Az ukrán pénzszállítók letartóztatása körüli botrány egyre inkább politikai és titkosszolgálati játszmának tűnik. Az ügyvéd szerint a magyar kormány sorra sértette meg a jogszabályokat, miközben szakértők úgy vélik: az egész akció az orosz befolyás erősödését és a választási kampány manipulálását szolgálta.
„A háború kezdete óta így zajlik a pénzszállítás, és eddig soha semmilyen probléma nem volt belőle. Háborús időkben természetes, hogy megnő egy ország készpénzigénye. Az ukrán pénzintézet ezért vásárol valutát a Raiffeisen Banktól. Minden szállítmányt bejelentettek” – nyilatkozta a Válasz Online-nak Laczó Adrienn, a hét kiutasított ukrán pénzszállító ügyvédje. Szerinte „égbekiáltó igazságtalanság történt”, mert a magyar kormány sorozatosan megsértette a jogszabályokat, majd olyan rendeletet és törvényt alkotott, amely szerinte több ponton is ellentétes a magyar Alaptörvénnyel.
A történtek megerősítik Szentiványi István egykori külügyi államtitkár gyanúját: orosz forgatókönyv szerint zajlott a magyar–ukrán dráma újabb felvonása. Oroszországban bevett gyakorlat, hogy a jogszabályokat figyelmen kívül hagyják, majd utólag igazítják a „jogrendhez”. Ez a módszer nem új: Andrej Visinszkij főügyész hazájában a harmincas évek terrorperei során a félig agyonvert vádlottak saját magukra kértek halálbüntetést, majd ki is végezték őket. Visinszkij 1917-ben még Lenin letartóztatási parancsát is aláírta, később azonban a bolsevik vezetők bizalmi embere lett, és végül az ENSZ-ben képviselte a Szovjetuniót.
Az „aranykonvoj” ügye a választási kampány része
Erre hívta fel a figyelmet Telkes András nyugalmazott dandártábornok, az Információs Hivatal egykori helyettes vezetője, valamint Buda Péter biztonságpolitikai szakértő, az Alkotmányvédelmi Hivatal korábbi tisztje. Szerintük az orosz befolyás egyértelmű: Moszkva kettős célt követ – Ukrajna gyengítését és Orbán Viktor hatalmon tartását.
A letartóztatás brutalitása, a jogalap hiánya és a gyors kiutasítás mind olyan módszer, amely a szovjet–orosz titkosszolgálati gyakorlatot idézi. A Szovjetunióban gyakran azonnal lelőtték a gyanúsítottakat, mondván: „szökni próbált”. Magyarországon most „csak” kiutasítás történt – az ügyvéd szerint indoklás nélkül.
A kormányzati narratíva világos:
azt a látszatot akarják kelteni, hogy Zelenszkij és az ukrán titkosszolgálat pénzeli Magyar Pétert és a Tisza Pártot.
Ha ez valóban így lenne, aligha egy ilyen látványos és könnyen leleplezhető útvonalat választottak volna.
Az orosz titkosszolgálat logikája azonban más: ahogy Goebbels is vallotta, „az igazság ismétlés kérdése”. A kormányzati média pedig rá is vetette magát az aranykonvoj vezetőjére, Henagyij Kuznyecov altábornagyra, aki korábban az SZBU terrorelhárító részlegét vezette. A tábornok kétségtelenül ellentmondásos figura: többször elítélték korrupcióért, kétszer kirúgták az SZBU-tól, majd azért távozott végleg, mert Andrij Jermak embere volt. Jermak – Zelenszkij korábbi kabinetfőnöke – időközben szintén megbukott, miután amerikai titkosszolgálati információk alapján korrupciós ügyekbe keveredett.
Ukrajna új erős embere ma Kirill Budanov tábornok, az SZBU parancsnoka, aki a nemzetközi tárgyalásokon is az ország hivatalos álláspontját képviseli.
Orbán újabb botrányt is kreálhat a hatalom megtartásáért
„A személyre szabott jogalkotás nem megengedett. A kormányrendelet és a törvény is alaptörvény-ellenes. Nemzetközi fórumokon ez az ügy biztosan el fog bukni” – hangsúlyozta Laczó Adrienn. Csakhogy a választási kampány most zajlik, a perek pedig évek múlva hozhatnak eredményt.
Orbán Viktornak szüksége van egy új bűnbakra – ebben segít neki az orosz titkosszolgálat, amely most az ukrán elnököt és egy ukrán tábornokot „tálalt fel”. Ahogy korábban egy 75 éves nyugalmazott ukrán főtisztet is, aki állítólag „megfenyegette” Orbánt. A magyar miniszterelnök gyorsan videót készített az ügyről, de arra már nem keresett választ, miért állította ugyanebben a felvételben Hrihorij Omelcsenko, hogy Putyin személyesen szervezte be Orbán Viktort 2009-ben Szentpéterváron.
A titkosszolgálati szabályok szerint egy ilyen találkozónak mindig van harmadik résztvevője is – ez esetben Bortnyikov tábornok, az FSZB vezetője. Az FSZB a KGB utódszervezete, amelyet Putyin maga alakított át, és amelynek vezetőit később a hatalom csúcsára emelte.
„Magam is láttam, hogy a hatalom vezérkara nem volt más, mint az FSZB parancsnoki csapata” – mondta a Mandinernek Horváth József nyugalmazott altábornagy, a Szuverenitásvédelmi Hivatal kutatóintézetének igazgatója.
