Kezdőlap Címkék Interjú

Címke: interjú

”A baloldalt kilóra megvették” – de ki vette meg Orbánt?

0

A magyar miniszterelnök a közszolgálati rádiónak adott interjújában pénteken így fogalmazott: ”Soros György is az első sorban bukkan fel a háborút pártolók között. A magyar baloldalt kilóra megvették a háborúpárti erők. Aki adja a pénzt, az rendeli a zenét” – hangsúlyozta Magyarország miniszterelnöke.

 

Mészáros Lőrinc egyetlen év alatt 50%-kal növelte vagyonát, mely így 660 milliárdról 990 milliárdra nőtt.

“Ilyen nincs még az Egyesült Államokban sem” – háborgott Gyarmati István nagykövet, aki az első Orbán kormány idején még adott tanácsokat a fiatal miniszterelnöknek.

Most viszont rámutatott arra, hogy

“ Mészáros Lőrinc villámgyors vagyongyarapodását elsősorban az okozta, hogy a földgáz rendszerhasználati díj java neki hajt hasznot.”

Vagyis a rendszert megkenték az oroszok. Paks 2 esetében is ugyanez a helyzet – utalt rá a nagykövet, aki jól ismeri az oroszokat hiszen az első csecsen háború idején ő közvetített a lázadó csecsenek és Moszkva között. Egykori tárgyalópartnere ma Putyin diplomáciai tanácsadója.

Az orosz és a kínai szerződések szigorúan titkosak, ezért senki nem tud meggyőződni arról, hogy mit is kap Orbán Viktor cserébe azért, hogy aláírta a Moszkvának és Pekingnek kedvező különböző egyezményeket. A magyar állam például óriási adókedvezményeket ad a kínai cégeknek, melyek akkumulátorokat és elektromos autókat állítanak majd elő Magyarországon. A kínaiaknak ez azért nagyon előnyös, mert Magyarország az Európai Unió tagja vagyis az itt előállított árukat nem sújtják a kínai export szankciók.

Mit kap cserében Orbán Viktor?

Feltevések szerint a kínaiak néhány magánszámlára utalt összeggel fejezik ki őszinte nagyrabecsülésüket a magyar miniszterelnöknek. Hol lehetnek ezek a számlák? Egyre nehezebb olyan bankot találni, amelyet nem köteleznek együttműködésre az amerikai bűnüldöző hatóságok. Márpedig tőlük óvakodik a magyar miniszterelnök, aki visszaemlékezhet malajziai “kollégája” kínos ügyére: 4,5 milliárd dolláros korrupciós ügyet lepleztek le az amerikai hatóságok, és Abdul Razak jelenleg 12 éves börtönbüntetését tölti egy fegyházban.

Kevéssé valószínű, hogy Orbán Viktor ilyen pályavégről álmodik. Pedig ez is benne van David Pressman nagykövet mosolyában. Ezért is imádkozik Donald Trump választási győzelméért a magyar miniszterelnök. Annak idején Trumpról is voltak olyan hírek, hogy megvették őt az oroszok, akik lehet, hogy zsarolják is, mert Lenin ágyában orosz prostituáltakkal szórakozott Moszkvában még a nyolcvanas években.

Ha Biden nyer a novemberi választáson, akkor Pressman nagykövet megkaphatja a kilövési engedélyt Orbán Viktorra.

Kell-e erre jobb ürügy mint olyan korrupciós ügyek, amelyekben Oroszország és Kína kente meg a magyar miniszterelnököt?!

Hogy pénzeli propaganda gépezetét Putyin elnök?

Az Ukrajna elleni orosz agresszió – 2022 február 24 óta árad a pénz a propaganda gépezetbe, amely most turbó fokozatba kapcsolt hiszen Putyin márciusban újraválasztás elé néz két évvel egy olyan háború után, melynek az ára magas, az eredménye viszont csekély. Egy Észtországban működő portál megszerezte a Kreml propaganda gépezetének pénzügyi hátteréről szóló dokumentumokat.

1,1 milliárd euró értékű rubelt fordít Putyin propagandára, hogy megőrizze népszerűségét Oroszországban, ahonnan a háború ellenzői tömegesen menekülnek külföldre. Az Észtországban működő Delfi portál szerint Putyin valóságos propaganda háborút vív külföldön és belföldön egyaránt. A Vsquare szerint a Kreml közvetlenül 631 millió euró értékű fordít Putyin újraválasztásának propagandájára, melyben a médián kívül benne vannak a filmek és a könyvek is. A Vsquare kiemeli, hogy Moszkva különösen nagy figyelmet szentel “az új területeknek” vagyis a megszállt ukrajnai tartományoknak. Ezen a területen többszáz millió eurót költenek arra, hogy a lakosságot megnyerjék Oroszország ügyének.

A kampány sémája nagyon is ismerős:

”a filmstúdiók ugyanolyan ukázokat kapnak mint a harmincas években”

– nyilatkozta a London School of Economics Oroszország szakértője. Jeff Hawn a Hays kódra utal, amely évtizedekre meghatározta a hollywoodi filmstúdiók munkáját, és Sztálin idejében hasonló módszert követtek a Szovjetunióban is, ezt újítja most fel Putyin. Lenin még azt írta, hogy minden művészet közül számunkra a legfontosabb a film, de Putyin már rájött arra, hogy korunkban ez az internet. Épp ezért a legnagyobb pénzt az Internet fejlesztési intézet kapja, amely meghatározó szerepet játszik a mai orosz propagandában. 2023 január elseje óta ez az intézet több mint 400 millió eurót kapott.

2015-ben jött létre ez az intézet, hogy “összehangolja az internetes cégek és a kormányzat munkáját.”

A Medúza portál ezzel kapcsolatban azt írta, hogy új ukázt kapott az intézet 2017-ben amikor Putyin kiadta a jelszót: meg kell nyernünk a fiatalokat! Aztán az Ukrajna elleni agresszió után a fő feladat “a különleges hadművelet “ népszerűsítése lett. Hogy akarják ezt megoldani? Úgy ahogy azt Putyin a Tucker Carlson interjúban megmutatta: orosz nacionalista történelemszemléletet sugallnak éppúgy mint a cárok idejében. Sztálin is felértékelődött hiszen soha akkora nem volt Moszkva birodalma mint az ő idejében.

“Putyin rendszere minden erővel ezt az orosz nacionalista narratívát nyomja” – nyilatkozta a France 24 hír portálnak Vlad Sztrukov, aki jelenleg a Leedsi Egyetemen tanítja az orosz film történetét.

Az Internet Fejlesztési Intézet elsősorban internetes tartalmakat gyárt nacionalista szellemben, de finanszíroz filmeket és zenei fesztiválokat is.

Putyin azért költ ennyit a propagandára az elnökválasztás előtt, mert rájött, hogy enélkül aligha tud megfelelő eredményt produkálni. Már az utóbbi időszak választásait is csak csalással sikerült megnyernie, és akkor még nem volt háború, amelynek egyre több az áldozata miközben a sikere nem szembeötlő.

Az Oroszország szakértők úgy vélik, hogy a nagy propaganda kampánnyal Putyin mérsékelni szeretné a választási csalás mértékét.

Putyin távolról sem oly magabiztos mint ahogy mutatja

A Prigozsin lázadás megmutatta, hogy az orosz elnök pozíciója egyáltalán nem olyan sziklaszilárd mint ahogy azt Oroszország mutatni akarja.

Putyin elég hosszú időre eltűnt, és senki sem sietett kiállni mellette. A titkosszolgálat azután eltette láb alól Prigozsint, aki megszervezte Putyin magán hadseregét, amely azután fellázadt az elnök ellen.

A választási hatóságok megakadályozták annak a jelöltnek az indulását, aki kiállt a béke mellett Ukrajnában. A börtönben meggyilkolták Navalnijt, akinek szervezete egykor leleplezte Putyin palota komplexumát, melyet több mint százmillió néző láthatott világszerte.

“Putyin a propaganda kampánnyal azt szeretné elérni, hogy olyan sokan szavazzanak rá, ami elég ahhoz, hogy meggyőzze az orosz elitet: ő pótolhatatlan” – hangsúlyozza Jeff Hawn, a London School of Economics Oroszország szakértője. Arra is rámutatott, hogy eddig

“olyan Putyint akartak eladni az orosz népnek, aki nem követ ideológiát hanem pragmatikus. Ez az ukrajnai háborúval megváltozott, most már Putyin a “dekadens Nyugat” életerős alternatívája lett. Mára már Putyin “az orosz értékeket” védelmező bajnokká vált.”

Putyin problémája az, hogy nem ellenőrzi a nyilvánosságot annyira mint Hszi Csin-ping Kínában, ahol a nagy tűzfal az internetet is kontrollálni próbálja. Arra is rá kellett jönnie Putyinnak, hogy az állami propaganda az interneten nem nagyon jön át, ezért finanszíroz az orosz állam olyan intézményeket, melyek magánvállalkozásnak tűnhetnek. Ez a hibrid rendszer az, melyet Putyin üzemeltet, de a hatalmas összeg, melyet a propagandára költ, jól mutatja: az orosz elnök fél nem is annyira a Nyugattól hanem saját népétől és saját elitjétől, mely őt teszi felelőssé a megnyerhetetlen háborúért Ukrajnában.

A dán Karikó Katalin, aki Európa rekorderré tette cégét

Interjú a dán feltalálóval, aki fogyasztó injekciójával Európa rekorderré tette a Novo Nordisk gyógyszergyárat, melynek értéke az év végén meghaladta a Daimler-Benz, a Bayer, a Lufthansa és a BMW összértékét. Ez a több mint 400 milliárd euró  magasabb mint Dánia egész GDP-je. Lotte Bjerre Knudsent a hamburgi Der Spiegel tudósítója érte el.

