Jevgenyij Szelivanov doktor, a moszkvai központi kórház pajzsmirigyrák specialistája árnyékként követi minden oroszok elnökét – állítja a Project média nevű orosz hírügynökség, mely ma már külföldön működik hiszen Putyin ellehetetlenítette a független média működését Oroszországban.
Szelivanov doktori értekezésének címe: Az idős kori pajzsmirigy rák műtéti és más kezelése. Moszkvából ingázik Szocsiba, ahol Putyin szívesen időzik az orosz tél idején. Szelivanov doktor nincsen egyedül: egy idegorvos is rendszeresen látogatja Putyint – számol be a hírügynökség a „Kreml legnagyobb és legjobban őrzött titkáról.”
2020 júliusában az orosz elnök ellátogatott az Országos Endokrinologiai központba, ahol a pajzsmirigy rákról érdeklődött. Az intézet igazgatója a figyelmébe ajánlotta az új gyógyszert, a Tyrogint, amelyik igen hatásos: a sikeres műtét után gyógyszer 95-98%-os gyógyulási arányt mutat.
A pajzsmirigy rák kezelése során gyakran alkalmaznak szteroidokat is, amelyek károsíthatják az idegrendszert. Ez befolyásolhatja Putyin döntés képességét is. Az angol orvosi nyelvben roid rage-nek nevezik azt a jelenséget amikor a szteroidokkal kezelt beteg vagy épp élsportoló hirtelen dührohamokat kap, és elveszíti a döntési képességét. Sokan úgy vélik, hogy ez az orvosi probléma közrejátszhatott abban, hogy Putyin hosszas habozás után elrendelte a háborút Ukrajna ellen, amely eddig kudarcnak bizonyult a számára.
Putyin sokáig elzárkózott a saját embereitől is, és ez is összefügghet a pajzsmirigy rákkal. A kezelés ugyanis legyengítheti az immunredszert, amely így a Covid vírusnak kevésbé képes ellenállni.
A Kreml természetesen cáfolja Putyin betegségét. Az orosz hírügynökség megkérdezte a moszkvai kórházat, hogy hol van Szelivanov doktor? A válasz: szolgálati úton van, és nem tudjuk, hogy mikor tér vissza!
Két másik híres pajzsmirigy rák specialista is gyakran felbukkan Putyin körül : Alekszej Scseglov és Igor Jeszakov.
Putyint már csak a geopolitika érdekli
Legalábbis ezt állitja az orosz hírügynökség az elnök környezetére hivatkozva. 23 éves uralma után eredményt akar felmutatni a birodalom építésben. Ez nem a Szovjetunió visszaállítását jelentené hanem a szláv népek egyesítését. Tehát elsősorban Ukrajnára és Fehéroroszországra vonatkozik illetve azokra a területekre, ahol sok orosz él pl. Kazahsztán egy része. Ezért is avatkozott be Putyin villámgyorsan Kazahsztánban, ahol a zavargások a Moszkva barát rendszer gyengüléséhez vezethettek volna. Putyin ma már hibának tartja, hogy hagyták megbukni Janukovicsot Kijevben. Az oroszbarát elnök távozása után az amerikaiak támogatásával olyan rendszer jött létre Ukrajnában, amely nyugati irányban tájékozódik és nem Moszkva felé. Márpedig így Putyin szlavofil álmai nem valósulhatnak meg.
Az orosz elnök októberben lesz hetven éves. Súlyos betegsége is arra figyelmezteti, hogy ő sem halhatatlan. Ez is magyarázhatja döntését az Ukrajna elleni háborúról. Saját erőinek túlbecsülése és az ellenfél lebecsülése is kapcsolatban állhat súlyos betegségével, amely nem ritkán jár olyan mellékhatásokkal, hogy a páciens realitás érzékelése csökken a kezelés következtében.
A diktátor magánya
Sztálin utolsó éveiben stroke-t kapott és több más betegséggel küzdött. Ilyen állapotban adott parancsot Kim Ir Szennek a koreai háború megindítására 1950-ben. Ez világháborús kockázatot jelentett hiszen Dél Korea amerikai „védnökség” alatt állt. Amint Sztálin meghalt, a koreai félszigeten megszűntek a harcok, és a szembenálló felek fegyverszünetet kötöttek, amely mindmáig tart, mert békeszerződés 1953 óta sincs.
Sztálin trónörökösei alig várták a diktátor halálát, mert nem lehettek biztosak benne, hogy túlélik őt. Azzal viszont tisztában voltak, hogy mindenképp változtatni kell, és Sztálin halála után meg is indult a lassú olvadás. Hruscsov, a győztes utód 1956-ban a kommunista párt huszadik kongresszusán leplezte le Sztálin bűneit. Érdekes, hogy Nyina Hruscsova, Sztálin utódának dédunokája, aki az Egyesült Államokban Oroszország szakértő, szintén úgy látja, hogy Putyin a szlavofil geopolitikai rabjává vált, és ezért döntött Ukrajna megtámadása mellett. Persze Putyin motivációja immár mellékes, most már az a kérdés: hol a kiút a zsákutcából? A válasz az egész világpolitikát befolyásolhatja, ha nem is olyan nagy mértékben mint Sztálin halála 1953-ban.
