Megszereztem Orbán Viktor október 23-i beszédét, amit vagy elmond a Terror Háza előtt, vagy nem. (Ez az időjárástól függ.) Nem lőném le a poént, ezért előjáróban csak a lényeget mondanám el: az 56-os magyar forradalmat leverő brüsszeli bürokraták a Soros-tervet hajtották végre.

1956-ban egy kis nép felemelte a fejét, és azt mondta: elég volt! Elég volt abból, hogy mindig Soros nevet a végén. (Fütty, fújjolás.)

Szóltak a magyarok a pesti srácoknak, hogy ne hagyják szó nélkül. És a pesti srácok nem haboztak: fegyvert ragadtak, hogy elűzzék a Soros-terv végrehajtására szerződtetett brüsszeli bürokratákat.

Mert a brüsszeli bürokraták idegeneket akartak a magyarok nyakába ültetni, Olyanokat, akik megmondják nekünk, hogy milyenek legyünk. Elveszik a munkánkat, nem tisztelik a kultúránkat, nem tartják be a törvényeinket.

Soros pénzelte a brüsszeli bürokratákat, mert az akarta, hogy hajtsák végre a tervét. A brüsszeli bürokraták pedig azt mondták: jól van Gyuri, elnyomjuk a magyarokat, de tudod, hogy Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen. Adjál rá pénzt!

És akkor a Soros visszakérdezett: – Márta, meg akarod csinálni a filmedet?

– Meg, persze! – Mennyi kell hozzá? – 700 millió forint. – Jól, van, megkapod.

Pardon, ezt Andy Vajna filmmogul mondta a Mészáros Márta filmrendezőnek. (Derültség.)

Hol hagytam abba? Ja, a Soros. Hogy ő csak nevetett, mert neki a pénz nem számított. Volt neki, annyi, hogy Dunát lehetett volna vele rekeszteni.

És akkor a magyarok kivágták a magyar zászlóból a Soros fényképét. Mert gyűlölték azt az embert már akkor is. Tudták róla, hogy terve van neki, amivel ráveszi a brüsszeli bürokratákat, hogy elnyomják a magyarok szabadságvágyát. (Fújjolás.)

Ez még azelőtt volt, hogy a Gyurcsány kiment Brüsszelbe, hogy a brüsszeli bürokraták tankjaival térjen vissza Magyarországra. Kíméletlenül végrehajtotta a Soros tervet, a Soros meg ott nevetett a háttérben. Teli volt plakátolva az ország a Soros képével, hogy mindenki lássa, milyen az, amikor nevet. (Fújjolás.)

Jöttek Gyurcsánnyal a brüsszeli bürokraták, mert ők mindenütt ott vannak, amikor a magyaroknak ártani kell.

De a magyarok nem hagyták magukat. Fél évvel a forradalom leverése után, 1957. május elsején, negyedmillió fővárosi dolgozó vonult fel a brüsszeli bürokratákkal teli dísztribün előtt. (Fújjolás.)

Tapsoltak, énekeltek, a végén sört kaptak virslivel.

De a lelkük mélyén azóta is utálják a Sorost, meg a brüsszeli bürokratákat. Egyedül a sört, meg a virslit szeretik azóta is a magyarok. (A szónok kikacsint a hallgatóságra.)

Hát, dióhéjban, ez 1956 tanulsága. Még annyit tennék hozzá, hogy töltsék ki a nemzeti konzultáció kérdőíveit, és küldjék vissza a megadott határidőre. Mert nemcsak a határ, de a határidő is fontos. (A szónok nevet, a közönség soraiban derültség.)

Hadd tudják meg odakint Brüsszelországban, hogy mi nem engedünk a 48-ból!

Pontosabban, az 56-ból.

Bocs, a matekkal mindig hadilábon álltam. (Derültség, majd felszabadult nevetés.)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .