Kezdőlap Címkék Haaretz

Címke: Haaretz

Hitler hadigépezetét USA cégek támogatták

1941 júniusában az IG Farben mesterséges gumit gyártó üzemet indított be Monowitzban – Auschwitz mellett. A hadiüzem jelentős részben amerikai technológiával dolgozott. A Du Pont vegyióriás nemcsak a profit miatt működött együtt a náci Németországgal hanem azért is, mert a család igencsak szimpatizált a Führer fajgyűlölő nézeteivel.

Irenee du Pont, aki a huszas években a cég elnöke volt. Már akkor is segítette a nácikat amikor azok még csak meneteltek a hatalom felé. A Du Pont nem az egyetlen amerikai cég, mely nagy szerepet játszott abban, hogy Hitler megindíthatta a második világháborút. Olyan nagyvállalatok szerepeltek a listán mint a Standard Oil, a Ford, az IBM, az ITT, General Motors stb.

Sok minden ebből már eddig is ismert volt, de egy fiatal izraeli történész új kutatások alapján azt állítja:

a náci Németország nem lett volna képes háborút kezdeni, ha az USA egyes óriásai nem támogatják pénzzel és ami ennél talán még fontosabb volt, technológiával!

Együttműködés meggyőződésből

Nadan Feldman, aki a jeruzsálemi Zsidó Egyetem kutatója, elmondta a Haaretz című lapnak, hogy a Du Pont sok technológiai szerződést kötött az IG Farbennel, melynek két vezetőjét is elítélték háborús bűnök miatt.

A Du Pont-nak részesedése volt két német cégben is, melyek a Zyklon B gázt előállították. A gázkamrákban ezzel öltek meg több millió embert!

Az amerikai Du Pont együttműködése a náci Németországgal csak 1943-ban szűnt meg amikor minden amerikai tulajdont elkoboztak. A háború után semmilyen komoly felelősségrevonás sem történt az USA-ban, noha az Egyesült Államok 1941 decembere óta hadiállapotban volt a náci Németországgal.

A Du Pont és a többi érintett cég történészeket fogadott, akik úgy írták meg a vállalat történetét, hogy a nácikkal való együttműködésről megfeledkeztek

– hangsúlyozta Nadal Feldman történész.

William Dodd, aki az Egyesült Államok nagykövete volt a náci Németországban, többször is figyelmeztette Roosevelt elnököt, hogy az amerikai vállakozói elit együttműködik a nácikkal. Az elnök belpolitikai okokból nem tett semmit. Londoni nagykövete, Kennedy elnök édesapja, kifejezetten békepárti volt: ellenezte, hogy az Egyesült Államok a brit birodalom oldalán háborúzzon a náci Németország ellen.

Az izraeli Haaretz hosszú cikket közölt az USA cégeinek és a náci Németországnak az együttműködéséről. A fiatal történész felhívja arra a figyelmet, hogy a holokauszt háborús körülmények között ment végbe.

Abban a gyárban, mely a mesterséges gumit előállította a náci háborús gépezetnek zsidó rabmunkások dolgoztak, akik közül sokan belehaltak az embertelen munkakörülmények miatt.

Ők a munka általi megsemmisítés áldozatai voltak a holokauszt idején amikor 6 millió embert öltek meg zsidó származása miatt. Az antiszemitizmus az USA-ban is erős volt: a Du Pont és a Ford család az élen járt ebben. Ők pusztán ideológiai okból támogatták a nácik háborús gépezetét – hangsúlyozza a fiatal kutató a jeruzsálemi Zsidó Egyetemről.

Askenazi zsidók kaphatnak spanyol vagy portugál állampolgárságot

Négy éve hirdette meg Spanyolország, és azután Portugália, hogy az évszázadokkal korábban száműzött zsidók leszármazottai igényelhetik az állampolgárságot, ha bizonyítani tudják azt, hogy az őseik szefárdok voltak vagyis az ibériai félszigetről üldözték el őket a XV. század végétől folyamatosan. A határidő épp mostanában járt le, és az izraeli Haaretz érdekes apróságra hívta fel a figyelmet:

Askenazi zsidók is pályáztak a spanyol illetve portugál állampolgárságra

Még olyanok is jelentkeztek, akiknek az őseik évszázadokon keresztül Lengyelországban éltek vagyis semmi közük sem volt sem a spanyol sem pedig a portugál király antiszemita döntéséhez. A magyarázat egyszerű: elég néhány szefárd rokon a múltból és máris készen áll a beadvány, amely kérvényezi az állampolgárságot Spanyolországban illetve Portugáliában. Minthogy az antiszemitizmus igencsak élénk volt Európa keleti felében is, ezért a levéltárak jelentős része megsemmisült. Ez tág teret nyit a kreatív családfa kutatásnak, amelyre amúgy is számos példát kínált a múlt. Kérdés, hogy a spanyol illetve a portugál hatóságok elfogadják-e ezeket a dokumentumokat, melyek hitelessége enyhén szólva kérdéses?

Mire jó a spanyol vagy portugál állampolgárság? Olyan uniós útlevélhez lehet jutni ily módon, amelyik lehetővé teszi a letelepedést olyan környezetben, mely sokban hasonlít Izraelhez. Azonkívül Spanyolországban és Portugáliában az antiszemitizmus sokkal kevésbé van jelen mint például Lengyelországban.

Legutóbb is azért maradt el Izrael és a visegrádi államok közös csúcsértekezlete, melyet Jeruzsálemben tartottak volna meg, mert polémia alakult ki a zsidó állam és Varsó között. Lengyelország ugyanis semmilyen felelősséget sem kíván vállalni a holokauszt miatt noha a pogromokban lengyelek is részt vettek.

Lengyelországban komoly pogromok voltak a második világháború után is. A hatalmon levő Lengyel Egyesült Munkáspártban erős antiszemita frakció működött Mocziar belügyminiszter irányításával. A Lengyelországban igen befolyásos katolikus egyház nem mindig siet elhatárolódni az antiszemitizmustól.

Más uniós országokban is megfigyelhetők antiszemita tendenciák – Magyarország sem kivétel. Németországban is kritikus pontot ért el az antiszemitizmus – hangsúlyozta a Zsidó Világkongresszus elnöke, Ronald Lauder egy friss jelentés kapcsán.

Így érthető , ha az askenazi zsidók egy része inkább szefárd őseit keresi spanyol illetve portugál útlevél reményében …

Putyin kedvenc oligarchája pénzeli az európai szélsőjobbot

0

Steve Bannon az ideológus, de a pénz Malofejevtől jön – írja a Haaretz című baloldali lapban Alexander Reid Ross. Aki európai méretű fasiszta szervezet kialakulását látja abban, hogy Matteo Salvini létrehozta a szélsőjobb pártok szövetségét a májusi választások előtt.

Matteo Salvinit Putyin öt évvel ezelőtt fedezte fel Milánóban. A múlt hónapban Verona városában gyülekeztek Salvini európai hívei a “Családok kongresszusán”. Jobboldali Ligával koalícióban kormányzó 5 Csillag Mozgalom képviselői is elhatárolódott a rendezvénytől. Legfőbb politikai vezetőjük. Luigi Di Maio március közepén egyenesen jobboldali lúzereknek (sfigati di destra) nevezte a résztvevőket, holott jól tudta hogy azon a jobboldali koalíciós partnere több vezető politikusa is fel fog szólalni, többek között Matteo Salvini is. A Vatikán és maga Ferenc pápa is elhatárolódott, nem úgy a magyar kormány, akit Novák Katalin államtitkár, a Fidesz alelnöke képviselt és dicsőségesnek nevezte részvételünket. Az eseményt Putyin kedvenc oligarchája, Konsztantyin Malofejev fizette. Ki ő?

45 éves pénzügyi csodagyerek a kétfejű sas megszállott híve

A Marshall Capital Oroszország egyik legnagyobb befektetési cége, mely a legnagyobb orosz telefonszolgáltató egyik tulajdonosa. A Putyin közeli oligarchia a médiában a régi orosz nacionalizmus elszánt híveként mutatkozik. Jellemző, hogy média birodalmát Cárgrádnak keresztelte el! Ez az egykori Konstantinápoly, a mai Isztanbul neve volt a nagy orosz nacionalista körökben II. Miklós cár idején. A kétfejű sas nevében meg akarták hódítani Isztambult, hogy újra “keresztény várossá” váljon.

