Politikai (H)arcképcsarnok – IV. Tarlós István, a Fidesz független embere

1
708

Politikusokat bemutató sorozatunk mai folytatásában a május 26-án 70. születésnapját ünneplő Tarlós István pályaképét vázoljuk fel. Tarlós, aki 1990 és 2006 között volt Budapest III. kerületének (Óbuda-Békásmegyer) polgármestere, jelenleg, 2010 óta, Budapest főpolgármestere, 2010-ben néhány hónapig országgyűlési képviselő is volt.

Leverem a szemüvegedet, és rá is ugrok!

A sokáig csendben, minden feltűnést kerülő óbudai polgármester nevét 2006-ban ismerte meg a nagyközönség, amikor az óbudai önkormányzat rendkívüli ülésén azt mondta Szénási János MDF-es képviselőnek: „Ide figyelj, Szénásikám, te summantottál az MDF-székházügyben is. Most elmondtad a mondandódat, újra visszatértünk az ügy tárgyalására, úgyhogy ne ravaszkodj, mert leverem a szemüvegedet, és rá is ugrok!”

Az ügy előzménye, hogy a III. kerületi önkormányzat egyik ülésén „Szénási kifogásolta, hogy szerinte a kerület túl olcsón adná oda a területet egy ingatlanfejlesztő cégnek, amely 35 éven át évi tízmillió forintért bérelhetné.”

A Népszabadság tudósítása szerint a következő napirend a kerületi MDF-székház sorsának rendezése volt és „Tarlós ekkor vált indulatossá, amiatt, hogy éppen egy MDF-es képviselő hivatkozik az önkormányzat érdekeire, miközben a párt január óta halogatja a székház adásvételi szerződésének megkötését.

Tarlós ekkor jegyzőkönyvbe diktáltatta, hogy Szénási erőszakosan és visszatérően valótlanságot állít. Ezt követően leelvtársazta és tuloknak nevezte az MDF-es városatyát, aki szerinte arra utazik, hogy a pártjához hasonló sunyisággal lejárassa a polgármestert.”

Tarlós utóbb kijelentette, hogy sajnálja, hogy erős kifejezést használt, és elnézést kért.

A szociális népszavazás

Feltehetőleg már csak kevesen emlékeznek arra, hogy, amint arról a Független Hírügynökség is beszámolt, Tarlós István jelenlegi főpolgármester vezette 2008-ban a Fidesz népszavazási kampányát, mely végül

a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörléséhez vezetett.

A Fidesz és a KDNP 2007 őszén kezdte meg az aláírásgyűjtést, s az igen rövid idő alatt összegyűlt aláírásokat Tarlós István adta le 2007. október 24-én, Sólyom László akkori köztársasági elnök pedig 2008. március 9-ére tűzte ki a szavazás időpontját.

A 2007 őszén megkezdett népszavazási előkampány vezetője, Tarlós István számos vidéki települést keresett fel, hogy a népszavazáson való részvételt és az igen válaszokat népszerűsítse. A Fidesz a szavazás előtt egy hónappal kezdett utcai plakátkampányba, a párt utcai- és óriásplakátokon, illetve rádiós- és televíziós hirdetésekben is az igenek támogatására buzdított. A népszavazás 50,51 százalékos részvétel mellett érvényes és eredményes volt. Mindhárom kérdésben – átlagosan 80 százalékban – az igenek győztek, vagyis, a népakarat a díjak megszüntetésére irányult. Az Országgyűlés március 17-én mindhárom díj visszavonásáról döntött.

Ha úgy vesszük, Tarlós István elévülhetetlen érdemeket szerzett a sokak által azóta visszasírt 200 forintos vizitdíj, a kórházi napidíj, valamint a tandíj eltörlésében.

Dörner György az Új Színház igazgatója

2011 őszén nagy indulatokat kavart, hogy az akkor már

a Tarlós által vezetett fővárosi önkormányzat a Jobbikhoz közeli Dörner Györgyöt bízta meg az Új Színház vezetésével.

Ám hiába voltak tüntetések és petíciók, az MTI 2012 január végén arról számolt be, hogy Dörner György átvette az Új Színházat és a teátrum február 1-jével kinevezett igazgatója, valamint Márta István addigi igazgató között lezajlott az intézmény átadás-átvétele.

Márta István a procedúra befejezése után az MTI-t arról tájékoztatta, hogy az eseményen „átadták a megfelelő okiratokat, a színház pecsétjét és az igazgatói iroda kulcsát. Az eseményt követően Márta István és a társulat újvidéki vendégjátékra utazott az Erdő című darabbal.”

Dörner György, ugyancsak az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: az átadás-átvétel rendben lezajlott.

Tarlós esete Orbánnal és Lázárral

Tarlós István nem a Fidesz tagja, de pártonkívüliként a 2010 óta kormányon lévő párt támogatását élvezi. Már amennyiben élvezetnek nevezhető az a játék, amit Tarlós István, Orbán Viktor és Lázár János – egészen ez utóbbi távozásig – játszottak.

Tarlós István, akitől nem áll távol a kormány és a Fidesz politikája, igyekszik úgy beállítani a saját helyzetét, mintha nem a kormányt és a Fideszt kedvelné, hanem Budapestet. Ezért járt pávatáncot, időnként felfelé, jelesül Lázár János kancelláriaminiszterre mutogatva, volt olyan is, amikor nem válogatta meg a szavait, és azt mondta, hogy vannak a kormányban jóhiszemű emberek és vannak rosszhiszeműek. És a rosszhiszeműek rendszeresen megtévesztik a jóhiszeműeket.

Ezt mondta a budapestiek türelmét próbára tevő, évekig húzódó, és a meghibásodások révén rendre az újságok címlapjára kerülő 3-as metróvonal felújítása kapcsán is.

„Találkozni fogok a miniszterelnök úrral”, szokta mondani megnyugtatásul a budapestieknek

Tarlós István, mert a miniszterelnök, Tarlós szerint legalábbis, eddig mindig segített.

Orbán valójában persze nem segített Tarlósnak, sem pedig a budapestieknek. Ha Orbán segített volna Tarlósnak és a budapestieknek, akkor már évekkel ezelőtt elkezdődik és be is fejeződik az életveszélyessé vált 3-as metró felújítása.  A miniszterelnök csak ígérgetett Tarlósnak, már amennyiben tényleg ígért valamit neki. Kettőjük négyszemközti megbeszélésén egyetlen egyszer sem volt jelen a sajtó, csak arra támaszkodhatunk, amit ők mondanak. És ezekről a megbeszélésekről Orbán soha nem mondott semmit, Tarlós pedig általában azt nyilatkozta, hogy a miniszterelnök már megint segített a budapestieknek.

Olimpia, Nolimpia

2017. januárjában újabb próbatétel elé került Tarlós István. Mint ismeretes, Budapest a fővárosiak megkérdezése nélkül megpályázta a 2024-es olimpia megrendezését, ám valamilyen, máig ismeretlen okból kifolyólag az akkor új pártként induló Momentumnak sikerült átvernie a máskor igen szigorú hatóságokon egy népszavazási kérdést.

Tarlós István akkor az olimpia megrendezése és a Fidesz mellé állt. Mint mondta, aki nem támogatja, hogy olimpiát rendezzenek Budapesten, és aláírja az olimpia elutasítását támogató népszavazási íveket, az nem szereti Budapestet. Nagy vitát váltott ki ez a kijelentés, voltak, akik szerint éppen Tarlós az, aki nem a főváros érdekeit, hanem a Fideszt szolgálja. Ha Tarlós szeretné Budapestet, így az ellenzők, akkor nem támogatná, hogy közpénzen mobilgátat építsenek a Római parton – olyan ingatlanok megvédésére, amelyek ártérre épültek, és nem a közjót, hanem magánemberek kényelmét és gazdagodását szolgálják.

Nem támogatná a Városligetbe tervezett értelmetlen, fölösleges és költséges múzeumi negyedet, hanem egy tisztességes népszavazáson megkérdezné a budapestieket, hogy milyen Városligetet szeretnének.

Az olimpiai történet ismert: a Momentum – az összes ellenzéki párt támogatásával – a népszavazáshoz szükségesnél több aláírást gyűjtött össze. Ám mégsem lett népszavazás – a főváros ugyanis ezt megelőzendő – visszavonta az olimpiai pályázatot.

Kaparj kurta!

Futólag említettük már a 3-as metró körüli problémákat. Azt, hogy az elavult hálózaton közlekedő korszerűtlen metrókocsik gyakran meghibásodtak, nem növelve ezzel a főpolgármester és személyén keresztül az országot kormányzó Fidesz népszerűségét.

2016 októberében Tarlós István bejelentette, hogy megtalálták a problémát, ami a felújított orosz metrókocsik meghibásodását okozta.

Az ok sokkal egyszerűbb, mint gondolták volna. Van két 15 kilométeres optikai kábel, ezeket rosszul dugták össze. Ezért nem nyíltak ki az ajtók, amikor kellett volna, és ezért nyíltak ki ott is, ahol nem várta senki, hogy kinyíljanak. Mindenkit megnyugtatott, hogy a hiba nem jelentős, és az orosz mérnökök hamarosan úgy fogják összedugni a kábeleket, hogy a 40 éves, fürge metrószerelvények újból szárnyalhassanak a síneken, mindannyiunk örömére és épülésére.

Aztán persze elkezdődött a már halaszhatatlan felújítás – igaz, a viták is tovább folytatódtak. 2017. novemberben a kerekesszékesek a 3-as metró egyik aluljárójában tüntettek. Akkoriban kezdték el a vonal felújítását, és az eredeti tervek úgy szóltak, hogy a 20 megállóból 8 nem lesz akadálymentes – magyarul nem építenek lifteket a mozgáskorlátozottaknak, a bottal járó időseknek vagy a babakocsis kismamáknak. Budapest vezetése pénzhiányra hivatkozott.

„És mikor kiderült, hogy hátha sikerül összekaparnunk saját forrásból a szükséges összeget, azt most ne kérdezze, hogy honnan, mert több helyről, meg mindegy is, hogy honnan, akkor kezdtek ezek a megbeszélések és egyeztetések igen konstruktívvá válni” – mondta Tarlós István főpolgármester az akadálymentesítésről szóló megállapodás ünnepélyes aláírását megelőzően.

Budapest vezetése 5,6 milliárd forintot „kapart össze”, így végül a 3-as metróvonal húsz állomásából tizennyolc lesz akadálymentesen megközelíthető. A Dózsa György úton, az Arany János utcánál, a Ferenciek terén, a Kálvin téren, a Corvin-negyednél és a Klinikáknál ferdepályás felvonókat alakítanak ki. A Pöttyös utcánál és az Ecseri úton egyelőre ideiglenesen korlátlifteket építenek.

Megy, marad, vagy el sem indul?

A 2018-as választás országosan tarolt a Fidesz, ám a fővárosban a választókerületek kétharmadában (baloldali) ellenzéki siker született. Ezért biztosan nem dicsérte meg Tarlós Istvánt Orbán Viktor, bár a kudarc nagyrészt nem az ő sara.

A hetvenedik évét napokon belül betöltő Tarlós állítása szerint még nem döntötte el, hogy indul-e a jövőre esedékes önkormányzati választáson.

Kérdés, az ő döntése lesz-e ez egyáltalán, vagy valaki mást, nála nagyobb eséllyel pályázót talál a Fidesz. Tarlós pozícióját mindenesetre erősíti, hogy egyik fő ellenfele, Lázár János távozott a kormányból, s a főpolgármester most abban bízik, hogy az új kancelláriaminiszterrel, Gulyás Gergellyel zökkenőmentesebb lesz az egyeztetés Budapest ügyeiről. Tarlós legutóbb szokásos Budapestinfóján beszélt erről, ahol arra is kitért, hogy az önkormányzati rendszer változtatásairól egyeztet a kormányfővel. Igaz, azt is kilátásba helyezte, hogy 2019-ben csak akkor indul, ha megmarad a közvetlen főpolgármester-választás.

Tarlós István – miközben nem titkolta örömét a kancelláriaminiszter-változás miatt – mindezt azzal indokolta, hogy „főpolgármesterként szüksége van a közvetlen választás adta legitimitásra, ezért ha a törvényeket úgy módosítják, hogy a posztot más módon töltik be, nem vállalja a feladatot.” Hozzátette: úgy tudja, megmarad a közvetlen főpolgármester-választás intézménye.

Hogy valóban marad-e a mostani rendszer, arra nem vennénk mérget. A most megalakuló új kormány illetékesei nem, vagy csak igen homályosan fogalmaznak ezzel kapcsolatban. Hogy Tarlós István tudja-e, hogy mit tervez Orbán az önkormányzatokkal, nem utolsósorban Budapesttel, vagy számára is kérdéses még, előbb, vagy utóbb biztosan kiderül.

1 hozzászólás

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .