Remeg a hatalom térde

1
3004
FH

Ne tápláljon senki illúziókat afelől, hogy a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nevével fémjelzett törvénymódosítás, amelyet a településkép védelméről szóló salátatörvény „fodrai” között próbáltak elrejteni, a magyarországi illiberális demokrácia keretei között elbukhat a törvényalkotás folyamatában. Fleck Zoltán egyetemi tanárt, jogszociológust, az ELTE Jog- és Társadalomelméleti Tanszékének vezetőjét e törvénymódosítás veszélyeiről kérdeztük.

  • A korlátozások második lépése
  • Jönnek majd a fekete autók is?
  • Jogilag értelmezhetetlen abszurditások

Ennél lehet még további korlátozásokat kitalálni a polgári alapjogok megkurtítására?

Ez a törvénymódosítási javaslat olyan abszurd, amit jogász fejjel értelmezni sem könnyű. Önmagában az a legnagyobb probléma, hogy az ország valamelyik felső vezetőjének egy ilyen gondolat az eszébe juthat. Az alapjogokkal kapcsolatos minden változtatásnak egyedül a gyülekezési törvényben volna a helye, a városképhez végkép semmi köze.

A gyülekezési jog korlátozását illetően ez már a második lépés lesz. A közelmúltban már elfogadta a parlament azt a jogszabályt, amely bárkit felhatalmaz arra, hogy szót emeljen az ablaka alá tervezett tüntetés ellen. meddig lehet ezt folytatni?

Addig, amíg be nem tiltják a szólásszabadság minden formáját, amíg újra meg nem jelennek hajnalonként a fekete autók azoknál, akik másként gondolkodnak a kormányzó erő tevékenységéről. Ennek egyértelműen a totális rendszer kiépítése lehet a vége.

Az indoklás is faramuci: a nemzeti ünnepek nemes hagyományainak védelméről szól.

Ez is teljesen értelmezhetetlen. A nemzeti ünnepekkel kapcsolatos megemlékezéseknek már hagyományosan kialakult egy kettőssége. Például március 15-ikén az egyik helyszínen az állami ünnepséget tartják, valahol másutt pedig az ellenzéki pártok, vagy a civil mozgalmak jelenítik meg a maguk véleményét. Az ünnepekhez kötődően mind a kettőnek kialakult hagyományai vannak, amelyeket most Semjén fel akar számolni. Az utóbbi években

a kormány ezeket a megemlékezéseket gyakorlatilag a politikai propaganda céljaira használja, és nem ünneplésre, történelmi visszatekintésre.

Sokkal nagyobb problémának érzem, ha a nemzeti ünnepeken jószerével csak a migránsokról beszél a kormányzat, vagy Brüsszelt támadja a miniszterelnök, mint azt, ha az emberek ezzel kapcsolatos ellenérzéseiknek valahol másutt tartott tüntetéseken hangot adhatnak. Ha mindenféle ürüggyel ez utóbbit megpróbálják ellehetetleníteni, azzal a legalapvetőbb emberi jogot szorítják háttérbe.

Mindez még azzal is tetéznék, hogy a gyülekezést korlátozó jogot a települési önkormányzatokra is kiterjesztenék. Az indoklásban kimondják: a helyi önkormányzatok esetében is lehetnek hagyományosan ünnepi célra használt területek és időpontok, ezek rendeleti meghatározásra felhatalmaznák az önkormányzatokat.

Kifejezetten alkotmányellenes felhatalmazni a helyi önkormányzatokat, hogy az ünnepek alkalmából a településen olyan helyeket jelöljenek ki, amelyeket rendelettel kivonhatnak a közterület fogalmából, és ezzel ott a gyülekezést is megtilthatják. Ez teljesen abszurd.

Nem is értem, ilyesmi hogyan juthat egy miniszterelnök-helyettes eszébe.

Egy perc kétségünk sem lehet, hogy ez a parlament meg fogja szavazni a javaslatot.

Így van. Abban sem nagyon érdemes kételkedni, hogy az Alkotmánybíróság megakadályozza a törvény életbe lépését. Kíváncsian várom, ennek a komolytalan elképzelésnek az átengedésére milyen szakmai érveket tudnak felhozni. Annyira nyilvánvalóan ellentétes ez egy demokratikus állam jogrendszerével, hogy

ez még a mostani, lényegében egypárti testületnek is fejtörést fog okozni.

Ne legyenek illúzióink, ha még egy ilyen tarthatatlan jogszabály mögött is kialakul egy komoly kormányzati támogatás, annak az AB sem fog ellenállni.

Ezzel lényegében felszámolják Magyarországon a gyülekezési szabadságot?

Errefelé mutat minden. Amikor az alapjogok valamelyikét, vagy a vélemény-nyilvánítási szabadságot csorbítják, akkor arra lehet következtetni, hogy a hatalom fél a társadalmi elégedetlenségtől.

Fél attól, hogy komolyabb tömegek jelenhetnek meg az utcákon, fél attól, hogy bizonyos mozgásokat esetleg nem tud kontrolálni.

A kormánypártoknak nulla érzékük van az alapjogok fontosságát illetően, az indoklásban pedig mind stilárisan, mind jogilag megannyi hibát követtek el. Alkotmányjogilag vizsgálva egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a hatalom a diktatúra felé tesz egy újabb lépést.

Van valami remény arra, hogy ez a folyamat valahol megakadjon?

A jogi eljárásnak még megvannak a kitaposott útjai. A jogszabály megakadhat az elnöki asztalon, az Alkotmánybíróságon, ezeket a lépcsőfokokat végig kell járni, ha nem is szabad illúziókba ringatni magunkat a döntései lehetőségeiket illetően. Végső soron még ott van a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is, de mire ott végiggondolják a döntést, évek múlhatnak el.

Közben a társadalom leszokik arról, hogy tüntessen,

hagyomány lesz abból, hogy a nemzeti ünnepeken csak arról lehet beszélni, ami a miniszterelnök száját elhagyja.

Az indoklásban Semjén arról beszél: a javaslat célja, hogy törvény zárja ki azt a lehetőséget, hogy a nemzeti ünnepeken és hasonlóan fontos ünnepi alkalmakkor versengés alakuljon ki a közélet szereplői, pártok és civil szervezete között az érintett közterületek „lefoglalása” során.

Ha egyenesen akart volna fogalmazni, akkor azt írhatta volna e mondat helyére: a törvény célja, hogy kizárja a demokratikus szólásszabadság lehetőségét.

1 hozzászólás

  1. Nem hiszem, hogy félnének. Erre semmi olyan (igazi) jel nem mutat, hogy fékeznék magukat a demokrácia fokozatos és jól kiszámított lebontásában. Egyszerűen csak tovább akarják bontani, és önhittségüknek, arcátlanságuknak és kapzsiságuknak nincs határa. Egyet akarnak: végtelenségig bebiztosítani a hatalmukat, hogy minél nagyobb vagyonokat szerezzenek saját maguknak.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .