálemből. A  halasztó határozatot hétfőn reggel adták ki, ezzel is megpróbáltak hatástalanítani a robbanásveszélyes helyzetet.

Ezek az intézkedések sem tudták megakadályozni a fokozódó erőszakot.

Miután a Hamász, az iszlám fegyveres csoport napokig fenyegetett, hogy reagálni fog az izraeli jeruzsálemi akciókra, a csoport katonai szárnya ultimátumot adott, felszólítva Izraelt, hogy vonja vissza biztonsági erőit az Al Aksza mecset környékéről és Kelet-Jeruzsálem másik egy másik területéről, valamint engedje szabadon a kitűzött határidőig a közelmúltbeli zavargások során őrizetbe vett palesztinokat.

Röviddel a határidő lejárta után megkezdődtek a rakétatámadások.

A nagyobb konfliktust megelőzve az izraeli hadsereg már bezárta a Gázai övezet határához közeli területeket és utakat, a palesztin part menti területet, ahol a Hamász mozog.

Előzményként gázai területről vasárnap éjjel rakétákat lőttek Izraelbe, miután az elmúlt napokban égő léggömböket küldtek izraeli termőföldre, de a rakéták csak nyílt területeket értek el. Izrael viszonozta a tüzet, és megakadályozta a halászok kijuthassanak a tengerhez, valamint lezárta a kulcsátkelőhelyet Gáza és Izrael között.

Jonathan Conricus alezredes, a hadsereg szóvivője elmondta, hogy a hadsereg „a helyzet stabilizálására törekedett” és elkerülte az eszkalációt.

Izrael kilőtte Irán gázai emberét

0

Az iráni pénzek a 34 éves Hamed al Khoudary pénzváltó hálózatán keresztül jutottak el a Hamaszhoz és más terrorista szervezetekhez a gázai övezetben – közölte az izraeli hadsereg. Amely célzott csapással kiiktatta Irán emberét, aki a legfontosabb összekötő volt az iráni forradalmi gárda és a palesztin terrorista szervezetek között.

Mindez része annak az ellencsapásnak, melyet Benjamin Netanjahu miniszterelnök rendelt el miután a gázai övezetből több mint 900 rakéta csapódott be Izrael területére. Még nincs vége – hangsúlyozta a nemrég újjáválasztott izraeli miniszterelnök az ellencsapás első szakaszát értékelve.

Egyidejűleg az Egyesült Államok kisebb flotta egységet vezényelt Irán partjainak közelébe. John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó szerint ily módon akarják figyelmeztetni Iránt arra, hogy agresszív külpolitikájának határt kell szabnia. Trump elnök felmondta az Iránnal megkötött atom egyezményt és szankciókat mondott ki Iránra. Ezek közül a legsúlyosabb az, mely tiltja az iráni olaj megvásárlását minden külföldi cégnek vagy országnak.

Irán nem ismeri el Izrael létét sem. Támogatja az Izraellel szembeálló terrorista szervezeteket mindenütt a Közel-Keleten. Ezért is sújtott le az izraeli hadsereg arra a pénzváltóra, aki az iráni pénzeket osztotta el a különböző terrorista szervezetek között a gázai övezetben.

A választások előtt Putyinnal találkozik  Netanjahu kormányfő

0

Csütörtökön újabb orosz-izraeli csúcs lesz – jelentették be Moszkvában és Jeruzsálemben. A szűkszavú közlemény csak annyit jelölt meg témaként, hogy Szíria jövője mindenképp szóba kerül.

Benjamin Netanjahu a nyugati világgal együtt meg akarta buktatni Asszad elnököt, aki azonban orosz segítséggel megvédte hatalmát. Izrael ősellensége, Irán is nagy szerepet játszott abban, hogy a nyolcadik éve tartó polgárháborúban Asszad elnök felülkerekedett. Az iráni hadsereg azóta berendezkedett Szíriában, támaszpontjaikat rendszeresen támadja az izraeli légierő. Az iráni katonák a Golán fennsíkon is megjelentek, de az oroszok nyomására onnan távoztak.

Trump elnök nemrég hivatalosan elismerte: az USA ezentúl Izrael részének tekinti a Golán fennsíknak azt a részét, melyet az izraeli hadsereg az 1967-es háború folyamán elfoglalt. Trumpnak ez a gesztusa a választási harc csúcspontjára volt időzítve Izraelben.

Csakhogy közben rakétatámadás érte a gázai övezetből Tel Aviv környékét. Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek lóhalálában haza kellett utaznia Washingtonból. Az izraeli hadsereg több csapást is mért a Hamasz-ra, mely évek óta irányítja a gázai övezetet. Benny Gantz tábornok, Netanjahu fő választási ellenfele, azzal vádolta meg a miniszterelnököt, hogy képtelen gondoskodni Izrael biztonságáról! Ez súlyos vád olyan politikus szájából, aki nemrég még az izraeli hadsereg vezérkari főnöke volt. A közvélemény-kutatás szerint fej-fej mellett halad Benjamin Netanjahu és Benny Gantz a választási versenyben. Netanjahu tervezett csúcstalálkozója Putyin elnökkel a választások előtt nyilvánvalóan jól kalkulált fogás az izraeli közvélemény megnyerésére. Egyúttal azt is jelzi: Putyin Izraelben a jobboldalt támogatja éppúgy mint Európában vagy az Egyesült Államokban. Pontosabban: Moszkva a belső káoszban érdekelt, mert így valós súlyánál nagyobb szerepet játszhat a világpolitikában.

Lemondott Izrael védelmi minisztere

0

Avigdor Lieberman amiatt nyújtotta be a lemondását, mert Benjamin Netanjahu miniszterelnök újabb tűzszünetet kötött a Hamasz-szal. A gázai övezetet irányító palesztin szervezet és az izraeli hadsereg között heves harcok dúltak az elmúlt napokban. Egy izraeli kommandó, mely női ruhába öltözött, megölte a Hamasz egyik katonai vezetőjét. Az akcióban életét veszítette az izraeli alakulat parancsnoka, egy alezredes is. A Hamasz rendszeresen rakétákkal lőtte Izraelt, amely bombázásokat hajtott végre. Nemrég lebombázták például a Hamasz televíziójának székházát. Most sokadik tűzszünet jött létre – Egyiptom közvetítésével.

“Ez rövid távú megállapodás. Közben pedig ömlik a pénz a gázai övezetbe, napról napra erősödik a Hamasz”- indokolta lemondását Avigdor Lieberman. Arra célzott, hogy a múlt héten a gázai övezetben járt Katar küldötte, aki 15 millió dollárt osztott szét a Hamasz vezetői között. Avigdor Lieberman a kormány távozását és új választások kiírását követelte.

Avigdor Liebermannak, az izraeli szélsőjobb vezérének fordulatos pályafutása volt.  Szovjetunióban született. Egészen pontosan Moldovában. A tanulásban nem jeleskedett, de a küzdő sportokban igen. Ezért lett kidobó ember Kisinyovban, Moldova fővárosában. Később Ukrajnába ment, ahol állítólag KGB tanfolyamon vett részt. Ezt követően kivándorolt Izraelbe, ahol a szélsőjobboldalhoz csatlakozott. Izraelben jelenleg csaknem egymillió olyan zsidó él, aki a Szovjetunióból vagy annak valamelyik utódállamából érkezett. Közülük nagyon sokan a szélsőjobboldallal szimpatizálnak. Az ő támogatásukat elnyerve lett Avigdor Lieberman a párt vezére. Most nemcsak ő, hanem pártjának több tagja is távozik a kormányból tiltakozásul a Hamasz-szal kötött tűzszünet miatt. Ideiglenesen Netanjahu miniszterelnök veszi át a védelmi tárca irányítását is – jelentették be Jeruzsálemben azt követően, hogy Avigdor Lieberman lemondott tisztéről.

A meghalt ezredes, 41 éves volt, nős, két gyermek apja

0

Nem hozzák nyilvánosságra az éjszakai titkos akcióban a Gázai övezet déli részén elesett izraeli alezredes nevét, akinek érdemeit együtt dicsérik az izraeli kormánypárti és ellenzéki politikusok.

A nevének kezdőbetűjével csak „M”-ként megjelölt katonatiszt 41 éves volt, nős, két gyerekkel – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet. Délutáni temetésének helyszínét nem közölte a helyi média, noha az efféle információ általában nyilvános szokott lenni.

„Meghajtom fejem az elesett „M” alezredes előtt, aki múlt éjjel a Gázai övezetben a hadsereg bevetésén vesztette életét. Eljön majd a nap, amikor elmesélik hőstetteit. Izrael polgárai sokkal tartoznak neki. Erőink hősiesen és bátran küzdöttek az éjjel, s tisztelgek „M” alezredes, családja, és harcostársai előtt. Emléke legyen áldott”- búcsúztatta a párizsi útjáról az incidens miatt néhány órával a tervezettnél korábban Izraelbe visszatérő Benjámin Netanjahu miniszterelnök az elhunyt katonát.

Az izraeli pártok vezetői a kormányoldalon és az ellenzék soraiban egyaránt az elhunyt érdemeit méltató közleményeket hoztak nyilvánosságra hétfőn. 

Palesztin források szerint az izraeli erők rakétákkal megsemmisítették a kommandós akcióban használt járművet, miután heves tűzharc közepette sikerült kimenekíteni belőle az izraeli katonákat. Izrael nem hozta nyilvánosságra az éjjeli katonai akció részleteit, amely a katonai rádió szerint hírszerző küldetés lehetett, talán összefüggésben az Izraelbe tartó támadóalagutak helyének felderítésével.

Avigdor Liberman védelmi miniszter a hadsereg tel-avivi főhadiszállásán reggel rendkívüli értekezletet tartott a vezérkari főnök, a katonai hírszerzés vezetője, valamint a Sin Bét belbiztonsági szolgálat főnökének részvételével. A hadsereg esetleges palesztin támadásoktól tartva megerősítette egységeit a gázai határ mentén, és a Vaskupola rakétavédelmi rendszerhez tartozó egységeket telepítettek a veszélyeztetett területekre.

Hétfőn nincs tanítás az övezet körzetében az izraeli iskolákban,

és nem működik a közeli vasútvonal, de nyitva tartják Kerem Salomnál az áruforgalmi átkelőhelyet, ahol a Gázai övezet ellátását biztosító termékeket szállítják.

Az éjszakai incidens előtt viszonylag békés napok voltak az övezetben és környékén, nem voltak határ menti tömegtüntetések, és tüzeket okozó eszközöket sem eregettek Izraelbe. Múlt csütörtökön Mohanem al-Emadi, a katariak küldöttje átadta százdolláros pénzjegyekkel teli három bőröndjét a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász szervezet vezetőinek, és az izraeli katonai rádió beszámolója szerint azonnal megkezdték a pénz szétosztását a fizetésüket hónapok óta nélkülöző közalkalmazottak és az intézmények között. A katari segítségnek köszönhetően voltak olyan helyek az övezetben, ahol napi húsz órán át működött az áramszolgáltatás, ami az utóbbi évtizedben soha nem fordult elő.

120 perc – 2018. január 31. 18:00

0

Szijjártó Péter szerint, ha az ENSZ migrációs csomagjának első tervezetében nem lesz elmozdulás pozitív irányba, Magyarország álláspontja felé, elindítják Magyarország kilépési folyamatát a tárgyalássorozatból.

Magyarország csatlakozott az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló egyezményéhez, 40. tagországként.

Folytatni kell a reformok, de megvan az esély, hogy Szerbia 2025-re uniós tag legyen, ezt mondta Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke.

Új magatartási kódex lépett életbe az Európai Bizottságban, mától szigorúbb etikai szabályok vonatkoznak a biztosokra.

Aggodalomra ad okot a tervezett romániai igazságügyi reform, az ország számára létfontosságú az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása, ezt mondta Klaus Iohannis román elnök Brüsszelben.

Az Egyesült Államok felvette a terroristákat felsoroló listájára a Hamász vezetőjét, Iszmáil Haníjét.

Trump jogászcsapatának korábbi szóvivőjét is ki akarja hallgatni Robert Mueller különleges ügyész. (Reuters)

Óvadék ellenében szabadon engedte a török bíróság Taner Kilicet, az Amnesty International török elnökét.

Izrael légicsapásokkal válaszolt a rakétatámadásokra

0

Izraeli harci gépek légicsapásokat mértek szombatra virradóra a Gázai övezetben a Hamász radikális palesztin szervezet létesítményeire, miután előző este az onnan kilőtt rakéták csapódtak be a zsidó állam területén.

Izraeli tájékoztatás szerint péntek este több rakétát lőttek ki a Gázai övezetből az ország déli részére, egyet közülük megsemmisített a Vaskupola nevű légvédelmi rendszer, de egy rakéta Szderót városában csapódott be.

Senkinek sem esett baja, de károk keletkeztek néhány gépkocsiban.

Szombatra virradóra az izraeli védelmi minisztérium arról tájékoztatott, hogy válaszul a rakétatámadásokra harci gépei négy célpontot – két fegyvergyártó üzemet, egy fegyverraktárt és egy katonai bázist – semmisítettek meg a Gázai övezetben, mindegyikre több csapást mérve. A védelmi tárca közleményében arra figyelmeztetett, hogy a lakott területek elleni rakétatámadások durva agressziónak minősülnek, és a Hamászt terheli a felelősség a polgári lakosság életét veszélyeztető rakéta-, illetve mindenfajta más támadásért, amely a Gázai övezetből indul.

Az izraeli légierő pénteken is légicsapásokat mért a Hamász egyik kiképző táborára és lőszerraktárára, válaszul az onnan indított rakétatámadásokra. Palesztin források szerint 25 ember, köztük hat gyerek megsebesült.

A gázai rakétatámadások azóta sokasodtak meg, hogy Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette: az Egyesült Államok Jeruzsálemet elismeri Izrael fővárosának, és oda helyezi át Tel-Avivból nagykövetségét.

Egyre nagyobb a tiltakozás Trump döntése miatt – Intifádát hirdetett a Hamász

0

A radikális iszlámista szervezet vezetője, Iszmáil Haníje hadüzenetnek nevezte Donald Trump döntését, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, ezért intifádát, vagyis palesztin felkelést hirdetett. Az összecsapásokban már többen megsérültek. Rengeteg ország elítélte Trump döntését, igaz, volt olyan is, aki mellé állt.

Donald Trump az aláírás után
Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Donald Trump tegnap jelentette be, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, és oda költözik az amerikai nagykövetség. Utána egyébként aláírta a moratóriumot, amellyel elhalasztja a nagykövetség költözését, az ugyanis még éveket vesz igénybe.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök történelmi jelentőségűnek nevezte Trump döntését, szerinte ezt a majdani izraeli-palesztin békének is tartalmaznia kell. Szerinte több ország követni fogja ezt a lépést – a Times of Israel Magyarországot is megemlíti, miután

Magyarország nem támogatott egy olyan uniós közös nyilatkozatot, amely elítélte Trump lépését.

A palesztin vezetők ugyanakkor természetesen elítélték a döntést. Mahmúd Abbász elnök azt mondta: Amerika szembemegy a nemzetközi joggal, bátorítja a megszállást, az izraeli telepesépítkezéseket, és ezzel tovább távolodott a béketárgyalások közvetítői szerepétől, aláásva a kétállami megoldást. Szerinte az intézkedés arról szól, hogy az Egyesült Államok feladja az elmúlt évtizedekben a békefolyamat támogatásában betöltött szerepét.

Több palesztin politikai csoport tiltakozó menetekre hívta az embereket a nagyobb ciszjordániai városokban, ahol az üzletek is bezártak, mert a szerdán még csak iskolákra meghirdetett sztrájk csütörtökre általánossá szélesedett.

Amerikaellenes palesztin tüntetõk
Fotó: MTI/EPA/Alaa Badarneh

A Gázát irányító iszlámista Hamász szóvivője azt mondta:

„Trump megnyitotta a pokol kapuit.”

A szervezet vezetője Iszmáil Haníje pedig arról beszélt: „December nyolcadikától, péntektől egy

új intifáda indítására szólítom fel a palesztin népet

a megszállással szemben, hogy kifejezze haragját a Jeruzsálemet érintő döntés miatt.”

Az első intifáda 1987 és 1993 között zajlott a palesztin területeken, ezalatt jött létre a Hamász. Tüntetéshullámok, összecsapások, kisebb támadások jellemezték, az oslói békefolyamat zárta le. A második 2000-ben kezdődött, miután a Palesztin Hatóságot vezető Jasszer Arafat az utolsó pillanatban elutasította a hosszú évek alatt kidolgozott béketervet, az akkori ellenzéki vezér Ariel Saron pedig provokatív módon felment a Templom-hegyre. A második intifáda brutális terrortámadásokat hozott, 2005-ig tartott, de iszlámista szervezetek utána is rendszeresen támadták Izraelt, főleg Gázából kilőtt rakétákkal. Harmadik intifádát többször is hirdettek már, néhányan a 2015-ben kezdődött késeléses terrortámadás-sorozatot is annak nevezték.

Az izraeli hadsereg szóvivője azt jelentette be, hogy Ciszjordániába vezényelnek több további zászlóaljat, más egységeket pedig készenlétbe helyez.

Donald Trumpot ábrázoló gúnyfigurát égetnek palesztinok a ciszjordániai Nábluszban
Fotó: MTI/EPA/Alaa Badarneh

Több helyen már összecsapások is kitörtek palesztin tüntetők és izraeli katonák között. A Háárec szerint már legalább 19 sérültről tudni.

Nemzetközi reakciók

A reagáló országok többsége elítélte Trump döntését. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint Jeruzsálemnek mind Izrael, mind a jövőbeli palesztin állam fővárosának kell lennie. Azt mondta:

„Trump döntése rosszabb időkbe vihet vissza bennünket, mint amelyekben most élünk.”

Angela Merkel szóvivője a kancellárt idézve azt írta: a német szövetségi kormány nem támogatja Donald Trump álláspontját, “mert Jeruzsálem státuszát egy kétállami megoldás keretében kell rendezni”. Theresa May brit miniszterelnök azt mondta: a döntés nem használ a térségbeli békekilátásoknak. Szerinte „Jeruzsálemnek végső soron az izraeli és a palesztin állam közös fővárosává kell válnia”. Emmanuel Macron francia elnök azt mondta: helyteleníti Trump bejelentését, és ezt az álláspontot Franciaország az ENSZ Biztonsági Tanácsában is el fogja mondani.

Gennagyij Gatyilov orosz külügyminiszter-helyettes azt mondta:

az amerikai döntés a helyzet általános romlásához vezet majd a palesztin-izraeli viszonyban és az egész Közel-Keleten,

és ellentétes az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataival.

Csehország viszont az Izrael és Palesztina közti béke megkötéséig Jeruzsálemet ismeri el a gyakorlatban Izrael fővárosának az 1967-es demarkációs vonallal kijelölt határok között – közölte a cseh külügyminisztérium. A nagykövetség áthelyezéséről egyelőre nincs szó.

Jeruzsálem
Fotó: MTI/EPA/Atef Szafadi

Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint érthetetlen, amit az amerikai elnök csinál, és „Trump bejelentése nem a kibékítésre, hanem a felforgatásra irányul”. A muszlim többségű Indonézia és Malajzia, valamint az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom és Irak vezetői is elítélték a döntést.

Az arab világból sokkal durvább reakciók is érkeztek. A libanoni Hezbollah egyik lapja „Halál Amerikára” feliratú címlappal jelent meg. Az Izraelt korábban többször megtámadó terrorszervezet vezetője, Haszan Naszrallah pedig azt mondta:

„Ma Palesztinában létezik egy erős, felhatalmazott ellenállás, amely több ezer rakétával rendelkezik, ezek csapást mérhetnek Tel-Avivra.”

A zsidó szervezetek közül sem mindegyik örül: az Egyesült Államok felnőtt zsidó lakosságának harmadát képviselő Reformzsidó Unió vezetőke szerint rosszul időzített a lépés, mert nincs átfogó terv az izraeli-palesztin békéről.

A Siratófal és a Templom-hegy
Fotó: Németh Róbert

António Guterres ENSZ-főtitkár szerint csakis az Izrael és palesztinok közötti közvetlen tárgyalásokon lehet határozni Jeruzsálem státuszáról. Nyolc ország (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Svédország, Egyiptom, Szenegál, Bolívia és Uruguay) az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli összehívását kérte az ügyben.

Megbékélési megállapodást kötött a Hamász és a Fatah

0

A politikai megbékélésről kötött megállapodást a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista palesztin szervezet riválisával, a Ciszjordániát kormányzó, mérsékeltnek tekintett Fatah mozgalommal – közölte a Palesztin Tájékoztatási Központ.

Iszmail Haníje, a Hamász 2017-ben újra megválasztott politikai vezetője bejelentette, hogy a szerda óta folytatott megbeszéléseket Kairóban. A két palesztin szervezet között Egyiptom közvetített. A radikális iszlamista szervezetet  Szalah al-Harúri elnökhelyettes és Jahíje Szinuár, a Hamász idén megválasztott vezetője, valamint az izraeli börtönökben fogva tartott palesztinok ügyeiért felelős Rohi Mustafa képviselte. A Fatah küldöttségét a megbékélési megbízott Azam al-Ahmad vezette.

“Ma reggel Egyiptom ernyője alatt született meg a Hamász és A Fatah közötti megbékélési megállapodás”

– foglalta össze a tárgyalások eredményét Haníje, és további információkat ígért a délután tartott kairói sajtótájékoztatón.

Az izraeli média úgy tudja, hogy ismételten csak a közigazgatási és gazdasági témákról egyeztettek a felek, de továbbra sem került szóba a Hamász katonai szárnyának esetleges lefegyverzése. Ugyanakkor rendezték az Izraelbe és Egyiptomba vezető gázai átkelőhelyek ellenőrzésének a kérdését, valamint a Palesztin Hatóság Gázában dolgozó tisztviselőinek fizetését. Továbbá egy izraeli delegáció is ellátogatott Kairóba, akik az egyiptomiakkal tárgyaltak, de ezzel kapcsolatban egyelőre nem adtak ki bővebb információt.

A palesztinok fő áramlatának mozgalma, a Fatah 2007-ben vesztette el a Gázai övezet feletti ellenőrzést a Hamász ellenében, amelyet a Nyugat és Izrael terrorista szervezetnek tekint. A múlt hónapban azonban megállapodás született arról, hogy a Hamász átadja a kormányzati hatalmat a Fatah által támogatott Palesztin Hatóságnak.

Olvassa el elemző cikkünket a témáról! Palesztin kiegyezés: illúzió vagy valóság?

MTI/FüHü

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK