Másodszor kereste az Egyesült Államok megválasztott elnöke a magyar kormányfőt, aki sietett ezt elújságolni a világnak, de azt most sem közölte: miről is esett szó?
Talán nem tévedünk nagyot, ha Putyin legutóbbi rakétatámadása miatt kereste Donald Trump a magyar miniszterelnököt, aki válságtanácskozást hívott össze, és bejelentette: a magyar légvédelem riadó készültségbe kerül az ukrán határ közelében. Ezt ugyan a Kárpátalja elleni légi támadással indokolta, de az oroszok nem ezt támadták az új rakétájukkal, mely elvben nukleáris robbanófejek célba juttatására alkalmas. Az ilyen közepes hatótávolságú rakéták alkalmazását korábban tiltották a nemzetközi szerződések Európában, de az USA felmondta ezt 2019-ben tehát még Donald Trump idejében.
Már Joe Biden idejében az Egyesült Államok stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Erre Putyin módosította az orosz nukleáris doktrínát, a legutóbbi rakétatámadásról ezért is sietett tájékoztatni az Egyesült Államokat nehogy Washingtonban azt higgyék: nukleáris fegyvert akar bevetni.
A magyar kormány minden estre csatlakozott e tekintetben az orosz határon fekvő NATO államokhoz: Finnország, a baltiak, Lengyelország sőt Svédország is, amelyek immár reális veszélynek tartanak egy nukleáris konfliktust a NATO és Oroszország között. Putyin valószínűleg csak blöfföl, és erősíteni akarja tárgyalási pozícióját Donald Trumppal illetve Ukrajnával szemben. Mindenesetre figyelemreméltó, hogy Zaluzsnij tábornok, az ukrán fegyveres erők leváltott vezérkari főnöke csatlakozott azokhoz, akik szerint
“már meg is kezdődött a harmadik világháború!”
Richard C. Johnson a washingtoni hadügyminiszter egyik helyettese úgy nyilatkozott, hogy “szükségessé válhat a nukleáris stratégia felülvizsgálata.” Ezt nyilvánvalóan már csak akkor ejthetik meg amikor a Trump által kinevezett új hadügyminiszter átveszi a Pentagon irányítását. Trump azért is sürgeti a tárgyalásokat Vlagyimir Putyinnal, hogy elkerüljék az ukrajnai háború végzetes eszkalációját.
Scott Bessent pénzügyminiszter a Kína elleni kereskedelmi háború vezére lehet
Trump azzal bízza meg pénzügyminiszterét, hogy alakítsa ki a védővámok rendszerét, melyek elsősorban Kína ellen irányulnak. Csakhogy Trump kedvenc vállalkozója, akire az államapparátus leépítését bízta, a Tesla tulajdonosa. Elon Musk legnagyobb gyára Sanghajban működik. Amikor fogadta őt Li Csiang kínai kormányfő, akkor Elon Musk úgy nyilatkozott: ellenzi a szankciókat Kínával szemben!
Mi lesz a Magyarországon épülő óriási akkumulátorgyár – CATL Debrecen- és a szegedi BYD elektromos autógyár megítélése Washingtonban?
A kínai CATL felajánlotta: akkumulátor gyárat épít az Egyesült Államokban is – ha lesz rá fogadókészség. Orbán Viktor talán abban reménykedik, hogy Trump vele kivételt tesz. Csakhogy Magyarország az Európai Unió tagja, a szankciók – ha lesznek – mind a 27 tagállamot érintik. Orbán Viktor és vele Magyarország nyugodtan kerülhet két szék közt a pad alá, de csak akkor, ha a kereskedelmi háború valóban kirobban az USA és Kína között.
Trump előbb valószínűleg tárgyalni akar Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
Közben a kínaiak igyekeznek befolyásos támogatókat találni Washingtonban, ahol eddig elsősorban Janet Yellen pénzügyminiszterre számíthattak és egyik republikánus elődjére Hank Paulsonra, aki nyugdíjas éveiben a kínai lobby vezérévé vált az Egyesült Államokban.
Scott Bessent aligha lesz Kína nagy barátja bár korábban Soros György befektetési igazgatója volt, és a magyar származású dollármilliárdos lelkesen támogatta a kínai reformokat, Trump kijelölt kereskedelmi minisztere, Howard Lutnick lehet Elon Musk mellett Peking pártfogója a megválasztott elnök csapatában. Howard Lutnickot az amerikai sajtó azzal gyanúsítja, hogy túlságosan is jó kapcsolatok fűzik Kínához. De hát Donald Trump is vendégeskedett a Tiltott Városban Pekingben, ahol bemutatta lány unokája videóját, melyben a 8 éves gyerek ékes kínai nyelven köszöntötte Hszi Csin-ping elnököt és nejét.
