Kezdőlap Címkék Nemzeti Versenyképességi Tanács

Címke: Nemzeti Versenyképességi Tanács

Szabadulnának az összeszerelő-jellegtől

Magas, de csökkenő tempóban nő a gazdaság jövőre is – mondta Varga Mihály. A pénzügyminiszter ki nem mondva az ország összeszerelő-jellegétől távolodást említette célként.

A magyar gazdaság idén várhatóan 4,8 százalékkal bővül, jövőre a Pénzügyminisztérium 4 százalék körüli GDP-növekedést vár. A világgazdaság bővülése lassul, recesszió nem lesz, de a növekedés üteme mérséklődik – mondta Varga Mihály a Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT) ülése után. A pénzügyminiszter szerint át kell gondolni, milyen intézkedésekkel, hogyan – például a kutatás-fejlesztés kibővítésével, a régiók helyzetének átgondolásával – lehetne befolyásolni ezt a folyamatot.

Az NVT hétfői ülésén két nagy témával foglalkoztak: a Magyar Bankszövetség digitalizációval kapcsolatos javaslatait és a külföldi működő tőke Magyarországra vonzásának minőségi szempontjait tekintették át. Varga elmondta: a külföldi működő tőke beáramlásában igen jó az ország helyzete, az elmúlt öt évben a régióban a GDP-hez mért arányát tekintve három évben is a rangsor élén álltunk.

Ezután arról beszélt, hogy a jövőben azonban a működő tőke megítélésében

nem a munkahelyteremtés, hanem a minőségi szempontok, így a kutatás-fejlesztés, illetve a technológiaváltás segítése lesz az elsődlegesek.

A következő években el kell érni, hogy a gazdaság növekedése érdekében

egyre több iparágban valósuljanak meg külföldi befektetések,

és a külföldi működő tőke nagyobb szerepet kapjon a kevésbé fejlett országrészek felzárkóztatásában is.

Ezzel a pénzügyminiszter lényegében elismerte független kutatók vészharang-kongatásának megalapozottságát. Arról, hogy

az alacsony hozzáadott értéket előállító szalagszerű termelés állandó bővítése káros

– pontosabban a szabad munkaerő elfogyása után nincs hova fejlődni -, s

különösen veszélyes ezen belül az autóipar eltúlzott súlya.

Az úgynevezett közepes fejlettség csapdájának veszélyéről nem régiben itt írtunk.

Varga a pénzügyi szolgáltatások digitalizációjáról elmondta, hogy a Magyar Bankszövetség (MBSZ) 22 pontos javaslatcsomagot dolgozott ki a hazai pénzintézeti szolgáltatások javítására. Magyarországon egyre jobban terjednek a bankkártyákkal lebonyolított tranzakciók, egy év alatt 21 százalékkal nőtt a kártyás fizetések száma, ám az összes fizetési tranzakció mintegy háromnegyede még mindig készpénzalapú – ezt már Becsei András, az MBSZ elnöke mondta. Túl sok készpénz van a vállalkozásoknál és lakosságnál (sőt, megállíthatatlanul növekvően), ennek éves többletköltsége 450-500 milliárd forintra becsülhető.

A banki fejlesztések eddigi eredményeiről elmondta, hogy az érintőkártyás fizetés Magyarországon lényegesen könnyebb, mint sok más nyugati országban. A PM által életre hívott és támogatott pos- (kártyaelfogadó készülék-) program révén a kereskedők bankkártya-elfogadó terminált igényelhettek. Jövő márciusban pedig a bankok számára kötelezően elindul az azonnali fizetési rendszer – eredetileg már idén kellett volna, de első lépésben besült.

A bankszövetség a tranzakciós illeték egy részének eltörlésére tett javaslatot, nevezetesen a lakossági ügyfelek elektronikus műveleteinek, azaz elektronikus átutalásainak esetében. (A különadó részbeni kivezetését a PM is tervezte tavaly, de a parlament gazdasági bizottsága végül kivette ezt az idei költségvetésből.) Becsei kifejtette: a teljes tranzakciós díjbevétel 226 milliárd forint, a lakossági tranzakciók 50-60 milliárd forint adót eredményeznek, ebből a lakosság elektronikus műveletei mintegy 10 milliárd forint illetéket hoznak.

Reszkess Ausztria! Majd jövünk!

“Rövid leszek” – kezdte a tájékoztatóját tegnap a versenyképességi tanács megbeszéléséről kilépve Varga Mihály pénzügyminiszter. Azt mondta: “A mai ülésen két anyagot tárgyaltunk meg: van egy jegybanki anyag, ami versenyképesség-javító lépéseket vesz számba és az innovációs minisztérium is versenyképességi célokat tűzött ki.” Mindezt úgy vezette fel, mintha az MNB 180 pontos, 2030-ig szóló “cselekvési javaslata” fejlődésünk egyedüli záloga volna. Mintha megtalálta volna a kormány a bölcsek kövét, ami végre, évtizedes álmaink beteljesítőjeként segít utolérnünk a fejlett Nyugatot.  

 Magyarországnak végre kell hajtania a versenyképességi fordulatot, hogy fenntarthatóan gyors növekedési pályára kerüljön. Ennek nyomán Magyarország felzárkózhat a fejlett, nyugati országok életszínvonalára, ellenkező esetben azonban beleragadunk a közepes jövedelmű országok csapdájába. (MNB 2018.)

Gazdaságunk egészségesen fejlődik. A termelés fejlesztésében, arányaiban, szerkezetének alakításában szem előtt tartjuk hazánk belső adottságait, a szükségleteket. Gazdasági tevékenységünk vezérlő elve: a gazdaságosság fokozása, a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése. Arra törekszünk, hogy maximálisan növeljük a nemzeti jövedelmet, a felhalmozás, a fogyasztás arányait pedig – az ország mindenkori belső és külső helyzetét figyelembe véve – úgy alakítjuk, hogy rendszeresen emelkedjen az életszínvonal, és megvalósítsuk a termelés bővítéséhez szükséges beruházásokat. (MSZMP VIII. kongresszusa, 1962.)

A fenntartható növekedésnek van néhány feltétele: az átgondolt fegyelmezett gazdaságpolitika, az alrendszerek megfelelő működtetése, egészségügy, oktatás, kutatás-fejlesztés, uniós források elköltése, infrastruktúra fejlesztése, a hatékony állam működtetése, a költségvetési fegyelem, a csökkenő adóék, a termelékenység javítása, a szakképzett munkaerő, a folyamatos alkalmazkodás, pl. ipar 4.0, digitális technológia. (Varga Mihály a Nemzeti Versenyképességi Tanács keddi ülését követő tájékoztatón, 2018.)

A beruházások fontos követelménye: a kapacitások optimális nagysága, amely lehetővé teszi a legkorszerűbb technológia alkalmazását, a nemzetközi műszaki színvonal elérését. A társadalmi termelés növekedése lehetővé teszi, hogy jelentősebb legyen a reálbérek, a reáljövedelmek emelése. A rendelkezésre álló eszközöket arra fogjuk felhasználni, hogy az átlagbérek növelése mellett tovább javítsuk a bérarányokat, könnyítsük a kis jövedelmű családok helyzetét. (MSZMP VIII. kongresszusa, 1962)

Magyarország 2030-ra Európán belül az öt legjobb ország közé kíván kerülni, ahol érdemes élni és dolgozni. A versenyképességi reform hatására javulhat a termelékenység, 10 év alatt megduplázódhatnak a reálkeresetek, és teljes foglalkoztatás mellett 4-4,5%-os GDP-növekedés érhető el tartósan. (Varga Mihály pénzügyminiszter, a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülését követően)

Az életszínvonal emelkedik, a kiskereskedelmi forgalom öt év alatt 23 százalékkal növekszik, a ruházati cikkek forgalma 15 százalékkal nő. (MSZMP VIII. kongresszusa, 1962.)

Az MNB friss jelentésében szembenézett azzal, hogy milyen makrogazdasági pálya vár Magyarországra, ha nem valósítjuk a szükséges reformokat: ebben az esetben az egy főre jutó GDP-nk és a keresetünk nem fog közelebb kerülni Ausztriához, és az átlagos potenciális növekedés 1,4%-os lehet. (MNB 180 pontos javaslata, 2018.)

Ipari termelésünk növekedése majdnem háromszorosa a kapitalista országokénak. Kidolgozzuk 20 éves gazdaságfejlesztési tervünket. A következő időszakban a nemzeti jövedelmet négyszeresére emeljük. Gazdaságunk szerkezetét – benne az ipari és mezőgazdasági termelés összetételét – úgy alakítjuk, hogy a termelés növekedése gyors legyen. A termelés minden ágában biztosítjuk a legfejlettebb technika széles körű alkalmazását. Az ipari termelést legalább ötszörösére emeljük, Az ipar termékeiben jussanak túlsúlyra a magas technikai kultúrát képviselő ágazatok, a gyártási technológiában pedig kövessük, és a hazai körülményeknek megfelelően alkalmazzuk, a világszerte tapasztalható fejlődés irányvonalát. A mezőgazdasági termelést országunk kedvező adottságainak maximális kihasználásával 20 év alatt két-, két és félszeresére növeljük. A társadalmi termelés gyors növelése lehetővé teszi az életszínvonal nagyfokú emelését. Az egy főre fogyasztás 20 év múlva magasabb lesz, mint Ausztriában. (MSZMP VIII. kongresszusa, 1962.)

A fenntartható növekedés és a méltó életkörülmények megteremtésének eszköze a versenyképesség, amihez erős vállalatokra, stabil munkahelyekre és növekvő bérekre van szükség. A gazdaságpolitika célja az, hogy 2030-ra Magyarországon még jobb legyen élni, dolgozni és tanulni. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 2030-ig szóló stratégiájának kiindulási alapját a fenntarthatósági szempontok jelentik, és a minisztérium tevékenységét a következő négy évben is ezeknek a céloknak rendeli alá. (György László államtitkár, ITM, 2018.)

A két idézet-csomag születése között kereken fél évszázad telt el. Akik már annak idején – 1962-ben – is figyelemmel kísértük a bejelentéseket, már meg sem lepődünk a hasonlóságokon. Mintha 56 év alatt mi sem történt volna. Mintha egy tapodtat sem változott volna a világunk. Akkor is, most is azt ígérték nekünk, ha türelmesek leszünk, és 20-30 éves terveket gyártunk, mire azok teljesülnek, már csak egy lépésre leszünk attól, hogy úgy éljünk, mint az osztrákok.

1980-ra nem jött be. Most reménykedjünk, Matolcsy majd 2030-ra beváltja. Talán. Addig reszkess Ausztria, jövünk!

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK