Pénteken este nem éppen nyomdafestéket eltűrő rigmusokat skandáltak a tüntető diákok Budapesten a Clark Ádám téren. Kissé nyersen kifejezték ki érzéseiket az oktatás állapotával és az azt felügyelő belügyminiszterrel kapcsolatban.
Orbán Viktor a legutolsó kormányalakítás során alaposan kiszúrt örökös belügyminiszterével: elvette tőle a titkosszolgálatok felügyeletét, és átadta azt Rogán Antalnak, pontosabban a saját közvetlen irányítása alá helyezte. Pintér Sándor megkapta cserében a két kezelhetetlen tárcát, a nemzeti együttműködés rendszerében szisztematikusan leértékelt egészségügyet és az oktatást. Orbán nem véletlenül lát rendészeti problémát e két területen, mert az ő szempontjából valóban arról van szó: az egészségügy és az oktatás gyenge működése létfontosságú a nemzeti együttműködés rendszerének stabilitása szempontjából.
Az egészségügynek kell megoldania azt a kardinális társadalmi problémát, hogy megritkítsa Orbán leghűségesebb szavazó táborát, a nyugdíjasokat.
Orbán Viktornak csak négyévenként egyszer van igazán szüksége erre a több mint kétmilliós társadalmi csoportra, amely eldöntheti a választás eredményét. Miután leszavazott, a nyugdíjas polgár fölösleges terhet jelent a nemzeti együttműködés rendszerében. Az egészségügy hatékonyan kezeli ezt a problémát: ezerszám transzportál a túlvilágra olyan idős polgárokat, akiket egy jól működő egészségügyi hálózat megmenthetne. A lakosság 15-20%-át kitevő elit pedig a magán egészségügyet választja, mert meg tudja azt fizetni. Az oktatás terén ugyanez a helyzet: az elit a saját gyerekeit a magánoktatás felé tereli illetve külföldre küldi miközben a többség számára marad az alulfizetett tanárok által működtetett gyenge közoktatás. Orbán Viktor jól emlékszik arra, hogy a kommunista diktatúra belső ellenzékének jórészét az a fiatal értelmiség adta, melyet az egyetemek tömegesen képeztek ki, de a rendszer nem tudott számukra perspektívát nyújtani. Orbán ehelyett kis létszámú technokrata elitet akar az ország működtetésére, és úgy gondolja: a politikai hatalom pedig jó helyen van az ő kezében. Nincs itt szükség kritikus ifjúságra, olyan fiatalemberre, amilyen ő maga is volt a Bibó kollégiumban a nyolcvanas években.
Miért vállalja mindezt a 75 éves Pintér Sándor?
Orbán Viktornak szüksége van örökös belügyminiszterére, mert az ő eleme a politikai harc nem pedig a kormányzás. Ebben viszont erős Pintér Sándor, aki mindenkit ismer, aki számít hiszen több mint ötven éve húzott egyenruhát.
Washingtonban is bíznak Pintér Sándorban. Néhány éve Orbán Viktor felvetette: Pintér Sándor vezérezredes nyugdíjba vonulhatna, és helyébe kinevezné Bakondi György altábornagyot, saját belügyi tanácsadóját, akinek a lojalitása száz százalékos.
Pintéré nem az? Nem, mert Pintér Sándornak van egy dossziéja Orbán Viktorról, melyben bizonyítékok sorakoznak a miniszterelnök és a kommunista állambiztonsági szolgálat édesbús kapcsolatairól a nyolcvanas években.
Pintérnek ez relatív autonómiát biztosít a nemzeti együttműködés rendszerében. Az örökös belügyminiszter amint hírt kapott arról, hogy Orbán meneszteni kívánja őt, felhívta az USA nagykövetség CIA tisztjét, és jelentette neki az információt.
Ezt követően Orbán Viktor miniszterelnök telefont kapott “illetékes helyről”, hogy az USA igen nagyra értékeli Pintér Sándor munkáját, és szeretné, ha folytathatná tevékenységét a belügy élén. Orbán Viktor szalutált és engedelmeskedett.
Pintér Sándor azóta is belügyminiszter.
Perspektíva zéró
A nemzeti együttműködés rendszere elveszítette a jövőt: Orbán Viktor immár ígérni sem tud. Egy őszinte pillanatában hét szűk esztendőt jósolt a legutóbbi kormányalakítás után. Ez a fiatalságnak semmiképp sem perspektíva.
Miért reménykedik mégis abban Orbán Viktor, hogy kormányozhat egészen 2034-ig?
Mert az ellenzéknek semmiféle elképzelése sincsen a problémák megoldásáról. Van viszont egy komoly fegyvere: ha hatalomra kerülne, akkor megkaphatná Brüsszeltől azokat az eurómilliárdokat, melyekre Orbán hiába vár. Ha minden így megy tovább , akkor Magyarország adósság csapdába kerülhet 2025-ben, mert olyan nagy összegű kölcsönöket kell majd visszafizetnie, amelyeket csakis újabb és egyre drágább hitelekkel tud teljesíteni. Hacsak nem érkeznek meg az eurómilliárdok Brüsszelből. Kibírja-e a nemzeti együttműködés rendszere a tartós életszínvonal csökkenést? Ez Orbán Viktor igazi dilemmája, és ezért van egyre nagyobb szüksége Pintér Sándorra és a belügyre. Nem beszélve Rogán Antal média birodalmáról, melyről a diákok azt skandálták, hogy
“hazudik a Hír tv”.
Tegyük hozzá, hogy nemcsak az, de amit eddig láttunk és hallottunk az semmi ahhoz képest, ami ezután következik:
a tartós lejtmenetet kell úgy bemutatni mintha siker sorozat lenne.
Ceausescu televíziója ezt úgy oldotta meg, hogy a problémákról egyáltalán nem beszélt, helyette a diktátor állandó külföldi és belföldi szereplése töltötte ki a műsoridőt. Orbán ezt nem teheti meg viszont azt sem vallhatja be, hogy a problémák megoldásáról halvány fogalma sincs. Kivonulni a hatalomból nem lehet, mert akkor az utódok az ő véres fejét és összelopott milliárdjait mutathatnák fel mint az új hatalom egyetlen sikerét.
Orbán Viktor állítólag a káosz elmélet híve lett, és csakis a szerencsecsillagában bízik.
Napóleon császár is így volt ezzel egészen Waterlooig.
