Kezdőlap Címkék Amerikai nagykövetség

Címke: amerikai nagykövetség

Kézigránátot dobott a podgoricai amerikai nagykövetség épületére, majd öngyilkos lett

0

Egy ismeretlen férfi robbanószerkezetet, feltehetően kézigránátot dobott az Egyesült Államok nagykövetségi épületére a montenegrói fővárosban, Podgoricában, majd felrobbantotta magát csütörtökre virradóra – közölte a montenegrói kormány a Twitteren, megerősítve korábbi sajtójelentéseket a történtekről.

Az angol nyelvű üzenet szerint éjfél után fél órával „egy ismeretlen személy öngyilkosságot követett el egy robbanószerkezettel”. A podgoricai vezetés közölte azt is, hogy a férfi közvetlenül ezt megelőzően egy másik robbanószerkezetet – nagy valószínűség szerint kézigránátot – dobott egy közeli útkereszteződésből a nagykövetség területére. A tájékoztatás szerint az elkövetőn kívül senkinek sem esett bántódása, és jelentősebb károk sem keletkeztek.

A rendőrség vizsgálatot indított a történtekkel összefüggésben, a férfi személyazonosságának megállapítását megkezdték.

A Portalanalitika montenegrói hírportál korábban azt közölte, hogy a támadás szerda éjfél előtt öt perccel történt, s a lakosok két robbanásról számoltak be.

Hírügynökségi jelentések szerint a rendőrség lezárta az amerikai diplomáciai képviselet környékét.

Időközben a podgoricai amerikai nagykövetség a honlapján folyamatban lévő biztonsági helyzetre hivatkozva figyelmeztetést adott ki az amerikai állampolgároknak, hogy maradjanak távol az épülettől.

A 888 megjavítja a magyar-amerikai kapcsolatokat

A magyar-amerikai kapcsolatok javításában reménykedik a 888.hu. Nemcsak a portál szerkesztői bíznak ebben, de azt is szeretnék, hogy a magyar emberek elhiggyék, hogy sokévi fagyos viszony után végre elindul valami.

A 888.hu mindezt egy meglehetősen kacifántos képlettel vezeti le.

Amint arról a Független Hírügynökség is írt, tegnap hivatalossá vált, hogy az amerikai kormány David Cornsteint jelöli az Egyesült Államok magyarországi nagykövetének.

A 888. hu az értesüléshez hozzáteszi, hogy ezzel „újabb pofont kapott kedden a hazai ellenzék, ugyanis véget érni látszik a goodfriendi örökség.”

Ez utóbbi megállapítást arra alapozzák, hogy – amint azt cikkük címében is írják – Finkelstein jó barátja lesz az új amerikai nagykövet. Megfogalmazásuk szerint ugyanis David Cornsteint, amikor „tizenhat évvel ezelőtt New York-i számvevői pozícióra hajtott, Donald Trump és Arthur Finkelstein is támogatta.”

Ebből következtet arra a magyar kormánytól nem túl távoli 888, hogy David Cornstein Finkelsteinnek és Trumpnak is jó barátja. Ami persze nem zárható ki, elképzelhető, hogy rendszeresen összejárnak, pontosabban a nemrégiben elhunyt Finkelstein – akit a gyűlölet karmestereként tart nyilván a szakma – esetében ez már csak múlt idő.

Elképzelhető ez is, de erre nincs semmi bizonyíték. (Ha csak azt nem fogadjuk el bizonyítéknak, hogy a 888 ezt írja.) Amit tudunk: David Cronstein tizenhat évvel ezelőtti – amúgy sikertelen – kampányára mind Finkelstein, mind pedig Donald Trump ezer-ezer dollárt adott.

Döntse el mindenki magában, hogy mekkora pénz ez az Egyesült Államokban. (Segítségképpen: Magyarországon Mészáros Lőrinc le sem hajolna ekkora összegért.)

Mindezt a 888.hu is érezheti. Mármint azt, hogy ez így kevés lesz, és kell még valami kapaszkodó. Ezért aztán a cikkben egy Trumpról készült fotót is közölnek, ahol az amerikai elnök ökölbe szorított kézzel mosolyog. A kép aláírása: Orbán egy erős és bátor miniszterelnök.

Nem a képhez tartozik ugyan a mondat, merthogy nem Trump mondja ezt, hanem a 888.hu. De az olvasónak így is jó lesz – legalábbis a 888 olvasóinak.

Ettől még persze javulhatnak az amerikai-magyar kapcsolatok. Már csak azért is, mert ennek természetesen minden normális ember örülne. De nem David Cornstein fogja ezeket a kapcsolatokat megjavítani, és különösen nem az elhunyt Finkelstein állítólagos barátsága révén. A magyar politikának kellene – legalább nyomokban – olyan jeleket felmutatnia, amelyek az amerikai diplomácia és politika számára szalonképessé teszik.

Hivatalos: ő az amerikai nagykövet-jelölt

0

Az idős New York-i üzletembert, David Cornsteint jelöli budapesti nagykövetnek Donald Trump.

A Fehér Ház honlapján jelent meg a közlemény arról, hogy Trump kiket szándékozik különböző pozíciókba kinevezni. A listán szerepel a budapesti nagyköveti posztra szánt David Cornstein neve is.

A közlemény azt írja róla, hogy Cornstein a Pinnacle Advisors elnöke, korábban pedig a Finlay Enterprise, egy több milliárd dollár értékű tőzsdei cég elnök-vezérigazgatója volt. New Yorkban született, a városi adminisztrációban is töltött be pozíciókat. Felsorolják különféle díjait is.

Vagyis

nem karrierdiplomatáról van szó, hanem politikai kinevezettről,

ami nem meglepő, tekintve, hogy az utóbbi időben erre több példa is volt. Ebből arra is lehet következtetni, hogy Cornstein jó kapcsolatot ápolhat republikánus vezetőkkel, akár a hozzá hasonlóan New York-i üzletember Trumppal is.

Azt egyébként még nem tudni, hogy a 79 éves Cornstein mikor érkezhet Budapestre. Előbb ugyanis még a kongresszusi képviselők is meghallgatják.

Ugyanakkor az is biztosra vehető, hogy

az amerikai nagykövetség irányvonala nem fog változni az új nagykövet megérkezésével,

hiszen az eddigi ügyvivő, David Kostelancik is az amerikai külügyminisztériummal egyeztetve végezte a munkáját – akkor is, amikor például keményen kritizálta a magyar kormányt a sajtószabadság helyzete miatt. Ezután nem sokkal jelent meg az amerikai külügy pályázata a vidéki magyar sajtó támogatására.

Elefánt a vízipipaboltban – Trump „Jeruzsálem-lépésének” esetleges negatív következményei

0

Amióta Donald Trump amerikai elnök a múlt héten azt pedzegette, hogy ezen a héten elismeri Jeruzsálemet, mint Izrael fővárosát és átköltözteti oda az amerikai nagykövetséget, nem egy politikus, elemző és szakértő kongatta a vészharangot. Ugyanis ez a döntés alapjaiban rendezheti át az Egyesült Államok közel-keleti kapcsolatrendszerét, és jelentheti egyben a „tradicionális partnerek” elvesztését is.  

Még mindig nem nyugodtak meg az Egyesült Államok arab szövetségesei a Közel-Keleten annak ellenére, hogy már lejárt a második határidő és jól láthatóan Donald Trump továbbra sem ismerte el Jeruzsálemet, mint Izrael fővárosát. Habár Bill Clinton óta szinte minden hatodik hónapban elhalasztják az 1995-ben hozott törvény alkalmazását, vagyis az amerikai nagykövetség Tel-Avivból Jeruzsálembe való áthelyezését, most még alaposan felborzolta a kedélyeket, amikor a múlt hétvégén a Fehér Házból olyan híresztelések láttak napvilágot, amelyek szerint Trump ezen a héten valóban eleget tesz a jogszabálynak.

Ez nem kevés dühödt, elképedést, és kritikát váltott ki nemcsak a közel-keleti országokból (Izrael kivételével), hanem például Franciaországból és Emmanuel Macronból is. A Palesztin Hatóság azonnal leszögezte, hogyha Trump valóban meglépi Jeruzsálem elismerését, akkor

ők kivonulnak minden amerikai békekezdeményezés mögül.

Mahmúd Abbász palesztin elnök figyelmeztette Washingtont, hogy egyetlen arab vezető sem fogadná el Jeruzsálem elismerését, mint Izrael fővárosa, mert az általános felháborodást és az amerikai diplomáciai létesítmények, illetve állampolgárok elleni támadást hozna magával. Ugyanúgy Washington veszélybe sodorná azt a 2017 szeptembere óta tartó megbékélési folyamatot, amely a ciszjordániai Fatah és a gázai Hamász között vette kezdetét. Ezzel párhuzamosan felrémlett egy újabb palesztin felkelés (intifáda) rémképe is.

Trump közel-keleti politikájának tükrében korántsem lenne meglepő, ha az elnök „veszni hagyná” az amerikai-palesztin kapcsolatokat, egyfajta járulékos veszteségként tekintve rá, hiszen számára sokkal fontosabb az Izraellel fenntartott viszony és az amerikai nagykövetség átköltöztetésével pedig képes lenne „bebetonozni” a két ország kapcsolatát. Ugyanakkor az már valóban rejtély, hogy vajon az Egyesült Államok elnöke tisztában van-e azzal, hogy Jeruzsálem elismerése elsősorban a legfontosabb amerikai szövetségesek körében érne fel egy (atom)bomba erejével és okozna – legrosszabb esetben akár visszafordíthatatlan – károkat a bilaterális kapcsolatokban.

„Bármiféle bejelentés a végleges álláspont ismertetése előtt determinisztikus hatással lenne a békefolyamatra és csak a regionális feszültséget szítaná fel”

– nyilatkozta a CNN-nek Háled bin Szalman, az USA-ban lévő szaúdi nagykövet. Nem véletlen, hogy Szaúd-Arábia fejezte ki leginkább aggodalmát az amerikai elnök esetleges döntését illetően.

Ugyanis Rijád könnyen két tűz közé kerülhet. 

Amennyiben nem bírálja az amerikaiak lépését, azzal a muszlim világ haragjával, a vahabita papság felől érkező újabb kritikák özönével, illetve a saját lakossága felől érkező elégedetlenséggel, végső soron akár zavargásokkal kellene szembenéznie. A szaúdi uralkodócsaládot ugyanis még mindig lefoglalja a tisztogatás és az olyan nagyra törő tervek megvalósítása, mint a Neom, amellyel igyekszik javítani a körülette kialakult képen.

Viszont, ha nyíltan elítéli Washingtont, akkor annak könnyen katonai és gazdasági vonzatai lehetnek, csökkenhet az amerikai támogatás nagysága, amit most nagyon rosszul érintené Szaúd-Arábiát az olyan nagyszabású gazdasági programok megvalósítása során, mint a „Vísion 2030″, vagy kétségessé teheti az egyes fegyveres konfliktusok (például Jemen) kimenetelét is. Valószínűleg Trump is arra játszik rá, hogy mivel Rijád számára a legnagyobb geopolitikai és vallási ellenfelet továbbra is Teherán jelenti,ezért a szaúdi vezetés csendben marad. Ugyanis bár a háttérben és a helyetteseken (proxykon) keresztül már évek óta zajlik az „iráni-szaúdi hidegháború”, a Perzsa-öböl menti monarchia az Egyesült Államok – és feltehetőleg Izrael nélkül – sem lenne képes nyílt háborút vívni a perzsa országgal.

Szaúd-Arábiával való viszony megromlására figyelmeztetett a képen szereplő Jared Kushner – Trump veje és fő tanácsadója – is, aki Mohamed Bin Szalmánnal nagyon jó kapcsolatokat épített ki, s szerinte a Fehér Ház Jeruzsálem elismerésével pont a még trónra sem került esélyein rontana

Talán még Szalmán uralkodónál is rosszabb helyzetben találta most magát II.Abdullah jordán király.

 „Egy ilyen lépés veszélybe sodorja a békét és csak dühödt vált ki az arab és a muszlim világba”

– olvasható a jordániai külügyminisztérium által közzétett nyilatkozatban, valamint hozzátéve, hogy Trump esetleges lépése esetleg kihathat az amerikai-jordán kapcsolatokra. II. Abdullah jordániai király az elmúlt 2-3 évben egyre nagyobb hangsúlyt fektetett a gázai és a ciszjordániai övezetre, illetve az izraeli-palesztin békefolyamatra. Ebben az évben Ammán közbenjárásával sikerült például megoldani a legutóbbi, „intifádával” fenyegető lázongásokat is, amelyet a biztonsági kamerák és a fémdetektorok felszerelése váltott ki a jeruzsálemi muszlimok szent helyeinek és mecseteinek közelében.

Ammán ugyanis így akarja elterelni a figyelmet a több mint félmillió szíriai – főleg palesztin származású – menekültről, az ország rossz gazdasági helyzetéről és a társadalmon belüli feszültségekről. Ráadásul II. Abdullah ki akarja fogni a szelet az iszlamista pártok és csoportok vitorlájából, hiszen ők nagyon gyakran azt róják fel neki, hogy túlságosan Nyugat-és Izrael-barátságát. Viszont Jeruzsálem amerikai elismerése egy olyan kényszerhelyzetet teremthet a jordániai uralkodó számára, amely során engednie kellene az iszlamisták és az ország lakosságának majdnem egynegyedét kitevő palesztin menekültek Izrael-ellenes követeléseinek. Ez pedig a legrosszabb esetben

az 1994-ben kötött izraeli-jordán béke „felülvizsgálatával” fenyegethet

Mivel Jordánia tölti be most az Arab Liga soros elnökségét, ezért az arab ország már a hétvégén kezdeményezte egy Arab Liga összehívását. Bár tudvalevő, hogy általában semmi komolyabb következménye nincs az arab országok csúcstalálkozóinak, valószínűleg csak retorikában fogják elítélni az Egyesült Államokat, mégis Ammán tanúbizonyságot adhat arról, hogy új alapokra kívánja helyezni a Washingtonnal fenntartott kapcsolatait. Ez gyakorlatban azt jelentené, hogy nemcsak csökkenne az amerikai-jordániai kapcsolatok intenzitása, hanem az arab ország nyíltan elkezdene lavírozni Oroszország irányába.

Jordánia már 2015-ben megállapodást kötött Oroszországgal, hogy 10 milliárd dollár értékben megépítik az arab ország első atomerőművét. A kép illusztráció

Törökország szintén „katasztrófát” emleget, ha az Egyesült Államok elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának. Az amerikai-török – tágabb értelemben a nyugati-török – kapcsolatok eddig is szakadék szélén táncoltak, de Trump eme lépése után korábban soha nem látott mélységbe zuhanhatnak. Recep Tayyip Erdoğan török elnök eddig is szeretett úgy tetszelegni a nemzetközi közösség előtt, mint a „palesztin ügy szószólója”, ezért sem hagyná szó nélkül, ha az amerikai elnök beváltja az ígéretét.

A török elnök már a múlt héten felhívta Mahmúd Abbász palesztin elnököt, és mindketten leszögezték, hogy Jeruzsálem esetében nem fogadják el a „status quó” felrúgását. Ráadásul Ankara esetében ez azzal is járhat, hogy az amúgy is a tavaly óta döcögve haladó izraeli-török kibékülés ismét megszakadhat és török elnök viszonya Benjamin Netanjahuval ismét rendkívül feszültté válna. Valószínűleg visszaköszönne az az időszak, amikor Törökország nem kevés anyagi, diplomáciai és fegyvertámogatást nyújtott az olyan szélsőséges iszlamista csoportoknak, mint a gázai Hamász.

Erdoğan „vörös vonalat” emlegetett a december 5-i parlamenti beszédében.

Egyiptom szintén azok között van, akiknek nagyon nem lenne ínyére Trump döntése. Az igaz, hogy az amerikai-egyiptomi kapcsolatokat már aligha befolyásolná érdembe, ha a Fehér Ház áthelyezteti az amerikai nagykövetséget Jeruzsálemben. Ugyanis a két ország között már ismét feszültté vált a viszony, amikor a Trump-adminisztráció augusztusban váratlanul leállította a gazdasági és katonai segélyeket pont akkor, amikor Kairó éppen a Sínai-félszigeten folytatott terroristaellenes hadműveleteket.

Ugyanakkor az arab ország regionális politikája sokkal jelentősebb változáson mehet keresztül. Először is azért, mert az egyiptomi diplomáciának nem kis szerepe volt a Fatah és a Hamász megegyezés megszületésében, amelyet Abdel Fattah asz-Szíszi eddigi legnagyobb külpolitikai sikereként könyvelnek el. Csakhogy Trump lépésével egy csapásra semmisé válhat az eredmény, és Egyiptom elveszítheti minden korábbi befolyását nemcsak a gázai, hanem a legrosszabb esetben a ciszjordániai palesztinok körében is.

Egyiptom számára a legnagyobb kérdést azt jelentené, hogy ezután miképp viszonyuljon Izraelhez. A két ország 1979-ben különbékét kötött egymással, amelyet eddig mindegyik fél betartott, igaz, volt időszak, amikor úgy tűnt, hogy ez valamelyik fél fel fogja mondani. Izraellel szomszédos összes állam közül Egyiptom nevezhető a „legstabilabban baráti államnak”, hiszen nagymértékben együttműködnek a terrorizmus elleni harcban, különösen a Sínai-félszigeten.

Szíszi és Netanjahu találkozója New Yorkban 2017. szeptember 18-án. A kép forrása: MEMO.

Viszont a lakosság és a politikai elit egy része még mindig nem törődött bele a különbékébe és az Izraellel való viszony javulását. Ezt jól mutatja az az eset, amikor tavaly az egyik egyiptomi törvényhozó meghívta ebédre az izraeli követet, de gyakorlatilag lincshangulat uralkodott el az országban. Ugyanúgy egyre többször bírálják Szíszit még a nacionalisták és a szekulárisok köréből is, mivel hosszas diplomáciai és bírósági huzavona után eladta az egyiptomi fennhatóság alá tartozó Tinar és Szanafir-szigeteket Szaúd-Arábiának, amelyet ők egyértelműen az egyiptomi állam részeként ismertek el. Egy újabb haraghullámot és tiltakozást pedig már az egyiptomi elnök sem hagyhat figyelmen kívül, mégha konkrétan az Egyesült Államok miatt törne ki az országban.

Tehát lehet az amerikaiak és az izraeliek számára jól hangozhat, ha Donald Trump elismeri Jeruzsálemet, mint Izrael fővárosát és oda költözteti át az amerikai nagykövetséget. Ez kétségtelenül, talán még Ronald Reagan idejét is felülmúlva erősítené meg a két ország kapcsolatát, jelentősen erősítené mind az amerikai elnök, mind az izraeli miniszterelnök pozícióját az országon belül. Csakhogy ezzel párhuzamosan mindkét ország gyakorlatilag semmissé teheti az elmúlt években, nem kevés erőfeszítések árán elért eredményeit és lenullázhatja az arab országokkal való kapcsolatokat is. Végső soron pedig pont az a két ország nyerne közép., de akár rövidtávon is, amelynek jelenleg az Egyesült Államok és Izrael is igyekszik visszaszorítani a befolyását a Közel-Keleten: Irán és Oroszország.

Így reagált a Külügyminisztérium az amerikai bírálatra

0

A magyar külügyminisztérium szerint az amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivőjének a sajtószabadságról tett nyilatkozata „kéretlen beavatkozásként a magyar belpolitikába”.

Erről Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára beszélt. Szerinte

„a rossz emlékű goodfriendi hagyomány útjára lépett”

az ügyvivő, amikor nagy nyilvánosság előtt hosszan értekezett a magyar sajtószabadság állapotáról, annak hiányosságairól.

David Kostelancik beszédével több probléma is van Magyar szerint. Szerinte „senki nem kérte, hogy nyilatkozzon”, „semmilyen morális és politikai felhatalmazással sem rendelkezett” (igaz, később azt is mondta, hogy a diplomaták jellemzően utasításra cselekszenek), és „Magyarország szuverén államként kikéri magának”, hogy bármely ország így avatkozzon be a parlamenti választásba.

Azt mondta:

az ügyvivőt még az éjszaka bekérették, és reggel megvitatták vele a szóban forgó kérdéseket, kifejezték a tiltakozásukat.

Elmondták neki kifogásaikat, és azt is: elvárják, hogy az ilyen nyilatkozatok ne ismétlődjenek meg, ugyanis rombolják a kétoldalú kapcsolatokat, a bizalmat.

Magyar Levente szerint elfogadhatatlan, hogy bárki minősítgesse a magyar demokráciát, hiszen Magyarország sem beszél más államok belügyeiről. Azt mondta: a kormány sem teszi közzé az amerikai belpolitikáról vagy az emberi és szabadságjogok tengerentúli helyzetéről alkotott véleményét, bár van ilyen. Szerinte

„rendkívüli módon meg fogja nehezíteni a munkát”,

ha a jövőben hasonló nyilatkozatok születnek. 

Azt is mondta: azt várják el, egyáltalán ne kommentálják a magyar folyamatokat. Márpedig David Kostelancik tegnap azt mondta: szóvá fogják tenni, ha valamivel nem értenek egyet.

Az ügyvivő tegnap többek között arról is beszélt, hogy szabad és demokratikus társadalom nem létezhet szabad sajtó nélkül, és demokratikus kormányoknak nem szabad megpróbálniuk elhallgattatni a bírálóikat. Szerinte a sajtószabadság területén folytatódnak a negatív tendenciák Magyarországon, és „riasztó fejlemény” is van. Példaként a kormány szövetségeseinek médiavásárlásait, az állami hirdetések célzott elosztását, és újságírók megfenyegetését mondta.

Sajtószabadság: Keményen kritizálta a magyar kormányt az amerikai nagykövetség

0

Szabad és demokratikus társadalom nem létezhet szabad sajtó nélkül, és demokratikus kormányoknak nem szabad megpróbálniuk elhallgattatni a bírálóikat – ezt mondta David Kostelancik ideiglenes amerikai ügyvivő. Szerinte a sajtószabadság területén folytatódnak a negatív tendenciák Magyarországon, és „riasztó fejlemény” is van. Ezekről részletesen is beszélt, felsorolva például a kormány szövetségeseinek médiavásárlásait, az állami hirdetések célzott elosztását, és újságírók megfenyegetését.

David Kostelancik Fotó: FüHü

David Kostelancik újságíróknak és diplomatáknak tartott előadást. Arról beszélt, hogy természetesen figyelemmel követik a magyar sajtó helyzetét. Azt mondta: tisztában vannak vele, hogy

ha az újságírók nem teszik fel a kemény kérdéseket, akkor nem végzik el a munkájukat,

és a szabad és független sajtó alapvető eleme annak az elszámoltatásnak, amellyel a kormányok az állampolgároknak tartoztank.

David Kostelancik emlékeztetett arra, hogy a szabad sajtót nem csak az amerikai alkotmány Első Kiegészítése védi, hanem a magyar Alaptörvény is. Emellett a sajtószabadság védelmének fontosságát kimondta az ENSZ Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozata, a NATO szerződése, az Európai Unió Alapjogi Chartája, az EBESZ Európai Biztonsági Chartája.

Azt mondta:

„Szabad és demokratikus társadalom nem létezhet szabad sajtó nélkül”,

és „legerősebb, legszilárdabb és legmegbízhatóbb szövetségeseink azok, akik osztoznak velünk ebbéli elkötelezettségünkben”.

Fotó: FüHü

Beszélt arról is, hogy természetesen a szabad sajtó nem azt jelenti, hogy nem szabad kritizálni, ha rosszul értelmezi a tényeket, vagy csak olyanokról tudósít, amelyek egy bizonyos szerkesztőségi álláspontot támasztanak alá. Ahogy fogalmazott: Donald Trump is gyakran bírálja a médiát, de ez a személyes véleménye, és „ahogy az újságírók rámutatnak, nem minden kormánykritika álhír”.

David Kostelancik szerint a legfontosabb, hogy

„demokratikus kormányoknak nem szabad megpróbálniuk elhallgattatni a bírálóikat”.

Ez szerinte több formában is megjelenhet:

  • jogszabályokkal való korlátozással,
  • a média kizárólagos ellenőrzésével,
  • a hirdetőkre való nyomásgyakorlással,
  • ha a kormány megpróbálja manipulálni a hirdetési piacot,
  • vagy ha fenyegetik, megfélemlítik az újságírókat.

Ezután arról beszélt, hogy az Egyesült Államok többször szóvá tette már a sajtószabadság terén Magyarországon mutatkozó negatív tendenciákat, amelyek azóta is folytatódnak.

Szerinte ilyen tendencia, hogy

  • a kormány szövetségesei fokozatosan átvették az ellenőrzést a médiapiac felett, beleértve a megyei lapokat,
  • ezeknél a médiumoknál nem lehet kormánykritikus cikkeket megjelentetni,
  • a kormány jelentős állami hirdetést csatornáz a baráti médiatulajdonosoknak, miközben a függetlenek szinte semennyit nem kapnak.

Olyan információik is vannak, hogy magánvállalkozásokkal közölték, „ne hirdessenek a független médiumokban, ellenkező esetben retorziókra számíthatnak”.

Fotó: FüHü

Beszélt arról is, hogy „egy kormányhoz szorosan kötődő médium” (a 888-ra gondolt) listát jelentetett meg újságírókról, akik szerintük fenyegetést jelentenek Magyarországra. David Kostelancik szerint

ez riasztó fejlemény.

Azt mondta: „Velünk kritikus sajtót is meg kell védenünk, hiszen a sajtó a demokrácia egyik alappillére.

Az Egyesült Államok egyértelműen elítél minden, újságírók megfélemlítésére vagy elhallgattatására tett kísérletet.”

Szerinte, bár még léteznek, de egyre kevesebb van a független médiumokból, amelyeknek kihívásokkal kell szembenézni a hirdetési piacon, „nyomásgyakorlással és megfélemlítéssel találkoznak”.

Kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy Magyarország az USA partnere és szövetségese, és nem a nagykövetség dolga, hogy nyomást gyakoroljon a kormányra, ha olyat látnak, amivel nem értenek egyet, de beszélni szoktak a vitás kérdésekről a „kollégákkal a magyar kormányban”. Azt is mondta: már csak az EBESZ-tagság miatt is Magyarország kötelessége, hogy vigyázzon a sajtószabadságra.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK