Kezdőlap Címkék Varga judit

Címke: varga judit

Hát az édesanyátok az!

Varga Judit és az összes többi arról beszél, hogy ez itten egy jogállam, ez itten egy szabad piacgazdaság, ez itten egy demokrácia.

Speciel nekem most lett elegem, s ha ebből az országnak nem lesz hasonlóképp elege, akkor minden mindegy, s akkor lökjék vissza ezek az ócska gazemberek Magyarországot minél távolabb a civilizált világtól, bele a dzsungelbe, ki a prérire, ahol továbbra is ők lesznek a prérifarkasok, a hiénák, a dögkeselyűk.
Mert olvasom, hogy a Varga Judit-féle kurvára jogállamiságú Magyarországon most épp a magánóvodákat kívánják betiltani, ahol angol (francia, spanyol etc)., azaz valamely világnyelvet oktatnak, s arra kötelezik a PRIVÁT (azaz MAGÁN) óvodákat, hogy mind a nevükből, mind a nevelési programjukból töröljék az angol (stb.) nyelvre történő utalást.
Mi a franc zajlik itt Varga Juditostól és jogállamiságostól meg szabadpiacostól, meg 133 bátor emberestől? Vagyis ha én magánóvodát akarok indítani, s megfelelek a Köjálnak vagy minek, megfelelek az összes hatóságnak, a földről lehet enni, olyan a tisztaság, a behozott gyerek sem érzi magát kényszerzubbonyban, hanem van képe remekül ellenni, s még mellette egy világnyelvet (angolt, you know, package, Hungarian fairy tale és társai) tanítok, akkor jön Varga Judit, s a gigantikus magyar jogállamiságra és szabadpiacra apellálva dekázgat egy kicsit az angol nyelvű mesekönyvvel, majd bezáratja az óvodámat, kitiltja a gyerekeket (akik azért jöttek, hogy tanuljanak angolul – you know), vagy franciául, vagy spanyolul, vagy ha én, a szülő és gondviselő úgy akarom, akkor A héten nyakjuszául, B héten baszariul, C héten gudzsarátiul, D héten pedig Fidesz-fogalomcsúsztatós újbeszél makogásul.

És az egyházi iskolákban mi van?

Ott lehet mindent, mi szem szájnak ingere: hittant és hitbizományt, hitvallást és hitcikkelyt, hitbuzgalmat és hittérítést, hitéletet és hitsorsost, hithűséget és hitehagyást, hitvitát és hitványságot (bocs, azt még csak fakultatíve) tanulni, ott jogállamiság van és szabadpiac, ott minden megengedett. Nem úgy a privát óvodákban.
Komolyan mondom, ezek mind elmebetegek, idióták, született gazemberek. Nem elég ezeknek a példa: Semjén példája meg a többi alaké? Semjén annyit tud idegen nyelven, hogy néha egy-egy vadászkiállításon remek kiejtéssel elbődül, elegánsan barcog, akár az üzekedési időszakban a dámbika. Nagyjából ezzel ki is merült a mi miniszterelnök-helyettesünk nyelvismerete, nyilván ő ilyen magánoviba járt egykor.
De most tényleg: egy jogállamban, egy XXI. századi európai országban betiltani a magánóvodát, mert angolra tanítják a gyerekeket? Kik ezek a pattintott kőkorszak szellemiségét, erkölcsi állapotát és mentalitását idéző szörnyetegek? És miért kell nekem erről írni, hogy magához térjenek az apukák és anyukák, nagypapák és nagymamák?

Tényleg nem ország ez!

Most megint nem értek valamit: a bérsajtó jóvoltából egészen tegnapig úgyszólván kizárólagosan a melegekről lehetett olvasni: analitikus és kontinentális megközelítésben, a férfi = férfi, a nő = nő, a férfi ≠ nő, a nő ≠ férfi, s ennek fúga-szerű építményét (fugere = kergetni), előre és hátra, oda és vissza, permutációs fúga, duplafúga, triplafúga, tükörfúga, rákfúga, ráktükör-fúga, jegyzetapparátussal és jegyzetapparátus nélkül.
Mára azonban, akár egy karmesterpálca intésére befejeződött a felettébb izgalmas és intellektuális témafolyam, s a nem nő nők és a nem férfi férfiak, vagyis a melegek helyére visszaköltöztek jól kiérdemelt helyükre a migránsok. Mert a migráns = migráns, vagyis a Nap körbejárt, hogy mára ismét felragyogjon, s hogy újra megkezdhesse megszokott pályáját.
Tartsuk jól figyelmünk homlokterében azt a vaskos történelmi tapasztalatot, amely arra int, hogy a diktátorok úgy veszítenek, hogy közben győzelmi jelentéseket adnak ki, s triumfálásuktól hangos a hozzájuk hű cselédsajtó. Csak jut eszembe alapon: Sztálin úgy vetett véget az amúgy is vesztes és stratégiailag részben elhibázott, részben felesleges berlini blokádnak, mintha azt engedményeivel megnyerte volna, miközben látványos vereség volt számára az egész. Vagy Hruscsov például úgy vonta ki Kubából a rakétákat, hogy azokat jó előre átkeresztelte támadó rakétákról védelmi rakétákká, mintha azt a hülye USA rosszul tudná, s ennek megfelelően nem a támadó rakétákat vonta ki, egy frászt, hanem a védelmi rakétákat, vagyis nyert.
Vagyis vesztett, tudniillik az történt, amit az USA feltételül szabott, de hát a Pravda, meg a Komszomolszkaja Pravda, meg a sikerre kiéhezett szovjet munkásosztály és parasztság… Szaddam Huszein úgy engedte be a nemzetközi megfigyelőket, mintha be sem engedte volna.
Vagy itt van nekünk a miénk, Orbán. 2010-es hatalomra kerülése után rögtön megpróbálta megemelni a deficitplafont 3%-ról 6%-ra, amivel Barroso és Merkel elhajtotta, ám erre Orbán válaszként kirúgta az IMF-et, amire már amúgy sem volt semmi szükség.

A diktátorok úgy nyerik a csatát, hogy közben a csata elmarad:

állnak kivont karddal a harcmezőn, seregek nincsenek, legfeljebb egy-egy tehénpásztor téved arra, ezerszer gondolt csodaszépet, gondolt halálra, borra, nőre, és kérdezi, mi a búbánatot álldogál ez itten azzal a lopott múzeumi szablyával, aztán megy tovább, mert dolga van Riskával. Nemsokára odatéved egy másik alak, piszkos, gatyás, bamba, káromkodik és fütyürészik, ő a cselédsajtós, aki viszont azonnal vezércikket kanyarít a látottakból: vérfürdő, hullahegyek, vergődő testek és csonthalmok, halálhörgés és siralom, ám a lovak patájától felkavart homok ködfellegén egyszeriben feltűnik a győztes, úszik a diadalban, megmentő és életadó, jótevő és gondoskodó, rettegett hős és vajszívű érzület (a köbön).

Most tehát Orbán újfent győztes csatára készül.

Meglehet, a férfi = férfi, a nő = nő jogelméleti eszmefuttatást, ami, ha jól tudom, még csak tervezet, nincs elfogadva, csendben, valamilyen trükkel előbb megszoptatja, aztán betakarja és elaltatja, meggyőzve a nyugati világot arról, hogy itt jogállamiság van, de abszolút jogállamiság (nyugati barátaink amúgy hasonló melegségi okokból és teljes joggal buktak ki nemrég a lengyelekre), úgyhogy ezt a disznóságot valamilyen trükkös módon és szép csendben álomba ringatja a Nagy Vezér, miközben idehaza győztesként fogja magát ünnepeltetni, hiszen egyetlen migráns sem költözött az országba, s ezt most megint a mi Viktor apánk elszánt és harcos szellemének köszönhetjük, miközben a nyugati világ nagy ívben tesz erre a repetitív módon migránsozó orbáni szélmalomharcra.
Minden szép, minden jó, felragyoghat az európai arcél és dagadhat a büszkeségtől a magyar kebel, megoldódott minden, hiszen a belga söröző tulajnak, a francia vendéglősnek, az olasz panziósnak, a spanyol taxisnak, a görög strandi nyugágy-kölcsönzőnek, vagy a magyar kisvállalkozónak valóban kell a pénz, a segély, a támogatás, a hitel, hogy életben maradjon.

Ez tehát nem vicc.

A rossz vicc csak az lenne, ha az Európai Unió három és további sok-sok bölcse elfeledkezne nagy örömében arról, hogy a magyar szemfényvesztő fiók-Cipolla a jogállamiság részét képező korrupcióellenesség fogalmát áttolta a migráció fogalmába, holott a korrupció és a migráció között egyetlen a hasonlóság: mindkettő cióval végződik.
Vagyis most, legalább egy kis időre a melegek cseréljenek helyet a migránsokkal, a korrupciót pedig nyelje le a melegekért és az újabb migrációs győzedelemért cserébe az Európai Unió (le fogja nyelni, elvégre a görög strandos, a belga sörözős, a francia vendéglős és az olasz panziós mögött van egy sokkal gránitszilárdságúbb érv, maga a német autóipar, an sich), a magyar meg ismét átviheti a vállain a diadalkapu fenséges íve alatt a hon örök migránsbajnokát.
Így aztán mindenki jól járt, a belga sörözős, a francia vendéglős, az olasz panziós és a magyar lelkületes, meg persze a megszokott csapat Mészáros Lőrinctől Tiborcz Istvánig, Ráheltől Garancsiig, s legfeljebb a magyar sörözős szépen kiballag a belgához csaposnak, a magyar éttermes a franciához mosogatónak, s a magyar panziós az olaszhoz éjszakai portásnak.
A világ ismét kigömbölyödött, itt a vége, fuss el véle. Mármint a pénzzel (lével, korpával, zsetonnal).
Gábor György

Képmutatással vádolta a magyar miniszter az EU-t

Varga Judit igazságügyi miniszter szerint csakis a tagállamok vezetői jogosultak fontos döntésekre. A Financial Times-nak úgy nyilatkozott, hogy Merkel kancellárnak kellene tisztáznia a jogállamiság problémáit Orbán Viktorral nem pedig a brüsszeli bizottságnak.

A terrorizmussal kellene elsősorban foglalkoznia a brüsszeli bizottságnak nem pedig egyes tagállamok jogállamiságával – fejtette ki a magyar álláspontot Varga Judit, aki sokáig dolgozott Brüsszelben. A magyar igazságügyi miniszter, aki jelenleg karanténban üldögél, megerősítette azt a kormányzati álláspontot, hogy az Európai parlamentnek és a brüsszeli bizottságnak lényegében nincsen joga beleszólni a tagállamok belügyeibe. A magyar kormányt nyilvánvalóan az zavarja, hogy Brüsszelben össze akarják kötni az uniós kifizetéseket a jogállamiság elveinek a betartásával Magyarországon és Lengyelországban. Ezzel kapcsolatban vádolja képmutatással az Európai Uniót Varga Judit mondván: Merkel kancellárnak kellene felvállalnia az ügyet és tisztáznia a helyzetet Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.

A német kormány a válságkezelő alap gyors elfogadását sürgeti

Scholz pénzügyminiszter, aki nem mellesleg a szociáldemokraták vezetője is Németországban, a sajtónak elmondta: olyan súlyos gazdasági válság alakult ki az uniós államokban, hogy mielőbb el kellene fogadni a 750 milliárd eurós válságkezelő csomagot, mert a tagállamok kormányainak égetően szüksége van a pénzre.

A válságkezelő alap részben vissza nem fizetendő támogatás részben pedig kedvezményes hitel. Ez utóbbival kapcsolatban Varga Judit kijelentette, hogy Magyarországon fáznak az eladósodástól, mert emlékeznek arra, hogy mi történt “a kommunizmus idején”. Valójában persze nem erről van szó hanem arról, hogy a kölcsönök felvételével az EU egy lépést tenne az Európai Egyesült Államok felé. Az USA-ban ezt Hamilton pénzügyminiszterhez köti, aki közös hitel felvételre vette rá a 13 tagállamot, amelyek ezzel nagy lépést tettek előre abban az irányban, hogy létrehozzák az Egyesült Államokat.

Osztrák miniszter: a határok lezárása nem hatékony a vírus ellen

Ausztriát is zavarja a magyar kormány egyoldalú intézkedése. Ezért az Európai ügyekkel megbízott osztrák miniszterasszony találkozni kívánt volna magyar partnerével, Varga Judit igazságügyi miniszterrel, de ezt épp a határzár akadályozza.

Az osztrák kormány szerint az Európai Uniónak egységesen kellene valamilyen közös politikát kidolgoznia ezen a téren. Ha ugyanis a határzár gyakorivá válik, akkor elveszhet az Európai Unió egyik legnagyobb előnye: az egységes közös piac, ahol az emberek és az áruk szabadon mozognak. Az Európai Unió több mint négyszáz milliós piaca nagyobb mint az Egyesült Államoké, és ez vonzza a külső befektetőket és kereskedelmi partnereket. Az USA és Kína hatalmas belső piacára támaszkodhat, az uniós tagállamok piaca azonban csak egységesen jelent vonzerőt. Jól példázza ezt a tervezett EU-kínai csúcs:

Hszi Csinping csak 3 emberrel tárgyal

A videokonferencián a kínai elnökkel szemben az Európai Uniót hárman képviselik: Angela Merkel német kancellár, Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai parlament elnöke. A pekingi vezetés véleményét tükröző Global Times szerint ez a videó csúcs meghatározza majd a kínai-európai kapcsolatok jövőjét. Az 1,4 milliárdos Kína nagyban gondolkodik, számára csak régiók léteznek, a nem egészen 10 milliós magyar piac nem mozgatja meg különösebben a pekingi vezetés fantáziáját.

Miniszter asszony, ideje lenne beszélnie a sajátjaival!

Varga Judit igazságügyi miniszter legutóbb látványosnak és emberinek szánt kisfilmben jelentette be, hogy milyen jogi lépéseket tesz, illetve milyen felülvizsgálatokat kezdeményez a nők és gyermekek kiemelt védelme érdekében.

Azt gondolhatnánk, hogy mindezt komolyan is mondja, hiszen pár napja a szakminiszterek tanácsában is a kiemelt uniós védelem szükségességéről beszélt. – ezekkel a mondatokkal kezdi Úlyhelyi István Európai Parlamenti képviselő szokásos heti nyílt levelét.

Nos, érdemes lenne ezek szerint Miniszter asszonynak mielőbb beszélnie a Fidesz EP-képviselőivel is, akikkel egykori brüsszeli asszisztensként bizonyosan továbbra is szoros kapcsolatot ápol.

A kormánypártok európai politikusai ugyanis az elmúlt időszakban hiába tehettek volna számos esetben például a nők jogaiért és védelméért, rendre épp ennek ellenkezőjeként cselekedtek.

A narancsos delegáció tartózkodott például a McAvan-Šuica jelentés tárgyalásakor, amely többek között a lányok és nők testi, illetve lelki épségének biztosítása, a gazdasági és szociális jogok, illetve a lányok és nők szerepvállalásának előmozdítása, hangjuk és részvételük erősítése mellett foglalt állást.

Tartózkodtak annál az Arena-jelentésnél is, amely a nők szegénységének és társadalmi kirekesztettségének problémáival foglalkozott.

Tartózkodtak annál a Kuneva-jelentésnél, amely a súlyosan kiszolgáltatott női háztartási alkalmazottak ügyével foglalkozott.

