Kezdőlap Címkék Nyina Hruscsova

Címke: Nyina Hruscsova

“Putyin kész a világháborúra”

Nyina Hruscsova, az egykori szovjet vezető dédunokája , aki Oroszországról ad elő amerikai egyetemeken, hogy Putyin kész világháborút kirobbantani.

Nyina Hruscsova, aki jelenleg New Yorkban a New School-on tanít, most épp  Oroszországban van, ahol sokan már bespájzolnak nukleáris sugárzás elleni tablettákból.

Putyin a Valdaj vitaklubban vázolta fel világképét, mely szerint az USA kétségbeesetten védelmezi a régi világrendet, amelyet egy új váltana fel. Ez több pólusú világrend lenne. Putyin az egyik pólusnak Oroszországot képzeli el noha az orosz GDP elmarad Dél Korea mögött is.

Nukleáris háború szélén áll-e a világ? – kérdezte a közszolgálati televízió minden oroszok elnökétől. Putyin ahelyett, hogy egyértelműen cáfolt volna, hosszat sóhajtott. A kérdező szerint is megszólalhatott a vészcsengő e hosszú sóhaj hallatán. Erre Putyin azt mondta:
”ha így történt, akkor jól van, mert pontosan az volt a célom, hogy az emberek éberek legyenek. Ezt a célt elértem.”

Korábban a szovjet vezetők is gyakran fenyegették meg saját népüket a nukleáris apokalipszissel. Ennek annak idején az volt a fő célja, hogy a nép megijedjen, majd megnyugodjon, mert a hatalom elsimította a válságot. Közben pedig megfeledkezzen az óriási áldozatról, mely egy erős hadsereg fenntartásához kell egy gazdaságilag gyenge országban.

Csakhogy most más a helyzet: az orosz hadsereg, amelybe annyi pénzt beleöltek, szánalmasan leszerepel Ukrajnában. Putyin diplomáciája teljes kudarc. Legutóbb Szamarkandban hű szövetségese, Hszi Csinping kínai elnök is  így szólt Putyinhoz:

Vologya, fejezd be a háborút Ukrajnában!

Kínának is sokkal fontosabb az USA mint Oroszország.

Putyin barátsága nem kifizetődő

Ezt Orbán Viktor is elismerte szokásos pénteki rádió interjújában amikor közölte:

a tőzsdei árat fizetjük az orosz gázért.

Amikor február elsején Moszkvában járt a magyar miniszterelnök, akkor Putyin még azt ígérte : magyar barátaink jóval olcsóbban kapják meg az orosz földgázt mint mások. Erről szó sincs. Orbán viszont azzal büszkélkedhet, hogy nálunk van orosz földgáz sok uniós országban viszont nincs. Csakhogy boldog és dolgos népünket nem az érdekli, hogy honnan jön a földgáz hanem az, hogy legyen fűtés télen és a családok, intézmények és önkormányzatok ki tudják fizetni a gázszámlát. Magyarországon általános a számla frász hiszen a családok jövedelmében jóval nagyobb a rezsi részesedése mint a gazdagabb tagállamokban. Erre Orbán Viktor kevesebb figyelmet fordít, mert a kormánynak nincsen pénze a problémák enyhítésére mint sok más uniós tagállamban. Miért nincs?

Miért volt a Vodafone megvásárlására több mint 300 milliárd forintért?

Ilyen kérdéseket nemigen tesz fel a kormánypárti sajtó Orbán Viktornak, aki viszont független újságíróval csak külföldön találkozik, de csak akkor, ha muszáj.

A magyar miniszterelnök a Kossuth rádióban bírálta az olajmultikat, melyek nyerészkednek az energiaválságon. De hogyha a tőzsdei árat fizetjük az oroszoknak, akkor miért nem veszünk mástól földgázt? Jelenleg másoktól olcsóbban lehetne földgázt venni mint Oroszországtól. Miért ragaszkodik Orbán Putyinhoz?

Egyrészt, mert Putyin pénzeli a magyar miniszterelnököt a MET gázkereskedelmi cégen keresztül. A magas földgáz ár szépen megnövelte a Svájcban bejegyzett cég profitját, melyből a magyar miniszterelnök is részesülhet.

A másik ok Orbán dossziéja lehet. Amikor az USA és a Szovjetunió megállapodott arról, hogy Magyarország átkerül a nyugati érdekszférába, akkor a budapesti amerikai nagykövet megkérdezte szovjet kollégáját: kik fogják békésen, vér nélkül menedzselni a rendszerváltást Magyarországon? A szovjet nagykövet egy kis időt kért, majd átadott egy dossziét azokról a nevekről, akik a magyar rendszerváltást “problémamentesen” levezényelhetnék.

A KGB listáján szerepelt az ifjú Orbán Viktor neve is…

Putyin pajzsmirigyrákja

Jevgenyij Szelivanov doktor, a moszkvai központi kórház pajzsmirigyrák specialistája árnyékként követi minden oroszok elnökét – állítja a Project média nevű orosz hírügynökség, mely ma már külföldön működik hiszen Putyin ellehetetlenítette a független média működését Oroszországban.

Szelivanov doktori értekezésének címe: Az idős kori pajzsmirigy rák műtéti és más kezelése. Moszkvából ingázik Szocsiba, ahol Putyin szívesen időzik az orosz tél idején. Szelivanov doktor nincsen egyedül: egy idegorvos is rendszeresen látogatja Putyint – számol be a hírügynökség a „Kreml legnagyobb és legjobban őrzött titkáról.”

2020 júliusában az orosz elnök ellátogatott az Országos Endokrinologiai központba, ahol a pajzsmirigy rákról érdeklődött. Az intézet igazgatója a figyelmébe ajánlotta az új gyógyszert, a Tyrogint, amelyik igen hatásos: a sikeres műtét után gyógyszer 95-98%-os gyógyulási arányt mutat.

A pajzsmirigy rák kezelése során gyakran alkalmaznak szteroidokat is, amelyek károsíthatják az idegrendszert. Ez befolyásolhatja Putyin döntés képességét is. Az angol orvosi nyelvben roid rage-nek nevezik azt a jelenséget amikor a szteroidokkal kezelt beteg vagy épp élsportoló hirtelen dührohamokat kap, és elveszíti a döntési képességét. Sokan úgy vélik, hogy ez az orvosi probléma közrejátszhatott abban, hogy Putyin hosszas habozás után elrendelte a háborút Ukrajna ellen, amely eddig kudarcnak bizonyult a számára.

Putyin sokáig elzárkózott a saját embereitől is, és ez is összefügghet a pajzsmirigy rákkal. A kezelés ugyanis legyengítheti az immunredszert, amely így a Covid vírusnak kevésbé képes ellenállni.

A Kreml természetesen cáfolja Putyin betegségét. Az orosz hírügynökség megkérdezte a moszkvai kórházat, hogy hol van Szelivanov doktor? A válasz: szolgálati úton van, és nem tudjuk, hogy mikor tér vissza!

Két másik híres pajzsmirigy rák specialista is gyakran felbukkan Putyin körül : Alekszej Scseglov és Igor Jeszakov.

Putyint már csak a geopolitika érdekli

Legalábbis ezt állitja az orosz hírügynökség az elnök környezetére hivatkozva. 23 éves uralma után eredményt akar felmutatni a birodalom építésben. Ez nem a Szovjetunió visszaállítását jelentené hanem a szláv népek egyesítését. Tehát elsősorban Ukrajnára és Fehéroroszországra vonatkozik illetve azokra a területekre, ahol sok orosz él pl. Kazahsztán egy része. Ezért is avatkozott be Putyin villámgyorsan Kazahsztánban, ahol a zavargások a Moszkva barát rendszer gyengüléséhez vezethettek volna. Putyin ma már hibának tartja, hogy hagyták megbukni Janukovicsot Kijevben. Az oroszbarát elnök távozása után az amerikaiak támogatásával olyan rendszer jött létre Ukrajnában, amely nyugati irányban tájékozódik és nem Moszkva felé. Márpedig így Putyin szlavofil álmai nem valósulhatnak meg.

Az orosz elnök októberben lesz hetven éves. Súlyos betegsége is arra figyelmezteti, hogy ő sem halhatatlan. Ez is magyarázhatja döntését az Ukrajna elleni háborúról. Saját erőinek túlbecsülése és az ellenfél lebecsülése is kapcsolatban állhat súlyos betegségével, amely nem ritkán jár olyan mellékhatásokkal, hogy a páciens realitás érzékelése csökken a kezelés következtében.

A diktátor magánya

Sztálin utolsó éveiben stroke-t kapott és több más betegséggel küzdött. Ilyen állapotban adott parancsot Kim Ir Szennek a koreai háború megindítására 1950-ben. Ez világháborús kockázatot jelentett hiszen Dél Korea amerikai „védnökség” alatt állt. Amint Sztálin meghalt, a koreai félszigeten megszűntek a harcok, és a szembenálló felek fegyverszünetet kötöttek, amely mindmáig tart, mert békeszerződés 1953 óta sincs.

Sztálin trónörökösei alig várták a diktátor halálát, mert nem lehettek biztosak benne, hogy túlélik őt. Azzal viszont tisztában voltak, hogy mindenképp változtatni kell, és Sztálin halála után meg is indult a lassú olvadás. Hruscsov, a győztes utód 1956-ban a kommunista párt huszadik kongresszusán leplezte le Sztálin bűneit. Érdekes, hogy Nyina Hruscsova, Sztálin utódának dédunokája, aki az Egyesült Államokban Oroszország szakértő, szintén úgy látja, hogy Putyin a szlavofil geopolitikai rabjává vált, és ezért döntött Ukrajna megtámadása mellett. Persze Putyin motivációja immár mellékes, most már az a kérdés: hol a kiút a zsákutcából? A válasz az egész világpolitikát befolyásolhatja, ha nem is olyan nagy mértékben mint Sztálin halála 1953-ban.

„A Nyugat félreérti Oroszországot”

Nyina Hruscsovának, akinek legendás őse mint a Szovjetunió vezére több mint hatvan éve azt igérte az Egyesült Államoknak: eltemetünk titeket! A történelem picit másképp alakult.

A Szovjetunió bukása után harminc évvel az USA és Oroszország arról tárgyal, hogy mik is

„Moszkva jogos biztonsági érdekei”?

Sztálin erre hivatkozva foglalta el Európa keleti felét, melyet utódai megszállva tartottak szinte a Szovjetunió bukásáig. Oroszország ma is nagyhatalomnak tekinti magát, amelynek kivételes szerep jutott a világtörténelemben – állapítja meg Nyina Hruscsova a Project Syndicate portálon. Arra céloz ezzel, hogy Napóleont az oroszok állították meg világhódító tervei végrehajtása során éppúgy, mint Hitlert a huszadik században.

George Kennan, az USA egykori moszkvai nagykövete, aki a hidegháború stratégiáját kidolgozta 1945 után, előre látta, hogy milyen következményekkel jár a NATO keleti kiterjesztése. Nyina Hruscsova, aki tanítványa volt a legendás amerikai diplomatának felidézi, hogy Kennan már akkor jelezte, hogy az oroszok ellenségesen reagálnak majd amikor a NATO felveszi Magyarországot, Lengyelországot és Csehországot. Azóta a NATO összesen 11 volt kommunista államot vett fel, köztük a három balti köztársaságot, melyek egykor a Szovjetunió tagállamai voltak.

Mit követel most Putyin?

Azt, hogy a NATO zárja ki a három balti köztársaságot és csökkentse katonai jelenlétét Közép és Délkelet Európában. Ezt az USA értelemszerűen visszautasítja.

Valójában persze Ukrajnáról van szó – állapítja meg Nyina Hruscsova, arra utalva, hogy Putyin szerint a szomszédos állam NATO tagsága a vörös vonal átlépését jelentené.

Ez nem Putyin személyes véleménye hanem az orosz közvélemény is így látja a stratégiai helyzetet – hangsúlyozza Nyina Hruscsova, aki szerint jó lenne, ha Washington végiggondolná: megér-e neki egy katonai konfliktust Oroszországgal Ukrajna?

Befejezésül idézi mentorát George Kennant, aki felhívta a figyelmet arra, hogy két nagyhatalom konfliktusa beláthatatlan következményekkel járna az egész civilizációra nézve.

Ennyit Ukrajna nyilvánvalóan nem érne meg – sugallja Nyina Hruscsova, aki arra is utal, hogy

Putyin hanyatló népszerűségét egy konflikutus szituáció csak fokozza. Vagyis Oroszország ura nemigen léphet vissza.

Persze mindez lehet látszat is: Putyin máris kivonta csapatainak nagyrészét az ukrán határról. Számára a haza védelmezőjének szerepe a fontos. Egyáltalán nem akar háborút ahogy Bidennek sincs erre egyáltalán szüksége. Viszont egyikük sem engedheti meg, hogy gyengének mutatkozzon a saját közvéleménye előtt. Biden, akinek a népszerűsége a mélyponton, nem engedhet meg magának egy újabb diplomáciai kudarcot a látványos afganisztáni csőd után. Ezért a tárgyalásoknak komoly tétje van mindkettőjük számára, de nem valószínű , hogy az amerikai csapatokat kivonnák Magyarországról, ahogy azt Putyin követeli. Végső soron mindenki abban érdekelt, hogy fennmaradjon a kaotikus helyzet Ukrajna körül. Legfeljebb az Ukrajnában élőknek nem jó a status quo, de ők tudják, hogy a véleményük a kutyát sem érdekli, ezért tömegesen hagyják el a szülőföldjüket.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!