“Engem nem nagyon érdekel a pénz, én szocialista vagyok. Mi itt Skandináviában arra tanítjuk a gyerekeket már egészen kis koruk óta, hogy mindent csapatban kell csinálni. Nem egyénileg kell érvényesülni hanem a lényeg a csapat sikere. Én 34 éve vagyok a cégnél, de még egyszer sem kértem fizetésemelést. Persze kapok pénzt a találmányom miatt, de nem hajtok erre. Nem hiszem, hogy a pénz, a kapitalizmus boldoggá tenné az embereket. A cégemnél, a Novo Nordisknál sohasem magamnak kértem fizetésemelést hanem azért harcoltam, hogy adjanak több pénzt a tudományos kutatásra. Egyébként nincsen szabadalmi jogom, ezt átadtam a cégnek amikor beléptem ide.”

Knudsen asszony fejlesztette ki a fogyást elősegítő injekciót, a GLP1-et. Ezt megelőzően a dán kutató kifejlesztette a Wegovy-t, amely forradalmasította a súlycsökkentést. Ez a gyógyszer ugyanis arra serkenti a hasnyálmirigyet, hogy termeljen több inzulint, és egyúttal előidézi a teltségérzést, így a páciensek korábban leállnak az evéssel. A légitársaságok máris azzal számolnak, hogy a jövőben csökkenthetik az üzemanyag kiadásaikat hiszen az utazóközönség súlya várhatóan jelentős mértékben karcsúsodik majd.

“Mindig reménykedtem abban, hogy találok valamilyen gyógyszert a túlsúlyosak számára hiszen rengeteg panaszt hallottam arról, hogy milyen nehezen tudnak leállni az evéssel. Eddig ezek az emberek annyit ettek állandóan mint húszéves korukban, most pedig végre normális életet élhetnek. Most már azon gondolkodom, hogy milyen új kutatásba foghatnék. Ebből a szempontból örülök, hogy a Novo Nordisk sok pénzt kap a találmányomért, mert így jobban érvelhetek amellett, hogy költsenek többet a tudományos kutatásra.”

A súlycsökkentő gyógyszer és injekció drága

Már ma is megfigyelhető, hogy a túlsúlyos polgárok többsége szegény, de a jövőben ez talán még inkább így lesz hiszen nem mindenki tudja megengedni magának a gyógyszert illetve az injekciót.

“Megpróbálok nem túlságosan aggódni a gyógyszerek ára miatt, mert nagyon komplex kérdésről van szó. Általában beletelik egy időbe, hogy az új gyógyszer mindenkihez eljusson.”

Házon belül nagy harcok folytak a súly csökkentő gyógyszer körül, ez ugyanis mérsékelheti az inzulin szükségletet márpedig ez a Novo Nordisk legfőbb bevételi forrása.

“Igaz, hogy harcokat kellett vívnom azért, hogy legyen súly csökkentő injekció. A korábbi elnök-vezérigazgató gyakran viccelődik azon, hogy ő mennyire nem hitt abban, hogy valóban lehet találni egy olyan gyógyszert, amely hatékonyan csökkenti a páciens súlyát. Miközben sokan bíráltak, azért hagytak kutatni. Én mindig nagyon odafigyeltem a bírálatra, ha az tudományos körből érkezett. Róma sem egyetlen nap alatt épült föl, sokat kellett dolgozni az új gyógyszereken. Folytatni akarom a kutatást, mert még nagy feltáratlan terület van a súlycsökkentés terén. Ezenkívül nemrég egy stroke sújtott le nálunk a családban, és ez is motivál.

A súlycsökkentő gyógyszer esetleg hatásos lehet az Alzheimer kór ellen is, de ezt orvosilag még nem bizonyították be. A szívleállás ellen viszont a GLP1 gyógyszerek fenomenális eredményt produkálnak. Ez azzal magyarázható, hogy ezek a gyógyszerek enyhítik a gyulladások hatását az egész szervezetre.”

Elon Musk, a Tesla, a SpaceX és az X fura ura, a világ leggazdagabb embere a dán kutató gyógyszerével fogyókúrázik.

“A férjem Teslat vezet, ezért Elon Musk közel áll hozzám. Én magam imádok enni, de visszafogom magam. Ezért reggel 11 előtt és éjfél után nem eszem semmit. A fogyókúra megtanított arra, hogy milyen nehéz nemet mondani valamilyen ételre például azokra a remek tortákra, amelyeket nálunk az összejöveteleken adnak. A túlsúlyos embereket általában hibáztatják, hogy miért nem fogják vissza magukat, de valójában gyakran sokkal inkább genetikáról és biológiáról van szó. Ha engem kérdeznek erről, akkor én óvatosan csak annyit válaszolok: ha sokáig akar élni, akkor vigyázzon magára! Nem ajánlom senkinek sem a saját gyógyszereimet” – nyilatkozta a Der Spiegelnek a forradalmi súlycsökkentő gyógyszerek és injekció feltalálója, aki Európa leggazdagabb cégéve tette gyógyszergyárát, a dán Novo Nordiskot.

Miniszterelnöki interjú; Portfolio, 2023. július 28. péntek

Miniszterelnökünk péntek reggeli szózatát kivonatolva olvasom a Portfólión. Nem is tudom miért jutott eszembe Sándor György egyik Egyetemi Színpadon előadott szerzői estjének száma: Sándor a Főnök géniuszát egekbe magasztalva mindvégig a padlóra szegezi tekintetét, majd rajongva felszólítja a tömeget tapsolják meg a Főnök urat, mint egykor az óriások közt törpének tetsző Gullivert tenyerébe emeli és lelkes rajongással maga is ujjongva tapsol. Miért jutott ez eszembe ezen a kora pénteki órán? 

  1. Orbán Viktor szerint havi szinten „181 ezer forint körül tehermentesítik” a magyar családokat a rezsitámogatással…

A magyar átlagrezsi (gáz, víz, villany, közös költség, telefon, internet, kéményseprés) kb. 45.000 HUF /hó. Miniszterelnök úr szíves közlése szerint nélküle 226.000 HUF/hó lenne, azaz a megtakarítás családonként évi 2.172.000, ami az államnak évi 8.000.000.000.000 forintjába kerül. Nem is értem, hogy mit sírnak ezek ilyen brutális miniszterelnöki jóindulat esetén? Hogy Varga Mihály zokog, azt még csak-csak értem… vagy ez is csak egy bődületes átverés? Akkor már csak az a kérdés, hogy Miniszterelnök úr ver át minket, vagy őt verte át valaki.

  1. … úgy fogalmazott, egész Európában „a magyar családok fizetik a legkisebb rezsit.

Az összes uniós tagállam közül Magyarországon tette ki a legmagasabb arányt a fogyasztási kiadásokon belül a lakásfenntartás-, a víz-, a villany-, a gázszámla-, illetve az egyéb tüzelőanyagok együttes költsége 2020-ban – tette közzé az Eurostat.

  1. Miniszterelnök úr hangsúlyozta az infláció letörésének a fontosságát, amihez eszközként az árstopokat, a kamatstopot, az árfigyelő rendszert, a kötelező akciózást, a SZÉP-kártya reformját sorolta. „Úgy látom, majd a júniusi-júliusi adatok az inflációról szerintem ezt vissza is igazolják, hogy megkezdődött az a folyamat, amit az infláció letörésének nevezünk; és azt a célt, hogy év végére 10% alá kerüljön az infláció, azt el tudjuk érni.”

Ez pontosan így van. Az év eleji bőven 20 % feletti (hónap/egy évvel ezelőtti azonos hónap) értékek meg az év végi 10 % alatti értékek beleillenek abba a szakértői konszenzusba, hogy a 2022-es éves infláció 18 % lesz, azaz Szilveszterkor a pénzünk kb. a négyötödét éri, mint január elején. Az elérés automatikus, a kormánynak nincs sok köze hozzá se pro, se kontra, mert az általa alkalmazott „módszerek” vagy a hatásukban jelentéktelenek, vagy a cégek simán kivédik ezeket egy megfelelően módosított árpolitikával (ha valamit olcsóbban kell adniuk, valami mást drágábban adnak), azaz az átlag infláció a kormány miatt nem nagyon változik, akármit magyaráz Miniszterelnök úr.

  1. „Van azonban egy jelenség, ami nem engedi meg, hogy hátradőljünk, itt élesnek kell lennünk. Mert miközben az egész ország az infláció ellen harcol, különösen az élelmiszerár-emelkedések ellen, sajnos vannak, akik nem veszik ki a részüket ebből a küzdelemből, sőt kihasználják ezt a helyzetet, amit én fölháborítónak találok. A nagy élelmiszerláncok, vagy mondjuk úgy, hogy a multik azok árspekulánsként viselkednek. Tehát olyan körülmények között is emelik az árakat, amikor annak semmifajta alapja nincs.”

Íme a szocialista gondolkodásmód szép példája, mikor valaki, aki abban a korszakban szocializálódott, azt az emeletes ostobaságot hiszi, hogy a „Nagy élelmiszerláncok” hopp, egyszer csak gondolnak egyet, és fölemelik az árakat, azaz nem a kereslet-beszerzés-mitteszakonkurencia hármas alapján döntenek. Az ember hüledezne, hogy hogyan lehet ennyire… khm… értelemszegény egy XXI. századi, európai miniszterelnök, de aztán rögtön arra gondol, hogy ezt a szöveget a szocializmusban sokat élt nyugdíjasok, úgy kajálják, mint a cukrot, a többiek meg úgysem értik miről lenne szó. Tehát, ez is csak a néphülyítés egyik módszere. A legnagyobb probléma sajnos az, hogy az igazán magyar, „nem multi” cégek (COOP, CBA, Reál, MANNA) nem használják ki a multik végzetes ostobaságát, holott ha ravaszul nem emelnék az árat elintézhetnék, hogy mindenki hozzájuk járjon vásárolni. Vagy ők is olyan ostobák, mint a multik? Esetleg Miniszterelnök úr beszél hülyeségeket?

5. „És sajnos az importélelmiszer-árakat is növelik. Mert a magyar termékek árának növekedéséből egy rész legalább visszamegy a magyar gazdákhoz, de az importélelmiszer-árak növelése az szerintem indokolatlan és elfogadhatatlan. Ez egy szimpla – nem szeretem az ilyen kommunista ízű szavakat, de ez egy – nyerészkedés. Kihasználják azt a lehetőséget, hogy magasak az energiaárak, van mire hivatkozni, és miközben már nem lenne indokolt az árak emelése, továbbra is ezzel próbálkoznak.

Az árspekuláns multik összejátszanak a brüsszeli bürokratákkal.

Kiszabtunk azért már 3 milliárd forintnyi bírságot, mert nem engedünk semmilyen kartellezést meg mesterséges áremelkedést, és a hivatalaink – Versenyhivatal, Fogyasztóvédelem – oda-oda csap. Azt gondolom, ezt a csapásszámot növelni kell, és állandóan jelen kell lenni, és szorítani-szorítani-szorítani. Nem fogadhatjuk el, hogy csak mert egy ilyen magasabb inflációs korban élünk, az élelmiszerek tekintetében indokolatlan árspekuláció történjen. Ez fölháborító, helytelen, és ez ellen föl kell lépni.”

Még szerencse, hogy Miniszterelnök úr nem szereti az olyan kommunista ízű szavakat, mint például „nyerészkedés” – habár Mészáros és Tiborcz urak esetében úgy tűnik, mintha mégiscsak… Viszont ha már a kommunistáknál tartunk, itt egy szemelvény Rákosi elvtárs egyik beszédéből, csak az érdekesség kedvéért:

„A Magyar Kommunista Párt ezért ismét erélyes harcot indított a drágaság, a spekuláció és az árdrágítók ellen, annál is inkább, mert tavaly augusztus 1. óta sem a város, sem a falu dolgozóinak életszínvonala nem javult. Elérkezett az ideje annak, hogy vaskézzel fogjuk meg a spekulációt.”

Két vaskéz együtt söpör. Akkor USA volt, most EU.

„Olvasva ezen Magyarországra nézve végzetes bornírtságokat, sírjunk vagy nevessünk?”

A kérdésre helyes választ beküldők között nem sorsolunk ki semmit.

Már nincs miből.

Orbán: Putyin állama stabil

0

“Oroszország struktúrái nagyon stabilak: a hadseregen alapulnak, a titkosszolgálaton és a rendőrségen. Másfajta orientációjú ország mint mi, katonai orientációjú ország. Ha a mi logikánk alapján próbáljuk megérteni, akkor tévedni fogunk” – mondta Orbán Viktor, aki a Bild Zeitungnak adott interjút a Prigozsin puccs alkalmából.

A magyar miniszterelnök szerint Prigozsin akciója jelentéktelen esemény volt, mely nem visz közelebb a békéhez. Ezt a jól értesült magyar hírszerzés tudatta a magyar miniszterelnökkel.  Csak emlékeztetőül:

ugyanez a „jól értesült” hírszerzés korábban még akkor is kétségeit fejezte ki Putyin Ukrajna elleni háborúja kapcsán amikor az orosz elnök már megindította csapatait a szomszédos ország ellen Kijev elfoglalására és Zelenszkij elnök meggyilkolására, azaz február 2022 február 24-én.

Miért lett Putyin barátja? – tudakolta a Bild Zeitung.

“Ön provokál engem. Én Magyarországért küzdök, engem nem érdekel Putyin. Mindaz ami most Oroszország és Ukrajna között történik az rossz a magyaroknak” – fejtegette Orbán Viktor, még hozzátette: ”Ukrajna nem nyerheti meg a háborút, mert hamarabb kifogy a katonákból mint Oroszország, és ez a döntő. Ami igazából számít az az, hogy az amerikaiak mit akarnak. Ukrajna már nem szuverén ország, nincs pénzük, nincs fegyverük. Csak azért tudnak harcolni, mert a Nyugat támogatja őket. Ha az amerikaiak békét akarnak, akkor béke lesz” – hangsúlyozta Orbán Viktor, aki ebben a tekintetben Henry Kissinger logikáját követi.

Az amerikai diplomácia nagy öregje korábban úgy nyilatkozott, hogy kínai közvetítéssel lehet tűzszünet Ukrajnában még az év vége előtt. Pekingben egyébként úgy látják, hogy a Wagner hadsereg pancser puccsa rádöbbentheti Putyint arra: ideje befejezni az Oroszországnak mind több gondot okozó megnyerhetetlen háborút Ukrajnában.

Nincs orosz fenyegetés

“A NATO sokkal erősebb mint Oroszország, ez a háború bebizonyította ezt. Miért akarná egy gyengébb állam megtámadni az erősebbet?” – érvelt Orbán Viktor. Orbán kiemelte: Ukrajna NATO tagsága nem aktuális, mert háborúban álló ország nem lehet az észak-atlanti szervezet tagja. Stoltenberg főtitkár nemrég bejelentette: Ukrajna NATO tagsága nem szerepel az észak-atlanti szervezet júliusi csúcstalálkozóján, melyet Litvániában rendeznek meg az orosz határ közelében. A Baltikumban, amely nem is oly rég a Szovjetunió része volt vagy Lengyelországban, melyet a náci Németország és a kommunista Szovjetunió 1939-ben kettéosztott valós fenyegetésnek tekintik Putyin nyomulását hiszen az orosz elnök gyakran beszél a birodalom visszaszerzéséről.

Vannak jó kapcsolatai Putyinnal? – kérdezte a Bild Zeitung a magyar miniszterelnököt.

“Nem, titkosszolgálati kapcsolataink vannak. Ők megbízhatóbbak mint bármi más” – válaszolta a magyar miniszterelnök.

“Ennek a háborúnak nem lett volna szabad megtörténnie. Az én álláspontom kezdettől fogva az volt, hogy nem globális háborút kell csinálni az ukrajnai konfliktusból hanem a felelősséget visszaterelni a katonáktól a politikusokra és a diplomatákra.”

A távozó amerikai vezérkari főnök ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy az orosz-ukrán fronton patthelyzet alakult ki. Egyik fél sem nyerhet, és egyik sem veszíthet, ezért a konfliktust a diplomatáknak kell rendezni nem pedig a katonáknak. Geraszimov tábornok, az orosz vezérkar főnöke állítólag ellenezte a háborút, ezért is bírálta őt Prigozsin.

Hogy képzeli Orbán Viktor az ukrajnai konfliktus megoldását?

“Az egyetlen mód Ukrajna megmentésére az, hogy az amerikaiak tárgyalásokat kezdeményeznek az oroszokkal, megállapodnak velük a biztonsági architektúráról, és találnak Ukrajnának egy helyet ebben az új architektúrában.”

Blinken terv

A Washington Post már kiszivárogtatta az amerikai külügyminiszter tervét erről a kelet-európai biztonsági architektúráról. Ez biztonsági falat emelne Putyin elé két csomóponttal: az egyik egy lengyel-ukrán szövetség, a másik pedig egy román-moldáv “unió”. Magyarország semmilyen szerepet sem játszana ebben. Talán ezért van az, hogy Orbán jó kapcsolatai Putyinnal nem izgatják annyira az amerikaiakat: végül is

egy pénzügyi csőd szélén táncoló kis állam vezére komoly katonai erő nélkül nem oszt és nem szoroz a regionális politikában sem.

Tudja ezt Orbán Viktor is, aki erős nyilatkozatokkal igyekszik elfedni az erő hiányát, hiszen Orbán nem több mint egy tábornok hadsereg nélkül.

Sajtószabadság Orbán módra

0

Interjú közben kivezették a londoni Guardiant tudósító magyar újságírót a budapesti CPAC konferenciáról, ahol mindenki elszántan védelmezi a sajtószabadságot.

Rick Santorum egykori republikánus szenátorral készített interjút a konferencián Garamvölgyi Flóra, aki a baloldali Guardiant tudósította már napok óta a radikális republikánusok konferenciájáról, melynek fő szónoka és persze szponzora Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt. Videóüzenetben köszöntötte a tanácskozást az USA ex elnöke, Donald Trump, aki hangsúlyozta, hogy milyen fontos a szólásszabadság nyugati normáinak a védelmezése.

Ehhez képest Garamvölgyi Flóra újságíró ezt írta Twitteren: ”kirúgtak a CPAC konferenciáról. A rendezők arra hivatkoztak, hogy csak egy rendszerhiba miatt tudtam magamat regisztrálni. ”A valóság az, hogy visszaigazolták a sikeres regisztrációt az újságírónak, aki részt is vett a tanácskozás kezdetén, tudósított Orbán Viktor beszédéről is. Nyilván ez csapta ki a biztosítékot a magyar miniszterelnök környezetében hiszen Garamvölgyi Flóra a többi között azt írta Orbán beszédéről, hogy “Magyarország szélsőjobboldali miniszterelnöke követelte Trump visszatérését a Fehér Házba. Ezenkívül liberális vírusról beszélt, mely ellen harcolnia kell a konzervatívoknak. Magyarországot pedig példaként állította a világ országai elé, és sürgette a konzervatív mozgalmakat, hogy kövessék Magyarország példáját.

Kísért-e a múlt?

Lázár János építési és közlekedési miniszter ugyanebben a hangnemben beszélt a konferencián, ahol kifejtette, hogy Orbán Viktor választási ellenfele, Hódmezővásárhely polgármestere, Márki-Zay Péter egy “alvó Soros ügynök”. A magyar választások során pedig “a külföldről illegálisan finanszírozott liberális ügynökök a magyar szuverenitás ellen harcoltak  mert bele akarták vinni Magyarországot a háborúba a nyerészkedők javára.”

Arról természetesen nem beszélt Lázár János, hogy 1986-ban Aczél György vitte el Soros Györgyöt a Bibó kollégiumba, melynek egykori diákját nagylelkű ösztöndíjjal támogatta. Az amerikai nagykövetség annyira kedvelte akkoriban Orbán Viktort, a Fidesz ifjú vezérét, hogy amikor Budapestre érkezett idősebb George Bush, az USA akkori elnöke, akkor Orbán Viktor kísérte őt, hogy megmutassa neki Budapest szépségeit. Orbán Viktor akkoriban a liberális Internacionálé alelnöke volt. Most pedig a liberalizmus ellen hirdet ádáz harcot…

Zelenszkij: Ukrajna nem indíthat ellentámadást, mert nincs elég fegyvere

Volodimír Zelenszkij, ukrán elnök a Yomiuri  nevű japán lapnak adott interjújában elmondta, hogy több fegyvertámogatásra, például lőszerre és vadászrepülőgépekre lenne szükség ahhoz, hogy a sokat emlegetett tavaszi ellentámadásra sor kerülhessen.

Zelenszkij kifejtette, hogy további fegyvertámogatásra – lőszerre és vadászrepülőgépekre – van szükség, ezért a katonaság várja az ukrán partnerek érkezését. Az elnök azt is hozzátette, hogy az orosz hadsereg naponta háromszor több lövedéket használ, mint az ukrán hadsereg.

Az orosz csapatok vágya a frontvonal stabilizálására azt jelzi, hogy az Orosz Föderáció visszatér a védelmi hadműveleti tervhez, miután a támadókísérletek a brit hírszerzés szerint nem hoztak meggyőző eredményeket.

A súlyos fegyverhiány miatt az ellentámadást még nem tudjuk kezdeni.

A katonai támogatást illetően az Egyesült Államok és az európai országok úgy döntöttek, hogy biztosítják az Egyesült Államok fő harckocsiját, az „M1 Abrams” és a német gyártmányú „Leopard 2” harckocsit. Másrészt nem haladt előre az Oroszországot túlzottan provokáló vadászrepülőgépek biztosítása.

„Ha megvan a politikai akarat, megtalálhatják a módját, hogy segítsenek nekünk. Háborúban állunk, és alig várjuk a segítség megérkezését”

– mondta Zelenszkij.

Orbán (2008): 12 ezer embert kirúgok a közszolgálatból

A címben szereplő kijelentésre emlékezett most vissza Nick Thorpe, a BBC budapesti tudósítója, aki 2008-ban kapott utoljára interjú lehetőséget Orbán Viktortól noha a nyolcvanas évek óta ismeri őt.

Nick Thorpe, aki 1986-tól tudósítja a BBC-t Budapestről szinte baráti kapcsolatot ápolt a magyar miniszterelnökkel, akinek legutóbbi nemzetközi sajtótájékoztatóján új interjú lehetőséget kért tőle. Legutoljára egy kávézóban találkoztak 2008-ban amikor Nick Thorpe megkérdezte a hatalomra készülő ellenzéki vezért: ugye Viktor nem készültök csoportos elbocsátásokra 2010-ben a választások után? De igen – mondta Orbán Viktor. Legkevesebb 12 ezer embert kirúgunk a közszolgálatból – mondta off the record Magyarország leendő miniszterelnöke 2008-ban. Orbán szerint ezek az emberek akadályoznák az új rendszer kiépítését.

2010 óta a Rákosi rendszer szelleme járja át Magyarországot:

aki nincs velünk, az ellenünk van!

– mutatott rá a nemzeti együttműködés rendszerét jól ismerő brit újságíró. Aki szerint sok a közös vonás a Kádár rendszer és a mai állapotok között.

Úton az egypártrendszer felé

Erről írt Nick Thorpe mire a hatalom hű propagandistái rátámadtak. A vita lezárult, de a probléma megmaradt. A fő gond nem is ez hanem az, hogy Magyarország sok problémája ma is megoldatlan: egészségügy, oktatás, szociális gondoskodás, szegények helyzete stb.

Nick Thorpe elmondta, hogy édesanyja egy közkórházban feküdt súlyos betegen Nagy Britanniában, ahol minden szükséges gondoskodást megkapott. A személyzet nagyrésze a kórházban migráns családból származott , de szakszerűen és emberségesen bántak az édesanyjával – mesélte a brit tudósító finom célzással arra, hogy a Nyugat haldoklása a gyakorlatban sokkal jobb kórházi ellátást jelent mint a szuverén magyar egészségügy.

A migránsok ügyében Orbán Viktor hazudott amikor azt állította, hogy 250 ezer migráns próbált meg átjutni a határ kerítésen a magyar-szerb határon- hangsúlyozta Nick Thorpe , aki elutazott a helyszínre, ahol azt tapasztalta , hogy egy migráns tízszer – húszszor próbál meg átjutni a határ kerítésen vagyis valójában körülbelül tízezer migránsról lehet szó nem pedig 250 ezerről. Minthogy a kormányzati sajtóértekezletek hemzsegnek a hasonló csúsztatásoktól, ezért nem nagyon érdemes azokon részt venni – jelentette ki Nick Thorpe, a BBC újságírója, aki 1986 óta tudósítója a brit közszolgálati médiát Magyarországról.

Befolyásolja-e az USA a magyar választást 2022-ben?

Azt kérdezte a CNN riportere Szijjártó Péter külügyminisztertől, aki korábban a Financial Timesnak arról nyilatkozott, hogy az USA befolyásolni akarja a 2022-es választást, hogy ezt mire alapozza? A magyar diplomácia vezetője elmondta, hogy a magyar hírszerzés értesülései szerint az USA a Magnyitszkij törvénnyel akarja destabilizálni Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét. A Magnyitszkij törvény lehetővé teszi az Egyesült Államok hatóságainak, hogy külföldi korrupciós ügyeket is vizsgáljanak.

A Financial Times ezután megkérdezte a washingtoni külügyet, hogy van-e ilyen tervük, és a State Department nem sietett megcáfolni ezt.

A CNN-nek Szijjártó Péter most finomított korábbi állításán, szerinte a Times-nál félreértették azt. A külügyminiszter diplomatikusan annyit mondott: Nyugatról és Keletről mindig is befolyásolni akarták a magyar belpolitikát, és ez most sincsen másként. A titkosszolgálatok, melyek közül az egyik az én felügyeletem alatt áll, mindent megtesznek, hogy ezt a befolyást csökkentsék – jelentette ki a magyar külügyminiszter.

Emlékeztetőül  Kövér László a titkosszolgálatok vezetőinek azt mondta még tavaly februárban: a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot az ellenzék jelenti Magyarországon.

Miért nem lépnek ki az Európai Unióból?

Eziránt is érdeklődött  a CNN riportere, aki többek között azt is megkérdezte válaszolt-e már a magyar kormány arra a levélre, amely Brüsszelből érkezett, és számon kérte a jogállamiság szabályainak betartását? Szijjártó közölte: még nem válaszoltak, de fognak. Szemmel láthatóan igyekezett elkerülni a kérdést, amely a magyarországi korrupcióra vonatkozott, és ezért ideológiai síkra terelte a vitát. Brüsszel és az uniós tagállamok többsége Európai Egyesült Államokat akar, a magyar kormány viszont nem. Szijjártó elismerte, hogy e tekintetben a magyar álláspont kisebbségben van Brüsszelben.

A magyar külügyminiszter szerint a cél az erős Európai Unió, és ezt csak erős tagállamokkal lehet elérni.

Washington és Brüsszel a pénzzel akarja megfogni Orbánt

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is elmondta: az autokrata rendszerek Achilles sarka a korrupció. Ezért akarják a Magnyitszkij törvényt alkalmazni a nemzeti együttműködés rendszerével szemben. Orbán korrupciójának bemutatásával ugyanis alá lehet ásni a nemzeti együttműködés rendszerének népszerűségét.

Ugyanerre a következtetésre jutottak Brüsszelben is, ahol azon a címen nem utalják ki az euro milliárdokat Magyarországnak, hogy egyáltalán nem lehetnek biztosak abban: Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei nem nyúlják azt le. Ha viszont Magyarország nem kapja meg az uniós pénzeket, akkor a nemzeti együttműködés rendszerét nem lehet hosszú távon működtetni.

Ezért sem kívánta Szijjártó Péter megválaszolni a CNN kérdését, hogy miért nem lépnek ki egy klubból, melynek a szabályait nem tartják be? Az uniós pénzek nélkül a nemzeti együttműködés rendszere életképtelen. A gazdasági szuverenitás fikció, és ezt épp Orbán Viktor és Szijjártó Péter tudja a legjobban.

ORBÁN, A „TOTALITÁRIUS GENGSZTER”

Trump ex elnök kedvenc televíziójának  adott interjút a magyar miniszterelnök, akit korábban Joe Biden, az USA jelenlegi elnöke „olyan totalitárius gengszterek” között emlegetett mint Orbán jóbarátja, Erdogan török elnök, akit a hívei csak szultánként emlegetnek.

A magyar miniszterelnök szerint minden magyar számára sértő ez a nyilatkozat, mely őt illette személy szerint. A jövő évi választáson nem minden magyar lesz ezen a véleményen, és ezzel Orbán Viktor is tisztában van. Hiányzik neki Trump és Netanjahu ex izraeli kormányfő támogatása.

„Felkészültünk arra, hogy az USA ellenfeleinket támogatja, és visszavágunk” – fogalmazott harciasan a magyar kormányfő. Aki a migráns kérdésre vezette vissza szembenállását Brüsszellel.

Nyugati keresztények Keletre tartanak?

Régi illúzió ez Magyarországon: Jókai Mór a Jövő század regényében arról írt, hogy a pápa Rómából Pozsonyba menekül, amely akkor még Nagy Magyarország része volt. Orbán szerint a nagyszámú migráns miatt sok nyugat-európai keresztény vándorolhat ki Kelet Európába. Mi ennek a valószínűsége? Jelenleg több millió kelet-európai vendégmunkás él és dolgozik Nyugat Európában, és az elenyésző kisebbségük kíván hazatérni. Nem magyar problémáról van szó: Lengyelországból és Romániából sokkal többen kerestek jobb életet Nyugaton. Ha ők nem jönnek vissza, akkor a nyugat-európaiak miért kerekednének fel Kelet felé?

Magyarországon a munkabérek még mindig csak a töredékét teszik ki a nyugat-európaiaknak. Az egészségügyi ellátás jóval gyengébb: több tízezer orvos és ápoló hiányzik. Jórészük Nyugat Európában dolgozik.

Álmodik a nyomor

Orbán a magyar és az amerikai kisemberek félelmére játszik amikor ilyeneket mond a Fox televízióban. Trump és Netanjahu bukása viszont azt mutatja, hogy ily módon lehet választásokat nyerni, de hosszú távon eredményt kell produkálni. Márpedig Magyarország a nemzeti együttműködés tizenegyedik évében is az Európai Unió egyik legszegényebb állama, mely mögött csak Bulgária és Románia árválkodik. Ez a három állam viszont a legkorruptabb az egész Európai Unióban – talán nem véletlenül…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK