Irán, Észak Korea és Pakisztán német gyárakban olyan fejlett technológiájú berendezéseket vásárolnak, melyeket tömegpusztító fegyverek gyártására lehet felhasználni.
A német elhárítás lefülelt egy ilyen megrendelést, mely névleg Malajziába irányult, de valójában a megrendelő Irán volt. Németország is aláírója annak az atom alkunak, melyben Irán vállalta, hogy lemond a tömegpusztító fegyverek kifejlesztéséről cserébe azért, hogy megszűnjenek az őt fojtogató gazdasági szankciók.
Trump elnök kilépett az atomalkuból és szankciókat vezet be Iránnal szemben. A másik öt aláíró nagyhatalom tartja magát az atomalkuhoz. Irán közölte velük : július hetedikéig ad határidőt. Utána megkezdi a tiltott fegyverek gyártását. Trump időközben újra megerősítette: az USA mindenképp meg kívánja akadályozni azt, hogy Irán atomfegyverhez jusson. Irán a maga részéről Izraelnek még a létjogosultságát sem ismeri el.
Trump elnök hadihajókat küldött a Perzsa öbölbe, hogy nyomást gyakoroljon Iránra.
Bár mindkét fél azt hangsúlyozza : nem akar háborút, de növekszik a feszültség a térségben. Irán számíthat Oroszország és Törökország valamint Kína támogatására. Az USA mögött Izrael és Szaúd Arábia áll. Az Európai Unió, melynek három tagállama /Franciaország, Nagy Britannia és Németország/ aláírta az iráni atomalkut, szeretné megőrizni a békét, de nincs megfelelő katonai ereje ahhoz, hogy komoly hatást gyakoroljon az események menetére a Közel Keleten.
