Bizony így van: vérszagra gyűlik az éji vad. Amióta ugyanis megjelent a Nézőpont Intézet legfrissebb felmérése a pártok népszerűségéről, mintha darabokra akarnák szaggatni a szocialista pártot. Az amúgy a közvélekedés szerint erősen Fidesz-befolyás alatt álló műhely a teljes népesség körében öt százalékot mutatott ki az MSZP számára, vagyis kérdésessé tette a parlamentbe jutását is, sorra jelennek meg az olyan nyilatkozatok, amelyek készpénzként veszik az eredményt, miáltal a felmérés maga is önbeteljesítő jóslattá válhat. Bár ezt a megállapítást Hahn Endre, a Medián vezetője erősen vitatja, szerinte a szocialistákkal szimpatizálók nem fognak megmozdulni és átpártolni egy másik párthoz, mások szerint ez nem egészen így van. Hahn különben nem gondolja, hogy a Nézőpont manipulálná a számokat, amiben persze lehet egy jó adag szakmai szolidaritás is. Hahn azt mondja, őket is éri ilyen vád, ha túlságosan eltér az eredmény némelyek várakozásától, azonnal összeesküvés elméleteket gyártanak.
De maradjunk egyelőre a szocialistáknál és a Nézőpontnál – a Medián egyébként hét százalékot mért nekik -: egyáltalán nem kizárt, hogy vannak olyan szándékok, amelyek alapján nem kell feltétlenül kizárnunk egy kis részrehajlást. Noha néhány hónapja még pont azt lehetett olvasni, hogy a Fidesz abban érdekelt, hogy az MSZP bent maradjon a parlamentben és nagyjából a tízszázalékos szinten, most már hallani olyan hangokat is: egyáltalán nem bánná, ha egyedül képviselné a rendszerváltást az országgyűlésben. Orbán hitének, küldetésének, történelem magyarázatának ez felelne meg a legjobban; még egyértelműbben húzná magára a történelemformáló politikus szerepét. Ezzel természetesen nem akarjuk azt állítani, hogy a Nézőpont által publikált eredményt egyenesen a kormánypárt rendelte meg, de azt se zárjuk ki teljesen, hogy az MSZP esetében vékonyan fog a ceruza.
Természetesen minden hasonló feltételezés alapja mégiscsak az, hogy a szocialisták hosszú ideje rászolgáltak a róluk szóló rossz hírek terjesztésére; belső háborúik, a nyilvánosság előtt vívott harcaik nem hagyták, nem hagyhatták érintetlenül a választó polgárokat. Ebből különösen kiemelkedett a Botka-korszak; az a kilenc hónap, a kezdeti gyarapodás ellenére súlyos csapást mért a pártra. Igaz ugyan, hogy eme időszak lezárta után Molnár Gyula, a Független Hírügynökségnek nyilatkozva arról beszélt, hogy kemény kézzel fogja a következőkben irányítani csapatát, aminek most még nem látjuk a jeleit. Igaz, hogy nincsenek mindennapos negatív hírek, nem hallani most belső háborúkról, de egyelőre (?) hiányoznak a pozitív üzenetek is. Mondhatni: némi pangás tapasztalható, és ebbe a pangásba robbant bele a Nézőpont öt százalékos híre. Ilyen súlyosan hátrányos helyzetűnek a rendszerváltás óta nem mérték ezt a pártot, amiben nem is a lassan megszokottá váló egyjegyű szám a rémisztő, hanem –ismételjük – az esély: akár el is búcsúzhatnak, már 2018-ban a parlamenttől. Korábban is esett már szó, néhány bátrabb elemző és az MSZP-t feltétlenül elparentáló politikus beszélt arról, hogy az MSZP – vagy szívesen emlegettek ehelyütt utódpártot – megérett a megszűnésre, ezeket a jóslatokat azonban nem lehetett komolyan venni. De ez az öt százalék még egy hónappal ezelőtt is képtelennek tűnt, ám pont az a drámai ebben a mostani mérésben – még ha egyesek manipuláltnak is vélik –, hogy akár igaz is lehet. Éppen ezért idéztük a bevezetőben Arany Jánost (Walesi bárdok); mindazok, akik érzik a szocialista tábor szétverésének lehetőségét, rögtön odanyilatkoznak: vége van ennek a pártnak. Gémesi György, az Új Kezdet vezetője kifejezetten durván fogalmazott, de mások, politikai elemzők sem riadtak vissza attól, hogy temessék az MSZP-t. Hallani arról szintén, hogy Gyurcsány Ferenc sem bánkódik a kialakult helyzet miatt; szívesen látná a Demokratikus Koalíció szavazótáborában azokat, akik eddig a szocialistákat támogatták.
Nagy hibát követnek el a baloldali párt vezetői, ha megelégednek egy legyintéssel, mondván: a Nézőpontot nem kell komolyan venni. Ami lehet, hogy így van, de az előbb említett hitet viszont mindenképpen illik. És, ha nem lesznek képesek előrukkolni olyan akciókkal, egyáltalán: jelenléttel, amely az életképességüket bizonyítja, akkor az éji vad elvégzi a dolgát.
