215 km/óra sebességgel csapott le Texas partjaira a Harvey hurrikán. Tizenkét éve nem volt ilyen erős hurrikán az országban.
Donald Trump amerikai elnök katasztrófa sújtotta területnek nyilvánította az államot, ami – mutatnak rá a hírügynökségek – lehetővé teszi a szövetségi segélyek gyors eljuttatását a leginkább érintett területekre.
A hurrikán érkezése előtt egymásnak ellentmondó üzenetet juttattak el a lakosoknak az illetékesek – volt, aki azt tanácsolta, hogy meneküljenek az ország belseje felé, mások azonban azt, hogy zárkózzanak be biztonságban otthonukba. Áldozatokról és károkról egyelőre nem érkeztek hírek.
Habár a hurrikánt mentközben fokozatosan visszaminősítették, s ennek az öszefoglalónak az időpontjában 1-es kategóriájú volt már „csupán”, még 4-es erősségűként csapott le Corpus Christire, amelyből korábban pánikszerűen menekültek el a lakosok. Délkelet-Texasban most a legnagyobb veszélyt a súlyos esőzések és a többszáz mérföldön várható, életveszélyesnek nyilvánított széllökések, valamint az árvíz jelenti.
Legutóbb 2005-ben pusztított az Egyesült Államokban a legerősebb hurrikán, a Katrina, amely egy fokkal erősebb volt, mint most a Harvey. 1800 ember halált követelte Louisiana és Mississippi államban, s voltak továbbá halálos áldozatai Alabama, Florida és Georgia államokban. Letarolta a louisianai partokat, s óriási pusztítást hajtott végre New Orleansban.
Nem sokat kellett várni arra, hogy az amerikai elnök magyar származású, szélsőjobboldali tanácsadója is távozzon a hatalom központjából, miután korábban mentora, Steve Bannon is lemondásra kényszerült. Magyarán: mindkettőjüket kirúgták.
A tanácsadó lemondó levelét a The Federalist című jobboldali portál hozta nyilvánosságra, majd a hírt fehér házi tisztségviselők megerősítették több internetes oldalnak is. A The New York Times szerint Gorkát lemondásra kényszerítették.
A Politico című lapnak az elnöki hivatal egyik – neve elhallgatását kérő – tisztségviselője viszont azt állította, hogy
„Gorka Sebestyén nem mondott le, de azt megerősíthetem, hogy nem dolgozik többé a Fehér Házban”.
A Politico portálja idézett is Gorka lemondó leveléből. „Sajnálatos módon azokat, akik a leginkább megtestesítették és képviselték a ‘Tegyük ismét naggyá Amerikát!’ politikáját, akaratukon kívül házon belül háttérbe szorították, módszeresen eltávolították, vagy ellehetetlenítették az elmúlt hónapokban” – írta a volt tanácsadó.
Gorka Sebestyén nemzetbiztonsági ügyekben adott tanácsokat Donald Trump elnöknek. Nem kevesen iszlámfóbiásnak tartották, mert azt hirdette, hogy az erőszak alapvető része az iszlám vallásnak, és szerinte ez a Koránból – a muszlimok szent könyvéből – is kiderül. Gorkát politikai és sajtóberkekben megosztó személyiségként könyvelték el. A The New York Times péntek éjjeli tudósításában a többi között arra emlékeztetett, hogy kinevezésekor Gorka úgy nyilatkozott:
„visszatértek az alfahímek” a Fehér Házba.
Lemondó levelében a volt tanácsadó kifejtette azt is, hogy nem értett egyet a meghirdetett új afganisztáni stratégiával.
A 46 éves Gorka Sebestyén – aki magyar szülők gyermekeként Nagy-Britanniában született – korábban a Nemzetvédelmi Egyetemen oktatott, és a közvélemény előtt a Breitbart News szélsőjobboldali portál kolumnistájaként vált ismertté. Annak a Steve Bannon stratégiai főtanácsadónak volt a munkatársa – és sajtóhírek szerint kinevezését is neki köszönhette -, akit a múlt héten távolítottak el a Fehér Házból.
Csalódott Budapest
Gorka Fehér Házbeli jelenlétéhez sok reményt fűzött az Orbán-kormány a kétoldalú kapcsolatok javításában, de csalódnia kellett. Mint ahogy S. Balogh Éva, az Egyesült Államokban élő történész, a Yale Egyetem volt professzora, a Hungarian Spectrum angol nyelvű blog szerzője a FüHü-nek adott interjújából kiderül, hiú volt eleve is az ábránd, szerinte ennek semmilyen hatásai nem lehettek a kétoldalú kapcsolatokra.
Miközben zajlik az amerikai-dél-koreai éves hadgyakorlat a Koreai Félszigeten, Észak Korea több rövid hatótávolságú rakétával hajtott végre kísérletet. A kilőtt három rakéta közül egy a kilövés után szinte azonnal felrobbant, a másik kettő végül a Japán tengerbe zuhant – közölte a Pentagon.
Washington különösen árgus szemekkel figyeli a rakétakísérleteket azóta, hogy Kim Dzsongun büszkén kijelentette: immár az Egyesült Államok egész területét el tudják érni rakétáikkal.
Washingtonban valószínűnek tartják, hogy a mostani hármas rakétakísérletet azért most hajtották végre, mert javában zajlik a nagy közös amerikai-dél koreai hadgyakorlat a koreai félszigeten. Ezt Phenjanban háborús fenyegetésnek tartják. Korábban azt ajánlották az Egyesült Államoknak és Dél-Koreának, hogy ha nem tartják meg ezt a hadgyakorlatot, akkor felfüggesztik a rakétakísérleteket.
Washington és Szöul azonban nem hisz Észak-Korea ígéreteinek,a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer már többször átverte a világot.
Rex Tillerson amerikai külügyminiszter nemrég megdicsérte Észak-Koreát amiatt, hogy nem reagált rakéta- vagy épp atomkísérletekkel arra, hogy az ENSZ BT újabb szigorú szankciókkal sújtotta a militarista rendszert, amely gyakran fenyegeti nukleáris háborúval a világot. Donald Trump amerikai elnök már többször is katonai megelőző csapást helyezett kilátásba Észak-Koreával szemben.
Washingtoni hírek szerint erről a katonák lebeszélték az elnököt mondván, hogy a következmények beláthatatlanok lennének. Az USA csendes óceáni erőinek parancsnoka egyenesen úgy fogalmazott, hogy
„Észak-Korea diplomáciai és nem katonai probléma”.
Az újabb hármas rakéta kísérletet provokációnak tekinthetik Washingtonban és Szöulban, de kevés eszközük van az észak-koreai diktátor befolyásolására.
Peking mérséklő hatásában bízhatnak.
Kína a világtól elszigetelődött észak-koreai rendszer egyetlen szövetségese, amely mindenáron szeretné elkerülni a katonai konfliktust határai közelében. Nemrég új nagykövetet nevezett ki Phenjanba. Az ő feladata lenne, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse Észak Koreát. Ilyen hatoldalú tárgyalások folytak sikertelenül Pekingben a két Korea, Kína, az USA, Oroszország és Japán részvételével, ám kiderült: Észak Korea titokban folytatja nukleáris- és rakétakísérleteit, hogy teljes jogú atomhatalommá váljon.
Szijjártó Péter külügyminiszter rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy hazarendelte a Hollandiába akkreditált magyar nagykövetet. Szent-Iványi István volt nagykövet a fuhu.hu-nak azt mondta: nem emlékszik arra, hogy az Európai Unió két tagállama között történt-e már ilyen.
Az Index tudósítása szerint a külügyminiszter úgy értékelte ezt: határozatlan időre megszakítottuk a nagyköveti szintű kapcsolatot Hollandiával. Az ügyvivői szintű kapcsolat marad.
Szijjártó Péter a magyar ügyvivőt arra utasította, hogy hétfőn a holland külügyminisztériumban utasítsa vissza Hollandia nagykövetének kijelentéseit, és kérjen magyarázatot.
Az MTI szerint egy kérdésre a külügyminiszter azt válaszolta: ha bebizonyosodik, hogy az interjúban nem a nagykövet magánvéleménye jelent meg, ha a hollandok nem tesznek megfelelő elnézést kérő nyilatkozatot nyilvánosan, akkor a Hollandiába akkreditált magyar nagykövet hazarendelése hosszú távú lesz, illetve
megteszik a még szükségessé váló diplomáciai vagy politikai lépéseket,
és „ha a hollandok így szeretnék folytatni a kétoldalú kapcsolatot, akkor majd mi is így folytatjuk”…
„…nem elégszünk meg zárt ajtók mögötti magyarázattal.” – fejezte be a hosszú mondatot.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Szerinte „Magyarország nem egy bokszzsák”, és a magyar kormány és a terroristák közé egyenlőségjelet tenni olyan vád, amit még a durva vitákat hozó 2015-ben sem tett meg senki, emellett kegyeletsértő is.
Gajus Scheltema távozó holland nagykövet a 168 Órának adott interjúban többek között azt mondta, hogy az iszlámista terroristák
„ugyanolyan elv mentén kreálnak ellenséget, mint a magyar kormány”.
Arról is beszélt, hogy „a magyar politikusok Brüsszelben távolról sem ilyen agresszívek.
Az indulat itthon tör így elő belőlük, amikor saját szavazóikhoz beszélnek. Személyes találkozóink alkalmával Szijjártó Péterrel mindig szívélyes, baráti hangulatban tárgyalunk.” Szerinte Magyarországon „csak pro és kontra álláspont lehetséges, valaki vagy velünk van, vagy ellenünk.
Klasszikus marxista világlátás.”
Hugo Gajus Scheltema MTI Fotó: Kovács Tamás
Erre válaszul Szijjártó Péter tegnap este felháborítónak nevezte a nyilatkozatot, és bejelentette: „amíg a holland nagykövet nem megy haza, a külügyminisztériumban már nem szívesen látott vendég, egészen biztosan nem fogják fogadni semmilyen szinten”. Ezt követte a mai bejelentés.
Szent-Iványi István volt ljubljanai nagykövet, a Liberálisok külügyi szakpolitikusa a fuhu.hu-nak azt mondta, hogy a mai bejelentés „rendkívül súlyos esetnek látszik”, nem emlékszik arra, hogy az Európai Unió két tagállama között történt-e már ilyen. Azt is mondta, hogy
egy nagykövet nem saját szakállára mond ilyeneket, csak akkor, ha a kormányának is ez az álláspontja.
Szerinte ez egy újabb figyelmeztetés, hogy a kormány rossz úton jár, és helytelen, ahogy erre a magyar kormány reagált, inkább meg kellene nézni, miért vannak ilyen reakciók. Azt mondta: az EU-ban az ilyen válasz teljesen elfogadhatatlan, pláne, hogy Hollandia meghatározó tagja az Uniónak és a NATO-nak is. Szerinte nem mindegy, hogy Magyarország hogyan alakítja Hollandiával a kapcsolatait, bár a magyar kormány eddig is a szélsőjobboldali Geert Wildersszel szimpatizált.
Azt is mondta, hogy reméli, hogy a konfliktus nem jut el odáig, hogy a kijelölt holland utódot nem fogadják el hivatalosan, ez már a diplomáciai kapcsok teljes lerombolásával fenyegetne.
Szerinte ennek csak Magyarország lehet csak a kárvallottja.
Hajdú Nóra, az Együtt alelnöke és külpolitikusa Dilettantizmus a Bem téren című közleményében azt írta: Magyarország érdekeivel ellentétes a döntés, és
„a jelek szerint Szijjártó Péter külügyminiszter még az alapvető diplomáciai fogalmakat sem ismeri.”
A közlemény szerint Hollandia az egyik legnagyobb befektető Magyarországon: a holland cégek nemcsak rengeteg adót fizetnek hazánkban, de több ezer embernek adnak munkát, megélhetést is. Hajdú Nóra azt írja: „Szijjártó Péter
minősíthetetlen stílusú, bárdolatlan megszólalása
nemcsak árt hazánknak, de újabb lépés Magyarországnak az Európai Unióból való kifelé vezető úton.”
Bert Koenders holland és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter tavaly Budapesten. MTI Fotó: Marjai János
A Párbeszéd közleménye szerint „Szijjártó Péternek azonnal le kell mondania”. Szabó Tímea és Karácsony Gergely társelnökök azt írták, hogy „az Orbán-kormány a magyar nagykövet visszahívásával ismért csak azt bizonyítja, hogy Magyarországra Putyin alattvalójaként tekint, nem pedig mint az Európai Unió tagjára.”
„Szijjártó távozzon, mielőtt hadat üzen a teljes Uniónak!”
– írják.
A párt szerint a távozó nagykövet „pontosan jellemezte az Orbán-kormány üzelmeit”. Azt írják: nem a magyar embereket, nem az országot, hanem a Fidesz-kormányt kritizálta.
Az LMP közleményében azt írja:
„Szomorú, ha egy felnőtt ember hisztizik, de ha a magyar diplomácia vezetője csinálja, az kifejezetten káros.”
A közlemény szerint „a bazári diplomácia ott tart, hogy Putyinnak díszpolgári címet adnak, a NATO és EU-szövetséges Hollandiával pedig megszakítják a nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatokat. Ez a kínos döntés újra bizonyítja, hogy a Fidesz nem Magyarország jövője, hanem Európa múltja.”
A Jobbik szerint „sajnálatos hogy a magyar külügynek fontosabbak a saját korrupciós forrásai, mint a nemzet érdekképviselete.” A párt közleménye szerint „a magyar diplomácia a teljes elszigetelődés útján halad, melyet jól jelez, hogy a magyar vezetőket már nem látják szívesen más európai fővárosokban, a meghatározó európai politikusok pedig még térségünkben tett útjaik során is elkerülik Budapestet.”
Azt is írják: „csak
reménykedhetünk abban, hogy Donald Trump amerikai elnök nem fogalmaz meg negatív kritikát
az Orbán-kormány korrupciós ügyleteivel kapcsolatban, kiprovokálva a magyar diplomácia vezetőjének hadüzenetét.”
Bokros Lajos, a MoMa elnöke közleményében azt írja: „Megfordult Szijjártó feje a törzsén, ezért rosszul látja a világot? Megszakítani a diplomáciai kapcsolatot Hollandiával, Európa egyik legszabadabb, leggazdagabb és az élet minőségét tekintve egyik legjobb országával
komplett baromság, teljes őrültség.”
Szerinte ez a lépés „iszonyú kárt” okoz Magyarországnak. Azt írja: „A holland nagykövet minden szava közismert tényeket állít. A diplomatának mindenben teljesen igaza van.”
Netanjahu Szocsiban kijelentette: Izrael azt szeretné, ha Moszkva rávenné Iránt, hogy vonuljon ki Szíriából.
Izrael fenyegetésnek tekinti, hogy Irán egyre inkább jelen van Szíriában- fejtegette Netanjahu izraeli miniszterelnök Vlagyimir Putyinnak Szocsiban. „Irán befolyása egyre nő a térségben. Befolyása érezhető Irakban, Szíriában, Libanonban és Jemenben.
Sohasem feledkezhetünk meg arról, hogy Irán célja Izrael állam megsemmisítése!”- hangsúlyozta Izrael miniszterelnöke.
Az izraeli légierő mintegy száz légicsapást hajtott végre Szíriában olyan csapatok ellen, melyek Asszad elnököt támogatják. Itt elsősorban a libanoni Hezbollah milíciáról van szó, melyet főként iráni tisztek irányítanak Szíriában. Korábban Moszkvában bekérették Izrael nagykövetét, hogy tisztázzák: milyen akciókat hajt végre Izrael a szíriai légtérben? Fennáll ugyanis annak lehetősége, hogy Izrael és Oroszország légiereje szembekerül egymással. Az oroszok ugyanis Asszad elnököt támogatják Iránnal együtt míg Izrael Amerikával együtt a másik oldalon áll.
Putyin elnök hivatalosan nem mondott semmit Netanjahu felvetésére, hogy vegyék rá Iránt a távozásra Szíriából. Oroszország izraeli nagykövete mindössze annyit közölt a tárgyalások után: Moszkva figyelembe veszi Izrael érdekeit a szíriai rendezés során. Lavrov orosz külügyminiszter viszont dicsérte a trojkát. Ez a Közel Keleten Oroszország, Törökország és Irán együttműködését jelenti. A három ország vezérkari főnökei rendszeresen egyeztetnek egymással. „A trojka már bizonyított a gyakorlatban!”- hangsúlyozta az orosz diplomácia vezetője.
Netanjahu Szocsiból hazarepült Izraelbe, ahol Trump vejével és főtanácsadójával tárgyal. Jared Kushner, aki ortodox zsidó Izrael érdekeinek a legfőbb szószólója Trump környezetében. Netanjahu Amerikát arra akarja rávenni, hogy mondja fel azt a szerződést, melyet a nagyhatalmak- köztük az USA és Oroszország – kötöttek Iránnal annak nukleáris programjáról. Trump erről úgy nyilatkozott, hogy nem tetszik neki a szerződés, de egyoldalúan nem mondja fel azt.
Donald Trump amikor a Közel Keleten járt, akkor a terrorizmust támogató államnak nevezte Iránt.
Jelen pillanatban a Közel Keleten mindenki arra a helyzetre készül fel, hogy mi lesz az Iszlám állam és Asszad szíriai elnök ellenfeleinek veresége után? Jelenleg patthelyzet van és a megoldásnak még a körvonalai sem látszanak a Közel Keleten…
15-16 napig tart az út Csengcsouból Bajorország fővárosába. Az első szállítmány elsősorban elektromos berendezéseket visz az európai piacra.
A megoldás már ki van próbálva: 2013 óta működik a Csengcsou – Hamburg vonal, mely a kínai árukat Honan tartomány fővárosából Németországba viszi. Mindez része az Új Selyemút programnak, melyet a kínai államfő hirdetett meg idén tavasszal Pekingben. A kínai fővárosban Putyin elnök mellett Orbán Viktor magyar miniszterelnök is meghallgathatta Hszi Csinping elnök 164 milliárd dolláros elképzelését. Marco Polo annak idején a selyemúton érkezett a Mennyei Birodalomba, ahol a császár tanácsadója lett.
Az Új Selyemút program a feltörekvő Kína gigászi nyitása a világra.
Ennek kulcs kérdése az infrastruktúra, melynek fejlesztését a kínaiak gőzerővel folytatják mind hazájukban mind pedig külföldön. Kína gyorsvasút hálózata már ma is a legnagyobb a világon pedig csak jóval Európa után láttak hozzá ehhez. Kína legfontosabb kereskedelmi partnere az Európai Unió. Annak legfontosabb állama Németország, ahol a kínaiak az első helyre kerültek a külkereskedelemben megelőzve Franciaországot! A kínaiak hosszú távon gondolkodnak. Nemcsak árukkal akarják elárasztani az Európai Uniót, de stratégiai szövetségre is törekszenek vele kihasználva azt, hogy Trump Amerikája végképp önző módon viselkedik. Hszi Csinping elnök idén először részt vett Davosban a világgazdasági fórumon, és ott állást foglalt a szabad kereskedelem mellett. A kínaiak mindig a kölcsönös előnyöket hangsúlyozzák.
Most, hogy megindult a teherforgalom Kína kellős közepéből Magyarországon át Münchenbe, máris arra utalnak, hogy a németek milyen árukat szállíthatnak hozzájuk. A China Daily kiemeli, hogy Bajorország Németországon belül az autóipar egyik legfőbb bázisa: BMW, Porsche stb. Szeptember ötödikén indul az ellenvonat Münchenből Csengcsouba- valószínűleg főként autókkal a fedélzetén. A China Daily nemrég arról is beszámolt, hogy végre
megindul az építkezés a Budapest-Belgrád vonalon is.
Ez is része az Új Selyemút programnak. Ha elkészül, akkor jelentősen lerövidíti a Budapest-Belgrád vasúti vonalat, és talán akkor nem kell majd 15-16 nap amíg elér egy teher szállítmány Kína kellős közepéből Münchenbe.
Atomfegyver-mentessé tenné Németországot Martin Schulz. Az SPD kancellárjelöltje ezért választási győzelme esetén hazaküldené az amerikai nukleáris fegyvereket. Németországban 10-20 darab B-61-es nukleáris gravitációs bomba található.
Választási győzelme esetén eltávolítaná Németországból az amerikai atomfegyvereket Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje, aki erről egy kedd esti kampányrendezvényen beszélt. A politikus a délnyugat-németországi Trierben tartott rendezvényen azt hangoztatta:
„a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjaként törekednék (…) a Németországban felhalmozott atomfegyverek eltávolítására”.
Egyes jelentések szerint az Egyesült Államok évtizedek óta mintegy húsz nukleáris robbanófejet tárol a Kölntől délre fekvő Büchelben lévő katonai támaszpontján, de az értesülést hivatalosan soha senki nem erősítette meg – írta az MTI.
Európában a 21. század elsõ éveire mindösszesen 200 amerikai nukleáris fegyver (B-61-es gravitációs bomba) maradt. Ezek Belgiumban (Kleine Broegel légi bázis: 10–20), Németországban (Büchel légi bázis: 10–20), Olaszországban (Aviano és Ghedi Torre légi bázisok: 60–70), Hollandiában (Volkel légi bázis: 10–20) és Törökországban (Incirlik légi bázis: 60–70) találhatók – írta a Hadtudomány című szaklap 2014. 3-4. számában Kiss Petra (A NATO hadszíntéri nukleáris fegyverei és azok hatása az európai biztonságra). A B-61-es legújabb, 12-es verziójának fejlesztését idén tavasszal fejezték be az Egyesült Államokban több, mint 8 milliárd dollárért, s a tervek szerint ezekből telepítenének Európába is.
Schulz azzal vádolta Donald Trump amerikai elnököt, hogy hozzájárul
„a fegyverkezési verseny újabb szakaszának”
kialakulásához, az Észak-Koreával kapcsolatos konfliktus pedig azt mutatja, milyen nagy szükség van az atomfegyverek elterjedésének korlátozására, a leszerelés elősegítésére.
A SPD miniszterelnök-jelöltje azt is mondta, hogy vetélytársa, Angela Merkel kancellár 30 milliárd eurót tervez költeni a német hadsereg, a Bundeswehr korszerűsítésére, hogy megfeleljen a NATO által a tagországoktól megkövetelt, a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát kitevő védelmi kiadásnak. Trump rendszeresen felrója az észak-atlanti szövetség tagjainak, hogy nem veszik ki részüket megfelelően a költségekből.
A legutóbbi közvélemény-kutatási eredmények azt mutatják, hogy a Merkel vezette jobbközép CDU/CSU kereszténydemokrata pártszövetség a szavazatok 38 százalékát gyűjtené össze, előnyük 14 százalékpont szemben az SPD-vel, amely az utóbbi időben kisebb mértékben javított helyzetén, és 24 százalékos támogatottságot ért el.
Roman Abramovics és harmadik neje, Dasa Zsukova nem olyan oligarcha pár mint a többi. Őket a művészet támogatása érdekelte elsősorban.
Oroszországban most pácban a művészvilág hiszen, ha a pár válik, akkor kérdés, hogy ki finanszírozza majd őket a gazdasági gondokkal küzdő országban?
Roman Abramovics vagyonát a Forbes 9 milliárd dollárra becsüli.
Neje, aki 14 évvel fiatalabb nála, szintén nem koldusszegény. Édesapja az orosz olaj biznisz egyik koronázatlan királya. Közös szenvedélyük a művészetek támogatása volt Oroszországban.
Roman Abramovics Londonban először azzal keltett feltűnést, hogy megvette a Chelsea futball csapatát. Azóta is a VIP lelátón fogadja fontos üzleti partnereinek egy részét. Másodszor akkor esett le a londoniak álla amikor Abramovics és harmadik neje megvette Lucian Freud festményét a Christie’s- nél. 33,6 millió dollárt fizettek Sigmund Freud unokájának festményéért. Ilyen sok pénzt élő festő képéért még senki sem adott! Ráadásul mindezt 2008-ban a világméretű pénzügyi válság kellős közepén.
De az Abramovics-Zsukova páros ezután sem állt le: 86,3 millió dollárt fizettek Francis Bacon egy három részes képéért. A tippet mindkét esetben az új asszonyka adta, Abramovics pedig fizetett mint a katonatiszt. Már a lánykérés sem volt semmi: Giacometti egyik szép szobrát kapta Dasa Zsukova csekély 14 millió dollárért! Ezek csak a leghíresebb vásárlások. A pár a huszadik század művészetének legnagyobb vásárlójának számított Oroszországban és valószínűleg az egész világon.
Valahol persze ki is kellett állítani a megszerzett orosz és külföldi kincseket.
2008-ban megnyílt Moszkvában a Le Garage művészeti centrum. Az orosz főváros egykori zsidó negyedében egy busz garázs helyére épült – innen a név. Amy Winehouse énekelt a megnyitón.
Aztán a Le Garage költözött. A Gorkij parkban a japán építesz Shigeru Ban tervezte az épületet. Egy másik szovjet barokk épületet csekély 17 millió dollárért alakítottak át művészeti centrummá Moszkvában. Itt a tervező a szintén világhírű Rem Koolhas. Ilyet nem látott még Moszkva. Szentpétervártól sem vontak meg semmit. Putyin elnök szülővárosában 400 millió eurót fektetett be Roman Abramovics. Csakhogy itt kezdődtek a problémák: a férj ugyanolyan nagy és reprezentatív művészeti központot akart mint a moszkvai Le Garage.
Az ifjú feleség viszont inkább a világ legnagyobb diszkóját szerette volna létrehozni Szentpétervár kellős közepén. A Kommerszant című lap szerint Ibiza járt Dasa Zsukova fejében. Mi lesz ezekkel a központokkal? Ki pénzeli majd őket? 2010-ben amikor a Wynn házaspár vált barátságosan megosztoztak a nagyértékű műkincseken pedig a Las Vegas-i kaszinó tulaj és neje homlokegyenest más stílust kedvelt. Mi Roman Abramovics és Dasa Zsukova több milliárd dolláros örökségével? Az 50 éves Abramovics már a jövőjét építgeti, ezúttal Amerikában. Putyin kedvenc oligarchája egy társaságban tölti az estéket Jared Kushnerrel. Trump elnök zsidó ortodox vejével, aki főtanácsadó a Fehér Házban. És aki olykor orosz ügyekkel is foglalkozik.
Ami végképp nem közömbös Roman Abramovics számára, akit Putyin elnök helikopteren keresett fel amikor legutóbb Londonban járt …
Az amerikai-orosz kapcsolatok mélypontján olyan diplomatát küld Moszkva Washingtonba, aki szerepel az EU feketelistáján.
Anatolij Antonov az Európai Unió és Kanada szerint fontos szerepet játszott abban, hogy Oroszország annektálta a Krím félszigetet 2014-ben. Emiatt feketelistára tették: nem léphet be az EU-ba! Kanada hasonlóképp döntött. Az USA valamiért nem. Putyin elnök most ezt a 62 éves diplomatát küldi Washingtonba, ahol Oroszország megítélése a mélypontra süllyedt. Épp most jelentette be az USA moszkvai nagykövetsége: egyelőre nem adnak ki vízumot! Az ok: Putyin elnök drasztikusan csökkentette a diplomáciai alkalmazottak számát. Az USA szankciókat alkalmazott Oroszország ellen amiatt, hogy orosz hackerek beavatkoztak a választási kampányba az Egyesült Államokban.
A távozó orosz nagykövetet az amerikai sajtó csak úgy emlegeti, hogy „kémfőnök”.
Mit lehet tudni a kijelölt utódról?
Anatolij Antonov Moszkvában az IMO-n végzett és harminc éves diplomata múltja van. A katonai kérdések szakértőjének számít. Ő vezette az orosz delegációt azon a tárgyalás sorozaton, melyen a konvencionális erők egyensúlyáról folytak Bécsben. Hosszas viták után nem jutottak sehova. Sikeresebbnek bizonyultak a nukleáris tárgyalások: Oroszország és az USA aláírta az új START egyezményt. Ez 1500 nukleáris robbanófejben maximálja az atomfegyvereket mindkét oldalon.
Ezt az egyezményt még nem mondták fel, de Trump többször kijelentette, hogy szerinte nem felel meg az USA nemzeti érdekének. Putyin tavaly felmondta a közös nukleáris együttműködési programot. Anatolij Antonov a külügyből átkerült a hadügybe. Hadügyminiszter helyettesként ő vett részt orosz részről a szíriai válságban. Az orosz légierő intenzíven támadta Asszad elnök ellenségeit. Eközben egy orosz harci gépet a törökök lelőttek – valószínűleg az USA biztatására.
Putyin a legélesebben reagált. Antonov pedig azt a feladatot kapta: járassa le Erdogan elnököt.
Moszkvában egy nemzetközi sajtóértekezleten azzal vádolta meg Erdogan török elnököt és fiát, hogy nagy olaj üzleteket bonyolítanak le az Iszlám állammal! A két ország viszonya a mélypontra került, Oroszország ankarai nagykövetét meggyilkolták. Aztán változott a helyzet: Erdogan elnök bocsánatot kért és a két szomszédos ország kibékült. Ilyen háttérrel érkezik Washingtonba Oroszország új nagykövete. Ha fogadják…
Erről nyilatkozott az YPG kurd milícia szóvivője a Reuters hírügynökségnek. Az exkluzív interjúban a kurd milícia szóvivője, Talal Silo elmondta: az USA máris hét támaszpontot hozott létre a térségben Szíria és Törökország határán.
400 kilométeres frontszakaszon itt a Szíriai Demokratikus Erők az urak /SDF/. Ennek legfontosabb fegyveres erejét a kurd YPG jelenti. Trump elnök utasítására ők amerikai fegyveres támogatásban részesülnek annak ellenére, hogy Törökország vezetői ettől idegrohamot kapnak. Ők ugyanis az YPG-t terrorista szervezetnek tekintik. Az USA elvben Törökország legfőbb szövetségese, de az utóbbi időben számtalan kisebb nagyobb konfliktus jellemezte a két NATO tagállam viszonyát. Tavaly Erdogan elnök a katonai puccs támogatásával vádolta meg az Egyesült Államokat. Törökország mind szorosabban együttműködik Oroszországgal és Iránnal pedig ezeket az államokat Washington stratégiai ellenfélnek tekinti.
Az USA nagy katonai repülőteret építhet ki Kobani mellett pótolva ezzel a törökországi repülőtereket
– hangsúlyozta a kurd szóvivő, aki a Reuters hírügynökségnek nyilatkozott. Mit gondolnak valójában a helyzetről Washingtonban? A Reuters kérdésére Ray Dillon ezredes kitérő választ adott a Pentagonban: ha elfoglaljuk Rakkát, akkor még nincs vége a háborúnak! Az Isis az Eufrátesz völgyében komoly hátországot épített ki – mondta a Pentagon szóvivője, aki
nem kívánt az USA hosszú távú terveiről nyilatkozni.
Amerikai katonák részt vesznek a harcokban – ezt korábban megerősítették, de nem ez a fő feladatuk. Jelenleg a fő cél az Iszlám állam megsemmisítése. Ehhez elengedhetetlen a kurd milíciák támogatása. Csakhogy a kurdok önálló államot akarnak. Az USA kérte, hogy egyelőre halasszák el az elnökválasztást Irak északi részén, ahol évek óta kurd autonóm terület működik. Sem Irakban sem Szíriában sem Törökországban nem lelkesednek a döntéshozók egy kurd állam létrehozásáért. De hát egy 35 milliós népről van szó, melynek mind az első mind a második világháború után megígérték az önálló államot. Egyikből sem lett semmi. A jelenlegi zűrzavaros közel-keleti helyzetben viszont a kurdok joggal álmodozhatnak újra önálló államról – amerikai fegyverek védelmében. Az álmok a Közel Keleten sem gyakran valósulnak meg…
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Roman Abramovics Londonban először azzal keltett feltűnést, hogy megvette a Chelsea futball csapatát. Azóta is a VIP lelátón fogadja fontos üzleti partnereinek egy részét. Másodszor akkor esett le a londoniak álla amikor Abramovics és harmadik neje megvette Lucian Freud festményét a Christie’s- nél. 33,6 millió dollárt fizettek Sigmund Freud unokájának festményéért. Ilyen sok pénzt élő festő képéért még senki sem adott! Ráadásul mindezt 2008-ban a világméretű pénzügyi válság kellős közepén.
