Kezdőlap Keresés

Trump - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

Sajtószabadság: Keményen kritizálta a magyar kormányt az amerikai nagykövetség

0

Szabad és demokratikus társadalom nem létezhet szabad sajtó nélkül, és demokratikus kormányoknak nem szabad megpróbálniuk elhallgattatni a bírálóikat – ezt mondta David Kostelancik ideiglenes amerikai ügyvivő. Szerinte a sajtószabadság területén folytatódnak a negatív tendenciák Magyarországon, és „riasztó fejlemény” is van. Ezekről részletesen is beszélt, felsorolva például a kormány szövetségeseinek médiavásárlásait, az állami hirdetések célzott elosztását, és újságírók megfenyegetését.

David Kostelancik Fotó: FüHü

David Kostelancik újságíróknak és diplomatáknak tartott előadást. Arról beszélt, hogy természetesen figyelemmel követik a magyar sajtó helyzetét. Azt mondta: tisztában vannak vele, hogy

ha az újságírók nem teszik fel a kemény kérdéseket, akkor nem végzik el a munkájukat,

és a szabad és független sajtó alapvető eleme annak az elszámoltatásnak, amellyel a kormányok az állampolgároknak tartoztank.

David Kostelancik emlékeztetett arra, hogy a szabad sajtót nem csak az amerikai alkotmány Első Kiegészítése védi, hanem a magyar Alaptörvény is. Emellett a sajtószabadság védelmének fontosságát kimondta az ENSZ Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozata, a NATO szerződése, az Európai Unió Alapjogi Chartája, az EBESZ Európai Biztonsági Chartája.

Azt mondta:

„Szabad és demokratikus társadalom nem létezhet szabad sajtó nélkül”,

és „legerősebb, legszilárdabb és legmegbízhatóbb szövetségeseink azok, akik osztoznak velünk ebbéli elkötelezettségünkben”.

Fotó: FüHü

Beszélt arról is, hogy természetesen a szabad sajtó nem azt jelenti, hogy nem szabad kritizálni, ha rosszul értelmezi a tényeket, vagy csak olyanokról tudósít, amelyek egy bizonyos szerkesztőségi álláspontot támasztanak alá. Ahogy fogalmazott: Donald Trump is gyakran bírálja a médiát, de ez a személyes véleménye, és „ahogy az újságírók rámutatnak, nem minden kormánykritika álhír”.

David Kostelancik szerint a legfontosabb, hogy

„demokratikus kormányoknak nem szabad megpróbálniuk elhallgattatni a bírálóikat”.

Ez szerinte több formában is megjelenhet:

  • jogszabályokkal való korlátozással,
  • a média kizárólagos ellenőrzésével,
  • a hirdetőkre való nyomásgyakorlással,
  • ha a kormány megpróbálja manipulálni a hirdetési piacot,
  • vagy ha fenyegetik, megfélemlítik az újságírókat.

Ezután arról beszélt, hogy az Egyesült Államok többször szóvá tette már a sajtószabadság terén Magyarországon mutatkozó negatív tendenciákat, amelyek azóta is folytatódnak.

Szerinte ilyen tendencia, hogy

  • a kormány szövetségesei fokozatosan átvették az ellenőrzést a médiapiac felett, beleértve a megyei lapokat,
  • ezeknél a médiumoknál nem lehet kormánykritikus cikkeket megjelentetni,
  • a kormány jelentős állami hirdetést csatornáz a baráti médiatulajdonosoknak, miközben a függetlenek szinte semennyit nem kapnak.

Olyan információik is vannak, hogy magánvállalkozásokkal közölték, „ne hirdessenek a független médiumokban, ellenkező esetben retorziókra számíthatnak”.

Fotó: FüHü

Beszélt arról is, hogy „egy kormányhoz szorosan kötődő médium” (a 888-ra gondolt) listát jelentetett meg újságírókról, akik szerintük fenyegetést jelentenek Magyarországra. David Kostelancik szerint

ez riasztó fejlemény.

Azt mondta: „Velünk kritikus sajtót is meg kell védenünk, hiszen a sajtó a demokrácia egyik alappillére.

Az Egyesült Államok egyértelműen elítél minden, újságírók megfélemlítésére vagy elhallgattatására tett kísérletet.”

Szerinte, bár még léteznek, de egyre kevesebb van a független médiumokból, amelyeknek kihívásokkal kell szembenézni a hirdetési piacon, „nyomásgyakorlással és megfélemlítéssel találkoznak”.

Kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy Magyarország az USA partnere és szövetségese, és nem a nagykövetség dolga, hogy nyomást gyakoroljon a kormányra, ha olyat látnak, amivel nem értenek egyet, de beszélni szoktak a vitás kérdésekről a „kollégákkal a magyar kormányban”. Azt is mondta: már csak az EBESZ-tagság miatt is Magyarország kötelessége, hogy vigyázzon a sajtószabadságra.

Kim Dzsong Un négyszemközt tárgyalna az amerikai elnökkel

0

„Az USA közvetlenül tárgyalhat Észak Koreával”. Erről beszélt Tokióban John Sullivan amerikai külügyminiszter-helyettes miután találkozott a japán diplomácia vezetőivel.

Ezt megelőzően Észak-Korea ENSZ képviselőjének a helyettese bejelentette: a koreai félszigeten

olyan feszült a helyzet, hogy bármelyik pillanatban kitörhet egy atomháború.

Dél Koreában már megkezdték a lakosság felkészítését egy nukleáris háború túlélésére. Szöul mindössze negyven kilométerre van a két Koreát elválasztó fegyverszüneti vonaltól.

Észak-Korea diktátora állítólag azt szeretné elérni a nukleáris fegyverkezéssel, hogy Washingtonban komolyan vegyék és Donald Trump tárgyaljon vele a Fehér Házban. A washingtoni hivatalos álláspont az, hogy a tárgyalások addig nem lehetségesek amíg Észak-Korea le nem állítja nukleáris és rakéta kísérleteit. Donald Trump már többször katonai megelőző csapással fenyegette meg Észak-Koreát. Az amerikai külügyminiszter, Rex Tillerson ugyanakkor azt hangsúlyozza: az USA továbbra is diplomáciai megoldást keres. Ezt tanácsolja Amerikának Oroszország és Kína is. Ha Amerika valóban kész a közvetlen tárgyalásokra, akkor az változtathat a válság kezelésén.

Washingtonban viszont el kellene dönteni: milyen javaslatokkal üljenek a tárgyalóasztalhoz Észak-Koreával, melynek ambíciózus ifjú diktátora,

Kim Dzsongun négyszemközt szeretne tárgyalni az amerikai elnökkel a Fehér Házban.

Donald Trumpnak egyelőre esze ágában sincs az ifjú diktátor fogadása, de az amerikai külügyminiszter-helyettes tokiói bejelentése azt mutatja: az Egyesült Államok minden megoldást figyelembe vesz, mert mindenképp szeretne elkerülni egy nukleáris konfliktust, melynek következményei beláthatatlanok lennének az egész világra nézve …

Ez volt ma – 2017. október 16.

0

Ha esetleg lemaradt volna a mai hírekről, ne aggódjon, összefoglaljuk a legfontosabbakat.

Fodor Gábor: A Fidesz alattvalóvá tesz mindenkit

Interjút adott a FüHü-nek Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke. Szerinte az év végéig, a jövő év elejéig még van idő arra, hogy megszülessen az ellenzéki együttműködés a választásokra. Biztos benne, hogy Botka László után is meg fogja találni a megfelelő vezetőt a legnagyobb ellenzéki párt, mert kell vezető és kell program ahhoz, hogy eredményesek lehessenek.

Arról is beszélt, hogy

MTI Fotó: Kovács Tamás

„az ország most is rossz irányba megy. Őcsény ezt különösen jól megmutatta.”

Szerinte „Magyarországon az emberek boldogtalanok, perspektíva nélkül élnek”. Fodor Gábor szerint „az illiberális állam alattvalót nevel az emberekből, olyan alattvalót, aki fölfele néz és mindig onnan várja a megoldást”.

Miért a magyarok Európa lázadói?

Szlovákiában már egy ideje sokat foglalkoznak azzal, hogy Magyarország az Európai Uniótól több kritikát kap, mint dicséretet. A szlovák elemzőket és kommentátorokat gyakran foglalkoztatja az a kérdés, hogy vajon miért is lázadozik a magyar kormány az EU ellen. Két elemző most öt kérdésre próbált választ találni.

Bemutatta programját a Momentum

Forrás: Facebook / Momentum Mozgalom

Kétkulcsos szja, de mérsékelt második kulccsal, ha van rá pénz, csökkenő áfa, munkát terhelő járulék eltörlése, 35 ezres nyugdíj-minimum, fix szociális juttatás fejenkénti 35 ezer forint rászoruló családokban, lakásfenntartási támogatás a rezsi 50 százalékáig, a családi pótlék 25 százalékos emelése, a maximum adható GYED megduplázása, négy év alatt 60 százalék béremelés az egészségügyben, járásonként „kiskórházas” csoportpraxisok alakítása, társadalombiztosítási alapcsomag. Ezek szerepelnek a Momentum Mozgalom programjában, és ezek csak a jóléti elemek, baloldaliak és centristák vegyesen.

Az viszont nem derült ki a programból, honnan lenne minderre pénz.

Emellett meghagynák a határkerítést, felmondanák Paks II-t, a Fideszhez kötődő oligarchákat kizárnák a közbeszerzésekből.

Folytatódik a plakátháború

Újabb plakátok jelentek meg a Mahir-oszlopokon: három fénykép, Rákosi Mátyásé, Kádár Jánosé és Orbán Viktoré. Alattuk egy-egy dátum: 1947, 1977 és 2017. Az egyelőre nem derült ki, ki felel az akcióért.

Elkezdődött az aláírásgyűjtés

Megkezdődött az aláírások gyűjtése a római-parti mobilgát megépítésével kapcsolatos, az Együtt és a Párbeszéd által közösen kezdeményezett népszavazás kiírásáért. Harminc nap alatt 138 ezer aláírást kell összegyűjteni. A kezdeményezők mellett a gyűjtésben részt vesz az MSZP, a DK, az LMP, a Magyar Liberális Párt, a Momentum, a Modern Magyarország Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt.

Újabb háború fenyeget a Közel-Keleten

Kurdok elleni harcra készülő iraki katonák
Fotó: MTI/EPA/Murtadzsa Latif

Iraki csapatok hatoltak be a kurdok uralta Kirkuk városának központjába, a biztonsági szolgálatok szerint elfoglalták a tartományi székhely kormányzósági épületét. Korábban

a repülőteret is elfoglalták,

állításuk szerint egyetlen lövés nélkül.

Ez a bagdadi kormány válasza a kurdisztáni függetlenségi népszavazásra. Az iraki katonákat a kegyetlenségükről hírhedt síita milíciák is támogatják, valamint Törökország is jelezte, hogy számíthatnak a segítségükre.

Orbán kérte a Lex CEU módosítását

Orbán Viktor keddi brüsszeli utazása előtt megszavazza a Parlament a Lex CEU módosítását, amit a miniszterelnök maga kért kormányzati érdekre hivatkozva. A törvény egy évvel kitolja a határidőt, az egyetem ugyanakkor azt írta: ez visszalépés, mert még mindig nem írták alá a kormány és New York Állam közötti megállapodást.

Időközi választások is voltak

A jobbikos Ferenczi Gábor, a volt városvezető nyerte a vasárnapi időközi polgármester-választást a Veszprém megyei Devecserben. Rajta kívül négy független és egy munkáspárti induló volt.

Tatán időközi képviselő-választást tartottak, ott a fideszes jelölt nyert.

Egyre fenyegetőbb a szegénység

Magyarországon 2016-ban

a teljes lakosság 26,3 százalékát fenyegette az elszegényedés vagy a társadalmi kirekesztettség,

a 18 éven aluliaknak pedig már a harmadát. Az Európai Unió egészében 23,4, illetve 26,5 százalék volt a két adat.

Ez lesz a bulinegyedről szóló népszavazási kérdés

Fotó: FüHü

Kiderült, miről szavazhatnak majd az erzsébetvárosi lakók:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete Budapest VII. kerület Károly körút-Király utca-Erzsébet körút-Rákóczi út által határolt területén úgy szabályozza az üzletek nyitvatartási rendjét, hogy a vendéglátást folytató üzletek 24.00 és 06.00 óra között nem tarthatnak nyitva?”

Azt viszont még nem tudni, mikor lesz a népszavazás.

Tiltakozik az onkológiai társaság

Orvosszakmai érvekkel nem védhető az onkológiai terápiák tervezett egységesítése

így reagált Pajkos Gábor, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság elnöke a tervezetre, amely értelmében ezentúl több betegségtípusban is csak a legolcsóbban beszerezhető innovatív gyógyszerrel lehetne megkezdeni a rákos betegek kezelését. A Gyógyulj Velünk Egyesület már korábban tiltakozott.

Hillary Clinton: Trump szexuális ragadozó

Hillary Clinton a BBC-nek adott interjút. Ebben arról beszélt, hogy elismeréssel tartozik azoknak an nőknek, akik vették a bátorságot, hogy a nyilvánosság elé lépjenek Harvey Weinstein, a nagy hatalmú producer szexuális zaklatási ügyei miatt.

Clinton szerint most Trump személyében a Fehér Házban is egy szexuális ragadozó ül.

Dráma az NFL-ben

Súlyosan megsérült a liga egyik legjobb játékosa,

Aaron Rodgers, a Green Bay Packers irányítója: eltört a kulcscsontja, lehet, hogy már nem is játszhat a szezonban. Több hihetetlen elkapás volt az NFL hatodik játékhetének meccsein, és persze megint születtek meglepetések, a legnagyobbat a New York Giants okozta. A Kansas City Chiefs vereségével nincs már 100 százalékos csapat a ligában.

A Chicagói Filmfesztiválon lesz a Budapest Noir premierje

A Gárdos Éva rendezésében készült Budapest Noir Kondor Vilmos regénye alapján készült, az 1936-ban, Budapesten játszódó bűnügyi történet filmfeldolgozása. Kedden vetítik először a Kolovratnik Krisztián és Tenki Réka főszereplésével készült krimit az 53. Chicagói Nemzetközi Filmfesztiválon.

Hillary Clinton: Szexuális ragadozó ül a Fehér Házban

0

Az amerikai elnökválasztás vesztese a BBC-nek nyilatkozott Harvey Weinstein ügyéről. Elismeréssel beszélt azokról a nőkről, akik vették a bátorságot, hogy a nyilvánosság elé lépjenek.

Egyre több színésznő mondja el, hogy Hollywood egyik legnagyobb hatalmú producere, Harvey Weinstein szexuálisan zaklatta őket, sőt, volt, akit megerőszakolt. Weinsteint azóta kizárta az Amerikai Filmakadémia, öccse betegnek és elvetemültnek nevezte, és rendőrségi vizsgálat is indult ellene.

Weinstein korábban Hillary Clinton egyik legfőbb támogatója volt Kaliforniában, ezért is tartotta szükségesnek, hogy elhatárolódjon tőle. Utána viszont Trumpról beszélt:

 

“Ne ragadjunk le Harvey Weinstein ügyénél. Vannak szexuális ragadozók másutt is, például az Ovális Irodában a Fehér Házban.”

Trumpról ugyanis előkerültek olyan hangfelvételeken, amelyeken nyíltan arról beszélt, hogyan molesztált nőket, máskor pedig vulgáris szavakkal ecsetelte, mit tenne színésznőkkel, például Angelina Jolie-val.

Sőt, feleségéről úgy beszélt, mintha üzleti alku tárgya lett volna:

“Jó üzletet kötöttem!”

– mondta róla egy éjszakai rádióműsorban.

Trump támogatói azzal vágtak vissza, hogy ismertek már olyan szexuális ragadozót, aki a Fehér Házban lakott: Hillary férjét, Bill Clintont, és a Monica Lewinsky-ügyet hozták fel.

Szabad-e szóba állni a Jobbikkal?

0

A kérdésre válaszom egyértelmű: igen. Elvégre demokráciában élünk, ezért mindenkinek a véleményét meg kell hallgatni. Sőt, ha a vitavezető felkészült, akkor még talán az is kiderül, mi Vona, ill. pártja (valódi!) álláspontja a jövőt illetően. 

A Független Hírügynökség nevű internetes hírportál felhívással fordult olvasóihoz: „ Szabad-e szóba állni a Jobbikkal? ” címmel, melynek apropója, hogy beszélgetésre hívták az egykori (1944) gettó területén lévő kávézóba (Spinoza) Vona Gábort, a Jobbik elnökét. Az alkalmat, ill. az aktualitást a közelgő (jövő – 2018 – tavaszi) parlamenti választás adja, adta.

A „szabad-e szóba állni” kérdésre válaszom egyértelmű: igen. Elvégre demokráciában élünk, ezért mindenkinek a véleményét meg kell hallgatni. Sőt, ha a vitavezető felkészült, akkor még talán az is kiderül, mi Vona, ill. pártja (valódi!) álláspontja a jövőt illetően.  Erről különben egyetlen magyar (parlamenti) párt, ill. vezetője sem nyilatkozott eddig. Csak annyit tudunk, hogy demokráciában élünk. Arra azonban már nem térnek ki a demokratikus pártok és vezetői, szószólói, hogy mit értenek demokrácia alatt?

A (magyar) demokrácia hívei sokszor mutogatnak Hitlerre, ill. a náci párt hatalomra jutására. Csak arról feledkeznek meg, hogy mindaz demokratikus úton következett be.  Tengerentúli szellemi vetélkedőkben gyakori beugrató kérdés: ki volt a weimari köztársaság utolsó kancellárja? A helyes válasz: Adolf Hitler. Valóban, a náci vezér 1933. január 30-án kapott felhatalmazását (megbízást) kormányalakításra, melyben csak 3, azaz három náci párttag volt. Aztán (két nap múlva) 1933. február elsején Hitler bejelentette, hogy nem sikerült a Centrumpárttal (Zentrumpartei) kötött koalíció, és ezért új parlamenti választásokat kell kiírni. Az 1933.március 5.-i parlamenti választást már fölényesen megnyerték a nácik, miután a baloldal (szociáldemokraták, kommunisták) vezetőit bebörtönözték, ill. egy február 4.-i államelnöki rendelet értelmében, a német nép védelmében a gyülekezéseket és publikációkat be lehetett tiltani.

A „nincs új a Nap alatt” szólás talán néhányakban némi párhuzamot ébreszt a jelenlegi hazai politikával. Mely egyúttal magyarázatot is ad a hatalmon lévők népszerűségére. Elvégre a nacionalizmus örök. Az egyetlen „elv” („izmus”), amire a nép, népek ugranak, és kapva kapnak, és amit nagyon könnyen gyűlöletkeltésre lehet fel-, ill. kihasználni.

Viszont napjainkban, a kommunikáció, a tájékoztatás iszonyatos felgyorsulásával ezek az információk hamar eljutnak az emberekhez, az átlagemberhez, attól függetlenül, hogy reá hatással van-e, vagy sem. Ha bármilyen ideológiát, véleményt tiltunk, azzal csak felkeltjük irányába az érdeklődést. Ez vonatkozik Vona Gáborra és formációjára is.

Ez persze nem jelenti azt, hogy koalícióra kell vele lépni.  Lásd Németország.  2015. augusztusában várható volt, hogy egy migrációellenes (szélsőjobbos) mozgalom életre fog kelni. Arra azonban senki sem számított, hogy pillanatok alatt párttá szerveződik, és a parlamenti választásokon (2017) a szavazatok 13 százalékát szerzi meg. Németországban tömegpártnak (Volkspartei) számít minden olyan formáció, mely a parlamenti választásokon a szavazatoknak legalább(!) a 30 %-át megszerzi. Ez eddig két pártnak sikerült (CDU/CSU, SPD), általában 40 % körüli eredménnyel, amihez egy kisebb párt (8-10 %) adta koalíció kellett a kormányzáshoz. A legutóbbi választáson a CDU/CSU (továbbra is!) megtartotta a 30 % feletti küszöbszintet. A baloldal (SPD) leszerepelt (21 %), amire az volt az „elegáns” magyarázat, hogy felmondta a Merkel vezette jobboldallal a koalíciót. Merkel asszonynak most politikai „szövetségeseket” kell találnia a jövőbeli kormányzáshoz. Persze, új választásokat is ki lehetne írni, de ezt a német gondolkodás („spórolás”) nem enged(het)i meg. Ott, ugyanis olyan drágának tartják egy újbóli választás kiírását, amit a német gazdaság nem tud elviselni, hiszen az hetekre „megbénítaná” a gazdasági életet. Különben is ennek elkerülésére van a „koalíció” kitalálva.  A szélsőjobbos AfD-vel való kormányzási „összefogás” (koalíció) elképzelhetetlen a Merkel vezette Németországban. Különben is ott van néhány 10 % körüli, kormányzásra alkalmas parlamenti párt, pl. a Zöldek és a Szabaddemokraták (FDP). A szabaddemokraták amolyan „jolly joker”-ek, hiszen már kormányoztak a baloldallal (SPD) éppúgy, mint a jobboldallal (CDU/CSU).  Merkel és hívei két formációval nem hajlandók koalícióra lépni: az NDK utódpártjának tartott Baloldal (Linke) és az migránsellenes AfD-vel.

Ennek ellenére, a német tv-ben, vitaműsorokban rendszeresen szerepel(t) az AfD, melynek nyilatkozói jól mutatják és képviselik azt a réteget, akik a múltban sohasem jutottak szóhoz, mert nem érdekelte őket a (napi) politika, a választásokon sem szoktak részt venni. Most azonban „migráns” kérdésben hallatják szavukat.

Ergo, ezeknek az embereknek a véleményét, elképzeléseit meg kell hallgatni! Mihez tartás végett. Merkel is belátta, hogy a testvérpárttal (CSU) meg kell egyeznie.  A bajor miniszterelnök (Seehofer) maximum évi 200.000 főben kívánta meghatározni a bevándorlók létszámát. Tehát, nem a menekültek, ill. a menekült státusz kérők számát! Mintha erről a „nüánsznyi” különbségről a magyar média nem akarna tudomást venni.

Ezzel szemben Magyarországon más a helyzet. Az 1989 utáni egész hazai politika másként alakult, mint az (újra)egyesült Németországban. A pártállam megszűnése után nagy reményekkel indultak a demokratikus alakulatok: a baloldalon a piacgazdaságot hirdető (szovjetrendszer ellenes) SZDSZ, a jobboldalon pedig a nép-nemzeti (Horthy-időkre emlékeztető Antall József vezette) MDF.  A kormányalakító első párt (MDF) soraiban még a ciklus vége előtt (1993) a bomlás jelei mutatkoztak. Kilépett a „radikális”-nak titulált Csurka István, akire jobban illett az antiszemita jelző, mint a „radikális”. Pártja, a MIÉP, lassan Mórickára emlékeztetett, hiszen a pártnak szinte mindenről a „zsidó” jutott az eszébe. Először 1998-ban kerültek be a parlamentbe. Tehát, az antiszemiták nyolc évvel a rendszerváltás után már a demokratikus magyar politikai rendszer elfogadott részesei lettek. Németországban 1945 óta egyetlenegyszer sem került a parlamentbe sem (neo)náci, sem antiszemita párt. A mostani választáson bekerült AfD-t a német média „migránsellenes” (anti-migráns) jelzővel illeti, nem pedig (neo)nácinak.

A magyar politikai életben nincs ilyen „finom” megkülönböztetés, mint a németben. Sőt, napjainkra már hasonló (migránsellenes) elveket vall az ország vezető pártja, a Fidesz, is. Egyes (külföldi) vélemények szerint mintha a Fidesz jobbról előzné a Jobbikot. Ezért is érdemes meghívni Vonát ilyen beszélgetésekre: hadd tudjuk meg, hogyan képzeli el a „radikális jobboldal” a demokratikus magyar jövőt? Milyen államformát képzel el Vona? Ha választást nyernének, mi lenne az első (és legfontosabb) intézkedésük? Hogyan képzelik az ország berendezkedését? Hadsereg, rendőrség, igazságszolgáltatás (ügyészség, bíróság) működését, irányítását? Hogyan képzelik el a korrupció elleni küzdelmet?  (Zárójelben: hatalomra jutásuk előtt a Fidesz is nyilatkozott már olyat, hogy „levágják” az elkövetők kezét. Aztán…)

Szerintem, sok mindent megtudhatnánk erről a formációról, ha felkészült kérdezőink lennének. Ne feledjük! A választók kb. 20 százaléka szimpatizál ezzel a párttal. Nem lehet lebecsülni létezését. A merkeli Németország is tudomásul vette, hogy vannak „elégedetlenkedők”, akiknek táborát nem szabad lebecsülni, ill. figyelmen kívül hagyni. Persze, ez nem jelenti azt, hogy valaha is koalíciós partnernek fogják tekinteni. Ellenkezőleg, az a cél, hogy az AfD szavazóit átcsábítsák a CDU/CSU táborába.

Stephen Elekes

Az USA faképnél hagyja az UNESCO-t?

0

Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy kilép az Egyesült Nemzetek Szervezetének kulturális és oktatási ügynökségéből, az UNESCO-ból. A döntés hátterében anyagi okok állhatnak, valamint közrejátszhat az Izrael és a nemzetközi szervezet közötti ellentét. 

Három különböző amerikai diplomáciai forrás arról számolt be a Reuters hírügynökségnek, hogy napokon belül kiléphet az Egyesült Államok UNESCO-ból.

„Még nem formális, de igaz”

– nyilatkozta a neve elhallgatását kérő diplomata. Az UNESCO egyelőre nem reagált a híresztelésekre.

Csütörtök reggel a Foreign Policy magazin cikke szerint az amerikai döntés bejelentésére azután kerül sor,hogy pénteken egy új igazgatót neveznek ki az 58 főt számláló UNESCO Végrehajtó Tanácsa élére. Öt jelölt között dől el a verseny, akik közül a katari Hamád al-Kavari diplomata és egykori kultuszminiszter legesélyesebb a győzelemre. Neki a hétfőn tartott első fordulóban sikerült 20 szavazatot begyűjtenie. Utána következik Audrey Azoulay egykori francia kulturális miniszter, akire 13-an adták le a voksukat.

Az amerikai külpolitikai lap úgy vélte, hogy a döntés hátterében anyagi okok állnak. Donald Trump amerikai elnök eddig is kemény szavakkal illette az ENSZ-et, annak intézményeit és politikáját. Például azt mondta: az Egyesült Államok csak egyike a 193 tagországnak, de

egyedül állja az ENSZ költségvetésének 22 százalékát és a békefenntartók költségeinek 30 százalékát, ami szerinte méltánytalan.

Washington évenként 80 millió dollárt fizet be az UNESCO-nak és ő az ötödik legnagyobb pénzügyi támogatója a szervezetnek.

A cikkben a másik lehetséges indokként az Izrael és az UNESCO közötti ellentéteket jelölték meg, mivel az Egyesült Államok szintén tiltakozni szokott a közel-keleti országot hátrányosan érintő döntések ellen. A kulturális szervezetben az elmúlt hetekben két Izrael-ellenes határozatról készültek szavazni: az egyik Jeruzsálem szent helyeire vonatkozott, a másik pedig a hatnapos háború során elfoglalt területek jogi státuszát határozta volna meg. Azonban ezt a szavazást nemzetközi nyomásra a Végrehajtó Tanács elhalasztotta. Ezzel párhuzamosan az izraeli diplomáciának a katari al-Kavari személyével kapcsolatban komoly kifogásai vannak.

„Rossz hírek ezek a szervezet és Izrael számára”

– jelentette ki a hétfői UNESCO szavazás első fordulójának hírére Carmel Shama-Hacohen, Izrael UNESCO nagykövete.

A Párizsban működő szervezet 1946 óta kezdte meg a működését. Azóta nem most először fordulna elő, hogy az Egyesült Államok felfüggesztené a pénzügyi támogatást az UNESCO-nak: 1984 és 2003 között bojkottot hirdetett meg az akkori, szerinte elfogadhatatlan működési mechanizmus és a „harmadik világ ideológiájának” térnyerése miatt. Legutoljára 2011-ben függesztette fel a befizetést, így tiltakozva a Palesztin Hatóság felvétele ellen.

Orosz szakértő: még öt év kell Észak-Koreának

0

Az iráni nukleáris egyezményből való amerikai kilépés az orosz generális szerint alapvetően megváltoztathatja Észak Korea álláspontját is, amely ugyan állandóan háborúval fenyegeti a világot, de valójában közvetlenül tárgyalni szeretne az Egyesült Államokkal.

Az orosz rakéta erők nyugalmazott parancsnoka, Viktor Jeszin vezérezredes Párizsban egy nemzetközi konferencián kifejtette: az észak-koreai rakéták 2018 és 2020 között jutnak el abba a stádiumba, hogy képesek lesznek elérni az USA csendes-óceáni részeit. Négy vagy öt év kell még ahhoz, hogy az Egyesült Államok szárazföldi részeire is képesek legyenek csapást mérni – mondta az orosz tábornok. Ehhez képest Kim Dzsongun már idén azt állította, hogy az USA bármelyik részére képesek lennének csapást mérni.

Az orosz tábornok szerint Észak Koreának 20-30 nukleáris bombája lehet.

Hogy lehetne csökkenteni a feszültséget, mely véletlenül is háborúhoz vezethet a koreai félszigeten?

Viktor Jeszin tábornok szerint Washingtonnak el kellene fogadnia az orosz-kínai közös javaslatot a helyzet rendezésére. Ennek az a lényege, hogy

Észak Korea leállítja nukleáris és rakéta kísérleteit, ha cserébe az Egyesült Államok és Dél Korea nem rendez nagyszabású hadgyakorlatokat.

Ezt jelenleg egyik fél sem fogadja el.

A másik fontos tényező az, hogy Amerika ne mondja fel a nukleáris egyezményt Iránnal. Ha ugyanis ez megtörténik, akkor jelentősen csökken az USA szavahihetősége. Erre különben már az amerikai hadsereg vezérkari főnöke is felhívta a figyelmet. Donald Trump október 15-ig nyilatkozhat arról, hogy szerinte megfelel-e az Iránnal megkötött nemzetközi egyezmény az Egyesült Államok érdekeinek? Ha nemmel válaszol, akkor a washingtoni kongresszuson a sor, hogy döntsön: kilép-e a nemzetközi szerződésből, melyet hat nagyhatalom kötött Iránnal vagy sem. A kilépés az orosz generális szerint alapvetően megváltoztathatja Észak Korea álláspontját is, amely ugyan állandóan háborúval fenyegeti a világot, de valójában közvetlenül tárgyalni szeretne az Egyesült Államokkal.

Készen kell állni!

0

Egyelőre nincs szó katonai akcióról Észak Koreával szemben, de „készen kell állnunk a katonai tervekkel, ha az elnök úgy határoz, hogy ez szükségessé válik!” – hangoztatta az amerikai hadügyminiszter. Jim Mattis tábornok szerint készen kell állni Észak-Korea provokációival szemben.

 

Donald Trump elnök a múlt héten találkozott katonai vezetőkkel, és utána azt írta a Twitteren, hogy vihar előtti csend van. Ezt sokan úgy értelmezik, hogy Trump mégis fontolóra veszi a katonai megelőző csapást Észak Koreával szemben, noha saját katonái is lebeszélik erről. Kína és Oroszország tárgyalásokat javasol Washingtonnak, de az amerikaiak nem hajlandók közvetlenül párbeszédet folytatni az Észak-koreai diktátorral.

Közben Észak-Korea tovább folytatja nukleáris és rakétaprogramját, amely már nemcsak a térséget, de az USA egyes részeit is fenyegetheti. Kim Dzsongun álma állítólag az, hogy az amerikai elnök fogadja őt a Fehér Házban. Donald Trump erre vajmi kevés hajlandóságot mutat. Őt viszont a washingtoni Szenátus külügyi bizottságának az elnöke vádolta meg azzal, hogy valóságshownak tekinti a politikát, és ezzel a harmadik világháborúba taszíthatja az Egyesült Államokat.

Mint a Független Hírügynökség megírta, ismét katonai gépeket küldött a Koreai-Félsziget térségébe Donald Trump. Az éjszaka B-1B Lancer típusú amerikai stratégiai bombázók repültek át a félsziget felett, dél-koreai és japán harci gépek kíséretében. A bombázók Guamban szálltak fel, s levegő-föld rakétákkal gyakorlatoztak.

 

Zuhanórepülésben az amerikai elnök népszerűsége

0

„Minden elnök követ el hibákat. Ám, ha egyiket a másik után követi el, akkor ezek egymásra rakódnak – s vannak határok” – fogalmazott egy, a Reuters által megszólított vidéken élő ohiói amerikai. A hírügynökség a legújabb közvéleménykutatási adatok kapcsán szólaltatott meg embereket a vidéki Amerikában.

Trump milliószámra nyűgözte le az embereket az elnökválasztás idején a vidéki kistelepüléseken, ők azonban fokozatosan kiábrándulnak az elnökből.

A Reuters/Ipsos több mint 15 ezer felnőtt körében végzett felmérése szerint a republikánus elnök népszerűsége a lakosság 15 százalékát képviselő vidéki térségekben egyre csökken: a megkérdezett – nem városi – lakosság egyenlő arányban – 47-47 százalékban – ért egyet, illetve helyteleníti a lépéseit. Leginkább a fehér férfiak és az iskolázatlanok között veszített az elnök a népszerűségéből.

Viszonylag nagy a támogatottsága a gazdasági és nemzetbiztonsági kérdések kezelésében, ugyanakkor a választói egyre elégedetlenebbek a bevándorláspolitikájával, ami elnöki kampányának a központi kérdése volt. Hivatali idejének első hónapjában még 56 százalék támogatta a bevándorláspolitikáját, ma már csak 47.

Az indokok eltérők. Páran azt mondták, hogy belefáradtak abba, hogy várnak a határra ígért fal felhúzására, mások a beutazási korlátozásokat bírálták.

Ez volt ma – 2017. október 10.

Katalónia még vár a függetlenséggel; Hadházy Ákos feljelenti a miniszterelnököt a tegnap parlamenti válasza miatt, amelyben Orbán Viktor vizsgálatot követelt az LMP-s politikus ellen; a Fidesz riposztja: „Hadházy Ákosnak kell arra a kérdésre válaszolnia, hogy miért képvisel nyíltan egy külföldi céget szemben a magyar cégekkel a parlamentben”; közben a Kúria döntött: lehet népszavazás a római-parti mobilgátról.

A katalán elnök felfüggesztette a függetlenség kikiáltását a dialógus reményében

Carles Puigdemont felvázolta az október elsejei népszavazás után előállt helyzetet és a Katalóniát ért sérelmeket, de mégis a halasztás mellett döntött. Nagy kérdés, hogy erre mit válaszol a központi kormányzat Madridban.

Hadházy feljelenti Orbánt

Hétfőn az Országgyűlésben Orbán Viktor, Hadházy Ákos kérdésére válaszolva azzal vádolta a képviselőt, hogy korrupt módon egy konkrét cég érdekében lobbizik a parlamentben és ez maga a korrupció.

A miniszterelnök ennél tovább is ment: vizsgálatot követelt az LMP-s politikus ellen.

A FÜGGETLEN HÍRÜGYNÖKSÉG KEDDEN MEGKERESTE A KÉPVISELŐT: MIKÉNT PRÓBÁL REAGÁLNI A KORMÁNYFŐ KIJELENTÉSÉRE.

Hadházy Ákos
MTI Fotó: Kovács Tamás

Hadházy elmondta: senki mellett nem lobbizott, és elfogadhatatlannak tartja Orbán kirohanását. „Nem tehetek egyebet, kénytelen vagyok feljelenteni a miniszterelnököt, ő sem vádolhat senkit alaptalanul, márpedig engem korrupcióval vádolt”. Hozzátette, hogy ő még ilyet a magyar parlamentben nem tapasztalt.

 

Ezt válaszolta a Fidesz Hadházy Ákosnak

Közleményben reagált a kormánypárt arra, hogy Hadházy Ákos feljelenti Orbán Viktort.

A Fidesz közleményében azt írta:

„HADHÁZY ÁKOSNAK KELL TISZTÁZNIA MAGÁT”.

A párt szerint „Hadházy Ákosnak kell arra a kérdésre válaszolnia, hogy miért képvisel nyíltan egy külföldi céget szemben a magyar cégekkel a parlamentben”. Azt is kérdezik tőle, hogy „parlamenti felszólalása előtt találkozott-e külföldi üzletemberekkel vagy külföldi követségek munkatársaival”, illetve, hogy „munkatársai találkoztak-e külföldi cég vagy követség képviselőivel a felszólalása előtt”.

Lehet népszavazás a római-parti mobilgátról

Nincs jogi akadálya budapesti népszavazásnak a római-parti mobilgátról. A Kúria megváltoztatta a Fővárosi Választási Bizottság döntését és hitelesítette a védmű megépítésével kapcsolatos népszavazási kérdést – olvasható a Kúria internetes oldalán közzétett végzésben.

Az egyik kezdeményező, Pataki Márton a mobilgát egy elemével. MTI Fotó: Kovács Attila

A helyi népszavazást Béres András, a Párbeszéd elnökségi tagja, III. kerületi önkormányzati képviselő és Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke nyújtotta be magánszemélyként. Céljuk az, hogy a főváros helyezze hatályon kívül a mobilgát létesítéséről hozott áprilisi határozatát, mert szerintük a gátat eggyel beljebb, a Királyok útja, Nánási út nyomvonalán kellene megépíteni.

A benyújtott kérdés az, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés helyezze hatályon kívül a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi létesítményének nyomvonalával kapcsolatban hozott 229/2017. (IV.5.) számú határozatát?”

Erdogan Belgrádban: Törökország bojkottálni fogja az USA ankarai nagykövetét

Szerinte felvetődik a kérdés, hogyan tudtak az Egyesült Államokban száműzetésben élő Fethullah Gülen mozgalmának ügynökei beszivárogni a diplomáciai képviseletekbe.

A török tisztviselők és hivatalos szervek a jövőben bojkottálni fogják az Egyesült Államok ankarai nagykövetét – jelentette be kedden Belgrádban Recep Tayyip Erdogan török elnök.

A török államfő így reagált arra, hogy az Egyesült Államok ankarai nagykövetsége bejelentette: felfüggesztik a vízumok kiadását a török állampolgárok részére az összes törökországi diplomáciai kirendeltségen. A nagykövetség indoklása szerint Washingtonnak felül kell vizsgálnia, hogy Törökország mennyire elkötelezett az amerikai diplomaták biztonsága iránt. Válaszul Törökország is felfüggesztette a vízumok kiadását amerikai állampolgárok részére.

Erdogan kedden leszögezte:

WASHINGTONNAK VISSZA KELLENE HÍVNIA ANKARAI NAGYKÖVETÉT,

ugyanis a hivatalos szervek a továbbiakban nem fogják az amerikai kormány képviselőjének tekinteni a diplomatát.

Amerikai védelmi miniszter: „készen kell állnunk”

Jim Mattis tábornok katonák előtt tartott beszédében hangsúlyozta, hogy egyelőre nincs szó katonai akcióról Észak Koreával szemben, de “készen kell állnunk a katonai tervekkel, ha az elnök úgy határoz, hogy ez szükségessé válik!”

Trump elnök a múlt héten találkozott katonai vezetőkkel és utána azt írta a Twitteren: vihar előtti csend van! Ezt sokan úgy értelmezik, hogy Trump mégis fontolóra veszi a katonai megelőző csapást Észak Koreával szemben, noha saját katonái igyekeznek lebeszélni erről. Másrészt, Kína és Oroszország tárgyalásokat javasol Washingtonnak, de az amerikaiak nem hajlandók közvetlenül párbeszédet folytatni Észak Korea ifjú diktátorával.

Közben Észak Korea tovább folytatja nukleáris és rakéta programját, amely már nemcsak a térséget, de az USA egyes részeit is fenyegetheti.

KIM DZSONGUN ÁLMA ÁLLÍTÓLAG AZ, HOGY AZ AMERIKAI ELNÖK FOGADJA ŐT A FEHÉR HÁZBAN.

Donald Trump erre vajmi kevés hajlandóságot mutat. Őt viszont a washingtoni szenátus külügyi bizottságának az elnöke vádolta meg azzal, hogy valóság show-nak tekinti a politikát és ezzel a harmadik világháborúba taszíthatja az Egyesült Államokat.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK