Utoljára 2013 őszén történt meg az Egyesült Államokban, hogy leálltak a kormányhivatalok. Most ismét ez történt, miután a kongresszusnak nem sikerült határidőre elfogadnia a kormányzat működéséhez szükséges költségvetést. A kormányzati leállás nem okozna különösebb károkat, ha a pártok a hétvége során tető alá hoznának egy mindkét oldal számára elfogadható javaslatot. A kormányzati leállás idején a nem nélkülözhetetlen szövetségi közintézmények – könyvtárak, nemzeti parkok – nem működnek, az alkalmazottak fizetés nélküli szabadságon vannak. Bár ennek a vesztesége önmagában nem nagy, a tőzsdék általában érzékenyen reagálnak a bizonytalanságra. (Euronews)
Gorka Sebestyén szerint nincs is ellene elfogatóparancs
Az egyik legnagyobb Trump-párti amerikai portálon magyarázkodik magyar körözése miatt Gorka Sebestyén. Az amerikai elnök egykori biztonsági tanácsadója a Breitbartnak azt mondta: nincs is elfogatóparancs ellene Magyarországon, azt csak a helyi radikális sajtó terjeszti. Pedig az információ a rendőrség honlapján is szerepel. A külügy épp amiatt kényszerült magyarázkodni, mivel Szijjártó Péter úgy egyeztetett tavaly Gorkával, hogy akkor már körözték. A tárca azzal magyarázta, hogy nem dolga ellenőrizni a Police.hu-t. Gorka Sebestyén ellen lőfegyverrel való visszaélés miatt van érvényben elfogatóparancs.(Hír TV)
Elhunyt Paul Bocuse a gasztronómia pápája
91 éves korában elhunyt a francia konyhaművészet szimbolikus alapja, akinek a nevét a gasztronómia iránt kevéssé érdeklődik is ismerik, köszönhetően annak, hogy róla nevezték el a konyhaművészek legrangosabb versenyét, a Bocuse d’Or-t. Tavalyelőtt nálunk rendezték meg a verseny európai döntőjét, amelyet Széll Tamás nyert meg, aki a tavalyi világdöntőn különdíjat kapott és 4. helyezést ért el. (FüHü)
Trump nagyon komolynak nevezte a kormányhivatalok működésének leállásáról szóló tweetjében a fenyegetést, mondván: „emberek meghalnak, balesetek történnek.” Tweetje után végül a Szenátus nem szavazta meg az éjfélig előírt határidőig a kormányzat működésének finanszírozásához szükséges törvényt. A kormányhivatalok működése leállt. (FüHü)
“Shutting down the government is a very serious thing. People die, accidents happen. I don’t know how I would vote right now on a CR, OK?” Sen. Dianne Feinstein (D-Calif)https://t.co/7xP3CBnv5j
A török tűzérség szíriai területet támadott, ami Ankara szerint a kurdok által irányított területek elleni katonai akció kezdetét jelenti. Előzőleg Törökország folyamatosan fenyegette a Szíriában szerinte erősödő kurd katonai erőket. Egy amerikai külügyi tisztviselő szerint az ilyen akciók aláássák a térség stabilitását. (Reuters)
A nők ismét meneteket tartanak
A hét végén ismét az utcákra vonulnak a nők az Egyesült Államokban, egy évvel azután, hogy milliók tartottak tiltakozó felvonulásokat az országban és a világ számos más államában. Az egyik legnagyobb menetre Las Vegasban számítanak, de szerte az USA-ban lesznek rendezvények. Az egyes menetek konkrét hívószavai eltérőek, de van egy közös alapjuk: a nők egy része úgy érzi, veszélyben van és védelemre szorul a demokrácia Trump elnökége alatt. (BBC)
Többen vásárolnánk kuponnal előre fizetés nélkül
Minden második ember vásárolt már internetes bónt, tízből kilenc kuponozó nő – derült ki a HOOP applikáció fejlesztéséért felelős Appspect Kft. friss kutatásából. A legvonzóbb kategóriák az utazás, a szórakozás, a wellness, a gasztronómia és a szépség. A felmérés szerint legalább 50 százalékos kedvezmény a legjobb csali. Aki még nem vásárolt kupont, jellemzően az online előrefizetéssel kapcsolatos félelmei miatt nem tette. (FüHü)
A szenátus nem szavazta meg a kormány finanszírozását
Az amerikai szenátus nem szavazta meg a szombat hajnali határidőig a kormányzati hivatalok és ügynökségek munkájának finanszírozását biztosító törvényt. Éjfélkor – Trump elnökségének első évfordulóján – máris elkezdődött a kormányhivatalok és intézmények fokozatos bezárása. Mitch McConnell, a republikánus frakció vezetője a demokratákat okolta a kudarcért, Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok csoportjának vezetője azonban válaszában megjegyezte, hogy republikánusok is voksoltak a törvény ellen. (BBC–MTI)
Élénkítenék a magyar-ausztrál gazdasági kapcsolatokat
Tovább mélyülhetnek az elmúlt években erősödésnek indult magyar-ausztrál kapcsolatok – a mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, amikor tárgyalt Steven Ciobo ausztrál kereskedelemért, turizmusért és beruházásokért felelős miniszterrel. A kapcsolatok bővítésében az egészségügy, a biotechnológia, a járműipar és elektronika területén működő innovatív magyar cégek mellett fontos szerep juthat az Ausztráliában élő magyar diaszpórának is. (FüHü)
Az építőipar éve volt 2017
4 ezer új céggel, 6 éves cégalapítás rekorddal zárt az építőipar 2017-ben. A tömeges cégalapítás mellé egész évben felfelé ívelő termelési adatok társultak, tehát nem túlzás azt állítani, hogy igen erős éve volt az építőiparnak 2017-ben – tette közzé elemzését az Opten. A céginformációs cég ugyanakkor rámutat, hogy megalapítottnál több, közel 4400 cég szűnt meg az ágazatban, minden 12. cég megszűnik egy éven belül, s a cégek ilyen arányú cserélődése nem kedvez a hosszú távú stabilizálódásnak. A fizetési problémák a cégek jelentős részét érintik. (FüHü)
Hosszú Katinka a motivációra és a forma tartására koncentrál
Hosszú Katinka a molcsapat.hu-nak adott interjújában a többi között azt mondta, hogy a 29. Felé közeledve számára már nem a fejlődés a legfontosabb, hanem formája szinten tartása, és még egy dolog: a motiváció megtalálása jelent kihívást. „Nem elég, hogy mindenki téged akar megverni, de te is annak tudatában készülsz, hogy te vagy a legjobb abban, amit csinálsz, így extra motivációt kell találnod a mindennapokhoz. Erre törekszem” – mondta. (molcsapat.hu)
Ma a Fábiánok és a Sebestyének ünneplik a névnapjukat. Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése szerint ma délután már ki- kisüthet a nap, majd ismét beborul. Csapadék kevés lesz, bár kora délelőttig néhol ónos eső nem kizárt. Nappal 1 és 7, éjjel -3 és +2 fok alakul a hőmérséklet. Lássuk, miről írnak a mai lapok!
Népszava – Baki a Stop, Soros!-ban
A Stop Soros – a magyar helyesírás szabályai szerint Stop, Soros! – névre hallgató törvénytervezet a Dublini-rendelet 35. cikkelyére hivatkozik, amikor meghatározza, hogy kikre vonatkozna a jogszabály. Ez a cikkely azonban még nem lépett hatályba, az is lehet, hogy soha nem is fog, erről ugyanis még csak tárgyalnak – állította a Népszavának Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, aki szerint ennek megfelelően ez a törvény biztosan nem lesz majd alkalmazható.
A tervezetben értelmezhetetlen és ellentmondásos jogi kategóriák szerepelnek, s nem is szabad jogszabály-tervezetként értelmezni azt, mert ami benne szerepel, az összeegyeztethetetlen a jogállamisággal.
Arra is emlékeztet, hogy EU kötelezettségszegési eljárást folytat a civiltörvény miatt Magyarország ellen, amiben a jogalkotó különbséget tett külföldi és hazai pénz között. Ugyanez a gondolat jelenik meg a Stop Sorosban is, pedig ezt szigorúan tiltják az uniós szabályok.
„Az mindenesetre biztos, hogy számtalan jogtechnikai megoldás létezik arra, hogy a szervezetek megkerüljék a törvényt. Elegendő például átalakulni gazdasági társasággá, így ugyanis már biztosan nem vonatkozna rájuk a Stop Soros – mondta Nagy Boldizsár, aki azt is hangsúlyozta, hogy nem tekinthető illegális migrációnak, ha valaki menedéket kér
Magyar Nemzet – Gyöngyösi Márton interjú
A mindenkori magyar diplomácia súlyos problémája, hogy a külpolitika mindig a belpolitikáról szól elsősorban – állítja Gyöngyösi Márton. A külügyi bizottság alelnöke, a Jobbik külpolitikai szakpolitikusa szerint ráadásul az Orbán-kormány az elmúlt hét évben teljesen lejáratta Magyarországot a nyugati világban, és ezzel az egyensúlyt is elvesztette. A politikus szerint az egyik legfontosabb feladat Magyarország renoméjának a helyreállítása lenne a nemzetközi színtéren. Magyarország már jó ügyek érdekében sem tud maga mellé állítani nyugati szövetségeseket. Jó példa erre az ukrán oktatási törvény esete, vagy az autonómiatörekvések.
A magyar diplomácia keleti nyitásának politikáját a koncepciótlanság és teljes átláthatatlanság jellemzi, a magyar–kínai és a magyar-orosz kapcsolatokat kizárólag a másik fél elképzelései hajtják.
Ami az amerikai viszonyt illeti: a magyar diplomácia nem képes felfogni, hogy amerikai kormányok jönnek-mennek, de vannak bizonyos értékek, amelyeket még az olyan „atipikus” elnökök is tiszteletben tartanak, mint Donald Trump.
Ma már egyébként – mondta – a nemzetközi közvéleményben a Jobbikra egy középen álló néppártként tekintenek, amely a józan észt képviseli a szélsőjobboldalra kitolódott a Fidesszel szemben. Óriási az érdeklődés a Jobbik iránt. Sikerült magunkat teljesen átpozicionálni a nemzetközi térben, a Fidesz és Jobbik között megtörtént a helycsere.
Magyar Idők – Simicskáék cége volt az Elios tulajdonosa
Simicska Lajos zászlóshajója, a Közgép Zrt. egy vállalkozáson keresztül többségi tulajdonnal rendelkezett az Elios Innovatív Zrt.-ben abban az időszakban, amelyet az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF vizsgált – derül ki a cégbírósági iratokból. Az ügy érdekessége, hogy az ellenzéki sajtó, beleértve az oligarcha teljes médiaportfólióját, elhallgatja a tényeket, és kizárólag Tiborcz Istvánt, Orbán Viktor vejét emlegeti, aki éveken keresztül – 2015-ig – érdekelt volt a társaságban.
De 2012 elejétől 2013 nyaráig lényegében a Simicska Lajos tulajdonában álló Közgép akarata érvényesült a társaságban.
A cégbírósági adatokat szétszálazva azt láthatjuk, hogy 2012. február 3-án az Elios Zrt.-ben tulajdonosként bukkant fel az E-OS Zrt., amely egészen 2013. június 3-ig birtokolta a részvények többségét. Az E-OS tulajdonosa pedig 2010-től egészen napjainkig nem más, mint a Közgép, vagyis Simicska zászlóshajója.
Említésre méltó körülmény az is, hogy az E-OS Áfra Barnabás János személyében egy speciális jogosítvánnyal rendelkező tagot delegált az Elios igazgatóságába. Áfra Barnabás Jánosnak beszámolási kötelezettsége volt a Közgép, vagyis Simicska felé. Az oligarcha tehát – bizalmasain keresztül – gyakorlatilag kézi vezérléssel tudta irányítani az Elios ügyeit – állítja a lap.
Magyar Hírlap – Interjú Szijjártó Péterrel
A menekültek Genfi Egyezmény alapján való befogadása, valamint a tömeges illegális bevándorlás közötti különbséget hangsúlyozta a lapnak Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki ezzel szintén beszállt az elmúlt napok egyik legélesebb belpolitikai vitájába. „ Azok, akik oltalmazotti státuszt kaptak, a törvényeket betartva beadták a kérelmüket, amit a magyar hatóságok a nemzetközi jogszabályoknak megfelelően elbírálták, és aki valóban rászorult, oltalmazotti státuszt kapott. Ez azt jelenti, hogy addig itt maradhat, amíg a hazájában fenyegetettségnek van kitéve, de a veszély elmúlta után haza kell térnie. Mindennek azonban semmi köze sincs a tömeges illegális bevándorláshoz, a kettő összekeverése rendkívül hazug, tisztességtelen magatartás. A Genfi Egyezmény ugyanis nem vonatkozik a tömeges illegális bevándorlásra.” – szögezte le. „ A mi álláspontunk világos:
mi egyetlenegy migránst sem engedtünk be, és egyetlenegyet sem fogunk beengedni, mert Magyarországra illegális migráns nem jöhet be. Pont.
Ezért építettünk kerítést, ezért költöttünk egymilliárd eurót határvédelemre, és ezért ellenezzük a kvótát.”
Németországban a zsidók jelentős része fél – idézte a kormányzó CDU a Frankfurter Allgemeine Zeitung felmérését a parlamentben, amikor megindokolták, hogy miért kell külön biztos az antiszemtizmus elleni harchoz.
A törvényjavaslatot a CDU-CSU, a szociáldemokraták, a szabaddemokraták és a zöldek terjesztették elő. A szélsőjobboldali Alternative für Deutschland megszavazta azt, de a szélsőbaloldali Die Linke tartózkodott, mert a törvényjavaslat elsősorban az iszlám vallású bevándorlókkal indokolta meg az új biztos szükségességét, pedig az antiszemitizmus távolról sem csak őket jellemzi. Németországban az antiszemita akciók 94%-át a hazai szélsőjobboldal követői hajtják végre – a belügyminisztérium hivatalos statisztikái szerint.
Az új biztos feladata mindenekelőtt az, hogy
összehangolja az antiszemitizmus elleni harcot Németországban.
Ezenkívül ő tartja majd a kapcsolatot a zsidó közösséggel, mely az utóbbi időben nyugtalansággal tapasztalja az antiszemita jelenségek elszaporodását Németországban. Amikor Donald Trump amerikai elnök elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának, több német városban is tüntetések voltak, melyeken elhangzottak antiszemita jelszavak is. Néhányan izraeli zászlókat is elégettek. Akkor merült fel a gondolat a Bundestagban, hogy szigorítani kell a törvényeket az antiszemita jelenségek visszaszorítására, és szükség van egy új parlamenti biztosra, aki összehangolja és irányítja az antiszemtizmus elleni harcot Németországban.
A nap legfontosabb témája a Stop Soros törvénycsomag volt, amellyel több cikkben is foglalkoztunk, és ehhez kapcsolódik a civilek pénzügyeinek kérdése is, de Kerényi Imre elittábora is terítékre került.
Megjelent a Stop Soros-törvénycsomag
A kormány elkészítette a Stop Soros névvel illetett, három törvényből álló csomagot, amelynek összefoglalója az interneten elolvasható és véleményezhető is. A törvény célja a kormány szerint a törvénytelen migrációt segítő szervezetek és személyek elleni fellépés. A Transparency International jogi igazgatója, Ligeti Miklós a FüHü-nek alapjogi szempontból a nürnbergi törvényhez hasonlította a Stop Sorost, a DK pedig arra is felhívta a figyelmet, hogy egy macedón mozgalomból meríthette a kormány az ihletet. Lázár János délutáni sajtótájékoztatóján pedig az is kiderült, hogy februárban dönthet a Stop Soros-törvénycsomagról az Országgyűlés.
Gémesit taszítja Kerényi táborozásterve
Gémesi György, Gödöllő vezetője a FüHü-nek arról beszélt, hogy „nagyon taszítja” Kerényi Imre „elit és keresztény” gyerektáborozás-terve, ahová kormánytagok mellett a polgármesterek gyerekeit is várja. A bizarr programokban görög-római kori ruhaviselet és katonáskodás is lesz. A kéthetes turnusok ára 250 ezer forint fejenként, amiről Kerény is elismeri, hogy nagyon drága, de szerinte minőségi programról van szó.
Az ügynökök ma is köztünk élnek…!?
Az Eötvös Csoport szervezésében „a Múltfeldolgozás, ügynökügyek, emlékezetpolitika” volt a téma Budapesten, a Párbeszédek Házában, amelyen mások mellett előadást tartott Ungváry Krisztián történész, akinek a közelmúltban jelent meg „A szembenézés hiánya” című könyve, amelyben az iratnyilvánosságról, a politikai bűnökért járó felelősségre vonásról és az átvilágításról írt. Előadásában aztán Ungváry felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon a pártállami iratok nyilvánosságra hozatala, illetve a felelősségre vonás különvált. A kutatás és a felelősségre vonás kettéválásának a következménye az lett, hogy az egymással szembenálló politikai pártok kicsinyes hatalmi játszmákra használták, a politikusok „szemezgettek” az ügyek közül, ami érdekükben állt azzal foglalkoztak. A múlt feldolgozása már ezen a ponton mutyivá változott.
Évi 60 milliárd civileknek külföldről
Magyarországon a klasszikus civil szervezetek (magánalapítványok, egyesületek és szövetségek) számlájára 2016-ban befolyó 630 milliárd forintos bevételből 60 milliárd származott külföldről, ennek pedig csak a töredéke magánszemélyektől. A külföldi támogatás négyszereséhez jutottak ugyanakkor ugyanezek a civilek az államtól (240 milliárd) – derül ki a KSH napokban megjelent, a nonprofit szektorral foglalkozó kiadványából, amelyet részletesen ismertettünk.
Trump az oroszoknak és a kíniaknak is nekiment
Az amerikai elnök gazdasági főtanácsadója társaságában adott exkluzív interjút a Reuters hírügynökségnek. Ebből többek között kiderült, hogy a Fehér Ház nagy összegű bírságot kíván kiróni a kínaiakra az amerikai szellemi tulajdon ellopása miatt, illetve az, hogy nagyon nem elégedett azzal, ahogy az oroszok az Észak-Koreai válságot kezelik.
Ali Khámenei ajatolláh külföldi vallási vezetőket és politikusokat fogadott, akiknek többek között arról beszélt, hogy Szaúd-Arábia együttműködése az Egyesült Államokkal és Izraellel árulás az iszlám ellen, és Jeruzsálem Palesztina fővárosa.
Az iráni vallási vezető kitért arra is, hogy az, hogy Donald Trump elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának, az arculcsapását jelenti az iszlámnak. Trump döntésére válaszul Irán még decemberben Palesztina fővárosának ismerte el Jeruzsálemet. Az ajatolláh kedden a Twitteren is közzétett erről egy bejegyzést:
#Palestine is a collective, a country with a history. Palestine is from the river to the sea and #AlQuds is undoubtedly its capital.
Irán valójában Izrael létét sem ismeri el, válaszul Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök igyekszik Irán ellen hangolni az Egyesült Államokat és Szaúd-Arábiát. Nemrég az izraeli fegyveres erők vezérkari főnöke nyilatkozott egy lapnak Szaúd-Arábiában, amire korábban nem volt példa. Az izraeli tábornok közölte, hogy információkat cserélnek Szaúd-Arábiával Iránnal kapcsolatban.
Izrael és Szaúd-Arábia fokozódó együttműködésének a jele az is, hogy a jövőben az Indiából Izraelbe repülő gépek Szaúd-Arábián keresztül juthatnak el a zsidó államba. Ezzel két órával rövidülne a menetidő.
Az elmúlt napokban elképesztő módon felgyorsultak az események Csehországban. Egyelőre még nem tudni mi lesz ezeknek a kimenetele, de egy biztos: az elnökválasztás második fordulójának tétje igencsak magas és az eredmény alaposan befolyásolhatja az ország jövőjét.
Igaz, Zemannak még így is sikerült begyűjtenie a szavazatok mintegy 38,56 százalékát, ami körülbelül 1,99 millió voksot jelent. Ugyanúgy a legnagyobb ellenfelének tartott Jiří Drahoš, a Cseh Tudományos Akadémia volt vezetője, az előzetes felmérésekkel szemben kicsit gyengébben szerepelt, hiszen 26,6 százalékot kapott, vagyis legalább félmillióval kevesebbet, mint amennyit jósoltak neki. Továbbá Prága kivételével az összes csehországi kerületben Zeman aratott győzelmet.
Egy Femen-aktivista nő támadta le félmeztelenül Zemant, amikor ő elment leadni a szavazatát.
Csakhogy három dolog árnyalja a képet. Habár Zeman az összes kerületben (Prágát leszámítva) megnyerte magának, egyik helyen sem sikerült 50 százaléknál többet begyűjtenie, a legjobb mutatókat csak az Ústecký-kerületben érte el (47%).(Ezen az oldalon egy részletesebb térkép található, járásokra és településekre lebontva.) Ebből az következik, hogy Zeman
egyik kerületben sem „dőlhet hátra” és veheti biztosra, hogy a második fordulóban is győzelmet arat
Másodszor a választások során a cseh lakosság 61,92 százaléka járult az urnákhoz, ami „átlagos” részvételi mutatót jelent a kelet-közép-európai országban. Ugyanakkor már sok cseh politológus és elemző figyelmeztetett, hogy ebbe már beleszámítódik a Zeman-tábor híveinek döntő része (ha nem az egésze). Tehát most igencsak kérdésessé vált, hogy vajon a jelenlegi elnök kiket lenne képes még aktivizálni és megszólítani.
Az elnökválasztások első fordulójának eredménye. Forrás: Volby. cz
És Zemanék számára ebből fakad mindjárt a harmadik probléma: lehet, hogy Drahoš az előzetes elvárásokkal ellentétben rosszabbul szerepelt (1 369 000 leadott szavazat), de az utána szereplő államfő-jelöltek meglepően jól teljesítettek. Különösen Pavel Fischer egykori nagykövet (526 694), Michal Horáček (472 643) vállalkozó és dalszövegíró, és Marek Hilšer orvos (454 949). Ez elsőre úgy tűnhet, hogy Csehországban túlságosan megoszlanak a szavazatok, de még mindig hátra van a második forduló. Ettől ugyanis a korábban említett három jelölt (plusz Topolánek volt ODS-es miniszterelnök a több mint 200 000-es bázisával) visszalépett és közös támogatásukról biztosították az egyetemi professzort.
Amennyiben a jelenlegi választási eredményekről indulunk ki, akkor Drahoš a január 26-án és 27-én tartott elnökválasztás második fordulójában
több mint három millió cseh állampolgár szavazatára számíthat.
Ez egyben azt is jelenti, hogy Zemannak közel egymilliós hátrányt kellene legyűrnie, ami különösen nehéz. Az elképzelhető, hogy megszerzi a maradék három államfő-jelölt szavazóbázisát, vagy sikerülhet még valahonnan potenciális szavazókat előkeríteni, hiszen egyes vélekedések szerint azért sem ment el minden Zeman-párti szavazni, mert biztosra vették a jelöltjük győzelmét. Azonban még ez is legfeljebb 250 000-350 000 újabb szavazatot jelentene a mostani elnöknek, még mindig fél millióval elmaradva Drahoš mögött. A másik „oldalnak” tehát semmit sem kellene csinálnia, csupán ügyelnie arra, nehogy a választások előtt nyilvánosan összevesszenek egymással vagy egy olyan lépést tegyenek meg, amellyel egymás szavazóit taszítanák el.
A csehországi államfő-jelöltek és eredményeik. Forrás: Link.
Pont ezért látható, hogy Zeman-hívei semmit nem bíznak a véletlenre és már másnap egy páratlan intenzitású lejáratókampány vette kezdetét. Hiszen attól még, hogy lényegesen több szavazatot aligha szerezhetne, még elbizonytalaníthatja a másik tábor szavazóit. Habár a negatív kampány (Zemanról például elterjesztették, hogy rákos beteg) már január 12-e előtt is aktívan zajlott, még ez is eltörpül amellett, ami január 14-től kezdett el kibontakozni. Egyik oldalon ugyanis megy a „Putyin-bérencezés, illiberális diáktározás, meg Kína-imádat”, addig a másikon pedig a „Sorozás, Brüsszelezés, sőt, még Adolf Hitlerrel való összehasonlítás” is előkerült.
Ebben a tekintetben különösen a migráció témája tölt be – és fog betölteni – központi szerepet: Zeman esetében a bevándorlóellenességet róják fel, Drahošnál viszont egy 2015-ben aláírt petíciót hoztak elő, amelyben felszólították az akkori kormányt a menekültek helyzetének javítására. (Ugyanakkor fontos megjegyzezni: Drahoš az utóbbi időben már az EU-t is kritizálta a kötelező migrációs kvóták vagy a külső határok alacsony védettsége miatt)
Zeman számára az egyetlen lényeges mentőövet – a lejáratókampányon kívül – a politikai szövetségese, az október cseh választásokat megnyerő ANO párt vezetője, Andrej Babiš jelentheti. A „cseh Trump” ugyanis rengeteg cseh médiumot (online, lap, Tv-csatornát) tart a kezében, többek közt olyan jelentős lapokat, mint a Lidové noviny vagy a Mladá fronta dnes, tehát január végéig van alkalma és lehetősége a cseh választók véleményék befolyásolására. Zeman minden botránya ellenére, egy igencsak dörzsölt politikus, aki nagyon jól nyilatkozik és képes érzelmesen vitatkozni a televízióban, különösen az olyan témákat illetően, mint az Európai Unió és bevándorlás kérdése. Ezért sem meglepő, hogy Zeman a korábbi ígéretei ellenére, mégis kötélnek áll a televíziós vitát illetően, természetesen a Babišhoz közel álló adókon.
Babiš cseh miniszterelnök baloldalt és Zeman államfõ jobboldalt kezet fog. A kép forrása: MTI/EPA/Martin Divisek
Zavar az Erőben
Viszont azóta olyan események bontakoztak ki a cseh közéletben, amely még a biztosnak tartott a Babiš és Zeman közötti „baráti szálakat” is alaposan összekuszálták. Ugyanis a csehországi elnök bár “jó kiindulási alapnak” nevezte a Babiš-kabinet programját, amelyet messzemenőkig támogat, mégsem szólította fel az ellenzéket és a képviselőket, hogy fogadják azt el. Sőt, egyenesen egy ultimátumot adott az ideológiai és politikai szövetségesének. Nincs kizárva, hogy a hétvégén egyes elfogult ANO szavazók ezt egyfajta árulásként értelmezték (ezt sugallta is a Babiš-média), ezért nem mentek el szavazni rá.
Azóta persze Babiš látványosan „megbocsátott” a szövetségesének és arra kérte az ANO-párt szavazóit, hogy a második fordulóban is Zemanra szavazzanak. Ugyanakkor január 16-án és 17-én újabb érdekes eseményekre került sor. Az első, hogy január 16-án délelőtt Babiš arra kérte a cseh Képviselőházat, hogy vonják meg tőle a mentelmi jogát és adják ki őt a rendőrségnek, mivel korábban nyomozást indítottak ő és Jaroslav Faltýnek, az ANO alelnök a “Gólyafészek („Čapí hnízdo”) ügyben. Természetesen “politikai lejáratásnak és az eltávolítására tett piszkos módszernek” nevezte az ügyet és leszögezte, hogy semmi köze nincs ennek ahhoz, hogy képtelen kormányt alakítani.
Ugyanezen a napon tartott bizalmi szavazáson ismét nem kapta meg a felhatalmazást a cseh képviselőktől, csupán a saját pártjának tagjaiból. Ezért január 17-én a korábbi ígéretéhez híven a Babiš vezette cseh kisebbségi kormány lemondott, hivatalosan is átadta Zemannak a kabinet lemondólevelét. Elsőre úgy tűnhet, hogy a megbukott miniszterelnöknek nincs oka az aggodalomra, hiszen a köztársasági elnök korábban már többször biztosította: a második kormányalakítási kísérlettel szintén őt fogja megbízni. A törvény szerint Csehországban három kormányalakítási kísérletre van lehetőség, az első kettőre az államfő, a harmadikra pedig a képviselőház elnöke ad megbízatást.
A cseh miniszterelnök a kisebbségi kormányáról tartott bizalmi szavazáson. A kép forrása: MTI/EPA/Martin Divisek
Különös partner?
A cseh lapok máris elkezdték pedzegetni, hogy mivel senki nem támogatta őket (még a bevándorlóellenes SPD és a kommunista párt sem), ezért az ANO a következő kormányalakításnál megváltoztatja a korábbi stratégiáját. Ez pedig többek közt azt jelenti, hogy az egyik legnagyobb ellenfelével, de korábbi koalíciós partnerével kezdett el tárgyalni: a Cseh Szociáldemokrata Párttal (ČSSD).
Ez pont abból a szempontból érdekes, hogy tavaly a szociáldemokraták még azt hangoztatták, hogy addig nem hajlandóak koalícióba lépni az ANO-val, ameddig Babiš nem távozik a párt éléről. Bohuslav Sobotka előző kormányfő volt ennek az esetleges együttműködésnek az egyik fő kritikusa, de más téren is bírálta az ellenfelét: a szociáldemokraták támogatják az euró minél előbbi bevezetését, és a szorosabb együttműködést Brüsszellel, miközben Babiš – Orbán Viktorhoz hasonlóan – gyakran kritizálja az Európai Uniót, nem támogatja az integráció mélyítését, illetve elutasítja az euró bevezetését is.
Amikor még egy kormányban voltak: Sobotka kormányfő és Babiš pénzügyminiszter. Csakhogy az akkori miniszterelnök veszte majdnem a pénzügyminiszter lett. A kép forrása: Flickr.
Csakhogy az októberi választások után sok szociáldemokrata politikus a Sobotka-féle frakciót okolja a gyenge szereplésért (7,3%) és ezért úgy vélik, mindenképp szükség van egy vezetőváltásra és egy újfajta irányvonalra, ami az ANO-val való kormányalakítást is jelentheti. Most februárban tartanak egy kongresszust, amelynek pont ez lesz az egyik fő témája. Ha ez sikerül megállapodni, akkor ANO és a ČSSD koalíciónak összesen 93 képviselője lehet. Ez ugyan még nem elég a kormányalakításhoz, de a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM) korábban már többször jelezte: egy ilyen összetételű kormányt – mégha kívülről is – hajlandóak támogatni, ami már elegendőnek számít.
Időhúzásból jeles
Ám még, ha nem sikerül egy kormánykolaíciót létrehozni, még az sem jelentene túl nagy csapást Babišra nézve. A mentelmi jogáról való lemondás ugyanis egy időhúzó taktika része: az ANO vezetője szeretné megtudni, hogy a hónap végén ki ül majd az elnöki székben. Igaz, számára Drahoš jelentene vonzó alternatívát. Ő erős kritikusa Babišnak és többször hangsúlyozta, hogy a cseh kormányban semmi keresnivalója annak,
” aki ellen rendőrségi eljárás folyik, különösen ha az illető egy ország miniszterelnöke”
Csehországban a köztársasági elnöknek jogában állna felosztani a parlamentet. Egyes elképzelések szerint ezért Drahoš az esetleges megválasztása után azonnal így fog tenni és új választásokat ír ki az országban.
Akármilyen furcsának is tűnhet elsőre, de az előrehozott választás is lényegében Babišnak kedvezne. Egyrészt az októberben éppen bekerülő pártok, köztük a ČSSD, esetében nem garantált, hogy megkapják a korábbi szavazatokat és nem valamelyik új szereplőre adják le, amivel csökkenhet a képviselőházba bejutó pártok száma. Másrészt anyagilag egyedül csak az ANO van olyan helyzetben, hogy egy még intenzívebb kampányt folytasson Csehországban, más pártok már most komoly pénzügyi gondokkal küszködnek. Harmadszor pedig a Zemantól való „megszabadulás” sem lenne Babiš ellenére: a mostani elnök szavazótábora ugyanúgy megmaradna, de mivel már Babišnak nem kellene igazodnia a botrányos kijelentéseiről híres Zemanhoz, ezért számíthat az ellentétes tábornak voksaira is, ha a médiáján keresztül képes lesz kellőképpen meggyőzi őket.
Tehát kétségtelen: a csehországi helyzet most eléggé kaotikusnak tűnik és a második fordulóig sok minden megtörténhet. Könnyen lehet, hogy ennek az egésznek az lesz a vége, hogy Csehország szakít az „illiberális demokráciával” és kelet-közép-európai országok helyett inkább Nyugat-Európát választja. Ugyanakkor ezek a mostani állapotok egy nem túl pozitív jövőképet is magukban hordoznak: egy elhúzódó belpolitikai válságot és azzal járó gazdasági recessziót.
39 nap: 88,4 millió forint – ez a Jobbik gyűjtésének a mérlege
Kedd estig 88 412 064 forint gyűlt össze a Jobbik támogatói bankszámláján. Az összeget 5919 személy adományozta a pártnak, hogy elősegítsék: az Állami Számvevőszék 663 milliós büntetése ellenére mégis legyen lehetősége elindulni a választáson. 39 napja folyik a gyűjtés, közösségi adományozás formájában. (FüHü)
Cseh kormányalakítás – Lemondott a Babis vezette kormány
Lemondott szerdán az Andrej Babis vezette cseh kisebbségi kormány, amely nem kapott bizalmat a parlamentben. Babis közölte: a mai napon Milos Zeman államfőnek hivatalosan átadja a kabinet lemondólevelét. Várható, hogy az új kormány megalakulásáig ügyvezetői teendőkkel bízza meg a kabinetet. (MTI)
Bizonytalan a jövő – ma összeül a katalán parlament
Ma ül össze a katalán parlament, ez lesz az első lépés a helyi kormány alakításához vezető úton. Decemberben tartottak választásokat, amelyen a függetlenségpártiak nyertek, de nem szerezték meg a szükséges 50 százalékot. Így nyitott marad a kérdés, mi lesz az elszakadással. A nagy kérdés, az eltávolított és önkéntes brüsszeli száműzetésben élő Carles Puigdemont indulhat-e újraválasztásáért. (Reuters)
Donald Trump csökkenti az ENSZ-támogatást
Az amerikai elnök megfelezte az ENSZ egyik legfontosabb segélyszervezetének, a palesztin menekülteket segélyező ENSZ-ügynökségnek (UNRWA) szánt támogatását. A további támogatását bizonyos reformokhoz kötik, de névtelenül nyilatkozó tisztviselők szerint a teljes megvonásról is szóba került. (Euronews)
Amerikai-kínai kémügy kibontakozóban
Elfogtak egy ex-CIA ügynököt az Egyesült Államokban: Jerry Chun Shing Lee-t azzal gyanúsítják, hogy bizalmas iratokat tartott magánál. A New York-i JFK repülőtéren vették őrizetbe a korábban Hong Kongban dolgozott ügynököt. Ügye vélhetően összefüggésben áll a 2012-ben indult nyomozással, amelyet a megelőző két évben Kínában sorozatosan lebukott informátorok ügye miatt indítottak. Több közülük gyilkosság áldozata lett. (BBC)
Elkészült az április 8-ai országgyűlési választás hirdetménye, elkezdték kiszállításukat a választási irodákhoz, és várhatóan még a héten minden településen kihelyezik őket – közölte a Nemzeti Választási Iroda. (MTI)
Februárban újra sztrájkolhatnak az önkormányzati dolgozók
10 éve nem nőtt a bérük, így a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének felhívására közel 7 ezer köztisztviselő sztrájkolt 2 napon át. Boros Péterné szakszervezeti elnök azt mondta: reménykednek abban, hogy érdemi tárgyalás kezdődik, ha nem, akkor már a februári sztrájkra is készen állnak. (ATV)
USA: A katonai megoldás is lehetőség
Az eddigieknél keményebb szankciókkal gyakorolna nyomást Észak-Koreára a kanadai Vancouverben tartott tanácskozáson részt vett húsz állam, köztük az Egyesült Államok, amelynek külügyminisztere, Rex Tillerson katonai lépésekkel fenyegette meg Phenjant, ha az nem ül tárgyalóasztalhoz a helyzet rendezése érdekében. A kétnapos tanácskozásról távolt maradt Oroszország és Kína is. (Reuters)
Edzőterembe küldi Trumpot orvosa
Az amerikai elnök kiváló egészségi állapotnak örvend – derül ki az éves elnöki orvosi kivizsgálás eredményeiből. Donald Trump nem szenved demenciában (amivel vádolták már a kampány alatt is), de azért nem lehet felhőtlen az öröme. Trumpot ugyanis a Fehér Ház orvosa fogyókúrára fogná: kevesebb kalóriát, zsírt és szénhidrátot tartalmazó étrendre kellene átállnia és napi szinten el kellene kezdenie sportolnia. (Reuters)
A pápa ismét szexuális abúzussal foglalkozott
Ferenc Pápa sajnálatát fejezte ki azok miatt a „helyrehozhatatlan károk” miatt, amelyeket a katolikus papok okoztak szexuális abúzusaikkal. Erről akkor beszélt az egyházfő, amikor Chilében az abúzus áldozatainak egy csoportjával találkozott. Chilében előzőleg támadások érték amiatt, mert kitüntetett egy pap szexuális abúzusának eltitkolásával vádolt püspököt. (BBC)
Sorra fagynak meg a magyarok otthonaikban
Már az idei, eddig meglehetősen enyhe télen is több mint 80-an, az elmúlt 10 évben minden télen 200-250-en fagytak meg Magyarországon. Az áldozatok többsége nem hajléktalan, hanem saját otthonában érte a halál. (A témában ld. a FüHü cikkét.) Spät Judit, az Együtt politikusa szerint emelni kellene a szociális tűzifa program éves keretét, s az elbírálás feltételrendszerét is módosítani indokolt. Emellett normatív lakhatási támogatásra és a lakások hőszigetelésére is több állami forrás kell. (FüHü)
Drágult a benzin és a gázolaj a kutakon
Ahogy emelkedik a kőolaj világpiaci ára, a magyar autósok is egyre többet kénytelenek fizetni a kutakon. Szerdától a 95-ös benzin árát bruttó 3, a gázolajét bruttó 2 forinttal emelte a MOL. Ezzel a benzin átlagára literenként 365, a gázolajé 375 forintra nőtt. Ám még mindig messze vagyunk a rekordártól, amit durván öt éve ért el az üzemanyag: az eddigi legdrágább benzin literje 451, a gázolajé 449 forint volt. (FüHü)
Melegszik az időjárás?
Minden bizonnyal 2017 volt a legmelegebb év, amelyet nem befolyásolt az El Nino jelenség. Az előzetes adatok szerint a szén-dioxid kibocsátás 2 százalékkal nőtt tavaly három év stagnálás után. Az elmúlt öt év átlaghőmérséklete mintegy 1,1 fokkal volt melegebb, mint az ipari forradalmat megelőzően. (Euronews)
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