Tartózkodtak annál a Tanácsi határozatnál is, amely sürgette a nők elleni erőszakkal szembeni tagországi fellépést.

De tartózkodtak az ENSZ nőjogi jelentésével kapcsolatos parlamenti szavazáson is, pedig tehettek volna a nemek közötti bérszakadék csökkentéséért, illetve a vidéken élő nők infrastrukturális, ellátórendszeri és gyermekgondozási hátrányainak csökkentéséért.

Végtelenül szomorú, hogy miközben Orbán Viktor „átfogó egyezséget” akar kötni a magyar nőkkel és otthon a „családbarát kormányt” hirdetik minden felületen, addig a fideszes EP-képviselők szép csendben rendre a családanyák és nők ellen szavaznak Brüsszelben.

Tisztelt Miniszter asszony, ideje lenne elbeszélgetnie a sajátjaival! Minden kis imázsfilm, minden mosolygó arcokkal telerakott plakát, minden szó hiteltelen ezzel kapcsolatban mindaddig, amíg az érdemi cselekvés sunyi tartózkodás marad csupán. Rendkívül sajnálatos, hogy még Ön sem támogatja a nők elleni erőszakkal szemben fellépő isztambuli egyezmény mielőbbi ratifikálását, de

legalább annyit megtehetne a nők és a családanyák érdekében, hogy meggyőzi a fideszes EP-képviselőket és tanácsadóikat: a nőkért és ne a nők ellen szavazzanak a jövőben az Európai Parlamentben.

Higgye el, már ez is nagy eredmény lenne. És még kisfilm sem kell hozzá.

Botrányt okozott Kovács Zoltán

Távozásra szólította fel a magyar államtitkárt a luxemburgi külügyminiszter a 7. cikkelyes meghallgatáson Brüsszelben, és írásos bocsánatkérést várnak a magyar kormánytól. Kovács végig sorosozott az ülésen.

A Magyarország ügyében zajló 7. cikkelyes eljárás keretében újabb jogállamisági meghallgatást tartottak az Általános Ügyek Tanácsában (az EU Tanácsában), amelyen magyar részről Varga Judit igazságügyi miniszter és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter vett részt, ott volt továbbá Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár is.

Kovács a szabályokat megszegve végig „élő közvetítést” adott a zárt ülésről a Twitteren, ráadásul egyfolytában sorosozott. Ahogyan a Euronews írta, egyfolytában a Soros-kórus („Soros orchestra”) megnyilvánulásáról írt. Michael Roth Németország EU-ügyekért felelős minisztere visszaszólt a magyar államtitkárnak. „Kedves államtitkár úr, sajnos nem vagyok zenész. Csak egy egyszerű politikus vagyok világos elkötelezettséggel az európai értékek iránt” – írta. A magyar politikus válasza: „csatlakozzon a klubhoz”, ők mindannyian az európai értékek hívei. Majd azt kérdezte, hogy „mi történt az eljárás szabályaival a mai napon”. A Népszava szerint azt is írta a Twitteren, hogy „a sorosisták megint egy ideológialag vezérelt politikai csatába rángatták bele az EU Tanácsát”.

A posztokat megelégelték az európai politikusok. A meghallgatás vége felé Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter azt mondta:

elhagyja az üléstermet, ha Kovács nem távozik onnan azonnal.

Ekkorra azonban véget ért a meghallgatás. Az EU soros elnökségét ellátó Finnország külügyminisztere, Tytti Tuppurainen magyarázatot kért a magyar kormány képviselőitől az „elfogadhatatlan” és az EU szabályait sértő magatartásra.

Az EU-elnök közölte: elvárja, hogy Magyarország írásban kérjen bocsánatot a történtek miatt.

A Tanács jogi szolgálata megerősítette az Euronewsnak, hogy a szabályzatban van olyan kitétel, amely szerint zárt ülésről nem szabad semmilyen információt megosztani a nyilvánossággal.

A mintegy kétórás ülésen 12 tagállam képviselője kért szót. A miniszterek az akadémiai és a sajtószabadságot, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségét vették nagyító alá. A megbeszélésen Varga Judit igazságügyi miniszter és Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter ismertették a magyar álláspontot a három kérdéskörben.

Húszperces beszámolójuk után a jogállamiság érvényesítésért felelős két európai bizottsági tag, Vera Jourová alelnök és Didier Reynders fejtették ki a véleményüket. EU-s diplomaták a Népszavának elmondták, hogy mindketten leszögezték, Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárások folynak például a CEU ügyében, és

a kormánypárti médiamonopólium létrehozása Brüsszelben is aggályokat kelt.

A két biztos az ülés előtt tett sajtónyilatkozatában a 7. cikkelyes eljárás folytatását ígérte, és közölte, hogy

az Európai Bizottság minden rendelkezésére álló eszközt be fog vetni a jogállam tiszteletben tartása érdekében.

A meghallgatáson sorrendben a svéd, a belga, a francia, a dán, a luxemburgi, a holland, a portugál, a német, az olasz, a szlovén, a spanyol és az ír tárcavezető kért szót, illetve tett fel kérdéseket.

A svéd és a dán hozzászóló arra volt kíváncsi, hogy miért „egyszínű”, vagyis csak Fidesz-delegáltakból álló a médiatanács, illetve a kormányzati médiamonopólium miért kerülhette el a versenyjogi vizsgálatot Magyarországon. A belga és a francia hozzászóló alkotmányügyi témákban várt felvilágosítást a magyar kormány képviselőitől, a luxemburgi és az ír pedig a CEU távozásának okairól és azt ezt követő európai tiltakozási hullám okairól érdeklődött. Michael Roth német miniszternek mindhárom kérdéskörben volt mondanivalója: rákérdezett

az újságírók parlamenti tevékenységét korlátozó újabb szabályokra és a kutatás-fejlesztés intézményi átalakítására.

Varga Judit, Palkovics László és Bóka János igazságügyi államtitkár válaszait „részletesnek és jogi természetűnek” nevezték EU-diplomaták.

Az ülés után Michael Roth azt nyilatkozta, hogy a jelenlegi magyar jogalkotási kezdeményezések arra utalnak, hogy a jogállamiság helyzetét tekintve a helyes irány helyett visszaesés fordulhat elő. Kijelentette, a szövetségi kormány attól tart, hogy a jogállamiság tovább romlik Magyarországon.

„Aggodalommal  szemléljük  a jelenlegi helyzetet”

– mondta a német EU-ügyi miniszter.

Az EU Tanács ülése előtt az uniós soros finn elnöksége informális találkozót rendezett a 7. cikkelyes eljárást kezdeményező Európai Parlament küldöttségével. A megbeszélésen részt vett Gwendoline Delbos-Corfield zöldpárti francia EP-képviselő, aki a dosszié felelőse a képviselő-testületben. A politikus a Népszavának azt mondta: minden tagállam részt vett miniszteri vagy nagyköveti szinten. (Magyarország és az ugyancsak 7. cikkelyes eljárás alá vont Lengyelország jogi szakértővel képviseltette magát.) Delbos-Corfield „bátorítónak” nevezte, hogy valamennyi résztvevő felkészültnek mutatkozott a tárgyalt témákból, és figyelmesen végighallgatta a hozzászólásokat. Több tagország – például Németország, Hollandia és Dánia – képviselője hangoztatta, hogy

az eljárást végig kell vinni.

Az EP-küldöttsége arra kérte a kormányokat, hogy világos határidőket szabva tegyenek ajánlásokat a magyar kormánynak.

Mindezek után lemondták Varga Judit sajtótájékoztatóját. Az általános ügyek tanácsán elhangzottakról beszélt volna a magyar igazságügyi miniszter.

Csendben maradni okosabb lett volna

Varga Judit miniszternek egy Emmy-díjról az jut eszébe – egyébként jogosan –, hogy a kommunista rendszer örökösei is nézzék meg a filmet és szálljanak magukba. Ezt egy személyeskedő üzenetben közzé is tette. Az más kérdés, hogy ezt egy olyan miniszter mondja, aki ugyanolyan ocsmány propaganda szöveget tol, mint a kommunisták és egy sok tekintetben hasonló hatalom egyik leghűbb kiszolgálója.

Úgy tűnik viszont, hogy más párhuzam is van közte és a „kommunista rendszer örökösei” között. Az Emlékpont által közzétett dokumentumok és a nyilvános cégadatbázis alapján ugyanis a miniszter édesapja is beazonosítható, mint a kommunista rendszer kiszolgálója: nem is csak egy kis ügynök, hanem ún. szigorúan titkos tiszt lehetett, az aktái szerint meglehetősen aktív és meggyőződéses.

A tévedés jogát persze fenntartom, ha van másik miskolci Varga László, akinek a lányát és az édesanyját ugyanúgy hívják, mint a sunyi kis III/II-es alhadnagy szállodaigazgató rokonait és ráadásul hasonlít is Varga Juditra, akkor a miniszter asszonytól elnézést kérek!
Ha nincs, akkor viszont: 1) Varga miniszternek óvatosabban kellene bánnia az ilyen üzenetekkel 2) ha legalább annyi tartás van benne, mint Pokorni Zoltánban volt, akkor szépen lemond és átmenetileg visszavonul. Aztán persze lehet még belőle polgármester valahol.

Az szt. tiszt aktáját itt találja:
http://szigoruantitkos.hu/szt-tisztek/varga-laszlo-186.html.
Az azonos nevű apával és nagymamával rendelkező, szintén miskolci miniszter asszony Twitter-bejegyzéséről pedig itt olvashat:
https://hvg.hu/…/20191126_Varga_Judit_Dobrev_Klara_a_kommun…

(Szeretném a jegyzőkönyv kedvéért leszögezni: eszembe nem jutott volna elővenni az „apák és fiúk (lányok)” lemezt, ha maga Varga miniszter asszony nem kezdi el. Ez a kis írás csak arra szolgál, hogy figyelmeztesse: gondolkozzon, mielőtt tweeteni kezd!)
FRISSÍTÉS: a miniszter megerősítette a fenti szomorú tényeket, persze egy propaganda cikkben, miben másban https://pestisracok.hu/varga-judit-az-erveimmel-nem-tudnak…/
Megjegyzés: 1) természetesen tovább hazudik, amikor az 5 évig ALHADNAGYKÉNT ÉS HADNAGGYÁ ELŐLÉPTETVE dolgozó édesapját a rendszer naív áldozataként mutatja be. A 8000 forintos jutalom is kevésnek tűnik, de abban az időben egy átlagfizetés 1000-1500 forint lehetett 2) a felmenők bűneit ő kezdte emlegetni 3) a miniszter asszonnyal nem az a baj, amit kommunista tartótiszt édesapja tett anno. Hanem amit fideszes miniszterként ő tesz most.

Közigazgatási bíróság: végleg kuka

Pár hónapja még csak halasztásról döntött a kormány, most lemondtak a nemzetközileg is bírált elkülönült közigazgatási bíróságról. Lesz azonban módosított utódja.

A rendes bíróságokból szervezetileg kiszakított, akár nem bírókkal feltöltött közigazgatási bíróságot – legalábbis eredeti formájában – elereszti a kormány – derül ki Varga Judit igazságügyi miniszter nyilatkozatából.

Pedig május végén még csak meghatározatlan idejű elhalasztásról döntöttek. Azután, hogy itthon és külföldön kritikák kereszttüzébe került a 2020. elején hatályba léptetni tervezett törvény. A kifogások szerint a törvény túl nagy hatalmat ad túl kevesek kezébe, és aláássa a bíróságok függetlenségét. Ezt írta például áprilisban az ENSZ-nek a bíróságok függetlenségével foglalkozó különmegbízottja, Diego García-Sayán.

Levelében a különmegbízott azt írta, hogy a decemberben elfogadott törvény alapján túl nagy hatalma lenne az igazságügyi miniszternek, ami sérti az új közigazgatási bíróságok függetlenségét. A bíróságok a gyülekezési jogról, rendőri visszaélésekről és gazdasági ügyekről is döntenének, és ide tartoznak a választási ügyek is. A szervezet pedig az igazságügyi miniszter irányítása alatt működött volna. Ahogyan a bírák kiválasztása is, ráadásul nem bíró jogászok is talárt ölthettek volna.

A kormány tehát

nem vezeti be a szervezetileg elkülönülő közigazgatási bírósági rendszert,

ám egy most készülő törvénytervezet gyorsabbá és kiszámíthatóbbá teszi a közigazgatási bíráskodást – mondta Varga Judit.

A készülő törvénytervezet – minimális átalakítás mellett – világos keretet biztosít a közigazgatási bíráskodásnak, gyorsítja a jogorvoslatok lezárását és kiszámíthatóbbá teszi a joggyakorlatot. A tervezetet az Országgyűlés őszi ülésszakán benyújtják a parlamentnek.

A törvénytervezet szerint a polgárok érdekeit jobban kiszolgálni képes jogorvoslati fórumrendszert alakítanának ki, a mostani szerteágazó közigazgatási jogorvoslati rendszer helyett. A tervezet egyértelműbb és világosabb kereteket ad, és egységesebbé teszi a bírói joggyakorlatot is.

A részletekről szólva Varga elmondta:

tovább szélesedik azon ügyek köre, amelyek esetében a hatósági eljárás egyfokú lesz,

és ezután közvetlenül bírósághoz lehet fordulni a sérelmezett közigazgatási határozat ellen. A közigazgatási bírósági felülvizsgálati rendszer pedig kétszintű lesz: első fokon a megyei törvényszéken lehet megtámadni a sérelmezett határozatokat, ezután – a törvény által biztosított esetekben – lehet a Kúriához fordulni jogorvoslatért.

A miniszter közölte: a törvénytervezetben szerepel az is, hogy a bíróságok ítélkezésének egységesítése érdekében nemcsak a közigazgatási, hanem a büntető és a polgári ügyszakban is közvetlenül a Kúriához lehet majd fordulni, jogegységi eljárást kezdeményezni, ha egy jogkérdésben valamely bíróság eltér a Kúria döntésétől.

Nincs lezárva a „magyar ügy” az EU-ban

A magyar miniszter szerint az egész a „bevándorláspártiak bosszúja” és le kéne zárni, az uniós illetékes szerint folytatni kell: mintha nem ugyanazon a meghallgatáson vettek volna részt. A német-francia-tengely „aggódik” a magyar helyzet miatt. Egy holland képviselő pedig arra kéri Vargát, hogy ne játssza a mártírt.

Az Európai Tanács általános ügyek bizottságában Brüsszelben az uniós igazságügyi miniszterek és Varga Judit magyar tárcavezető mintha nem ugyanazt élték volna meg hétfőn délutántól kezdődően. Az estébe nyúló, több órás meghallgatásra azután került sor, hogy éppen egy éve az Európai Parlament nagy többséggel megszavazta a 7-es cikkel szerinti eljárást Magyarországgal szemben a jogállami állapotokat kifogásoló Sargentini-jelentés elfogadásával. (Hírek szerint az EP illetékes bizottsága levélben fejezte ki nemtetszését, hogy képviselőjét nem hívták meg a hétfői ülésre.) Az eljárást az EU előző soros elnöke, Románia elszabotálta, az új finn viszont felpörgeti, s ennek első lépése a miniszterek tanácskozása.

Varga Judit igazságügyi miniszter szerint az egész procedúra „a bevándorláspártiak bosszúhadjárata”, és már több mint egy éve

„politikai boszorkányüldözés folyik Magyarország ellen”,

amelynek oka egyértelműen az, hogy a magyarok többször is nemet mondtak a migrációra. Az ülés utáni sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy nagy lépést tettek előre, hogy megvédjék Magyarországot.

„Tételesen cáfoltunk minden vádat és hamis állítást. Minden jogi kérdést tisztáztunk. Elutasítottuk a kettős mércét, és újra felhívtam a figyelmet arra, hogy olyan határozatról beszélünk, ami maga is sérti a jogállamiságot” – mondta Varga. Szerinte az eljárást már le is lehetne zárni.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke, aki a jogállami feladatokért felelős viszont azt mondta:

nem elegendő egy meghallgatás a magyar hetes cikkes eljárás ügyében.

Ez egyébként összhangban van a finn kormány álláspontjával. Az látszik, hogy a többi tagország kész kérdéseket feltenni, a magyar kormány pedig arra, hogy megpróbáljon ezekre választ adni – mondta Timmermans, aki novembertől a zöld ügyeket viszi a bizottságban.

Varga Judit szerint a miniszterek felületesen ismerik a magyar helyzetet, a különféle információk szerint viszont lényegre törően és

többnyire pontosan tettek fel kérdéseket a magyarországi állapotokról,

a bíróságokban kialakult helyzetről, az MTA elleni lépésekről, az egy kézben összpontosuló gigászi kormányzati médiáról és persze a korrupcióról. Képben voltak a Stop, Soros törvényről és a tranzitzónában a menekültek éheztetéséről.

Tytti Tuppurainen, az EU soros elnökségét betöltő Finnország képviselője igen diplomatikusan arról beszélt, hogy az ülés hosszú volt, de „nagyon együttműködő” szellemben zajlott, és a következő hetekben-hónapokban döntenek a további lépésekről. Kijelentette, hogy

az eljárás nem irányul senki ellen,

minden félnek érdeke, hogy az ország bemutathassa álláspontját.

Frans Timmermans rámutatott, hogy a Sargentini-jelentés, amelynek alapján megindították az eljárást, meglehetősen összetett és sok területet lefed, ezért esetleg meg lehetne hívni a jövőbeli meghallgatásokra azon nemzetközi szervezeteket is, amelyek jelentéseire hivatkoztak a dokumentumban. Például a Velencei Bizottságot, s így fókuszáltan végig venni bizonyos témákat.

Hozzátette, tévedés azt hinni, hogy a novemberben hivatalba lépő új Európai Bizottsággal véget ér majd egy korszak. Az új bizottság azonos eltökéltséggel fog fellépni a jogállamiság védelmében.

„A jogállamiság tisztelete nélkül nincs Európai Unió”

– fogalmazott Timmermans.

Amélie de Montchalin francia külügyi államtitkár ismertette a francia-német közös álláspontot, amelynek értelmében

a magyarországi helyzet „aggodalomra ad okot”.

Ezzel szemben Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes leszögezte: Varsó szerint a magyar kormány intézkedései nem jelentenek rendszerszintű veszélyt a demokratikus normákra.

Még a tanácskozás előtt Varga Judit a Twitteren közzétette, hogy azért állítják pellengérre Magyarországot, mert az elutasítja a tömeges bevándorlást. Erre válaszul Sophie in ‘t Veld holland liberális EP-képviselő megüzente neki, hogy nem ezért „állítják pellengérre” a kormányt, hanem az emberi jogok megsértése, a jogállam elpusztítása és az EU-s jognak való nem megfelelés miatt. Ne játssza a mártírt! – írta a miniszternek a képviselő.

EU-költségvetés: a kormány fúrja a jogállamisági feltételt

Kettős mércét lát a kormány a 2021 utáni uniós költségvetésben. Elsősorban persze a jogállamisági feltételek bevezetését utasítják el.

Elfogadhatatlan a 2021-2027-es időszakra vonatkozó európai uniós keretköltségvetésről szóló javaslatban alkalmazott kettős mérce, ahogy a kohéziós és a közös agrárpolitika finanszírozásának tervezett csökkentése is – szögezte le Varga Judit igazságügyi miniszter, miután az EU soros elnökségét betöltő Finnország európai ügyekért felelős miniszterével tárgyalt hétfőn Brüsszelben.

Magyarország ebben a formájában elutasítja a tervezetet,

részben azért, mert a kohéziós források a közép-európai térség, különösen Magyarország esetében csökkennének leginkább, ami szerinte teljességgel ellentétes ezen politika elvrendszerével és célkitűzéseivel.

A kohézió jól működik, azt folytatni kell, nem lehet útközben megváltoztatni a szabályokat

és a korábbival ellentétes logika szerint elkezdeni elosztani a forrásokat  – fogalmazott Varga.

Az eddig megismert adatok alapján Magyarország nagyjából negyedrésznyivel kevesebb pénzre számíthat. Ennek egyik oka a Brexit után kieső brit befizetés elmaradása.

A miniszter szavaiból kiderült, hogy szerinte amolyan „visszás logikájú” bónuszrendszert is bevezetnének, amelynek keretében például a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó vállalásaikat nem teljesítő tagállamok pluszpénzt kaphatnának a kohéziós alapokból, míg a kötelezettségeiket teljesítő „jó tanulóknak”, például Magyarországnak nem jutna egyetlen eurócent sem ezen címszó alatt. Valójában Magyarország a rendszerváltás utáni iparvisszaesés miatti emissziócsökkenés alapján teljesítette a vállalást, az utóbbi időben azonban nőtt a szennyezés.

Varga Judit beszélt a közös agrárpolitika (KAP) forrásainak tervezett megvágására is. Nem feledkezhetünk meg a gazdákról sem, nem tudjuk elfogadni ezen jelentős csökkentést, amelyet Magyarország számára a KAP terén is javasolnak – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a gazdáknak egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenézni, de ehhez nem biztosítanak pluszpénzt.

A lényeg mégis az, amit a miniszter a közösségi pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről mondott.

Ezt a kormány határozottan elutasítja, mondván, továbbra is nyomást gyakorolnak az EU azon országaira, amelyek elvetik a migrációt, és most ezt „jogállamisági köntösbe bújtatják”. A valóság azonban az, hogy az általános alkotmányossági követelményeket akarja az EU feltételül szabni.

Mint Varga mondta, a finn EU-elnökség nagyon ambiciózus, még idén le akarják zárni a költségvetési tárgyalásokat, a magyar kormány szerint azonban „a minőség fontosabb a gyorsaságnál”. A szerinte kifutó Európai Bizottság a meglévő eszközök mellé újabb, jogilag megalapozatlan politikai eszközt akar létrehozni, ennek nincsen köze a költségvetéshez, s nem is fogja előmozdítani a pénzügyi fegyelmet. Reményének adott hangot, hogy a november elején hivatalba lépő, új összetételű brüsszeli testület megfelel a szerződések betűjének, nem akar feleslegesen, politikai nyomással hatáskört bővíteni, illetve érdemi lépéseket fog tenni a valódi problémák kezelése érdekében.

Még ki se nevezték, máris botrányban a miniszterjelölt

Havi 300 ezret kap lakhatásra Varga Judit, az igazságügyi miniszteri poszt várományosa, noha férje lakásával milliókat keresnek lakáskiadással. Jogi kiskaput használnak ki – írta meg a g7.hu.

Varga Judit, a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára Orbán Viktor jelöltje az igazságügyi miniszter megüresedő tisztségére, mert Trócsányi László az Európai Parlamentbe kerül. Varga a kormány külpolitikájának hithű támogatója, emellett kosárlabdázóként és futballistaként is illeszkedik a jelenlegi berendezkedéshez.

Közös lakásnak nem túros a háta

Kinevezése előtt azonban kiderült, hogy Varga jogi kiskaput kihasználva évente 3,6 milliót vesz fel lakástámogatásként, miközben

a férje tulajdonában lévő, de közösen használt lakásuk

Airbnb-n keresztüli kiadásából négymillió bevételük van – írta meg a g7.hu portál.

Varga Judit 2018 októberétől havi 300 ezer forint állami juttatásban részesül hivatali lakáshasználat címén. A jogszabály alapján miniszterek és államtitkárok részére akkor lehet hivatali lakást adni, ha Budapesten vagy vonzáskörzetében nincs lakásuk.

Ez Vargára igaz is, mivel vagyonnyilatkozata szerint Balatonhenyén vannak ingatlanjai, a jogszabály szerint azonban a lakástulajdonlásnál az állami vezető házastársának lakásviszonyait is figyelembe kell venni.

Állami vezetőkként milliókat keresnek

Varga államtitkárként eddig havi 1,3 milliót keresett, miniszteri javadalmazása 1,7 millió lesz. Férje, Magyar Péter szeptembertől az állami Magyar Fejlesztési Bankban EU- jogi osztályvezetőként legalább másfél milliót kap, pár hét óta a szintén állami Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatójaként legkevesebb 3,5 millió jár neki.

Mekkora a lakás?

A lakástámogatás alapja az, hogy a három gyerekes családnak otthont adó ingatlan 46 négyzetméter alapterületű, ami a kancellária szerint „nem ideális”, mert a törvény előírása az, hogy „a megfelelő lakásviszonyok biztosítva legyenek” – írta a portálnak a kancellária.

Csakhogy az Airbnb-n úgy hirdetik a lakást Magyarék, hogy 76 négyzetméteres, mert

egy 30 négyzetméteres felső szintet is kialakítottak a nagy belmagasságú lakásban,

ami a belváros központi részén fekvő Károlyi Kert közvetlen szomszédságában található. Az ingatlant három éve adják ki turistáknak.

Brüsszelben is közpénzből laktak

A Miniszterelnökség arra is hivatkozik a hivatali lakástámogatásért, hogy Varga korábban kilenc évig Brüsszelben élt, ezért saját budapesti ingatlana nincs. Ez ugyan igaz, de Varga vagyonnyilatkozatából kiderül, hogy ez idő alatt Balatonhenyén férjével építettek egy 195 négyzetméteres családi házat. Amely időben Magyar Péter a házaspár brüsszeli évei alatt Magyarország Európai Unió Melletti Álladó Képviseleténél dolgozott. A jogszabályok alapján végig ingyen lakhattak, a költséget a képviselet állta.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK