Erről beszélt a magyar miniszterelnök pénteki rádiós interjújában, de arról nem tett említést, hogy ezt mikor kívánja bevezetni a magyar kormány. Közben az Európai Unió is nyugdíj reformon dolgozik, ajánlásokat készít minden tagállamnak: miképp oldhatja meg a problémáit.
Brüsszel új megoldáson töri a fejét, mert a francia kormány csak úgy úszta meg a bizalmatlansági szavazást, hogy átmenetileg feladta a nyugdíj reformot, melyet sem a baloldal sem a szélsőjobb nem fogadott el. A francia költségvetésen óriási lyukat üt, hogy évente 400 milliárd eurót kell kiadni a nyugdíjakra. Brüsszel most arra gondol, hogy megbünteti azokat a tagállamokat, melyek nem gazdálkodnak észszerűen a nyugdíj alappal és párhuzamosan új elképzeléssel állt elő.
Az új 2000 milliárd eurós költségvetési tervbe Brüsszel be kívánja iktatni azt is, hogy amennyiben egy tagállam nyugdíjkasszája nincsen megnyugtató állapotban akkor az nem kaphatja meg a teljes neki járó összeget az uniós költségvetésből, amely viszont garantálná a nyugdíjakat. Hogy néz ki ez a gyakorlatban? Brüsszel speciális nyugdíjkassza ajánlásokat dolgoz ki minden tagállam számára, és amennyiben a tagállamok ezt nem tartják be, akkor az uniós költségvetésből visszatartanak egy bizonyos részt attól függően, hogy milyen súlyos az ajánlás megsértésének mértéke.
“Az a dolgunk a brüsszeli bizottságban, hogy segítsük a tagállamokat e nehéz probléma kezelésében” – mondta el a Politiconak egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú uniós tisztviselő. Aki hangsúlyozta, hogy “a nyugdíjrendszer reformját összekötik az uniós költségvetéssel, hogy így tegyék hatékonyabbá.”
Nagyon komoly problémáról van szó hiszen a nyugdíjasok 80%-ának kizárólag a nyugdíj az egyetlen jövedelmi forrása az Európai Unióban.
A tagállamok kormányainak mind nehezebb a nyugdíjkassza finanszírozása hiszen az unió társadalmai gyorsan öregszenek: egyre többen mennek nyugdíjba és ott mind több időt töltenek el miközben kevés fiatal lép be a rendszerbe. Már jelenleg is az a helyzet, hogy minden ötödik nyugdíjas 65 év fölött az uniós szegénységi küszöb alatt él amennyiben kizárólag az állami nyugdíj az egyetlen jövedelmi forrása. Ez jelenleg 18,5 millió embert jelent az Európai Unióban.
Franciaországba ezért akarta 62-ről 64-re emelni a nyugdíj korhatárt a kormány, de ez annyira népszerűtlennek bizonyult, hogy kénytelenek voltak visszavonni ezt a reformot. Így viszont marad a 44 milliárd eurós költségvetési hiány és a növekvő államadóság, mely már csaknem a kétszerese a maastrichti kritériumok által engedélyezett 60%-nak.
Mi Brüsszel célja?
Egyrészt az, hogy enyhítse a nyomást a tagállamok nyugdíj kasszáin, másrészt pedig, hogy az Európai Unió előre lépjen egy olyan egységes tőkepiac felé mint amilyen az Egyesült Államokban működik, ahol a nyugdíj alapok a legnagyobb befektetők között vannak.
Mindez persze politikailag nagyon is problematikus hiszen Brüsszel jogi határain ez messze túl van. Már önmagában a nyugdíjrendszerek összekapcsolása az uniós költségvetéssel sok tagállam számára elfogadhatatlan.
“Nem lehet megvásárolni egy nyugdíjreformot”
– szögezte le egy tagállam pénzügyminiszter-helyettese.
Bármilyen nyugdíjreform tüntetőkkel tölti meg az utcákat: magában Brüsszelben kedden tüntettek ebben az ügyben a szakszervezetek felhívására.
A brüsszeli bizottság nagyon is tisztában van a nehézségekkel, ezért arra hívja fel az Európai Unió polgárait, hogy ne támaszkodjanak kizárólag az állami nyugdíjra hanem takarékoskodjanak: fektessék be a pénzüket, illetve arra ösztönzik a cégeket, hogy amerikai mintára hozzanak létre nyugdíjpénztárakat.
Lesz-e ebből valami? Pénzügyminiszter helyettesek foglalkoznak ezzel minden tagállamban, de elég nagy a szkepszis a Politico szerint. Ahogy egy tagállam helyettes pénzügyminiszter-helyettes megjegyezte:
”Nagyon is ellentmondásos kérdés a nyugdíjkassza ügye. Erősen kétlem, hogy akár egyetlenegy tagállam is elfogadná ezt.”
Reális-e a tizennegyedik havi nyugdíj Magyarországon?
Az ötletet Lázár János dobta be Kaposváron mondván, hogy a kormány keményen dolgozik ezen az elképzelésen. Dátumot taktikusan nem említett, de nyilvánvaló, hogy választási ígéretről van szó: Orbán Viktor valószínűleg úgy érzi, hogy jövőre minden nyugdíjasra szüksége lehet, ha nyerni akar. Csakhogy a Portfolio számításai szerint ez mintegy évi 600 milliárd forinttal terhelné meg a központi költségvetést, melynek hiánya messze meghaladja a Maastrichtban engedélyezett 3%-ot. Más oldalról viszont a tizenharmadik havi nyugdíj 8,3%-kal emeli a nyugdíjasok éves jövedelmét, melyet alaposan megtépázott az infláció. Ezt Lázár János is elismerte utca fórumán Kaposváron, ahol arról beszélt, hogy Somogy megyében gyakori a 130-150 ezres nyugdíj, amiből nagyon nehéz megélni.
Magyarországon a nyugdíjas szavazótábor 2,3 millió szavazatot jelent, és mindeddig döntő szerepet játszott Orbán Viktor kétharmados győzelmeiben.
Ha biztos lenne a nyugdíjas tábor támogatásában, akkor Orbán Viktor nem bízta volna meg Lázár Jánost azzal, hogy előálljon a tizennegyedik havi nyugdíjjal, amelyről nemcsak azt nem tudjuk, hogy mikor lesz hanem azt sem, hogy mennyit ér majd hiszen az infláció még mindig jóval magasabb mint ahogy azt az Orbán kormány tervezi.
A miniszterelnök annyit mondott rádiós interjújában, hogy napirenden tartja a tizennegyedik havi nyugdíjat. Ez kampányígéretnek kevés különösen annak a nyugdíjas rétegnek a számára, amely a létminimum közelében vegetál, de az átlag nyugdíjasok sem elégedettek hiszen az infláció miatt a megélhetésük feltételei egyre rosszabbak. Az elmúlt évek gazdasági pangása felélte a bizalmat Orbán Viktorban: több mézet a madzagra! – üzenik a választópolgárok a 62 éves miniszterelnöknek, aki nem mehet nyugdíjba anélkül, hogy ne kockáztatná összelopott vagyonát.