Judeo-keresztény akadémia

Ezt hozta létre Steve Bannon Olaszországban – minden bizonnyal Malofejev támogatásával. Trump elnök kirúgott tanácsadója világméretű harcot hirdet “a keresztény civilizáció védelmében”. Az ellenfelek a liberálisok és az olyan államok  mint Kína, Törökország és Irán. Steve Bannon Ferenc pápát is nyíltan bírálja – elsősorban migráns barát megnyilatkozásaiért. Szövetségesei is vannak az egyházban például Burke konzervatív bíboros vagy Robert Sarah afrikai kardinális, aki Ferenc pápa utóda szeretne lenni.

Mindennek eredményeképp létre akarnak hozni egy erős szélsőjobb blokkot az Európai parlamentben, mely megakadályozhatja további reformok elfogadását. Ebben Putyin és Trump  érdekei megegyezhetnek. Steve Bannon és Konsztantin Malofejev ugyanis meglehetősen nyíltan képviselnek egy Európa ellenes washingtoni és moszkvai irányvonalat, mely nem áll messze sem a Fehér Háztól sem pedig a Kremltől. Épp ezért nem szabad lebecsülni Steve Bannon veszélyességét!- figyelmeztet a Haaretz című baloldali izraeli lapban Alexander Reid Ross, aki egyetemi tanár Portlandben (USA).

Izrael is izgul a szingapúri csúcs kifutása miatt

0

Egy sikeres Trump-Kim Dzsong Un csúcs elvezethet a háborúhoz Iránnal – legalábbis a Háárec izraeli ellenzéki lap szerint, amely a héják álláspontját elemzi Washingtonban. A tét nem csak a két fél számára nagy, nemzetközi színtéren is sokan aggódva vagy éppen reménytelien figyelik, mi történik holnap Szingapúrban.

Korábban az ifjabb Bush elnök a gonosz tengelye három résztvevőjének nevezte Irakot, Iránt és Észak-Koreát. Irakot az amerikaiak megszállták, Szaddám Huszeint felakasztották, az ország pedig összeomlott (a romokból feltámadt az Iszlám Állam). Trump kedden tárgyal Kim Dzsong Unnal. „Optimista vagyok” – jelezte Twitteren az amerikai elnök, aki ezt megelőzően jól összeveszett a szövetségeseivel, elsősorban Kanadával.

Ha sikerül megállapodni Észak-Korea diktátorával, akkor a gonosz tengelyéből már csak egyetlenegy marad. Irán.

Teherán azóta áll az USA célkeresztjében, amióta a forradalmár lázadók 1979-ben elfoglalták az amerikai nagykövetséget és Khomeini ajatollah a Sátán küldöttének nevezte Amerikát. Barack Obama megpróbált megállapodni Iránnal, létre is jött az atomalku, melyet öt más nagyhatalom is aláírt, Izrael tiltakozása ellenére. Trump azonban nemrég kilépett az atomalkuból, az öt másik nagyhatalom – Nagy Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína –  kitart mellette.

Az izraeli miniszterelnök mindeközben tapsol Trumpnak, és nyíltan ösztönzi az Egyesült Államokat arra, hogy mérjen megelőző katonai csapást Iránra.

Az izraeli lobbi és a héják szövetsége azzal érvel, hogy most még meg lehet előzni Irán atomhatalommá válását, ám később ezt már jóformán lehetetlen lenne megakadályozni.

Csakhogy egy katonai csapásnak komoly következményei lennének. Oroszország szövetségben áll Iránnal, amellyel közösen mentették meg a szíriai diktátort, Bassár el-Aszadot. Az eredmény: Irán katonailag berendezkedik az Izraellel határos Szíriában. Irán pedig továbbra sem ismeri el a zsidó állam jogát a létezéshez. Érthető tehát az izraeli kormány aggodalma. Csakhogy egy háború Iránnal egyáltalán nem lenne sétagalopp. Ezt az amerikai tábornokok is jól tudják, nem véletlenül beszélik le Trumpot arról, hogy katonai eszközökkel próbálja meg térdre kényszeríteni Iránt. Az amerikai elnök ezért is vezet be újra gazdasági szankciókat, hátha a gazdasági nehézségek meghátrálásra kényszerítik a teheráni vezetést. A valóságban azonban Iránban a kemény vonal kerekedett felül azt követően, hogy Trump kilépett az atomalkuból.

A mérsékeltek elveszítették legfontosabb ütőkártyájukat: a gazdasági előnyöket cserébe azért, hogy lemondtak az atomfegyverről.

Alaposan fel van tehát adva a lecke Donald Trumpnak, aki ráadásul eredményeket kell, hogy produkáljon a novemberi kongresszusi választásokra is. Ha ugyanis ott a republikánusok veszítenek, akkor Trumpnak a hátralevő időszakban egy vele szemben álló kongresszussal kell megbirkóznia a következő két évben.

Trump eddig nem mutatott különösebben nagy diplomáciai képességeket, de fatális hibát sem követett el.

Márpedig lehet, hogy egy Irán elleni háború csődbe vinné egész elnöki periódusát. A világ pedig még sokkal többet veszíthetne.

Az viszont pozitív – már ha a Háárec washingtoni információi megfelelnek a valóságnak –, hogy a szingapúri csúcs sikerre van ítélve, hiszen Trumpnak valamit fel kell mutatnia. Hasonló helyzetben van Kim Dzsong Un is, aki mindenképp szeretné elkerülni Szaddám Huszein sorsát.

A csúcs kedden helyi idő szerint kilenckor kezdődik Szingapúrban.

Asszad presztízst nyert a bombázással

0

A Szíria elleni légicsapás Asszad elnöknek tett jót – állítja az izraeli Haaretz, arra alapozva a véleményét, hogy a Közel-Kelet arab államaiban egy nyugati akció mindig dühös ellenszenvet vált ki.

 

Különösen így van ez most, amikor Izrael hetvenedik születésnapját ünnepeli, méghozzá Donald Trump amerikai elnök ajándékával. Az USA nagykövetségét épp ebből az alkalomból nyitják meg a zsidók, a keresztények és a muzulmánok számára is szentnek számító városban, Jeruzsálemben. Ebben a helyzetben egy Asszad elnököt érő szimbolikus légicsapás jelentős mértékben megerősíti őt a pozíciójában. Asszad katonailag visszaszerezte a fölényét, és hála két támogatójának, Oroszországnak és Iránnak, győztesen kerülhet ki a 2011 óta tartó polgárháborúból.

Irán és Oroszország katonai támaszpontokat tart fenn Szíriában. Ott ered azoknak az iráni drónoknak a nagy része is, amelyeket a libanoni Hezbollah Izrael ellen vet be. Benjámin Netanjahu miniszterelnök hiába hangsúlyozza, hogy nem tűri el Irán katonai berendezkedését Szíriában, de a valóságban ez már réges-régen megtörtént. Asszad jelentős részben Iránnak és szövetségesének, a libanoni Hezbollah milíciának köszönheti hatalmának a megtartását. Az együttműködés abban is megmutatkozik, hogy az irániak saját területüknek tekintik Szíriát. Izrael ezért is hajt végre légicsapásokat iráni célpontok ellen Szíriában.

Csakhogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem hiába figyelmeztette Netanjahut arra, hogy maradjon ki az amerikai-brit-francia akcióból. Az oroszok ellenőrzik ugyanis a szíriai légvédelmet, vagyis rajtuk múlik egy-egy légicsapás sikere. Miután pedig az izraeliek minden légicsapás előtt gondosan egyeztetnek Moszkvával, a támadó gépek sértetlenül érkezhetnek vissza Izraelbe. Legalábbis eddig így volt.

Ám a Haaretz értesülései szerint Putyin közölte Netanjahuval, hogy ennek vége lehet, ha Izrael beszáll az amerikai-brit-francia akcióba.

Izrael ezért taktikusan kimaradt, bár a maximális támogatásáról biztosította a nyugati hatalmak légicsapását.

Ám hiába maradt ki Izrael, az arab közvélemény ítélete sommás: az USA, Nagy Britannia, Franciaország és Izrael együtt támadják Asszad elnök rendszerét. Amely így csak nyert presztízsben a nyugati légitámadással miközben komoly károkat nem szenvedett, hiszen bőven volt idő a fontos katonai támaszpontok kiürítésére Szíriában.

Zsidó összeesküvés volt a bolsevik forradalom, avagy miért idézi Bayer Zsoltot a Haaretz?

0

Oroszországban a jobboldalnak az antiszemitizmus régóta kedvenc vezérelve volt. A cári időkben a titkosrendőrség irányításával szerveztek pogromokat! Csak a baloldali mozgalmak vállaltak szolidaritást az üldözött kisebbséggel! Ugyanez volt a helyzet a polgárháborúban, ahol a fehérek válogatás nélkül gyilkoltak zsidókat.

Kell-e csodálkoznunk azon, hogy a parasztok szánakozás nélkül nézték, hogy a csendőrök elviszik a zsidókat a falujukból, ha visszaemlékeztek arra, hogy korábban zsidók törtek be a faluba, agyonverték a papot, és azzal fenyegetőztek, hogy a templomból mozit csinálnak?! – írta Bayer Zsolt, akit a baloldali izraeli lap a Haaretz idéz és megemlíti, hogy Bayer a Fidesz alapító tagja. Milyen szerepük volt valójában a zsidóknak a nagy októberi szocialista forradalomban és a bolsevik mozgalomban? A kérdést a Haaretz Boruch Gorinnak tette fel, aki kiállítást rendezett erről a témáról Moszkvában.

2012-ben létesült a Zsidó Múzeum és Kulturális Központ Moszkvában, amely nemrég megkapta az UNESCO tolerancia díját. Minthogy a világ most emlékezik a nagy októberi szocialista forradalomra, ezért a múzeum igazgatója elérkezettnek látta az időt, hogy erről a korábban tabunak tekintett témával is foglalkozzon. Ugyanis nyilvánvalóan nemcsak Bayer Zsolt feszegette ezt a témát, de

ezzel indokolta meg a holocaustot a náci vezérkar is.

Tehát mennyire volt jelentős a zsidók szerepe november 7-én?

A hatalomátvételt a zsidó Trockij szervezte, aki a helyi szovjet elnöke volt Petrográdban. Később ő lett a vörös hadsereg megszervezője és a bolsevik kormány első hadügyminisztere. Rajta kívül is voltak zsidók a vezérkarban: Jakov Szverdlov, aki a bolsevik párt szervező titkára volt, és akiről később egy várost neveztek el. Grigorij Zinovjev, aki a Kommunista Internacionálé vezetője volt vagyis azért volt felelős, hogy a kommunista világforradalom kitörjön. Lev Kamenyev, aki a betegeskedő Lenin helyettese volt a kormányfői poszton. Karl Radek, aki a sajtót irányította. Vagy Mojszej Urickij, a csekista (bolsevik titkosszolgálat, a Cseka) vezető, akiről elnevezték Leningrád leghíresebb terét. Gorin, a Zsidó Múzeum igazgatója tehát

egyáltalán nem tagadja, hogy a zsidók nagy szerepet játszottak a forradalomban. Utána azonban felteszi a teljesen jogos kérdést: vajon miért?

Oroszországban a jobboldalnak az antiszemitizmus régóta kedvenc vezérelve volt. A cári időkben a titkosrendőrség irányításával szerveztek pogromokat! Csak a baloldali mozgalmak vállaltak szolidaritást az üldözött kisebbséggel! Ugyanez volt a helyzet a polgárháborúban, ahol a fehérek válogatás nélkül gyilkoltak zsidókat. Különösen így volt ez Ukrajnában, ahol a nyomorgó parasztokat a fehér hatalom ráuszította a zsidókra. A zsidóknak tehát nem volt választásuk! – hangsúlyozza a kiállítás rendezője. Vagy kivándorolnak vagy megvárják amíg a fehérek végeznek velük! Így nem csoda, ha sok zsidó lépett be a bolsevik pártba. De ugyancsak sok zsidó volt a mérsékelt polgári pártokban vagy a mensevikek között, akik erős fenntartásokkal fogadták a forradalmat.

Nem volt tehát választása a cári Oroszországban élő zsidó közösségnek, amely a forradalom idején a legnépesebb volt az egész világon. Izrael természetesen akkor még egyáltalán nem létezett.

A Balfour-nyilatkozat  (angol külügyminiszter, ugyancsak 1917-ben), mely később lehetővé tette Izrael megalakulását épp az októberi forradalom előtt jelent meg. Ez tette lehetővé a zsidók csoportos kivándorlását. A polgárháborúban a zsidók többsége ugyanis azzal a dilemmával került szembe, hogy vagy meghal vagy kivándorol!

Ha maradni akart, akkor a vörösökhöz kellett csatlakoznia

– mondta Borich Gorin, a moszkvai Zsidó Múzeum igazgatója, aki kiállítást rendezett arról, hogy mi is volt valójában a zsidók szerepe az októberi forradalomban és az azt követő polgárháborúban Oroszországban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK