Kezdőlap Címkék Atomfegyver

Címke: atomfegyver

Kissinger: Oroszországgal párbeszédet kell folytatni!

Az idén már százéves egykori amerikai külügyminiszter azt üzente a davosi világgazdasági fórumnak, hogy fenn kell tartani  a párbeszédet Oroszországgal.

Meg is mondta, hogy miért tekinti nagyon fontosnak, hogy a háború ellenére fennmaradjon a párbeszéd Moszkvával:

“Oroszországnak legkevesebb 15 ezer atomfegyvere van!”

Ezért mindenképp el kell kerülni azt, hogy a háború átterjedjen Ukrajna területéről Oroszországba is. Akkor ugyanis Moszkva arra hivatkozhatna, hogy önvédelemből atomfegyvert is bevethet.

“Oroszországot előbb vagy utóbb vissza kell engedni a nemzetközi rendszerbe “ – sürgeti Kissinger, aki állandóan a bécsi kongresszusra hivatkozik amikor Napóleon veresége után ott ült a tárgyalóasztalnál Talleyrand, Franciaország külügyminisztere is.

Ukrajna a NATO tagja lesz

Ezt ma már elfogadja Henry Kissinger is, aki korábban azért ellenezte ezt, mert tartott attól, hogy Putyin válaszul megtámadja Ukrajnát. Minthogy ez már megtörtént – érvel Kissinger –

Ukrajna NATO tagsága az egész térség biztonságának feltételévé vált.

Kissinger arra ösztönzi Biden elnököt, hogy Ukrajna feje fölött tárgyaljon Moszkvával, és vegye rá Zelenszkij elnököt az engedményekre. A Biden kormány ezzel ellentétben komoly fegyver szállításokkal erősíti Ukrajnát, és tovább akarja gyengíteni Oroszországot.

Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy a forró drót működik Washington és Moszkva között, de csak ritkán használják. Sem az oroszok sem pedig az ukránok nem mutatnak hajlandóságot a megegyezésre, így a háború elhúzódik, és mérhetetlen szenvedést okoz a lakosságnak Ukrajnában.

ÉLETVESZÉLYBEN A NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS RENDSZERE?

A dél-koreai hírszerzés információi szerint olyan súlyos az élelmezési válság a világtól elzárkózó nemzeti kommunista államban, hogy a hatalom kénytelen a hadsereg élelmiszer fejadagjainak csökkentésére is. Ennek az a következménye, hogy a katonák egy része fegyveres banditákká változik, akiket a rendőrség sem képes megfékezni. A lakosság retteg a hadseregtől holott a katonák eddig a nemzeti büszkeség szimbólumai voltak.

Kim Dzsongun nemrég sírva kérte népe bocsánatát a rossz élelmezési helyzet miatt. Akkor úgy rendelkezett, hogy a hadsereg élelmiszer készleteiből adjanak át jelentős részt a civil lakosságnak, amely egyes területeken éhezik.

Miért alakult ki a tömeges éhség abban a rendszerben, amely 1945-ben a Szovjetunió segítségével jött létre, de nemzeti kommunista diktatúra lett miután Moszkva és Peking szakított egymással?

Dzsucse – a szuverén erő

Ez volt a rendszer alapító Kim Ir szen elképzelése: Észak Korea népe a világgal szemben egyedül is csodát művel megvalósítja a kommunista paradicsomot. Ma már Kim Ir Szen unokája, Kim Dzsongun van hatalmon, de a kommunista paradicsom távolabbinak tűnik mint a dzsucse meghirdetése idején.

Akkor ugyanis még sokan hittek a kommunista paradicsomban, de manapság a hitbuzgalom csak néhány veteránt jellemez.

A nagy példakép, a Szovjetunió megbukott, Kínában pedig a kommunista párt piacgazdaságot hozott létre, amely az Egyesült Államokkal versenyez, és végképp lemondott a kommunista paradicsomról.

Kim Dzsongun apja, a dinasztia középső tagja, azzal egészítette ki a dzsucsét, hogy a kommunista paradicsom helyett a szuverén észak-koreai hatalom megerősítését állította a középpontba. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy mindent a hadseregnek! Így lett Észak Korea „atomhatalom”, melynek vezérével Trump elnök is leült tárgyalni. Csakhogy a tárgyalásokból PR aukción kivül semmi sem lett, de a hadsereg továbbra is lenyeli a GDP legkevesebb 90%-át!

Külföldi támogatás?

Észak Koreának egyetlen igazi szövetségese van, ez pedig Kína, amely semmiképp sem szeretné, hogy az északi határai mentén megjelenjenek USA szövetséges katonák. Amikor Kim Dzsongun hatalomra került, akkor Peking neki reformokat ajánlott, de ezt az ifjú diktátor elutasította. Megölette mentorát, aki a kínai reformok végrehajtását készítette elő. Kim Dzsongun számára továbbra is a hadsereg az abszolút prioritás, de hogyha már őket sem tudja ellátni, akkor a rendszer alapjai kerülhetnek életveszélybe. Peking ugyan támogatást ígér, de kivár.

A kínaiak azt szeretnék elérni, hogy a válság rádöbbentse  a még mindíg ifjú diktátort, hogy a dzsucse útja járhatlan.

Csakis valamilyen kínai tipusú reform képes megoldani Észak Korea problémáit, melyet az ENSZ szankciói is súlyosbítanak. Ezeket az ENSZ szankciókat, melyek az atomfegyver kísérletek és a rakétarendszerek fejlesztése miatt sújtják Észak Koreát, Kína is aláírta. Erre hivatkozva késleltetheti a támogatást Észak Koreának, amelynek élelmiszer helyett egyelőre be kell érnie a diktátor bocsánat kérésével és könnyeivel…

Német elhárítás: Irán atomfegyver előállítására készül

Irán, Észak Korea és Pakisztán német gyárakban olyan fejlett technológiájú berendezéseket vásárolnak, melyeket tömegpusztító fegyverek gyártására lehet felhasználni.

A német elhárítás lefülelt egy ilyen megrendelést, mely névleg Malajziába irányult, de valójában a megrendelő Irán volt. Németország is aláírója annak az atom alkunak, melyben Irán vállalta, hogy lemond a tömegpusztító fegyverek kifejlesztéséről cserébe azért, hogy megszűnjenek az őt fojtogató gazdasági szankciók.

Trump elnök kilépett az atomalkuból és szankciókat vezet be Iránnal szemben. A másik öt aláíró nagyhatalom tartja magát az atomalkuhoz. Irán közölte velük : július hetedikéig ad határidőt. Utána megkezdi a tiltott fegyverek gyártását. Trump időközben újra megerősítette: az USA mindenképp meg kívánja akadályozni azt, hogy Irán atomfegyverhez jusson. Irán a maga részéről Izraelnek még a létjogosultságát sem ismeri el.

Trump elnök hadihajókat küldött a Perzsa öbölbe, hogy nyomást gyakoroljon Iránra.

Bár mindkét fél azt hangsúlyozza : nem akar háborút, de növekszik a feszültség a térségben. Irán számíthat Oroszország és Törökország valamint Kína támogatására. Az USA mögött Izrael és Szaúd Arábia áll. Az Európai Unió, melynek három tagállama /Franciaország, Nagy Britannia és Németország/ aláírta az iráni atomalkut, szeretné megőrizni a békét, de nincs megfelelő katonai ereje ahhoz, hogy komoly hatást gyakoroljon az események menetére a Közel Keleten.

Trumpnak nagyobb gombja van

0

Donald Trump amerikai elnök kedden azt mondta, hogy az Egyesült Államok atomtámadás indítására szolgáló gombja „sokkal nagyobb és sokkal hatásosabb” mint az, amely Kim szerint örökké az asztalán van.

„Nekem nagyobb gombom van, mint Kim Dzsong Unnak” – közölte újabb Twitter-bejegyzésben Trump, az észak-koreai vezető újévi köszöntőjére reagálva, amelyben a phenjani rezsim vezetője ismét azt hangoztatta, hogy Észak-Korea mostanra képessé vált az Egyesült Államok területének bármely részére csapást mérni nukleáris fegyvereivel, s ezért Amerika soha többé nem lesz képest támadást indítani országa ellen.

Trump leszögezte, hogy

az ő íróasztalán lévő, atomfegyver bevetésére utasító nyomógomb „sokkal nagyobb” és „sokkal hatásosabb”,

mint az észak-koreai vezetőé. „Tájékoztatná valaki őt a kiszipolyozott és kiéheztetett rezsimjéből arról, hogy nekem is van Nukleáris Nyomógombom, de az enyém sokkal nagyobb és sokkal hatásosabb, mint az övé, és az én Nyomógombom működik!”.

Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete kedden délután a világszervezet székházában újságíróknak arról beszélt, hogy Washington kész további szankciókra is, abban az esetben, ha Phenjan újabb rakétakísérleteket hajtana végre.

A brüsszeli bizottság kész a jogi atomfegyver, a hetes paragrafus alkalmazására Lengyelországgal szemben

0

A baljós hírt Juncker, a brüsszeli bizottság elnöke közölte Lengyelország új miniszterelnökével, aki részt vett az EU csúcson Brüsszelben. A brüsszeli bizottság azért kívánja alkalmazni a hetes paragrafust, mert a jogi reformok Lengyelországban veszélyeztetik az igazságszolgáltatás függetlenségét márpedig ezt az EU fontos alapelvnek tekinti.

Jean Claude Juncker azt közölte Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel, hogy már csak néhány napjuk van a jogi reform visszavonására. A brüsszeli bizottság december 20-án javasolni fogja a hetes paragrafus alkalmazását a tagállamoknak, ha nem változik semmi. Mateusz Morawiecki miniszterelnök sajtóértekezleten közölte: valószínűnek tartja a hetes paragrafust alkalmazását hazája ellen, de ezt igazságtalan lépésnek nevezte. Korábban Merkel német kancellár és Macron francia elnök a támogatásáról biztosította a brüsszeli bizottság kezdeményezését Lengyelországgal szemben.

Bár Németország és Franciaország az EU két vezető hatalma, de az ő támogatásuk kevés ahhoz, hogy a hetes paragrafust alkalmazzák is. Ezt a tagállamok négyötödének meg kellene szavaznia, ez 22 szavazatot jelent. Orbán Viktor többször közölte: Magyarország semmiképp sem szavazza meg a hetes paragrafus alkalmazását Lengyelország ellen. A hetes paragrafus felfüggeszti a tagállam uniós jogait vagyis képviselői nem vehetnek részt a döntések meghozatalában és a tagállam nem kaphat uniós pénzeket sem. Ilyen büntetést eddig az EU egyetlen tagállammal szemben sem alkalmazott. Ha bevetik a jogi atomfegyvert, akkor Lengyelország lehet az első áldozat, ha a brüsszeli bizottság megkapja a megfelelő támogatást a hetes paragrafus alkalmazásához.

Atomfegyverek betiltásáért küzdő szervezet kapta a Nobel-békedíjat

0

Az atomfegyverek betiltásáért küzdő nemzetközi civil kezdeményezés, az ICAN kapja az idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a norvég Nobel-bizottság elnöke, Berit Reiss-Andersen.

A bizottság indoklása szerint azért ítélte oda a genfi székhelyű civilszervezetnek a díjat, mert ráirányította a figyelmet arra, milyen humanitárius katasztrófával járna egy atomfegyver bevetése a Földön, valamint úttörő erőfeszítéseiért, hogy létrejöjjön egy szerződés az atomfegyverek globális és teljes betiltásáról. Az egyezményt 122 ország írta alá, de a tárgyalásokban egyetlen ország sem vett részt abból a kilencből – USA, Nagy-Britannia, Oroszország, Irán, Kína, Franciaország, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea -, amely atomfegyverrel rendelkezik. Berit Reiss-Andersen arról beszélt, hogy

a Nobel-bizottság a békedíjat egyfajta elmarasztalásnak is szánja

ezekkel az országokkal szemben.

A szervezet 2007-ben indította el kampányát a nukleáris fegyverek betiltásáért, és mára 468 partnerszervezete van 101 országban.

A 9 millió svéd koronával (294 millió forint) járó díjat december 10-én adják át Oslóban. 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!