Szakadék szélére érkezett Magyarország, avagy jogállamiság vagy HUXIT

0
765
iROZHLAS.cz

Interjút adott Mikuláš Bek, Csehország európai ügyekért felelős minisztere a cseh közszolgálati rádiónak csütörtök este. A beszélgetést cseh közszolgálati rádióból a Csehszlovák Kém fordította magyar nyelvre.

A beszélgetés első részében a csillagászati energiaárakról és az EU Ukrajnát támogató politikájáról kérdezték. A beszélgetés harmadik részében az egyébként az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Csehország EU-s ügyekért felelős minisztere Magyarországról beszélt.

– Milyen nehéz Budapestet az európai fősodorban tartani?

– El kell árulnom, hogy ez a téma a következő hónapokban alaposan le fog kötni, az egyes tagországok európai ügyek miniszterei ott ülnek az általános ügyek tanácsában, ahol folytatni fogják a magyarországi jogállamiság kérdésének megvitatását, amely jelenleg az egyik legnagyobb probléma Magyarország és az Európai Unió között.

Úgy gondolom azonban, hogy Csehországnak tisztességesen és tárgyilagosan kell viselkedni és a két fél közötti vitában a moderátor szerepét töltjük be. Két nappal ezelőtt találkoztam magyar kollégámmal (Varga Judit – CSK), aki bemutatta új javaslatuk körvonalait, abban a tárgyalásban, amely jelenleg Magyarország és az Európai Bizottság között folyik, amely kapcsán Magyarország azt kockáztatja, hogy a következő években nem tudja felhasználni az európai forrásokból származó pénzeket.

Egyébként ma (csütörtök) részletesebb információim is lesznek a témában, amit a magyar kormánytól kapok, illetve szintén a mai nap a brüsszeli állandó magyar képviselet is tárgyal Johannes Hahn költségvetési biztossal. ((Btw, erről írt valamit a magyar nyelvű sajtó?)) Csütörtök este után tisztább képet fogunk kapni, hogy mennyire őszinte Magyarország akarata, hogy kijavítsa a fenntartott kapcsolatát az Európai Unióval.

A keddi tárgyaláson jeleztem tárgyalópartneremnek (Vargának), hogyha Magyarország szeretne valamiféle deeszakációt elérni, akkor nagyon ajánlatos lenne, ha tartózkodna a vétók használatától a közös európai döntéseink során.

– És milyen választ kapott?

– Itt egy pozitív jelzést regisztráltam, Varga kedvesen köszönetet mondott a tanácsért, és a legutolsó találkozón az állandó brüsszeli magyar képviselővel azt is regisztráltam, hogy Magyarország visszalépett attól a követelésétől, hogy három nevet lehúzzon az Európai Unió az újabb szankciós csomagjából tehát Magyarország egy apró jelet adott, hogy a konfliktust nem szeretné tovább élezni.

– Ön diplomatikusan fogalmaz, de megkérdezem, egyenesen: Magyarország zsarolja az Európai Unió többi részét vagy sem?

– Nem mondanám azt hogy zsarolja. Az Európai Unióval mások is szoktak keményen tárgyalni és az EU is kemény tárgyalófél, ez tehát nem egy olyan élmény, amely történelmileg csak Magyarországhoz lenne köthető. Csakhogy

úgy gondolom, Magyarország ma már messzire ment.

Ezt úgy képzeljék el, hogy elérkezett a szakadék szélére és most döntést kell hoznia, hogy hogy visszalép-e a szakadék széléről vagy egy újabb kockázatos lépést tesz, amelynek következményeiről jelenleg nem akarok spekulálni.

– Például az Eu-ból való kilépésre gondol?

– Valamilyen jövőbeli horizonton elméletileg igen. Úgy gondolom, hogy a cseh elnökség idején Magyarország valóban elérkezik egy olyan kereszteződéshez, ahol muszáj meghozni egy sorsszerű, végső döntést. Ez már a magyarokon múlik, hogyan fognak dönteni, mit fognak választani. De a cseh elnökségnek nem feladata, hogy olajat öntsön a tűzre, ellenkezőleg, teret kell biztosítani az objektív helyzetértékeléshez és a tisztességes vitához.

Amennyiben Magyarország képes lesz kijavítani azokat a hibákat, amelyeket az Európai Bizottság felró Magyarországnak, mint például az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos hibákat vagy amennyiben Magyarország képes lesz orvosolni az emberi jogok vagy a kisebbségekkel kapcsolatos problémákat, mert bizonyos szempontok alapján Csehország számára is kívánatos lenne, hogy Magyarország az Európai Unió tagja maradjon és ebben a közösségben jól működjön együtt.

– Mikor döntenek a miniszterek a magyarországi jogállamisági vitában?

– Nem tudom megmondani, hogy erről a cseh elnökség alatt lesz-e döntés, mivel ez nem egy olyan dolog, amiről egyik napról a másikra döntenek. A cseh elnökség idején biztosan sor kerül az úgynevezett meghallgatásra, amikor a tagországok képviselői nagyon konkrét kérdéseket fognak a magyar félnek feltenni a felgyülemlett problémákkal kapcsolatban. A meghallgatás után nyílik meg valójában az út vagy egy olyan állásfoglalás elfogadására, amely az Európai Unió értékeinek magyarországi megsértésének kockázatát fogalmazná meg, ehhez az EU-tagországok négyötödének szavazata szükséges vagy kijelentik, hogy a magyarországi helyzet javul és nem szükséges, hogy szavazásra kerüljön sor. Ez tehát az egyik napirend, ami a magyarországi jogállamiság helyreállításával kapcsolatos vitákról szól.

Második nagy vita Magyarországgal kapcsolatban az európai költségvetésből származó támogatások elköltésének feltételrendszerével kapcsolatos, amely vita elsősorban a pénzügyminiszterek között zajlik majd. Mindeközben az Európai Bizottság még szeptemberben közzéteszi következtetéseit a magyarországi jogállamisággal kapcsolatban, amely döntés véleményem szerint befolyásolja majd a pénzügyminiszterek döntéshozatalát is.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .