Szabadulna az orosz gázfüggéstől a kormány

0
133
A lengyelekhez már érkezik az LNG: előbb Katarból, aztán Amerikából is. Fotó: MTI/EPA/Tomek Muranski

Az amerikai cseppfolyós gázért lobbizik az új budapesti nagykövet, helyeselve az orosz gázfüggés csökkentését. Ez az arány ugyan magas, de területileg jóval szétterítettebb, mint régebben volt. A közvetlen vásárlást akár le is lehetne állítani, csak értelme nincsen.

Az Egyesült Államok új budapesti nagykövete egy hét eleji rendezvényen „szörnyűnek” nevezte, ha egy ország energiaszükségletének 80 százalékát egyetlen másik állam fedezi. Ez rossz helyzet – mondta David B. Cornstein, hozzátéve: úgy tudja, a magyar kormányzatban is így látják. Dolgoznak azon, hogy

negyven százalékot az Egyesült Államok szállítson

– közölte.

Magyarország washingtoni nagykövete pedig arról beszélt, hogy egy éve a legfontosabb céljául azt tűzte ki a kormány, hogy az amerikai LNG (cseppfolyósított földgáz) elérje Magyarországot. Ebben az ügyben több előrelépés is történt, és remélhetőleg

meg lehet szabadulni az orosz dominanciától a gázpiacon,

ami fantasztikus lenne – mondta Szabó László.

A magyarországi energiafogyasztás jelentős része, nagyjából egyharmada földgáz, ugyanennyi pedig olaj – derül ki például a British Petrol legfrissebb jelentéséből is. Ráadásul mindkét hordozó hazai felhasználása növekedett is 2016-hoz képest; az olaj 34 százalékos részaránya nem változott a teljes fogyasztáson belül, mert az összmennyiség Európában egyedülálló mértékben, 5,8 százalékkal emelkedett egy év alatt.

Az import csökkentése úgy általában is már hosszú ideje téma, januárban az akkori kancelláriaminiszter, Lázár János egy Kormányinfón egyenesen Magyarország tíz éven belüli energiaimport-függetlenné válásáról beszélt. A cél eléréséhez a kormány támogatja a napelemfarmok létesítését. A telepeknek 0,5 megawatt energiát kell termelniük az 1,2 hektárt nem meghaladó méretű földterületeken. Lázár János úgy számolt, háromezer ilyen kisebb termelőlétesítmény épülhet.

Ha másért nem, a paksi bővítés miatt eleve

illuzórikus a megszabadulás a teljes importtól.

Ha sikerülne az amerikai eredetű cseppfolyós gázt becsatornázni Európába és eljuttatni Magyarországra, azzal is megmaradna az import, csak a mainál is diverzifikáltabb lenne a forrás.

Jelenleg a teljes energia fogyasztásnak körülbelül felét behozatalból fedezi az ország: az Európai Bizottság legújabb jelentésében foglaltak szerint 53 százalékát. A KSH adatsora egyébként azt is megmutatja, hogy az energiamérlegen belül a termelés kis ingadozással nagyjából változatlan, a behozatal jelentősebben növekedett (igen látványosan tavaly), közben azonban a kivitel is megugrott.

A fosszilis energia terén valóban nyomasztó az orosz függőség. A földgáz importja – igen jelentős csökkenéssel 70 százalék, az olajé 91;

a gázellátás 95 százaléka, az olajénak 81 százaléka orosz eredetű.

(A gáz esetében a fogyasztás nagy mértékű, 2008-hoz képest nagyjából 40 százalékos esése áll a háttérben.)

Régen azonban szinte egyetlen irányból, Ukrajnán át érkezett az orosz olaj-gáz-import. Az utóbbi években azonban jelentős importkapacitás épült ki Ausztria felől is, és három éve megépült az új összeköttetés Szlovákiával is, további nyugat-európai kapcsolatot téve lehetővé, bár ennek a csőnek a kihasználtsága elhanyagolható. Az Európai Bizottság jelentése szerint ennek oka az, hogy

az orosz behozatal olcsóbb lett,

és hiányzik további észak-déli infrastruktúra, például ugyancsak LNG-é Lengyelország irányából. Lengyelországba már egy éve megérkezett az első amerikai LNG-szállítmány a Balti-tenger felől, a lengyel–német határnál lévő terminálba, sőt katari gázt már 2011-ben fogadott. Litvániában pedig négy éve egy hajó belsejébe építettek cseppfolyós halmazállapotból légnemű gázt készítő üzemet.

Új kereskedelmi út lehet a talán 2020-ban elkészülő összeköttetés a szlovéniai rendszerekkel, amely az Észak-Adriától tenné lehetővé az LNG-hez való hozzáférést. Ugyancsak alternatív forrássá válhatna a jelenleg csak odafelé haladó gázt szállító kapacitás (Szerbia, Románia és Horvátország számára), ha megoldanák a visszirányú gázáramlást. Az EB mindkét fejlesztést támogatja.

Mindeközben Oroszország is növelni akarja a közvetlen nyugat-európai exportot, az Északi Áramlat 2 újabb nagy mennyiséget lenne képes Németország felé eljuttatni. Látható tehát, hogy ugyan elsöprő az orosz gáz részesedése a magyar energiafelhasználáson belül, de területileg ma már sokkal szétterítettebb a korábbinál: jelenleg is hozzáférnénk szükség esetén a nyugati – szintén nagy részében orosz eredetű – gázhoz.

Akkora a változás jó tíz év alatt, hogy a több forrás miatt

akár le is válhatnánk a közvetlen orosz vásárlástól,

csak minek: az oroszok jó partnerek, ők látják el Európa gázfogyasztásának 30 százalékát – mondta Holoda Attila energetikai szakértő.

Tehát az amerikai nagykövet szavai tényszerűen ugyan igazak, (lehetséges) következményeiben azonban némileg félre vezetők.

(Egyébként hasonló, de még jobb a helyzet a villamosenergiával, amiben kimagaslóan nagy, 58 százalékos a nemzetközi összekötöttség.)

Vagyis Cornstein szavait inkább akként lehet értelmezni, hogy az új nagykövet az eddiginél is erőteljesebb

amerikai szándékot képviseli a gáz európai megjelenése mellett.

A hozzánk legközelebbi LNG-kapcsolat kivitelezésének gyorsítását a horvát kormány májusban határozta el annak érdekében, hogy Krk-szigeten 2020-ra valóban megépülhessen a terminál. (Nálunk tervben van egy Csepel-szigeti Mahart-terminál építése is ugyanabból az uniós alapból, amely a Krk-szigeti beruházást is támogatja anyagilag. Ez azonban a hajók és teherautók számára fogja lehetővé tenni a tankolást, tehát eredendően környezetvédelmi beruházás annak érdekében, hogy a szállításban elkezdhessenek áttérni a gázmeghajtású járművekre.)

A horvát terv azonban erősen bukdácsol,

mert eddig – több körben is – sikertelen volt a kapacitások előzetes értékesítése, amely feltétele a hatalmas, az eredeti tervek szerint 630 millió euró értékű beruházás megvalósításának.

Mindenesetre a horvát LNG-terv az amerikai (energia)politikában fontos szerepet kap, együtt azzal, hogy Washingtonban élesen ellenzik az Északi Áramlat 2-t (és a Török Áramlat tervét is), ahogyan az pár hónapja az amerikai uniós képviseleten Brüsszelben elhangzott.

Az európai piacot azonban nem az amerikai LNG fogja megmozgatni Holoda Attila szerint. Nekik a távol-keleti piac fontosabbnak és könnyebben megközelíthetőnek látszik. Ellenben egyre-másra lépnek be szállítóként országok: Katar, Angola, Nigéria, Ausztrália. A jelenlegi módon kitermelhető orosz gáz pedig árban a legjobb, a kontinentális piac másik 30 százalékát ellátó Norvégok mellett a cseppfolyós gáz a harmadik harmadban kaphat szerepet a szakértő szerint. Ez a forrás elsősorban a diverzifikálás miatt olyan fontos Magyarországnak is.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..