Szabad és demokratikus társadalom nem létezhet szabad sajtó nélkül, és demokratikus kormányoknak nem szabad megpróbálniuk elhallgattatni a bírálóikat – ezt mondta David Kostelancik ideiglenes amerikai ügyvivő. Szerinte a sajtószabadság területén folytatódnak a negatív tendenciák Magyarországon, és „riasztó fejlemény” is van. Ezekről részletesen is beszélt, felsorolva például a kormány szövetségeseinek médiavásárlásait, az állami hirdetések célzott elosztását, és újságírók megfenyegetését.
David Kostelancik újságíróknak és diplomatáknak tartott előadást. Arról beszélt, hogy természetesen figyelemmel követik a magyar sajtó helyzetét. Azt mondta: tisztában vannak vele, hogy
ha az újságírók nem teszik fel a kemény kérdéseket, akkor nem végzik el a munkájukat,
és a szabad és független sajtó alapvető eleme annak az elszámoltatásnak, amellyel a kormányok az állampolgároknak tartoztank.
David Kostelancik emlékeztetett arra, hogy a szabad sajtót nem csak az amerikai alkotmány Első Kiegészítése védi, hanem a magyar Alaptörvény is. Emellett a sajtószabadság védelmének fontosságát kimondta az ENSZ Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozata, a NATO szerződése, az Európai Unió Alapjogi Chartája, az EBESZ Európai Biztonsági Chartája.
Azt mondta:
„Szabad és demokratikus társadalom nem létezhet szabad sajtó nélkül”,
és „legerősebb, legszilárdabb és legmegbízhatóbb szövetségeseink azok, akik osztoznak velünk ebbéli elkötelezettségünkben”.
Beszélt arról is, hogy természetesen a szabad sajtó nem azt jelenti, hogy nem szabad kritizálni, ha rosszul értelmezi a tényeket, vagy csak olyanokról tudósít, amelyek egy bizonyos szerkesztőségi álláspontot támasztanak alá. Ahogy fogalmazott: Donald Trump is gyakran bírálja a médiát, de ez a személyes véleménye, és „ahogy az újságírók rámutatnak, nem minden kormánykritika álhír”.
David Kostelancik szerint a legfontosabb, hogy
„demokratikus kormányoknak nem szabad megpróbálniuk elhallgattatni a bírálóikat”.
Ez szerinte több formában is megjelenhet:
- jogszabályokkal való korlátozással,
- a média kizárólagos ellenőrzésével,
- a hirdetőkre való nyomásgyakorlással,
- ha a kormány megpróbálja manipulálni a hirdetési piacot,
- vagy ha fenyegetik, megfélemlítik az újságírókat.
Ezután arról beszélt, hogy az Egyesült Államok többször szóvá tette már a sajtószabadság terén Magyarországon mutatkozó negatív tendenciákat, amelyek azóta is folytatódnak.
Szerinte ilyen tendencia, hogy
- a kormány szövetségesei fokozatosan átvették az ellenőrzést a médiapiac felett, beleértve a megyei lapokat,
- ezeknél a médiumoknál nem lehet kormánykritikus cikkeket megjelentetni,
- a kormány jelentős állami hirdetést csatornáz a baráti médiatulajdonosoknak, miközben a függetlenek szinte semennyit nem kapnak.
Olyan információik is vannak, hogy magánvállalkozásokkal közölték, „ne hirdessenek a független médiumokban, ellenkező esetben retorziókra számíthatnak”.
Beszélt arról is, hogy „egy kormányhoz szorosan kötődő médium” (a 888-ra gondolt) listát jelentetett meg újságírókról, akik szerintük fenyegetést jelentenek Magyarországra. David Kostelancik szerint
ez riasztó fejlemény.
Azt mondta: „Velünk kritikus sajtót is meg kell védenünk, hiszen a sajtó a demokrácia egyik alappillére.
Az Egyesült Államok egyértelműen elítél minden, újságírók megfélemlítésére vagy elhallgattatására tett kísérletet.”
Szerinte, bár még léteznek, de egyre kevesebb van a független médiumokból, amelyeknek kihívásokkal kell szembenézni a hirdetési piacon, „nyomásgyakorlással és megfélemlítéssel találkoznak”.
Kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy Magyarország az USA partnere és szövetségese, és nem a nagykövetség dolga, hogy nyomást gyakoroljon a kormányra, ha olyat látnak, amivel nem értenek egyet, de beszélni szoktak a vitás kérdésekről a „kollégákkal a magyar kormányban”. Azt is mondta: már csak az EBESZ-tagság miatt is Magyarország kötelessége, hogy vigyázzon a sajtószabadságra.
