Kezdőlap Címkék Varga judit

Címke: varga judit

Rogán Tóni csak Varga Juditot akarta megbuktatni, de az akció túlságosan jól sikerült

0

“Hiszek abban, hogy Magyarország nem a Rogán Antalok országa” – írta a Facebookon Varga Judit elvált férje, aki egyben közölte azt is, hogy lemond minden állami tisztségéről.

Varga Judit már korábban közölte, hogy kiszáll a közéletből. Az ok: ő ellenjegyezte azt a kegyelmi kérvényt, melyet áprilisban aláírt Novák Katalin, és ezért kényszerült lemondásra szombaton. Rogán Tóni valószínűleg csak Varga Juditot akarta megbuktatni nehogy rávalljon a Völner – Schadl ügyben. Pintér Sándor nyomozói azért kezdték meg a korrupciós ügy kivizsgálását, hogy megbuktassák Rogán Antalt, de Orbán Viktor másképp döntött: elvette a titkosszolgálatok felügyeletét a veterán belügyminisztertől, és átadta Rogán Antalnak vagyis még pontosabban a saját kezébe vette.

A Völner – Schadl ügyben többször is elhangzott Tóni, Barbara és Ádám neve vagyis a kabinetminiszter, a neje és kabinetfőnöke voltak az igazi főnökök az ügyben. Erről szólhatott volna néhány szót Varga Judit a bíróság előtt.

Ezért mozdította őt el Orbán Viktor az igazságügyi tárca éléről. Rogán emberei banánhéjat helyeztek még el a miniszterasszony lába alá: egy pedofil per elítéltjének kegyelmi kérvényét. Varga Judit ezt elővigyázatlanul aláírta, és ezzel előkészítette Novák Katalin bukását is.

Rogán a sötétség fejedelme

Orbán Viktor Berijája és Goebbelse tudja, hogy sosem lehet belőle király, mert Orbán Viktor emberei szorgosan gyűjtik róla a terhelő bizonyítékokat arra az esetre, ha

“Tóninak fejébe szállna a dicsőség.”

Rogán viszont királycsináló lehet hiszen a titkosszolgálatoknak és a médiának ebben mindig kulcs szerep jut – jól megmutatta ezt Ceausescu bukása amikor Stanculescu tábornok volt a különleges bíróság feje, amely halálra ítélte Ceausescut és nejét. A titkosszolgálat főnökét maga Ceausescu nevezte ki, de Stanculescu tábornok jó kapcsolatot ápolt Moszkvával és Washingtonnal is. Ilyen hibát Rogán Tóni nem követhet el.

“A hatalom a nők szoknyája mögé bújik”

– írta Varga Judit elvált férje, aki feleségéhez hasonlóan távozik a közéletből.

A hatalomnak nincs emberi arca

Orbán Viktor a fiatal nőknek azt a szerepet szánta, hogy a hatalom emberi arcát mutassák meg, de mára kiderült: a hatalomnak nincsen emberi arca. Aki nem öl, azt megölik – Orbán Viktor régóta ismeri ezt a szabályt, de Varga Judit és Novák Katalin nem volt alkalmas erre a harcra, ahol a katonás kíméletlenség alapkövetelmény.

Politikai pedofília avagy Orbán Achilles sarka

Orbán Viktor miniszterelnök azért rántotta elő az LMBTQ tematikát keresztény és nemzeti tarsolyából, hogy elfedje azt a kínos tényt: Brüsszel azért nem utalja át az eurómilliárdokat Magyarországnak, mert attól tart, hogy Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei azt lenyúlják.

Brüsszel aggodalma egyáltalán  nem alaptalan: a Transparency International szerint az a 30 milliárd euró, melyet az Európai Unió kiutalt Magyarországnak jelentős részben Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei zsebébe jutott. A Transparency International szerint mintegy 10 milliárd euróról volt szó!

Orbán ennek elfedésére indította meg az LMBTQ kampányt, és megbízta Szájer Józsefet az alkotmány módosítására. A gránit szilárdságú magyar alkotmány szerzője, aki kiváló jogász, maga is érintett volt pedofil ügyben. A kilencvenes évek elején mint a Fidesz parlamenti képviselője részt vett olyan homoszexuális összejöveteleken Bécsben, ahol fiatalkorúak is jelen voltak. Emiatt előzetesbe is került, de Pataky Etelka akkori bécsi nagykövet kihúzta a pácból Szájer Józsefet. Orbán hálából szép karrierrel jutalmazta Pataky Etelkát, régi jó barátját pedig kiküldte Brüsszelbe, ahol a homoszexuális honatyák külön szervezetet alkotnak. Szájer egy ilyen rendezvényen bukott le a Covid pandémia idején. A belga rendőrség a járvány tilalom miatt igazoltatta a meleg parti részvevőit, előlük akart elmenekülni Szájer József az ereszcsatornába kapaszkodva. Látványos mutatványa nem sikerült, lebukott.

“Ez a mi erkölcsi rendünkbe nem fér bele”

– közölte akkor Orbán Viktor, aki évtizedek óta tudott Szájer József hajlamairól.

Nők a kirakatban

Orbán Viktor úgy próbálta emberarcúvá varázsolni a hatalmat, hogy a szebbik nemet állította csatasorba – nem a nehézsúlyú politikai harcban hanem a PR-ban. Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit egykori igazságügyi miniszter, a Fidesz európai listájának vezetője  voltak ennek a PR kampánynak a főszereplői, és a pedofil per elítéltjének adott kegyelem épp őket találta telibe. Az agyhalállal küszködő ellenzék pompás támadási felületet talált Orbán képmutatásának leleplezésére. A miniszterelnök úgy érzi, hogy eltalálták az Achilles sarkát: saját törvényjavaslattal akarja megakadályozni a hasonló esetek megismétlődését. Zavara akkora, hogy a Fidesz ötös számú tagkönyvének büszke tulajdonosa, Bayer Zsolt is felszólította Novák Katalint: adjon magyarázatot a kegyelmi kérvényre! Ez volt a kegyelemdöfés a köztársasági elnök asszonynak, aki értette a finom célzást és lemondott, Varga Judit pedig visszavonul a közélettől.

Orbán pucéran

Az LMBTQ kampánynak nem csak azt kellett elfednie a magyar választópolgárok elől, hogy Orbán és csapata lenyúlja az európai pénzeket milliárd eurós nagyságrendben hanem azt is, hogy mindeközben az életszínvonal a többség számára stagnál vagy csökken. Az embereket pedig sokkal inkább érdekli a megélhetésük mint az LMBTQ propaganda. Ha megszűnik az LMBTQ spanyolfal, amely elzárja az avatatlan nézők elől, hogy Orbán Viktor csapata lop, csal, hazudik, akkor a nemzeti együttműködés politikailag sikeres, de gazdaságilag annál eredménytelenebb rendszere bajba juthat. Rogán Tóni olajozott propaganda gépezete sem titkolhatja sokáig azt a búbánatos tényt, hogy Magyarország a nemzeti együttműködés rendszerének tizennegyedik évében eljutott oda, hogy az Európa Unió legszegényebb és egyben legkorruptabb államává vált. Immár Bulgária is lefőzött bennünket …

Dolgozás

Újabb siker és győzelem! A NER lapok lelkesen közlik, amit Varga miniszterasszony brüsszeli tárgyalása után kirakott a Facebook-ra. Kirakta amilye volt.

„A jogérvényesülésért felelős biztos szerdai tájékoztatása alapján a kormány kezdeményezte az Európai Bizottsággal egyeztetett igazságügyi csomag benyújtását az Országgyűlésnek. Varga Judit közölte: a legnagyobb hazai és nemzetközi ellenszélben is sikerült a kormánynak teljesítenie azt, amit vállalt. „Továbbra is azért dolgozunk, hogy a magyar emberek mielőbb megkapják a nekik járó forrásokat” – fogalmazott a tárcavezető.”

Az ember elolvassa és ujjong a lelke, hogy nekünk ilyen szorgalmas, okos, bátor, de főleg dolgozó kormányunk van, amely ezer veszélyen át, például a legnagyobb hazai (ez érthető, de még semmi) és nemzetközi (hoppá, ez már aztán!) ellenszélben, illetve mit ellenszélben, fékevesztett viharban is teljesíti vállalását. És micsoda vállalás ez, kérem!

Micsoda embert próbáló vállalás!

Komolyabban megvizsgálva a kérdést hamar kiderül, hogy a „vállalást” tényleg a magyar kormány tette évekkel ezelőtt, mégpedig az EU-nak, amennyiben vállalta, hogy az Orbán kormányok, illetve hát személyesen a miniszterelnök által az államműködésbe becsempészett, ám az EU által nehezményezett illiberális korruptív antidemokratizmusokat megfelelő törvénykorrekciókkal az Unió erkölcsi és társasági szabályaihoz igazítja.

Jobb helyeken ezt természetesen nem vállalásnak, hanem az alapvető kötelesség teljesítésének hívják, azaz ha az ember tag egy előkelő klubban, ez a minimum.  

Normál esetben nem is korrekciózni kell a miniszterelnöki galádságokat, hanem már eleve nem berakni a törvények közé, pont úgy, mint az emútnyócévesek kormányzása alatt, mert Gyurcsányékkal ilyen gond nem volt soha.

A nyilvánvaló kötelességteljesítést mind az ellenzék (= „hazai ellenszél”), mind az EU (= „nemzetközi ellenszél”) szorgalmazta. A kötelességteljesítés teljesen normális szorgalmazását azért nevezi a miniszterasszony ellenszélnek, mert a kormány nem akarta teljesíteni, csak most már muszáj volt, így az ellenszélnek a Miniszterelnök úr nem ellenállt, hanem engedett, hiába beszél mellé Varga.

Országunk regnálói (ismerős módon) a kívánalmakból minél kevesebbet, azaz lehetőleg semmit sem akartak tényleg teljesíteni, így aztán az agresszív miniszterelnök sok évvel ezelőtt megkezdte pávatáncát, mellyel megpróbálta minden téren kicselezni az EU-t. Sajnos ezzel az volt a gond, hogy az Unióban nem mindenki hülye, és ami itthon kétharmaddal könnyen átverhető, az ott, Brüsszelben kevéssé jön be, mára pedig egyáltalán nem működik. Minél többször észrevették a trükköket annál kevésbé. Szidta is Brüsszelt a miniszterelnök kegyetlenül. Ami csak belefért. Az is, ami nem.

A kormány minden tagja azt kiabálta, szuverenitás, reménykedve abban, hogy senkinek nem jut eszébe, egy klubba való belépés szuverenitásunk egy részének feladásával jár, vagyis ha valaki semmit nem akar feladni belőle, ne lépjen be. Akkor bátran kiabálhat, csak akkor nincs kivel.

Itthon persze sikeres volt a kiabálás, kevesen látták át a dolgokat, és azok hangja is elhalt a nagy zsivajban, viszont a szemét Brüsszel bezzeg nem hagyta abba, csak makacskodott. Hiába hazudozta azt a kormány, hogy az EU nem is a követelmények nem teljesítése miatt támad minket, hanem mert ellenállunk a migránskérdésben, mert megvédjük gyerekeinket az átoperálástól, és mert békepártiak vagyunk, az EU nem engedett, sőt később végképp bedühödvén a folyamatos trükközéstől pénzmegvonással büntetett.

Mivel úriemberek, állandóan nyitva hagytak egy kiskaput, hátha belép rajta a Miniszterelnök, de a belépés csak csúszott, csak csúszott, féléveket, háromnegyed éveket, nyilván a kiterjesztett, hatalmas farok miatt, amely a pávatánc közben nem fért át a kiskapun.

Mostanra lehetetlenült el végképp a magyar költségvetés, mikor már feltétel nélkül engednünk kell, ezért sikerült (27-ből 4, azaz részben!) megegyezni az EU-val. De hol van még a vége…

A sok éves pávatánc következményeképpen elképesztő kár érte az országot is meg az embereket is. Ha az ellenzék lenne hatalmon, talán ők először is nem nyúlták volna le a ilyen mértékben a gazdaságot, az oktatást, az egészségügyet (és nem is tették volna tönkre ezeket), ezenkívül nem nyúlták volna le a fékeket és ellensúlyokat, a médiát, az igazságszolgáltatást, a tudományt, a művészetet és az összes pénzt, amihez hozzáfértek. Rég csatlakoztunk volna az EU Ügyészséghez, az EU pénzek már legalább másfél éve megérkeztek volna, az euró úgy 340 forintot érne, az infláció 10% alatti lenne, a reálbér nem csökkent volna, a nyugdíjasok sokkal jobb helyzetben lennének (persze a tanárok is, de az ő esetükben az ellenzék nem az EU-ra várna, a tanári fizetés ugyanis nem lehet a kutya vacsorája!), a pénzből megindulhattak volna az energetikai fejlesztések, és jóban lennénk az összes szövetségesünkkel.

De nem.

Miért távozik Varga Judit?

Az igazságügyi miniszter asszony menekülő útja Brüsszel, mert a Völner – Schadl ügyben egykori államtitkára mentőtanúnak jelölte. Korrupciós ügyből nehéz jól kikeveredni a bíróság előtt márpedig erre kevés esélye van Varga Juditnak, akinek ellenőriznie kellett volna államtitkárát. Kevesen hiszik el, hogy semmit sem tudott a Völner – Schadl ügyről.     

Ex miniszterként már kisebb blamázs a bírósági szereplés. Brüsszelben aligha kap biztosi posztot amire Orbán Viktor állítólag szánja hozzá mindig hű igazságügyi miniszterét.

Már eleve azzal, hogy ő Orbán Viktor jelöltje, olyan hendikeppel indulna, hogy a bukás be lenne programozva.

Elődje, Trócsányi igazságügyi miniszter sem kapta meg a biztosi posztot.

Brüsszelben képviselni manapság Orbán Viktort nem épp leányálom.

A magyar miniszterelnök abban bizakodik, hogy az új Európai Parlament és az új brüsszeli bizottság más lesz mint a mostani. Orbán reménykedik, hogy előretör a szélsőjobb Európában, de Giorgia Meloni brüsszeli szereplése mutatja, hogy a gazdasági realitások felülírják a politikai vágyálmokat.

Pintér távozna?

A veterán belügyminiszter újra felajánlotta lemondását, de azt nem fogadta el Orbán Viktor, akivel furcsa párost alkotnak. A rendszerváltás előtt Pintér Sándor volt az a rendőr, akinek a feladata volt a rendszerváltó elit vezetőinek védelme. 1998-ban Orbán Viktor nem őt akarta kinevezni belügyminiszternek, de mégiscsak Pintér Sándor kapta a kulcsfontosságú tárcát, amely az egyetlen a magyar kormányban viszonylagos autonómiát élvez. Ezért is vette el Pintér Sándortól a titkosszolgálatok felügyeletét Orbán Viktor, aki fél, és ezért jobbnak látja, ha személyesen irányíthatja a titkosszolgálatokat, melyek jogköre – a vészhelyzet következtében –  meglehetősen széles. Magyarország még nem rendőrállam, ez az Európai Unióban nem is valósítható meg teljes mértékben. Jelentős részben Pintér Sándor a garancia arra, hogy

Orbán álma: a putyini vertikális rendszer vagyis az önkényuralom

nem valósult még meg Magyarországon.

Orbán ősszel kormány átalakításra készül, és Pintér akkor távozhat. Orbán jelöltje Kocsis Máté, aki távolról sem jelent ellensúlyt a miniszterelnöknek mint Pintér Sándor. Washingtonból és Brüsszelből, Berlinből és Párizsból többször is figyelmeztették a magyar miniszterelnököt, hogy ne menjen tovább ezen az úton. Brüsszel ezért tart függőben 27 milliárd eurót, ez nagyon sok pénz egy kis államnak.

Megér-e ennyit Orbán Viktor Magyarországnak?

Völner Pál: “Varga Judit igazságügyi miniszter tisztázhatna engem”

Völner Pál ma az igazság vékony ágába kapaszkodva tett vallomást a bíróság előtt, hiszen ki igazolná kétségbevonhatatlanabbul ártatlanságát a Tisztelt Bíróság előtt, mint az igazságügy koronázatlan királynőjének őt igazoló tanúvallomása?

Völner Pál korábbi államtitkárra – akit korrupcióval gyanúsítanak – nyolcéves börtönbüntetést és 25 milliós pénzbüntetés kiszabását indítványozott az ügyészség.   Az indoklás: Schadl György a végrehajtói kamara elnöke, a per elsőszámú vádlottja 2021 júliusáig összesen 83 millió forint értékű készpénzt adott át Völner Pálnak, hogy mint államtitkár számára fontos ügyeket elintézzen. Schadl György 924 millió forintos illegális jövedelemre tett szert azzal, hogy pénzért árusította a végrehajtói helyeket.

Völner Pál minden vádat tagadott, kérte, hogy a bíróság tanúként hallgassa meg Varga Judit igazságügyi minisztert is.

Orbán emiatt vette el a titkosszolgálatokat Pintértől

A belügyminiszter éber titkosszolgálata, az NVSZ derítette ki az ügyet, amely az első olyan komoly korrupciós ügy, amely napvilágot látott a nemzeti együttműködés rendszerének vezérkarában. Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató helyettese azt mondta előadásában a Pénzügykutató Intézetben, hogy Orbán Viktor emiatt az ügy miatt vette el a titkosszolgálatok felügyeletét Pintér Sándor belügyminisztertől. Formálisan ugyan a polgári titkosszolgálatok most Rogán Antalhoz tartoznak, de valójában

Orbán Viktor a főnök, aki közvetlenül adja a megrendeléseket a szolgálatoknak – gyakran azzal a kitétellel, hogy meg is jelöli az elvárt eredményt! 

Orbán Viktor, akinek Völner Pál egyetemi társa volt, nem akar még egy hasonló ügyet. Jellemző, hogy Orbán Viktor annyira megbízott Völner Pálban, hogy rábízta a lehallgatások engedélyezését is – amint ez a Pegazus ügy során kiderült.

A miniszterelnöknek nyilvánvalóan tudnia kellett Völner Pál kisstílű korrupciós ügyeiről, dehát “nyomtató lónak nem kötik be a száját.

”Völner azért is volt vigyázatlan, mert védett személynek hitte magát. Pintér Sándor a választások előtt figyelmeztetni akarta Orbán Viktort, hogy “senki sem áll a törvények fölött.”

Orbán értette a finom célzást: elvette a titkosszolgálatokat Pintér Sándortól. Telkes András szerint “Pintér Sándor hamarosan nyugdíjba vonul – természetesen érdemei elismerése mellett”,  bár valószínűleg Orbán őt is figyelmezteti, hogy “senki sem áll a törvények fölött.”

Ki lesz az utóda? Francia hírszerző források szerint Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. Miért? Telkes András szerint a Fidesz a leghatékonyabb titkosszolgálat Magyarországon – hála Kubatov Gábornak.

Kérdés, hogy mit tesz ezek után Varga Judit igazságügyi miniszter. Az igazság bajnoknője, aki a magyar “jogállamiságot” védelmezi Brüsszelben, a bíróság előtt viszont Orbán Viktor korrupció miatt lebukott barátját, egykori államtitkárát, Völner Pált kellene védelmeznie.

“Magyarországon létezik független média, de az nem szabad”

A kulturális bizottság elnök asszonyának véleménye szerint nem szabad a magyar független média. Sabine Verheyen asszony tavaly ősszel járt Magyarországon tényfeltáró küldöttséggel, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezzen a sajtószabadság érvényesüléséről.

Míg Varga Judit igazságügyi miniszter arra hivatkozik, hogy a magyar média rendkívül sokszínű, a kulturális bizottság vezetője arra mutatott rá, hogy a nemzeti együttműködés rendszere minden eszközzel szűkíteni igyekszik a független média működési lehetőségeit. Ezt nem úgy teszi mint Orbán Viktor eszményképe, Vlagyimir Putyin, aki adminisztratív módon betiltja az ellenzéki médiát, és nem riad vissza az ellenzéki újságírók megöletésétől sem, hanem pénzügyi módszerekkel igyekszik megfojtani a független sajtót. Az a vállalkozás, amely hirdet a független médiában, feketelistára kerül, és ennek következtében nem kap állami megrendelést. Így aztán minden cég kétszer is meggondolja, hogy hirdetésekkel támogassa-e a független médiát.

Erre mutatott rá Sabine Verheyen asszony, aki egyébként az Európai Néppárt politikusa. Ebből a frakcióból lépett ki a Fidesz Orbán Viktor utasítására, mert a miniszterelnök joggal tartott attól, hogy kidobják az Európai Néppártból. Az Európai Parlament öt meghatározó frakciója arra kérte a brüsszeli bizottságot, hogy csak akkor utaljon uniós pénzeket Magyarországnak, ha azt látja: a magyar kormányzat nem folytatja a jogállam leépítését és a sajtószabadság korlátozását.

A jelentés, melyet a kulturális bizottság most tett közzé, arról tanúskodik, hogy Orbán Viktor média politikája egy cseppet sem változott az uniós bírálatok ellenére sem.

“Óriási a kormánypárti média túlsúlya”

Ezt hangsúlyozta a kulturális bizottság elnök asszonya, aki Hardy Mihálynak, a Klubrádió főszerkesztőjének nyilatkozott.

“A készülő európai média szabadság törvényben foglalkozni akarunk azzal a helyzettel, hogy hiába van sokféle újság, ha a döntő többségük egyetlen kézben koncentrálódik. Szerintünk a szabad vélemények sokszínűségére van szüksége a társadalomnak. Az állampolgároknak sok különböző csatornán kell tájékozódniuk, mielőtt fontos politikai döntéseket hoznak.”

Sajtószabadság az európai szegényházban

Magyarország Bulgáriával és Romániából együtt üldögél az európai szegényházban, a három ország egyben a legkorruptabb az egész Európai Unióban. Romániában, ahol nem működik a nemzeti együttműködés rendszere bár az egykori kommunista párt kísérletet tett rá, a média sokkal sokszínűbb és szabadabb mint Magyarországon. A közszolgálati média nem a mindenkori hatalom szolgája mint Magyarországon. Francia mintára a közszolgálati média jelentős függetlenséget élvez, és megvédi munkatársait a pártos   támadásoktól. Minderre Magyarországon esély sincsen hiszen a közszolgálati média közvetlenül Rogán Antal kabinet miniszter irányítása alatt áll, aki egyben felügyeli a titkosszolgálatokat is. Így a kontroll csaknem olyan mint a pártállami időkben 1990 előtt.

“Az Európai Parlament számos határozatban szólította fel a magyar kormányt, hogy térjen vissza az európai jogállami normákhoz. Azt látjuk, hogy a média, a tudomány és az oktatás terén fokozatosan építi le a jogállami normákat. Így akar mély társadalmi változásokat kikényszeríteni. Éppen ezért gondolom azt, hogy Magyarországot vissza kell téríteni a jogállami fejlődés útjára “ – nyilatkozta a Klubrádiónak az Európai Parlament kulturális bizottságának elnöke.

Orbán számított az Erasmus pénzek befagyasztására

0

6 milliárd plusz forintot írtak bele az új költségvetésbe az Erasmus program finanszírozására 2023-ban – szúrta ki a K monitor. Vagyis az Orbán kormány jóelőre számolt azzal, hogy az Európai Unió beváltja fenyegetését a külföldi egyetemi ösztöndíjakkal kapcsolatban.

Brüsszelben már régóta kifogásolják, hogy az alapítványok által irányított egyetemek kormányzati ellenőrzés alatt állnak hiszen az alapítványok vezetőinek döntő többsége kormányzati ember olykor miniszter, aki szép pénzt húz ebből. Ilyen miniszter például Varga Judit és Szijjártó Péter. Gulyás Gergely kancellária miniszter közölte: az Orbán kormány hajlandó arra, hogy kivonja a minisztereket az alapítványok vezérkarából. Gulyás Gergely egyúttal elmondta: a kormány számításai szerint 5 milliárd forintot jelent az uniós döntés a befagyasztásról vagyis a költségvetésben lesz annyi pénz, amennyiből az Erasmus programot továbbra is finanszírozni lehet. Mire kellett a színjáték Orbánnak, aki képmutató módon felháborodott: ”Brüsszel a gyerekeinket bünteti!”? Arra, hogy ismét bűnbakot csináljon az Európai Unióból. A megélhetési válság ugyanis, melyet Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beharangozott, mind nyilvánvalóbb a hétköznapokban. A 15%-os nyugdíj emelést azonnal megeszi az infláció, amely hivatalosan is 20% fölött van. És akinek nem emelkedett a jövedelme az idén, az hogy vészeli át az inflációt, amely uniós rekorder, és idén minden bizonnyal az is marad? A kérdésre nincs válasz, ezért kell Orbánnak minden korábbinál inkább a bűnbak.

Plusz 20 milliárd a titkosszolgálatoknak

Szintén a K monitor vette észre, hogy szép csendben megemelte az Orbán kormány a titkosszolgálatok amúgy sem kicsi költségvetését. Vajh miért? Mert Orbán tart attól, hogy az USA a megélhetési válságot kihasználva kipöcköli a hatalomból. A miniszterelnök maga irányítja a titkosszolgálatokat Kovács tábornok segítségével. Korábban arról volt szó, hogy Rogán Antal kapja majd a megtisztelő feladatot: az összes titkosszolgálat irányítását, de Orbán nem bízik immár senkiben sem. Okkal. Korábbi kancellária miniszterét, Lázár Jánost már a 2018-as választást megelőzően megkeresték az amerikaiak: vállalná-e a pótolhatatlan vezér posztját?

A maffiában általában a törekvő alvezérek nyírják ki elődjüket. Paul Castellano, akiről a Keresztapa Michele Corleone figuráját mintázta az író illetve a filmrendező úgy végezte, hogy az egyik alvezére, John Gotti lelövette őt a nyílt utcán. Gotti csak a saját erejére támaszkodhatott, el is bukott: börtönben halt meg. Most azonban a törekvő alvezérek számíthatnak az USA és Brüsszel támogatására. Nem csoda tehát, hogy Orbán Viktor fél. A diktátorokról azt mondják: úgy alszanak, hogy a fél szemük nyitva. Hosszú távon elég fárasztó lehet…

A gyakori vétózás nem tesz jót a magyar kormány megítélésének

 Csehország jelenleg az Európai Unió soros elnöke és a Visegrádi négyesben is most ők vannak soron. Mikulás Bek Varga Judit igazságügyi miniszterrel tárgyalt Brüsszelben. Ezt követően a magyar diplomácia visszavonta a vétót azzal a fekete listával kapcsolatban, melyet az Európai Unió Putyin kedvenc oligarcháiról állított össze.

A magyar diplomácia három orosz oligarchát akart levenni a listáról. Ezzel kapcsolatban fogalmazott úgy egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata a Politiconak: “tudtuk, hogy a magyarok árulók!”

A brüsszeli magyar képviselet tárgyalt Johannes Hahn költségvetési biztossal hiszen végülis arról van szó , hogy megkapja-e Magyarország az uniós eurómilliárdokat, és hogyha igen, akkor mikor? Ennek nemcsak a magyar költségvetés egyensúlya miatt van döntő fontossága hanem amiatt is, hogy a pénzpiacon ennek alapján ítélik meg a magyar forintot, melynek leértékelődése tovább erősíti az inflációt Magyarországon.

Huxit?

Lehetséges-e az, hogy Magyarország kilép vagy kikerül az Európai Unióból? – kérdezték a minisztert.

“Magyarország ma már messzire ment. Ezt úgy képzeljék el, hogy elérkezett a szakadék szélére. Most döntést kell hoznia, hogy visszalép-e a szakadék széléről vagy pedig egy újabb kockázatos lépést tesz, melynek a következményeiről nem szeretnék spekulálni.”

A kilépésre gondol?

“Elméletileg igen valamikor a jövőben. A cseh elnökség idején (ez a mostani félév) Magyarország elérkezik egy olyan útkereszteződéshez, ahol muszáj megtenni egy sorsszerű végső döntést.

Az már a magyarokon múlik, hogy miképp döntenek, hogyan választanak. A cseh elnökségnek nem feladata az, hogy olajat öntsön a tűzre. Ellenkezőleg teret kell biztosítani az objektív helyzetértékeléshez, a tisztességes vitához. Ha Magyarország képes lesz kijavítani azokat a hibákat, melyeket a brüsszeli bizottság felró neki, például az európai források elosztásával kapcsolatos hibákat vagy az emberi jogokkal és a kisebbségekkel kapcsolatos problémákat orvosolni tudja, akkor az Európai Unió tagja maradhat. Ez Csehországnak is érdeke.”

Mikor lesz döntés?

“Nem tudom, hogy erről döntenek-e még a cseh elnökség idején” – válaszolta a cseh miniszter. “Meghallgatásra biztosan sor kerül, és ez alatt a tagországok képviselői nagyon konkrét kérdéseket tesznek majd fel a magyar félnek. A meghallgatás után kerülhet sor az állásfoglalásra. Ha úgy döntenek, hogy Magyarország megsérti az Európai Unió alapelveit, akkor ezt négyötödös többséggel kell elfogadni. Az is lehet az állásfoglalás, hogy a helyzet javul Magyarországon, ezért a szavazás nem szükséges.

A második nagy vita az uniós források elköltésével kapcsolatos. Ez a pénzügyminiszterek között zajlik majd le. Közben még szeptemberben a brüsszeli bizottság közzéteszi majd következtetéseit a jogállamisággal kapcsolatban. Nyilvánvaló, hogy ez befolyásolja majd a pénzügyminisztereket is” – mondta Mikulás Bek Csehország európai ügyekkel foglalkozó minisztere a prágai közszolgálati rádióban.

Ha visegrádi “barátaink” így látják a helyzetet, akkor mit gondolhatnak az Orbán rendszer ellenfelei?

Szakadék szélére érkezett Magyarország, avagy jogállamiság vagy HUXIT

Interjút adott Mikuláš Bek, Csehország európai ügyekért felelős minisztere a cseh közszolgálati rádiónak csütörtök este. A beszélgetést cseh közszolgálati rádióból a Csehszlovák Kém fordította magyar nyelvre.

A beszélgetés első részében a csillagászati energiaárakról és az EU Ukrajnát támogató politikájáról kérdezték. A beszélgetés harmadik részében az egyébként az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Csehország EU-s ügyekért felelős minisztere Magyarországról beszélt.

– Milyen nehéz Budapestet az európai fősodorban tartani?

– El kell árulnom, hogy ez a téma a következő hónapokban alaposan le fog kötni, az egyes tagországok európai ügyek miniszterei ott ülnek az általános ügyek tanácsában, ahol folytatni fogják a magyarországi jogállamiság kérdésének megvitatását, amely jelenleg az egyik legnagyobb probléma Magyarország és az Európai Unió között.

Úgy gondolom azonban, hogy Csehországnak tisztességesen és tárgyilagosan kell viselkedni és a két fél közötti vitában a moderátor szerepét töltjük be. Két nappal ezelőtt találkoztam magyar kollégámmal (Varga Judit – CSK), aki bemutatta új javaslatuk körvonalait, abban a tárgyalásban, amely jelenleg Magyarország és az Európai Bizottság között folyik, amely kapcsán Magyarország azt kockáztatja, hogy a következő években nem tudja felhasználni az európai forrásokból származó pénzeket.

Egyébként ma (csütörtök) részletesebb információim is lesznek a témában, amit a magyar kormánytól kapok, illetve szintén a mai nap a brüsszeli állandó magyar képviselet is tárgyal Johannes Hahn költségvetési biztossal. ((Btw, erről írt valamit a magyar nyelvű sajtó?)) Csütörtök este után tisztább képet fogunk kapni, hogy mennyire őszinte Magyarország akarata, hogy kijavítsa a fenntartott kapcsolatát az Európai Unióval.

A keddi tárgyaláson jeleztem tárgyalópartneremnek (Vargának), hogyha Magyarország szeretne valamiféle deeszakációt elérni, akkor nagyon ajánlatos lenne, ha tartózkodna a vétók használatától a közös európai döntéseink során.

– És milyen választ kapott?

– Itt egy pozitív jelzést regisztráltam, Varga kedvesen köszönetet mondott a tanácsért, és a legutolsó találkozón az állandó brüsszeli magyar képviselővel azt is regisztráltam, hogy Magyarország visszalépett attól a követelésétől, hogy három nevet lehúzzon az Európai Unió az újabb szankciós csomagjából tehát Magyarország egy apró jelet adott, hogy a konfliktust nem szeretné tovább élezni.

– Ön diplomatikusan fogalmaz, de megkérdezem, egyenesen: Magyarország zsarolja az Európai Unió többi részét vagy sem?

– Nem mondanám azt hogy zsarolja. Az Európai Unióval mások is szoktak keményen tárgyalni és az EU is kemény tárgyalófél, ez tehát nem egy olyan élmény, amely történelmileg csak Magyarországhoz lenne köthető. Csakhogy

úgy gondolom, Magyarország ma már messzire ment.

Ezt úgy képzeljék el, hogy elérkezett a szakadék szélére és most döntést kell hoznia, hogy hogy visszalép-e a szakadék széléről vagy egy újabb kockázatos lépést tesz, amelynek következményeiről jelenleg nem akarok spekulálni.

– Például az Eu-ból való kilépésre gondol?

– Valamilyen jövőbeli horizonton elméletileg igen. Úgy gondolom, hogy a cseh elnökség idején Magyarország valóban elérkezik egy olyan kereszteződéshez, ahol muszáj meghozni egy sorsszerű, végső döntést. Ez már a magyarokon múlik, hogyan fognak dönteni, mit fognak választani. De a cseh elnökségnek nem feladata, hogy olajat öntsön a tűzre, ellenkezőleg, teret kell biztosítani az objektív helyzetértékeléshez és a tisztességes vitához.

Amennyiben Magyarország képes lesz kijavítani azokat a hibákat, amelyeket az Európai Bizottság felró Magyarországnak, mint például az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos hibákat vagy amennyiben Magyarország képes lesz orvosolni az emberi jogok vagy a kisebbségekkel kapcsolatos problémákat, mert bizonyos szempontok alapján Csehország számára is kívánatos lenne, hogy Magyarország az Európai Unió tagja maradjon és ebben a közösségben jól működjön együtt.

– Mikor döntenek a miniszterek a magyarországi jogállamisági vitában?

– Nem tudom megmondani, hogy erről a cseh elnökség alatt lesz-e döntés, mivel ez nem egy olyan dolog, amiről egyik napról a másikra döntenek. A cseh elnökség idején biztosan sor kerül az úgynevezett meghallgatásra, amikor a tagországok képviselői nagyon konkrét kérdéseket fognak a magyar félnek feltenni a felgyülemlett problémákkal kapcsolatban. A meghallgatás után nyílik meg valójában az út vagy egy olyan állásfoglalás elfogadására, amely az Európai Unió értékeinek magyarországi megsértésének kockázatát fogalmazná meg, ehhez az EU-tagországok négyötödének szavazata szükséges vagy kijelentik, hogy a magyarországi helyzet javul és nem szükséges, hogy szavazásra kerüljön sor. Ez tehát az egyik napirend, ami a magyarországi jogállamiság helyreállításával kapcsolatos vitákról szól.

Második nagy vita Magyarországgal kapcsolatban az európai költségvetésből származó támogatások elköltésének feltételrendszerével kapcsolatos, amely vita elsősorban a pénzügyminiszterek között zajlik majd. Mindeközben az Európai Bizottság még szeptemberben közzéteszi következtetéseit a magyarországi jogállamisággal kapcsolatban, amely döntés véleményem szerint befolyásolja majd a pénzügyminiszterek döntéshozatalát is.

Utólag már nagyon szerette volna Orbán Kövért államfőnek

Gulyás Gergely kancellária miniszter arról nyilatkozott az ATV-nek, hogy Kövér nem vállalta az államfői jelölést, így kerültek szóba a női jelöltek. A huszonöt éve bezárt ipartelepen csövező Béla szerint azért nem őt jelölte Orbán, mert nem akart a „jognak asztalfőjén ülni O.V.’22 feliratú fülbevalóval. Az Ördög Ügyvédje információi szerint a „B” tervben egyaránt esélyes volt Varga Judit igazságügyi és Novák Katalin családügyi miniszter. Végülis az dönthetett Novák Katalin javára, hogy ő példás családi életet tud prezentálni míg Varga Judit házasélete zűrös.

Varga Judit az Ördög Ügyvédje szerint „a lányokat is szereti”. Mindez nyilvánvalóan támadási felület is lehetne. Éppúgy mint Kövér László esetében az a beszéd, amelyet ugyan 2020 februárjában tartott meg a titkosszolgálatok vezetői előtt, de mostanában szivárgott ki.

Kövér ráuszította a titkosszolgálatokat az ellenzékre mondván: ők jelentik a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot! Ez a putyini út: Oroszországban neveznek minden ellenzéki mozgalmat vagy újságírót azonnal külföldi ügynöknek. A „jó oroszok” ugyanis mind Putyin hívei – a rendőrállami filozófia szerint. Kövér ily módon picit nehezen testesíthetné meg a nemzeti egységet bár egyáltalán nem kizárt, hogy Orbán hozzá hasonlóan úgy gondolja, hogy „a jó magyarok” a Fideszt támogatják. Az ellenzék pedig külföldi ügynök. A kormánypárti sajtó már majdnem úgy osztogatja a CIA ügynök jelzőt mint az ötvenes évek kommunista rendőrállami lapjai.

Gulyás: elismerjük a vereséget

Bár sokan kételkednek abban, hogy Orbán Viktor hajlandó lenne elismerni a választási vereséget, és ellenzékbe vonulni, a kancellária miniszter azt mondta, hogy éppúgy mint 2002-ben vagy 2006-ban Orbán Viktor elismerné a vereséget. Csakhogy akkor még nem működött a nemzeti együttműködés rendszerének nevezett korrupciós piramis. A mostani ellenzék azt ígéri, hogy első dolga lenne belépni az európai ügyészségbe. Az pedig minden bizonnyal vizsgálódni kezdene akár az Orbán család pénzügyeit illetően is. A választásokat elveszítő korrupt malajziai miniszterelnök 12 éves fegyház büntetést kapott – a vagyonelkobzás mellett. Ez a perspektíva aligha lelkesíti Orbán Viktort.

Nincs Huxit

Gulyás Gergely megerősítette: nem képzelhető el a kilépés az Európai Unióból! Ezzel Orbán Viktor is tisztában van, de szavazó tábora már jóval kevésbé. A magyar gazdaság életképtelenné válna az Európai Unión kivül már csak azért is, mert a külföldi cégek egy uniós országba hozták a pénzüket. Nemcsak a nyugatiak vélekednek így, de Oroszországnak és Kínának is csak egy olyan Magyarország érdekes, amely tagja az Európai Uniónak. Miért csatázik Orbán Viktor Brüsszellel? Ezt nem fejtette ki a kancellária miniszter. Mint ahogy azt sem, hogy mennyire politikai szemfényvesztés ez a csatározás hiszen közben Orbán nagyon is számít az uniós pénzekre. Nemcsak a helyreállítási alap 350 milliárdjára, hanem az uniós költségvetési támogatásra és a földalapú támogatásra, amely a mezőgazdasági jövedelem alapja Magyarországon. Csányi Sándor – mint az ország egyik legnagyobb agrár vállalkozója – ezért is támogathatta Karácsony Gergelyt az ellenzéki előválasztáson, mert Orbán Viktor Brüsszel ellenes politikája számára egy bizonyos határon túl elfogadhatatlan.

Gulyás és Kövér – Fidesz két arca

A kancellária miniszter az „emberarcú Fidesz” egyik látvány politikusa, aki mindig ügyel bizonyos korrektségre és főként a jogszerűségre. Mindenképp eurokonformnak akar látszani, aki példásan betartja a demokrácia játékszabályait. Csakhogy a valóság a háta mögött már nem ilyen. Olyan mint Kövér László, aki a szovjet időket idéző brutalitással támadja az ellenzéket – a titkosszolgálatok támogatásával. Egy jogállamban ilyen módszerek alkalmazása az ellenzékkel szemben elfogadhatatlan és alkotmányellenes. Ha valaki mégiscsak ezt teszi, az inkább hallgat róla. Kövér László viszont nyíltan, szinte utasította a titkosszolgálatokat arra, hogy vegyenek részt a belpolitikai csatározásokban a Fidesz oldalán. A Pegasus ügy, a Városháza botrány azt mutatja, hogy a gyakorlatban ez már régóta folyik is. Érdekes módon Gulyás Gergelynek, aki kiváló jogász, ezzel kapcsolatban nemigen voltak kételyei. Pedig egy rendőrállam itt mutatkozik meg elsősorban. Nem véletlen, hogy mindez Kövér Lászlóhoz, az egyes számú Fidesz tagkönyv tulajdonosához kötődik, aki az első Orbán kormány idején a titkosszolgálatokat felügyelte.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK