Kezdőlap Címkék Botka László

Címke: Botka László

Tíz ellenzéki szövetkezett

Tíz megyei jogú város polgármestere kötött szövetséget. Ez a Szabad Városok Szövetségének lehet alapja, illetve része.

Tíz megyei jogú város polgármestere kötött szövetséget hétfőn – tudatta Facebook-oldalán Botka László. Ahogyan fogalmazott,

„hazánk jövője érdekében”

tették. Közös értékek és stratégia mentén az a célunk, hogy Magyarország igazságos, szolidáris és szabad otthona legyen minden magyarnak.

Az aláírók, a képen balról: Csőzik László (Érd), Márki-Zay Péter (Hódmezővásárhely), Botka László (Szeged), Péterffy Attila (Pécs), Nemény András (Szombathely), Szücsné Posztovics Ilona (Tatabánya), Fekete Zsolt (Salgótarján), Veres Pál (Miskolc), Mirkóczki Ádám (Eger),   Pintér Tamás (Dunaújváros).

Ez az a tíz megyei jogú város, amelyekben az októberi választáson – Szeged kivételével – az addigi fideszes helyett ellenzéki városvezetőt (és testületet) választottak. Korábban Karácsony Gergely javasolta, hogy hozzák létre a Szabad Városok Szövetségét. Csőzik László a Klubrádióban azt mondta, hogy ez a megállapodás része lehet ennek.

Tényleg otthagyta az MSZP-t Botka László

Bár pénteken még cáfolták az MSZP-ben, már tény: Botka szakított a párttal. Szegeden is az általa vezetett civil egyesület frakciójába ült be.

Pénteken az MSZP-ben még azt mondták, nincs szakítás Botka László részéről. Ekkor alakult meg az új szegedi közgyűlés, amelybe ötödjére megválasztott polgármesterként az Összefogás Szegedért Egyesület jelöltjeként került, s bejelentette: e szervezet frakciójába ül be. Mesterházy Attila akkor azt közölte a FüHü-vel, hogy Botka nem lépett ki az MSZP-ből, a mögötte álló pártok mind önálló frakciót alakítanak. Ennek oka a több megszólalási lehetőség a közgyűlésben.

Régen érett a szakítás

Ma aztán kiderült: tényleg otthagyja a pártot, amelynek 1991 óta volt tagja, s amelynek az addigi legfiatalabb (23 éves) képviselője lett a parlamentben 1994-ben. Az Indexnek azt mondta, hogy a döntést „lelkileg már két éve meghoztam. Csak nem akartam tavaly és az idén a választási kampányok időszakában ezzel tematizálni a közbeszédet”.

A kilépést övező hangulatáról sokat elárul az a mondata, hogy

„jó munkát kívánok az MSZP-nek, ennél többet nem mondok róluk többé”.

Botka az elmúlt időben semmilyen tisztséget se vállalt (2000 óta megyei elnök volt a legutóbbi választásig), mióta két éve hangos viták után lemondott a miniszterelnök-jelöltségtől. Ezt megelőzően a közös listás indulás mellett állt ki a tavalyi parlamenti választáson, amit azonban nem fogadtak el még saját pártjában se. Ennek alkalmából politikai maffiáról beszélt mint ami behálózta a demokratikus ellenzéket, benne az MSZP-t is.

Szabó Sándor, a párt megyei elnöke azt közölte, hogy sajnálattal vette tudomásul Botka döntését. A szegedi országgyűlési képviselő köszönetet mondott neki az MSZP-ben végzett eddigi munkájáért. Tóth Bertalan pártelnök közösségi oldalán úgy reagált, sajnálattal értesült Botka döntéséről. A politikus kifejtette: Botka baloldaliságához és demokratikus elkötelezettségéhez nem fér kétség, Szeged városát hosszú évek óta példa értékűen vezeti. A szegediek jól döntöttek október 13-án, amikor az ellenzéki szövetség jelöltjeként, amelynek az MSZP végig motorja volt mind Szegeden, mind országos szinten, újra Botka Lászlót választották meg Szeged polgármesterének – szögezte le a szocialista párt elnöke.

Botka lényegében szakított az MSZP-vel – FRISS: no panic

A szegedi közgyűlés alakuló ülésén Botka László önálló frakciót jelentett be, amellyel szétesett az őt támogató teljes ellenzéki összefogás. A Fidesz és a KDNP is saját csapatot alkot.

Lényegében szakított az MSZP-vel Botka László, Szeged ötödjére megválasztott polgármestere, amikor a város közgyűlésének alakuló ülésén a szeged.hu tudósítása szerint – bejelentette: az Összefogás Szegedért Egyesület öttagú önálló frakciót alakít, amelynek ő is a tagja. A Demokratikus Koalíció a következő ülésen jelenti be frakcióját. Mihálik Edvin a Momentum-frakció megalakulását jelentette be, amelyet ő vezet. Kozma József közölte: létrejön az MSZP-frakció, amelyben ő Ménesi Imrével vesz részt. Saját csoportja lesz a KDNP-nek, és a Fidesz-nek is.

Ezzel Botka de facto szakított az MSZP-vel. Összefogás Szegedért Egyesület amolyan ernyőegyesület volt, amelynek színeiben indult Botka indult a polgármesteri címér. Baltól jobbig, teljes ellenzéki és civil támogatással húsz képviselőjelölt élén állt sorompóba augusztus végén. Botka 2017-ben az MSZP miniszterelnök-jelölje volt, de aztán elsősorban a DK-val történt összetűzése miatt lemondott erről. Ezután keményen nekiment pártjának.

FRISS: Időközben Mesterházy Attila azt közölte a FüHü-vel, hogy Botka nem lépett ki az MSZP-ből, a mögötte álló pártok mind önálló frakciót alakítanak. Ennek oka a több megszólalási lehetőség a közgyűlésben.

Szeged megtartotta Botka Lászlót

Botka László nagy fölénnyel nyerte a szegedi polgármester-választást. Második a Fidesz támogatású független milliárdos, Nemesi Pál.

Ismét Botka László (Összefogás Szegedért Egyesület) lett Szeged polgármestere a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint, a szavazatok 100 százalékának összesítése után.

A jelöltek sorrendje:

1. Botka László (Összefogás Szegedért Egyesület) – 60,56 százalék (40 858 szavazat)
2. Nemesi Pál (Független) – 36,41 százalék (24 568 szavazat)
3. Dr. Szabó Bálint (Független) – 1,76 százalék (1186 szavazat)
4. Lauer István (Független) – 1,27 százalék (857 szavazat)
5. Dr. Bartha László (Tisza Koalíció) – Visszalépett/visszavonva

Teljes ellenzéki csapattal és támogatással indul Botka

Baltól jobbig, teljes ellenzéki és civil támogatással húsz képviselőjelölt élén indul a polgármesteri újraválasztásért Botka László. Megvédik Szegedet a Fidesztől és a milliárdos oligarcháktól – mondta.

Az Összefogás Szegedért Egyesület (ÖSZE) jelöltjeit mutatta be Botka László (MSZP), amikor bejelentette, hogy újraindul a polgármesteri tisztségért – tudósít a városi portál. A húsz képviselőjelölt mellett Botka is az ÖSZE-t tudhatja maga mögött.

Mindenki mögöttük

Ilyen széles és teljes körű összefogás még soha nem volt: a tagok között vannak baloldaliak, liberálisok, civilek, zöldek és jobboldaliak is, amilyenek a szegediek – mondta Botka, aki, mint fogalmazott, azt kérte a pártoktól és a civil szervezetektől,

„vegyék tudomásul, hogy ez nem pártpolitikai, főleg nem ideológiai szövetség. Ez lokálpatrióta szövetség.”

Azért vállalta a jelöltséget, mert motiválják a város előtti feladatok és lehetőségek. Pontosan tudják, mit szeretnének fejleszteni, építeni Szegeden. Elkezdték annak előkészítését is, hogy a 2021-től induló uniós fejlesztési ciklusban is Szeged legyen a legsikeresebb magyar város.

A kétharmaddal szemben

A polgármester azt is megjegyezte, hogy irigyeik is vannak. A kétharmados abszolút hatalom mindent el akar követni azért, hogy elfoglalja Szeged városát.

Odavezényeltek elég nagy számú idegent Budapestről és más városokból, azzal a céllal, hogy károgjanak,

hogy elvitassák a közösen elért sikereket – mondta. „Meg fogjuk tőlük védeni Szegedet”, Szeged város ugyanis nem eladó. Mint ahogy megvédik attól is, hogy

„pénzéhes, milliárdos oligarchák akarják lenyúlni a fejlesztés forrásokat”.

Továbbra is átlátható módon minden elnyert uniós centet a város gyarapítására fognak fordítani – tette hozzá.

Arra kérte a szervezeteket,

ne pártpolitikusokat javasoljanak,

hanem olyan szegedieket, akik együtt akarnak dolgozni a városért, együtt akarják szolgálni a várost, otthon vannak a városrészekben, ismerik az ott lakók problémáit. Bejelentette, hogy az ÖSZE kompenzációs listája is közös, ezt Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester vezeti.

Botka azt ígérte, hogy Szegedről fognak beszélni, de nincs illúziójuk, látva a korábbi fideszes kampányokat. De meggyőződésük, hogy

esztelen propagandával, hazugsággal a szegedieket továbbra sem fogják félrevezetni.

Miután pénzzel, paripával és médiával nem tudnak versenyezni a Fidesszel, arra készülnek, hogy minél több szegedivel személyesen találkozzanak.

Függetlenként indul a fideszes Nemes Botka ellen

Formailag független jelöltként indul Szeged polgármesterségéért Nemesi Pál, akit a Fideszen belüli Kubatov-vonal választottjának tartanak. A vállalkozó milliárdos közbeszerzéseket nyert el eddig.

Függetlenként indul a szegedi polgármesteri posztért Nemesi Pál, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – jelentette be ő maga Szegeden. A szegedi székhelyű Ferroép Zrt. vezérigazgatója megmagyarázta, miért független jelölt lesz.

Elutasítja a helyi „politikai mocsarat”

Azért, mert nem tartja elfogadhatónak azt a „politikai mocsarat”, amely ma Szegedet jellemzi.

Teljesen új politikai kultúrát kíván meghonosítani a városban,

ehhez – párthovatartozástól függetlenül – keresi a partnereket, ezért egyaránt tárgyalásokat folytat fideszes és szocialista politikusokkal, ám ezekről a megbeszélésekről azok lezárultáig nem kíván részleteket közölni.

Helyi belharcokból kiemelkedve

Cége mindazonáltal milliárdos értékű közbeszerzéseket nyert el. Például a szegedi zsinagóga és a szegedi klinika felújítását, a Lezsák Sándor-féle Lakitelki Népfőiskolájának területén épülő termálfürdő építését.

Emellett Nemesi lett a befutó a Fideszen belüli „castingon”, amelyen esélyes jelöltet kerestek Botka Lászlóval szemben. A helyi kormánypárti belharcban végül Kubatov Gábor pártigazgató diadalmaskodott, és lényegében saját kezébe vette a szegedi Fidesz-szervezetet, amely korábban olyan kétes hírű személyt is hadba küldte Botkával szemben, mint (a korábban az MSZP-ben és a DK-ban szerepet kapott) Szabó Bálint. Például a Szeviép-üggyel, amiről kiderült, hogy a Botkának tulajdonított korrupció alaptalan. A helyi háborúba beszállt Lázár János is, aki már kikerült a kormánypárt élvonalából.

Az egymást váltó helyi Fidesz-jelöltek közül végül Nemesi került ki győztesként Kubatov közbelépése után. Valószínűleg azonban

félve attól, hogy a kormánypárt-szín hátrányos lehet,

végül a „függetlenséget” választották.

Bemutatkozó sajtótájékoztatóján Nemesi úgy fogalmazott, Szeged fejlődése sokkal több lehetőséget rejt magában, mint amennyit abból „mostanában megvalósítunk”. Hangsúlyozta, véget kell vetni annak a politikai civakodásnak, amely az utóbbi egy-két ciklusban jellemezte a várost. Az árkokat be kell temetni, együtt dolgozni Szegedért.

Nem találták meg a kormányhoz vezető utat

Szerinte Szeged folyamatos lemaradásban van versenytársaihoz képest, elvesztette vezető pozícióját, aminek oka részben az, hogy a városvezetés nem találta meg az utat azokhoz a kormányhoz köthető programokhoz, amelyek nélkül nemzetközi szinten nem lehet menedzselni a települést. Az elmúlt 17 évben jelentős fejlesztés nem érkezett Szegedre, komoly ipar nélkül pedig egy település fejlődése nem lehet dinamikus – szögezte le a kamarai elnök.

Nemesi Pál készülő programjából kiemelte, célja, hogy Szeged legyen a legerősebb vidéki város, ez hozzájárulhat az itt élők jövedelmének és életszínvonalának emelkedéséhez. Egy nemzetközi cég megtelepedéséhez a beruházás megvalósítására előkészített területre, jól képzett munkaerőre – ez utóbbi az egyetemnek köszönhetően biztosított -, valamint kiszámítható gazdasági környezetre, helyi szabályozásra van szükség – mondta.

A szegediek életminőségének javulásához a helyi közlekedésben is változások kellenek. Elengedhetetlenül szükséges a harmadik híd megépítése, a parkolási rendszer átalakítás, a díjak csökkentésével és új parkolóházak építésével – közölte. A társadalom perifériájára került embereknek átfogó programmal kell segíteni visszatérni a munka világába, a nyugdíjasok számára pedig a város teljes területén működő vészhívórendszer, valamint gyógyszer házhozszállításának indítását tervezi.

Bréking nyúz, 2018. november 14. – Tudósítás a másik valóságból

1

A francia kormány cenzúrázza a Facebookot, Macron erről korábban négyszemközti megbeszélést folytatott Mark Zuckerberggel. Szavazati jogot adna a migránsoknak a svéd szociáldemokrata párt. Ezzel szavazókat akar szerezni magának a folyamatosan gyengülő baloldal. Botkát felőrölte a hatalom és a rengeteg sötét ügy. Fogyatkoznak körülötte az emberek, mert mindenki benne van valamilyen zűrös sztoriban.

A francia kormány emberei az első külső cenzorok a Facebook történetében

Emmanuel Macron még korábban négyszemközti megbeszélést folytatott a Facebook alapítójával, Mark Zuckerberggel. Az egyeztetés eredményeiről most hétfőn számolt be a francia elnök, a fejlemények pedig aggasztóak.

Macron a kezdeményezést „okos szabályozásnak” nevezte, és a jövőben hasonló módon szeretne eljárni a Google-lel, az Apple-lel, valamint az Amazonnal kapcsolatban is. Hogy mi számít majd rasszistának vagy bántónak? Azt majd a francia titkosszolgálat eldönti. (888: Macron és Zuckerberg együtt cenzúrázhatja a Facebookot)

A svéd baloldal is migránssimogató 

Szavazati jogot adna a bevándorlóknak a svéd baloldali, szociáldemokrata párt. Javaslatuk szerint ugyanolyan jogok illetnék meg a migránsokat, mint a született svédeket. A szakértő szerint ezzel szavazókat akar szerezni magának a folyamatosan gyengülő baloldal. Eközben már Svédországban is megalakulóban van egy iszlám párt. (Tv2 Tények: Migránsoknak adnának szavazati jogot)

Botkát felőrölte a hatalom és a rengeteg sötét ügy

Elfáradt, rutinból dolgozó baloldali városvezetés, hűtlen kezelésért börtönre ítélt Botka-bizalmasok, az elszalasztott lehetőségek miatt zúgolódó bal- és jobboldali elit, baloldali korrupciós ügyekben fuldokló Szeged, és egyre aktívabb helyi jobboldal.

„Lacit felőrölte a hatalom és a rengeteg sötét ügy. Fogyatkoznak körülötte az emberek, mert mindenki benne van valamilyen zűrös sztoriban. Ujhelyi is jobban tenné, ha visszavonulna végre a rengeteg pénzével. Laciknak az se tett jót, hogy az MSZP élén pillanatokon belül megbukott. Mi, szegediek nem is néztük jó szemmel, hogy akkor itt hagyott minket, majd amikor belebukott a miniszterelnök-jelöltségbe, visszajött a városba. Ha ló nincs, a szamár is jó?” – kérdezte az MSZP-szavazó szegedi ismerős. (Origo: Megrogyott a szocialista vezetés Szegeden)

Indul az építkezés, amit nagyon várt Szeged

A Modern Városok Program szegedi fejlesztéseiből a város számára legfontosabb, az uszoda építése heteken belül elkezdődik – mondta a Független Hírügynökségnek Botka László. Szeged elöljárója szerint még három olyan fejlesztés van, amiből egy éven belül lehetne valami, ha a kormány akarja.

Tavaly januárban nagy nyilvánosság előtt látogatott el Szegedre Orbán Viktor. Botka Lászlóval találkozva megállapodtak abban, hogy a Modern Városok Program (MVP) keretében (a mintegy 3500 milliárd forintból) Szeged is kap végső tervi formájában 70 milliárdnyi fejlesztéseket. Erről aztán 2017 márciusában jelent meg kormányhatározat.

Azóta túl sok nem történt, az első kézzel fogható eredmény az uszoda ügyében látszik. A bő egy hónapja tett bejelentés szerint a Magyar Közlönyben megjelent a határozat az építkezésről. Botka László a Független Hírügynökségnek most elmondta, hogy számukra ez volt a legfontosabb, hogy egy ekkora városnak végre legyen modern uszodája.

Szerinte akár egy-két héten belül elkezdődhet a kivitelezés.

Ez valójában egy teljes komplexum lesz. Öt medencében kétezer négyzetméteres vízfelülettel építik meg, megfelel a legszigorúbb nemzetközi versenyelőírásoknak is. Tíz pályás, 50 méteres versenymedencét, 25×15 méteres bemelegítő medencét és 20×12,5 méteres tanmedencét, illetve a hozzá tartozó szükséges infrastruktúrát tartalmazó új versenyuszoda tartozik bele. Az árat is igen precízen adták meg, eszerint 16 milliárd 159 millió 769 ezer 304 forintba fog kerülni. Az önkormányzat egymilliárd forintot költött a tervek elkészítésére és az előkészítésre; az idei költségvetésük is tartalmaz egy ilyen elkülönített tételt.

Az MVP egyetlen ellenzéki városának vezetője elmondta, hogy az ő tervük az volt a program összeállításakor, hogy a város számára fontos állami beruházások kerüljenek bele,

hátha akkor legalább ezeket megfinanszírozza a kormány.

Ennek megfelelően több tételről lényegében semmit se tudnak, ezekbe nemigen avatja be a városvezetést a kormány.

A polgármester szerint csak a kormány akaratán múlik, hogy akár egy éven belül előrelépés történjék a déli Tisza-híd, a tömegközlekedés fejlesztése, a Széchenyi tér (amelyet a budapesti Kossuth tér mintájára a második világháború előtti arculatúra alakítanák vissza) és a repülőtér bővítése ügyében. (A tér esetében júliusban arról tájékoztatták a város lakóit, hogy a tervpályázat érvénytelen lett, a négy beérkezett pályamunka közül egyet ki kellett zárni, a maradék háromban pedig nem találtak megvalósításra alkalmasat.)

Ennél egy lépéssel előbbre tartanak a kézilabdacsarnokkal: a múlt héten közölték, hogy az önkormányzat megegyezett az építés feltételeiről a kormánnyal, elkészült a szerződés. Már több, mint egy éve megállapodtak a kormánnyal

a nyolcezer fős kézilabdacsarnok megépítéséről

a fedett uszoda szomszédságában.

De más projektek is most kerülnek sorra. Így például az egyik villamosvonal fejlesztése és új járművek vásárlása a korábbi felújításból maradt ki, most az MVP keretében pótolják. Ahogyan az Okos Város Programját is a város indította el két és fél éve, mostanra ez is szegedi gondolat lett a kormánynál.

A program keretében megépül a nemzetközi lézerközponthoz az ELI Science Park (amelyhez egy út kialakítása elkezdődött), terveznek atlétikai csarnokot is egyebek mellett. Ezenkívül lenne a Tisza-hídén túl egy másik nagy közlekedésfejlesztés is, a Debrecent és Szegedet összekötő gyorsforgalmi út négysávossá bővítése. Mindezek mellett új területen vadonatúj gyárat akar építeni a Pick húsüzem állami közreműködéssel. Az önkormányzatnak ebben sincs szerepe.

Összességében

a teljes program néhány százalékában látszik előremozdulás.

Botka László úgy tudja, hogy országosan ez a jellemző.

Aligha könnyítette meg az eddigi munkálatokat, hogy az MVP-ben olyan minisztérium (nemzeti fejlesztési) is szerepet kapott, amely már nincs, és a postai és pénzügyi szolgáltatásokat felügyelő kormánybiztosság is megszűnt, vezetőjéből miniszter lett, más területen, a nemzeti vagyonkezelésért ténykedik. Az MVP-t kormánybiztosként Gyopáros Alpár fideszes parlamenti képviselő irányítja, miután Kósa Lajos kormánytagsága is megszűnt.

Orbánnak nem érdeke a nyílt önkény…

Az új országgyűlés megkezdte első vitáját a Stop Soros törvénycsomagról és az ehhez kapcsolódó hetedik Alaptörvény-módosításról. A civil szervezeteket ellehetetleníteni akaró előterjesztés büntetőjogi szankciókkal szeretné megállítani az „illegális migrációt”. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Bozóki András szerint az egész csak verbális petárda, mert senki sem akar illegálisan betelepíteni senkit Magyarországra. A CEU politológus professzora úgy látja, hogy a hatalomnak ma már nincs szüksége arra, hogy az uralkodó elit érdekeinek érvényre juttatása érdekében megverje, vagy bebörtönözze az embereket, elég, ha más módon megfélemlíteni a társadalmat.

 

A közelmúltban az nyilatkozta, hogy Orbán Viktor bármikor elindulhat egy nyíltabban elnyomó rendszer felé. Ez a folyamat elkezdődött már?

Eddig lopakodó lépések történtek a nyíltabban elnyomó rendszer felé. Kezdetben „többségi demokráciáról” volt szó, aztán jött az „illiberális demokrácia” fogalma – aminek szerintem nem sok értelme van – ma viszont már a versengő önkényuralmi rendszerben vagyunk. Mi, politológiával foglalkozók ezt az állapotot a demokrácia és a diktatúra között lévő úgynevezett hibrid rezsimnek hívjuk, ami már rég nem demokrácia, de még nem kifejezetten diktatúra. Elvileg Orbán Viktornak megvan a lehetősége, hogy újabb lépéseket tegyen a nyíltan elnyomó rendszer felé. Ugyanis mindezt megteheti, és nem az ország pillanatnyi érdeke dönti majd el, hogy élni fog-e vele, vagy sem.

A kormány megalakítása során tett a kormányfő újabb lépéseket az említett nyíltabb önkény irányába?

Születtek olyan döntések, amelyek demokráciában nem szokásosak. A honvédelmi miniszter katonatiszt lett, egy tábornok, amivel megszűnt a hadsereg feletti civil kontroll. A titkosszolgálatot pedig közvetlenül a miniszterelnökség alá helyezték, tehát a kormányfő mindenkiről mindent közvetlenül megtudhat. A hálózat felhasználható a saját, vagyis a Fideszhez kötődő emberek megfigyelésére, ellenőrzésére, ezzel megelőzhetőek a belső lázadások. De a hálózat embereivel ellenőrizni tudják a hatalomhoz kötődő kapcsolatrendszereket, s persze kézben tarthatják a gazdasági ügyleteket is. A szolgálat bevethető még az ellenzék meggyengítésére is, ámbár a mai parlamenti ellenzéket figyelve ez a folyamat már szinte be is fejeződött.

Az államvédelem mindezeken kívül bevethető bármilyen váratlan helyzet megoldására. Jelenleg nem tudhatjuk, hogy mennyire nyúltak bele a választásokba. Azt tudjuk, hogy nem volt tiszta, hiszen a Fidesz, mint párt, és mint állam, együttesen legalább ötször annyi pénzből kampányolt, mint az ellenzéki pártok összesen. De arra nincs független forrás, amely egyértelműen mutathatná a választás estéjén történt beavatkozás mértékét. Tudjuk, hogy volt egy háromórás „technikai szünet”, ezalatt az általuk kontrollált rendszerbe bármikor belenyúlhattak. Amikor az eredményeket a bezárt szavazókörzetekből a központokba akarták továbbítani, akkor azt átmenetileg leállították. Csak este tíz óra után gyűjtötték be, s kezdték nyilvánosságra hozni. Mindezt arra hivatkozva tették, hogy némelyik szavazókörzetben még áll a sor, holott részeredményeket ettől még lehetett volna közölni, ahogy ezt húsz éven keresztül megtették. De erről az ellenzék elég keveset beszélt.

Tehát vannak jelek, hogy az ellenzéket fel akarják használni a NER fenntartásához?

Számos ilyen jel van, ezek újra meg újra előkerülnek. Legutóbb Hadházy Ákos nyilatkozta, hogy az LMP-n belül arra kérték, ne hozza nyilvánosságra a hatalom szempontjából érzékenyebb korrupciós ügyeket, inkább csak szőrmentén kifogásoljon. Hasonló figyelmeztetésről négy éve Ron Werber is beszámolt. A kampánytanácsadó akkoriban az MSZP-nek dolgozott és meg akarta támadni Rogán Antal kétes ügyeit, de Molnár Zsolt a szocialista párt politikusa leállította. Botka László is utalt arra, hogy az ellenzéki pártokban lehetnek „téglák”. Nem tudom, hogy mi ebből az igazság, de már az is épp elég, hogy folyamatosan fennáll a gyanú, amely szerint az ellenzéki politikusok egy része anyagi függésben van a Fidesztől.

A kormányalakítás után a parlament azonnal elkezdte a Stop Soros tárgyalását. A civil társadalom megregulázása lehet a nyílt önkény része?

Ne felejtsük el, hogy a civilek megtámadására az Unió, illetve az Európai Néppárt is érzékenyen reagált, s kijelölte a vörös vonalat. Ezért lehetséges, hogy a tervezett törvény verbálisan ugyan erős lesz, de valójában a bíróságok előtt – már ha marad még független törvényszék – nehéz lesz érdemben fellépni a civil szervezetek ellen. Maradnak tehát a kemény szavak az „illegális betelepítés” ellen, holott valójában senki nem akar senkit illegálisan betelepíteni. A kvótarendszer sem illegális, ezen kívül a menekültek befogadását törvény szabályozza. Az „illegális betelepítés” kifejezés nincs kapcsolatban a realitással, elképzelhetőnek tartom tehát, hogy a jogszabály pusztán egy olyan retorikai petárda, amely elsősorban a választási ígéret betartását hivatott demonstrálni.

Az igazságügyi miniszter a választási ígéretek között említette a közigazgatási bíróság létrehozását. A bírói rendszer megtörése közelebb visz az önkényhez?

Kétségtelen, a bíróság valóban a társadalom utolsó védőbástyája maradt ebben a rendszerben. Ma ugyanis még lehet reménykedni, hogy a bírói döntések révén korrigálhatóak a politikai – mondjuk így – tévedések, vagy ferdítések. Például nemrég független bíróság állapította meg, hogy az 1956-os emlékév alkalmából felhasznált legendás plakáton nem a hatalomnak kedves Dózsa László gyerekkori fotója látható. Viszont ha már a politika által kinevezett ítészek miatt itthon képtelenség lesz a hatalom ellenében pert nyerni, akkor már csak a nemzetközi bírósághoz lehet fordulni, ami szinte a végletekig elhúzódhat. A strasbourgi bírósághoz már így is a magyarok nyújtják be a legtöbb keresetet. A tendencia tehát az, hogy az uralkodó politikai elit mindent megtesz hatalmának bebetonozása érdekében. El akarja érni, hogy az országban teljes legyen az apátia, s az emberek azt érezzék, hogy nincs értelme semmiféle ellenállásnak. Ennek példája az Alkotmánybíróság gyáva és cinikus döntése, amellyel „az európai alkotmányos párbeszéd jegyében” felfüggesztette az immár egy éve húzódó eljárását a felsőoktatási törvény és a civil törvény ügyében. Mintha az Európai Bíróság leendő döntésének bármilyen halasztó hatálya lehetne az AB határozatára.

Közben a parlamentben már tárgyalják a sokadik alkotmánymódosítást, ami szintén szűk hatalmi érdeket szolgál. A kormánypropagandának sikerülhet ezt úgy eladni, hogy tulajdonképpen a nép érdekében nem lehet majd tüntetni?

Nehéz lesz, eddig ugyanis a gyülekezéshez nem kellett engedélyt kérni a rendőrségtől, elég volt azt bejelenteni. Talán ezután sem kell, de a rendőrség majd betilthatja a tüntetést, ha az szerinte valakinek a személyes életét zavarja. Ad abszurdum elképzelhető, hogy a parlament közelében lévő Alkotmány út valamelyik lakója – mert utálja a zajt, vagy szereti a kormányt – megakadályozhatja, hogy az országház előtt demonstrálók jelenjenek meg, s alkotmányos joguknak megfelelően hangosan tiltakozzanak a kormány döntései ellen.  Azt mondják, hogy a jogszabályt elsősorban a politikusok háza előtti tüntetések miatt találták ki. A kormány azonban nem úgy járt el, ahogy azt az Alkotmánybíróság javasolta. A testület ugyanis mindössze azt kérte, hogy pontosítsák a tüntetések feltételeit. Ehelyett a magánélethez való jogot beemelték az alaptörvénybe, ami így összeütközésbe kerül a gyülekezési joggal. Az állampolgári jogok már amiatt szűkülnek, hogy a rendőrség ebben a kérdésben egyáltalán mérlegelhet. Azt azért nem hiszem, hogy emiatt nagy tüntetést be lehet majd tiltani. De mondjuk a miniszterelnök – vagy akár bármely vidéki fideszes potentát – háza előtt bizonyosan nem lehet majd demonstrálni.

Az ellenzék aligha készülhet a kormány ellenőrzésére, legfeljebb díszletként ücsörög a parlamentben, miután a pártok látszólag hülyeségből, esetleg némi pénz fejében elspórolták a választási együttműködést. Van más lehetőség?

Az ellenzéknek nincs döntési lehetősége. Módja az ellenőrzésre pedig minimális, mivel Magyarországon nincs demokrácia. Nem szeretnék az ellenzékre nézve általános morális megállapítást tenni: vannak, akik mindent megpróbálnak a kormányzat ellenőrzése érdekében, de vannak, akikről ez nem mondható el. A siker lehetősége minimális, de épp ezért az ellenzéknek össze kell fogni, különben a Fidesz pártonként szétszedni őket. Ezzel együtt be kellett menniük a parlamentbe, hogy kihasználják maradék megszólalási lehetőségeiket.

Ön felvetette, hogy az országházban folyamatosan működhetne az Ellenzéki Kerekasztal, amely összehangolná az ellenzéki álláspontokat. Gondolja, hogy képes erre a belső háborúskodással sújtott ellenzék, benne a széteső Jobbikkal?

Ideális lenne, ha valamennyi ellenzéki párt célnak tekintené az együttműködést, amit napi ügyekben is folytathatnának, továbbá nem egymás besározását, hanem a kormány kritikáját tekintenék feladatuknak. Ha valaki még mindig azt hiszi, hogy az egyes ellenzéki pártok közötti huzakodásból profitál, téved, ezt megmutatták a választások. Az együttműködés mellett fontos lenne, hogy a parlamenti ellenzék tudatosan hidat építsen a parlamenten kívüli erők felé. Ebből a szempontból a Momentum – amely viszonylag jól szerepelt a választásokon, de nem jutott be a parlamentbe – kulcsszerepet kaphat.  Egyelőre persze forrongás, átalakulás, helykeresés van az ellenzéki oldalon, ez azonban vesztes választások után természetes. Közben azért lehet figyelni, hogy párton belül ki az, aki szivárogtat, ez munka közben nagyon hamar kiderül.

Azt mondta, hogy Orbán Viktor pillanatnyi érdeke fogja eldönteni, hogy kész-e újabb lépéseket tenni a nyílt önkény felé. Az ország nyitott gazdasága viszont függ a nemzetközi helyzettől. A közgazdasági racionalitás sem képes a diktatúra építését lassítani, vagy megállítani?

Csak lassítja a folyamatot. Orbán nem véletlenül találta a ki a „pávatáncot”, a kormányfő ugyanis a világ felé eljátszotta, hogy demokrata, majd itthon folytatta a demokrácia rombolását. Őt azonban már megismerték Európában, és kevesen hiszik el neki, hogy az önkényuralom kiépítése közben a demokrácia fenntartására törekszik. Ezért Orbán célja ma már saját rendszerének exportálása, amint azt Szlovénia, Macedónia vagy Lengyelország esete mutatja. És ebben szövetségesre találhat az új olasz kormányban is. Sőt, a nemzeti össztermék jelentős részét előállító német autógyáraknak semmi baja nincs a hazai politikai rendszerrel, hiszen adókedvezményeket kapnak, és olcsó munkaerőért megkapják, amit akarnak. Tehát miközben a német politikai elit visszafogottan kritizálja a magyar kormány viselkedését, a német gazdasági elitnek nincs problémája vele.

Az uniós milliárdok elvonásának lehet valami hatása, vagy az Orbán Viktort diktátornak nevező, de vele aztán jópofáskodó bizottsági elnök, Juncker szigora csak látszólagos?

Ha a pénzt teljes mértékben megvonnák, akkor annak az egész ország inná meg a levét. Egyelőre azonban ennek a tervnek, a 7. cikkely életbe léptetésének sincs realitása, hiszen azt minden tagállamnak el kéne fogadni. Ha az uniós támogatásokat csökkentenék, akkor elképzelhető, hogy elégedetlen hangok bukkannának fel a Fideszen belül. Ha a kormánypárt tagjai sem jutnának feltétel nélkül a húsosfazék közelébe, akkor talán nem követnék fenntartás nélkül a vezért. Az ellenzéken persze ez sem segít, hisz ott mindenekelőtt olyan hiteles vezetőre lenne szükség, aki képes az ellenzék egységét megteremteni.

A napokban a Kötcsei pikniken a Fideszes nagyurak elképesztő arroganciával hajtották el az ellenzéki sajtót.  Az eseményen már készültek az uniós választásokra, aminek a szabályait nem Orbán emberei írták. Ez hozhat a tavaszi eredményektől lényegesen eltérő eredményt?

El tudom képzelni, hogy a Fidesz EP-képviselőnek száma csökken majd – ha a szavazatszámlálás megbízható kezekben lesz – talán a Jobbik képes lehet a tavaszinál jobb eredményre, ha addig nem verik szét. Nehéz úgy jósolni, hogy nem látjuk világosan, vajon az országgyűlési választások mennyiben tükrözik a valós viszonyokat. És egy év a politikában egyébként is nagyon hosszú idő.

Korábban azt nyilatkozta, hogy még soha nem fordult elő az unió történetében, hogy a demokratikus államok közössége tartósan megtűrjön a tagjai között egy antidemokratikus államot. Európa képes megakadályozni, hogy az Orbán rezsim nyílt autoriter rendszerré változzon?

Hosszabb távon feltétlenül, de úgy vélem, Orbánnak sem érdeke a nyílt diktatúra. Miért akarna elesni ezermilliárdos támogatástól, amit csak az Európai Uniótól kaphat meg? Orbán érdeke tehát, hogy az unión belül maradjon, vállalja, hogy a rendszer bomlasztója, átalakítója legyen, aki a „Nemzetek Európája” koncepcióra felfűzött új Európa-képhez próbál szövetségeseket találni. Ennek érdekében tehát formálisan hajlandó elfogadni bizonyos uniós játékszabályokat.

Ha mégsem, akkor elvileg előfordulhat, hogy a kormány kilép az Európai Unióból?

Miután népszavazás útján léptünk be, a kilépésről is csak népszavazás dönthet. Viszont az Európai Unió támogatottsága ma Magyarországon legalább 60 százalékos, vagyis a Fidesz választási győzelme még nem jelenti, hogy ki kéne lépni az unióból. Ilyen politikai döntésnek tehát nincs népi támogatása, komoly ellenállásra lehetne számítani vele szemben. Ne felejtse el, sok százezer magyar dolgozik külföldön, a hozzátartozók itthonról figyelik boldogulásukat, ők biztosan nem támogatnák az egyoldalú döntést. Tehát csak az eltökélt orbánista kisebbség szavazna a kilépés mellett, hiszen még a sokmilliárdos propagandával futtatott 2016-os „migránsügyben” rendezett népszavazás is érvénytelen lett. Újabb kudarcot aligha kockáztatnának meg, a legtöbb hasonló helyzetben – vasárnapi boltzár, olimpia – visszatáncoltak a népszavazás elől.

Ha ez a hatalom valami csoda folytán megbukna, akkor helyre lehetne állítani a demokratikus berendezkedést, a folyamatok, amelyek a nyílt diktatúra irányába elindultak, megfordíthatóak?

Ma nem az a fő veszély, hogy elmegyünk egy régi típusú diktatúra felé, mint amilyen Észak-Korea, Kuba, vagy Venezuela, de már olyan sem lesz, mint a kádári önkény. Ezek ódivatú diktatúrák. Viszont olyan rendszer még lehet, amiről észre sem vesszük, hogy valójában diktatúra, hiszen a határok nyitottak, lehet utazni, bizonyos körökben még beszélni is, de mégsem élünk szabadon. Heller Ágnes az illiberális rendszert egy írásában posztmodern zsarnokságnak nevezi. Úgy véli – és ebben egyetértek vele –, hogy már nincs szükség a régi módszerekre, egyéb módon is megvalósítható, hogy az uralkodó elit érdekei maradéktalanul érvényre jussanak.  Ehhez már nem kell mindenkit megverni, mert az rosszul mutat a tévében, nem is kell tömegeket bebörtönözni. Elég csak gyűlöletkampányokkal és egzisztenciális fenyegetésekkel befogni az emberek száját, ami miatt már érezhetik magunkat nagyon rosszul.

Ebből lehet még demokrácia, meg lehet tehát fordítani a folyamatot?

Azt gondolom, hogy ez a lefelé menő spirál egy idő után kritikus tömeget fog zavarni. Az elmúlt években bekövetkezett gazdasági növekedés és ennek politikailag gondosan kiporciózott hatása egyaránt a rendszer támogatóivá tette a leggazdagabbakat és a legszegényebbeket. A történelem tanúsága szerint a személyhez kötődő antidemokratikus rendszerek akár sokáig is fennmaradhatnak, de nagyon sérülékenyek. A politikai fordulatot soha nem lehet kizárni, lehet ez lassú erjedés, vagy felgyorsuló tiltakozás. A rendszer intézményei elbizonytalanodhatnak, ha a politikai vezetés egysége megtörik, ha az erőszakszervezetek között rivalizálás indul be, ha a bírák és az értelmiségi szakmák képviselői ellenállnak, ha az állampolgárok hajlandóak áldozatokat is hozni a változásért, miközben nemzetközileg is elszigetelődhet a hatalom. Egyelőre azonban nem ebbe az irányba megyünk, de ha úgy fogjuk fel, hogy most vagyunk a mélyponton, akkor lehetünk akár optimisták is, mert innen már csak felfelé vezethet az út.

Tíz-húszéves konfliktusokat hurcolunk magunkkal – Interjú Molnár Zsolttal, az MSZP új budapesti elnökével

 

  • Kunhalmi nem indult, egyedüli jelöltként nyert

  • Széleskörű szövetségi politikával narancstalanítani akarja Budapestet

  • Vitákat és a döntések egységes képviseletét akarja elérni

  • Hisz az MSZP felfelé vezető útjában, váltópárti képességében

  • Azt a pártelnököt tudná támogatni, aki az MSZP Horn Gyula-i örökségét képviselné

 

Van sapka a fején?

Attól függ honnan nézzük.

Csakis onnan, hogy akár van fején, akár nincs, megkapja a maga pofonját…

Ezért kérdeztem vissza. Attól függ, hogy kinek mi az üléspontpontja, aszerint alakul az álláspontja. Bár tudja, én lehetek éppen sapkában, vagy kapucniban…

Most, hogy megválasztottak budapesti elnöknek, megjelent egy írás, ami felemleget önnel kapcsolatban minden eddig elhangzott negatívumot, konfliktust, ugyanakkor azt is szemére vetik, hogy egyedül indult a posztért. Ez még idáig rendben is van, a sajtó, vagy annak egy része így működik, ha valaki a színpad közepére kerül. Ám jópáran a szocialista párt tagjai közül elkezdték ezt az írást megosztani, nehogy valaki lemaradjon róla… Szóval: erre vonatkozik a sapka.

Induljunk ki a tényekből: Kunhalmi Ágnes bejelentése után, miszerint nem indul el a budapesti pártelnöki címért, megkeresett a kerületi, és budapesti vezetők döntő többsége, hogy csináljunk egy jó csapatot, és széleskörű szövetségi politikával tegyünk meg mindent azért, hogy narancstalanítsuk Budapestet 2019 őszén. Ezek után végigjártam a kerületek jelentős részét, összegyűjtöttem az aláírásokat, leadtam a pályázatomat, és a jelölő bizottság egyhangúan támogatta azt. A küldöttértekezleten a teljes csapat szinte maximális támogatást kapott, konszenzussal választottak meg az új vezetést, Tüttő Katát, Őrsi Gergelyt és Tóth Csabát. Éreztem a széleskörű bizalmat, amit a titkos szavazás végeredménye is tükrözött. Arra persze számítottam, és nem is csodálkoztam rajta, hogy a sajtóban egyesek megpróbálják félreinterpretálni a helyzetet, ezzel együtt kell élni. Természetesen bárki pályázhatott volna, kifejezetten örültem volna a versenynek.

A támadásokat meg el kell viselni, némiképp hozzá is szoktam, ahogy ahhoz is, hogy akik nem tudnak szakmai vagy általános politikai kritikát megfogalmazni, azok huszonöt évvel ezelőtti történetek eltorzításával próbálkoznak.

A budapesti küldöttek ezzel kapcsolatban tudták az igazságot. A jövőben ezzel nem szeretnék különösebben foglalkozni. Szurkolok Botka Lászlónak a jövő évi önkormányzati választáson, ahogy ő Szegeden, úgy Budapesten mi is győzelemre készülünk.

Hogy lehet ezt elérni egy olyan pártban, amelyik folyamatosan kifelé élte az életét, miközben azt kellene elérni, hogy megszűnjenek körülötte a negatív hírek.

Sajnos az egész ellenzék rossz képet mutat magáról. Nekünk az a feladatunk, hogy helyreállítsuk a szocialista párton belül a fegyelmet és a belső szolidaritást. Én budapesti vezetőként azon is dolgozom, hogy a jövőben az MSZP belső ügyeivel ne terheljük a közvéleményt. Vitáknak viszont helyük van párton belül.

Szeretném elérni, hogy a vitákat közös döntéshozatal zárja le, és onnan mindenki ahhoz tartsa magát.

Most Budapestről beszél?

Igen, a fővárosról, innen kell elkezdeni ezt a modellt. Természetesen az lesz helyes, ha az egész MSZP-ben megvalósul. Tudatosítani kell a tagjainkban, hogy a média nem arra való, hogy a belügyeinket kibeszéljük, hanem arra, hogy a választókhoz szóljunk. Persze nincsenek illúzióim, tudom, hogy egyik napról a másikra ez nem fog menni, de nincs más út előttünk.

Ez valóban nem fog menni. De, amiről beszél az egy más típusú vezetést igényel? Keményebb kézzel akarja irányítani a pártot, hogy meg tudja szüntetni a kibeszélést, meg a belső háborúkat?

Olyan szempontból biztos, hogy erős kezű vezetésre van szükség, hogy az ön által említett problémákat megszüntessük. Ez nem megy másként, csak fegyelemmel. Belül viszont erős empátiára van szükség, ahhoz hogy képesek legyünk az eltérő véleményeket is beépíteni.

Tudomásul kell venni, hogy egy közösség, kiváltképp a mienk, sokszínű, sokszor tíz-húsz éves konfliktusokat hurcolunk magunkkal, ezek kezelésére empátiára van szükség, kifelé viszont egységesen kell fellépni.

Meg lehet ez valósítani egy olyan pártban, amely éppen az ellenkezőjéhez szokott hozzá?

Kétségtelen: az MSZP az elmúlt évtizedekben mindig azt az arcát mutatta, hogy a konfliktusait folyamatosan kiviszi a nyilvánosság elé. Ennek egyik oka a fegyelmezetlenség, a másik pedig az, hogy nem találtuk meg a belső fórumokat a viták és a konfliktusok kezelésére. Ezen változtatni kell. A testületek nem azért vannak, hogy legitimálják a máshol előre meghozott döntéseket. Meg kell teremtenünk a megfelelő vitakultúrát, amelyek nem személyi kérdésekről szól, hanem tartalmi ügyekről.

Nem szabadna ilyen kérdést feltenni, hiszen nyilván nem vállalta volna a budapesti elnökséget, de mégis muszáj feltenni: van a szocialista párt számára fölfelé vezető út?

Természetesen van.

Biztos voltam a válaszban.

Valóban nem is lehet másként hozzálátni a munkához, hit nélkül ez nem működhet. Nem lehet anélkül, hogy az ember nem gondolná azt, hogy igenis megteremthető az MSZP váltópárti jellege. Biztos vagyok benne, hogy van lehetőségünk a társadalmi támogatottság növelésére, és ennek már jövő ősszel, az önkormányzati választásokon látszódnia kell az eredményeken. Az MSZP szempontjából ez igazi vízválasztó, ott eldőlhet, hogy lesz-e érdemi esélyünk a 2022-es választásra győzelmet teremteni. Éppen ezért a programomat is a ’19-es választásokhoz igazítottam: a szövetségi politikát, az oda vezető utat tartom a legfontosabbnak

Említenék még egy elemet: az áprilisi választások előtt az ellenzéki hívőkben erő remény fogalmazódott meg arra nézvést, hogy van remény az esetleges sikerre is. Azóta viszont olyan mértékben verte szét önmagát az ellenzék, hogy ez a hit már elillant az emberekből. Azt mondják, csak példaként említem, hogy a VIII. kerületi időközi polgármester választáson induló fideszes jelölt szinte egy perc alatt összeszedte az ajánló cédulákat, míg a közös ellenzéki jelölt még most sem végzett vele…

Az időközi választásokat mindig a helyükön kell kezelni. Nem szabad lebecsülni őket, de túlbecsülni sem. A VIII. kerületi választásnak talán az lesz egyik izgalmas momentuma, hogy egy széles körben támogatott civil jelölt indul Kocsis Máté helytartójával szemben. Az már önmagában siker, hogy megvalósult az összefogás, és közösen támogatunk egy civil jelöltet. Ebből úgy tűnik, mintha az ellenzéknek ezen a téren megjött volna az esze. Ugyanez vonatkozik az V. kerületi önkormányzati választásra. Az, amiről ön beszél, elsősorban abból következik, hogy általánosságban igaz a győztes párthoz való igazodás, bár kétségtelenül ehhez hozzájárulnak azok a konfliktusok is, amelyeket az ellenzék produkál mostanság. Éppen ezért eléggé nehéz a helyzet egy fideszes többségű kerületben, de ha netán mégis sikerülne győzni, az az egész országnak üzenne. Ha tehát megértik a VIII. kerületi választók, hogy ezáltal országos ügyről van szó, akkor lehet jó esélye az ellenzéknek.

Itt Budapesten meg lehetett volna előzni az apátiát, hiszen az egyéni körzetekben szép sikereket értek el, és ha az LMP nem hátrál ki, kifejezetten súlyos vereséget szenved a Fidesz. Ebből az következne, hogy innen, a fővárosból lehetne építkezni, de az eltelt másfél hónap inkább gyengítette ezt az esélyt is.

Azt már említettem: természetes az a folyamat, hogy az országgyűlési választások győztese rövid távon erősödik, a vesztesek meg gyengülnek, főként akkor, ha ezen pártok belügyei kerülnek terítékre. Igaz ez a Jobbiknál, az LMP-nél, és ha nem vigyázunk, igaz lesz a MSZP-nél is.

De igaza van: Budapesten erős üzenet, hogy legyőzhető a Fidesz, még akkor is, ha listán továbbra is a erősek, listán közel negyven százalék körüli az eredményük. Ugyanakkor az ellenzék még erősebb, különösen, ha együttműködik. Ez a tanulság, nem más. Ebben az esetben Budapesten győzni fogunk. Érdemi változás lesz a polgármesterek személyében, és a főpolgármester személyében is.

Ez egy optimista megközelítés abban a megközelítésben is, mintha százszázalékosan hinne abba, hogy lesz ilyen választás, hogy a Fidesz nem nyúl hozzá az önkormányzati rendszerhez.

Ez nem hit kérdése. Közjogi értelemben persze megvan a kétharmada a Fidesznek egy ilyen változtatáshoz, azonban nem tartom valószínűnek, hogy felvállalnának egy olyan társadalmi konfliktust, ami nyilván az Unió rosszallását is kiváltaná. Abban sajnos közel sem vagyok biztos, hogy a közvetlenül választott főpolgármester intézményét nem próbálják megváltoztatni, de nem veszíthetünk időt azzal, hogy elmélkedünk egy olyan kérdésen, amely alapvetően egy embertől függ. Nekünk az a feladatunk, hogy mind a huszonhárom kerületben készüljünk fel, és mindenhol legyen ellenzéki együttműködés.

Van olyan sejtése, hogy a főpolgármester esetében változtatni fognak a választási törvényen?

Nézzük reálisan: a legnagyobb veszélyt Orbán Viktor 2022-es ambícióira egy népszerű, közvetlenül választott ellenzéki főpolgármester jelentheti.

Ráadásul látta a miniszterelnök a budapesti eredményeket…

Igen, látta, és tudja,

ha itt az ellenzéki pártok képesek együttműködni, akkor az számukra önkormányzati választás is vereséget hozhat.

De Orbán ígéretet tett arra, hogy nem nyúl hozzá ehhez a törvényhez…

Igen, számos ilyen megnyilatkozása volt, de azért láttunk mi már karón varjút. Biztosak tehát csak akkor lehetünk, amikor elindul a ’19-es kampány. Nekünk készülnünk kell minden forgatókönyvre. Ha marad közvetlen főpolgármester-választás, akkor is szükséges az ellenzéki megállapodás, vagy ennek hiányában előválasztás. Ha közvetetten választott főpolgármester lesz, akkor is meg kell nyerni a kerületek többségét, így szintén ellenzéki vezetése lehet a fővárosnak. Egy dolog képzelhetetlen el számomra: az, hogy semmilyen főpolgármestere nem marad Budapestnek.

Abból milyen következtetésre lehet jutni, hogy már most felkérte Tarlós Istvánt a folytatásra?

Azt, hogy maguk is úgy látják: fideszes pártjelölttel nincs esélyük, legfeljebb Tarlós Istvánnal. Ő kilenc éve lesz hivatalban, és a elismertsége is magasabb a Fideszénél.

Azt mondta az imént, hogy az ellenzéknek közös jelöltben kell gondolkodnia. Horváth Csaba már jelezte, hogy szívesen indulna, beszélnek Karácsony Gergely jelöltségéről is, akkor most mi várható?

Ha a tárgyalóasztalnál sikerül konszenzusra jutni, akkor az lesz a legjobb megoldás. Karácsony Gergely mindenképpen a szóba jöhető jelöltek között van, mint ahogy Horváth Csaba is. Egy biztos, azt a hibát nem fogjuk elkövetni, hogy a baloldali jelöltek egymás ellen versenyezzenek. Megegyezés tárgyalóasztalnál lehetséges, ennek hiányában az előválasztás is lehet a megoldás. Egyébként mind Karácsony Gergely, mind Horváth Csaba támogatja az előválasztás intézményét.

Június közepén tisztújítás lesz az MSZP-ben. Budapesten egyedül indult, az országos elnöki címért viszont öten mérkőznek. Lehet ebből valamilyen következtetésre jutni?

A verseny demokratikus hagyomány. Magam azt gondolom, hogy olyan elnökre van szüksége az MSZP-nek, aki egyszerre tud erős, szuverén, saját identitással rendelkező MSZP-ben gondolkodni, ugyanakkor fenntartani a szövetséget a Párbeszéddel és széleskörű ellenzéki együttműködést kialakítani.

Önnek megvan a jelöltje?

A magam részéről a budapesti szocialisták véleményét fogom képviselni. Kunhalmi Ágnesnek köszönettel tartozom az elmúlt négy évben végzett munkájáért, országosan a jövőképünk nem mindenben egyezik, de ismétlem: nem személyes véleményt fogok a választáskor képviselni.

Azt szeretném, hogy az új elnök a Fidesz épülő neohorthyzmusával szemben az MSZP Horn Gyula-i örökségét képviselné.

Vagyis vissza kell térnünk ahhoz az értékrendhez, az európaisághoz, patriotizmushoz, konszenzus-kereséshez, amelyet Horn Gyula képviselt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK