Kezdőlap Címkék Haraszti Miklós

Címke: Haraszti Miklós

Orbán elvszerű elvtelensége

„Ha egyesíteni akarom a jobboldalt, akkor úgy is kell beszélnem” – mondta Orbán Viktor jó húsz évvel ezelőtt. Ennek fényében kell értelmezni a miniszterelnök kirgizisztáni mondatait, amely ellenzéke, ellenfelei dühítéséről, a saját táborának az összetartásáról, a jobbikos szavazók odacsábításáról szólt És még egy dologról Haraszti Miklós szerint mint Orbánnál minden, egyúttal a pénzről is szól a közeledése az ázsiai diktatúrákhoz.

„Korábban sértésnek szánták, hogy Magyarország Európában a legnyugatibb keleti nép, de a türk országok fantasztikus sikerei, gazdasági és politikai fejlődése miatt ma már dicséret, ha keleti népnek nevezik a magyarokat” – jelentette ki Orbán Viktor Kirgizisztánban az MTI szerint.

„Nyugaton élni jó, ez egy sikeres része a világnak. Magyarország is egy sikeres ország, de ennek következménye van, hogy mégis csak idegenek vesznek minket körül, és rokontalanok vagyunk. Ezért Magyarországban erős a szándék, hogy a kulturális, szellemi, földrajzi gyökereit ápolja” – így fogalmazott Orbán Viktor kirgizisztáni látogatásán. Ennek a gondolatmenetnek a kifejtését pedig a miniszterelnök hivatalos Facebook oldalán  láthatjuk-hallhatjuk, ezt fontosnak tartotta bevágni az oda feltöltött alig egyperces videóba.

Első hivatalos miniszterelnöki látogatás Kirgizisztánban // First official prime minister visit to Kyrgyzstan

Első hivatalos miniszterelnöki látogatás Kirgizisztánban // First official prime minister visit to Kyrgyzstan

Közzétette: Orbán Viktor – 2018. szeptember 4., kedd

Kérdés, kinek szólt az üzenet? És miért?

Haraszti Miklós szerint a meghökkentő gondolatsor nem a tartalma, hanem éppen a radikális tartalmatlansága révén illeszkedik az orbáni politikába.

„Igazán tudhatná Péter, hogy a politikai beszéd nem beszéd, hanem politika” – fejtette ki Harasztival beszélgetve Orbán Viktor jó húsz éve, arra reagálva, hogy EsterházyPéter hevesen bírálta Orbánt az éppen akkoriban jobboldali klisékre átváltó beszédmódja miatt. „Ha egyesíteni akarom a jobboldalt, akkor úgy is kell beszélnem”, tette hozzá Orbán,emlékezik a volt politikus.

FH

Haraszti, aki jelenleg az ENSZ jelentéstevője a Belarusz emberi jogi helyzetről, úgy véli: rossz nyomon jár, aki fennakad azon, hogy az üzenet gyökeresen ellentmond annak, amit Orbán 2010 előtt vallott, hiszen akkor még arról beszélt, hogy a keleti barbárság nem illik hozzánk.

Orbán politikájának a lényege az elvek állandó, elvtelen cserélgetése,”

– mondja Haraszti

Orbán akkor még ilyeneket mondott: „Az államalapítás óta Magyarország nyugati ország, amely saját jószántából soha sem akar többé a kelet része lenni. …Egy nyugatos nép a keleti önkény hálójában, ez a magyarok tragédiája” – hangzottak szavai 2007-ben. (Mindenesetre tanulságos ma, 2018-ban rászánni hat percet és végighallgatni a teljes orbáni beszédet.)

De visszatérve magára a Kirgizisztánban elhangzott orbáni gondolatmenetre, Haraszti szerint ennek hármas célja van.

Az egyik, hogy ezzel bosszantani képes a liberálisokat, az értelmiséget, a diplomatákat, az ízléssel, szabadságszeretettel, nyugati értékekkel, logikával és memóriával megvert embereket, akik felháborodottan reagálnak – ahogy most mi is tesszük.

Ezzel pedig az ő üzenetét erősítjük fel, tulajdonképpen az ő táborát tömörítjük tovább.

S ő a táborát – ez pedig már a fenti üzenet következő célja– most a kiábrándult jobbikos szavazókkal akarja bővíteni, mivel nem adta fel a korábbi tervét, a jobboldal totális egységesítését, amit ideiglenesen keresztülhúzott a Jobbik megerősödése. „A nyilazással, turulozással, sámánkodással, olyan választókat tud megszólítani, akiket annak idején éppen a pogány magyarság Európaverő dicsősége, a meg nem értettség mítosza vonzott a Jobbikhoz”.

A harmadik céljának a középpontjában a pénz áll, hiszen

„mint Orbánnál minden, egyúttal a pénzről is szól a közeledése az ázsiai diktatúrákhoz”.

Ezekben az országokban nincs közbeszerzési kötelezettség, a főnök ott egy intéssel rendel üzletet, amelyekhez a magyar fél a hazai partnereket  anélkül is kijelölheti, hogy arról idehaza bárki tudomást szerezne. Így az uniós pénzcsapok befagyása utáni időkre is biztosítani lehet az oligarchákat hizlaló forrásokat, ahogy az Paks 2-vel már meg is indult.

Ne feledjük – mutatott rá Haraszti –, hogy az arcátlan posztmodern, a „bármi elmegy” („anything goes”) korszakában élünk, amikor akár a jobboldali szivárványkoalíció is elműködhet. Ahogyan Orbán teszi: az egyik partneremnek ezt üzenem, a másiknak azt, s mindegyik csak azt veszi le, hogy mennyire szeretem őt. Orbán Biskekben türk lesz, Helsinkiben finnugor.

Így Orbán a jövő héten teljes mellszélességgel kiáll majd „az iszlám invázió veszélyeztette” kereszténység mellett. „Bántanak minket, mert nem szeretjük a keleti jövevényeket”, fogja  majd panaszolni az Európai Parlament előtti felszólalásában.

Az ott elmondandó beszédében vajmi kevés utalást fogunk találni az ismét megtalált keleti gyökerekre, a nyugat alkonyára, a KGB-s diktatúrák sikerére, ahogy Attilára és a Kurultájra sem ” – jósolja Haraszti.

„Nehéz elképzelni, hogy nem a nyilvánosságkorlátozás a cél”

Ez pontosan az, aminek leírták – így a volt sajtószabadság-biztos. A MÚOSZ elnöke szerint pedig nehéz elképzelni, hogy nem a nyilvánosság korlátozása lenne a célja a sajtókamara tervének felmelegítése 80 év múltán.

Látszólag érdekvédelmi célokat szolgálna az az elképzelés, amely sajtókamarát állítana fel a kiadóknak és újságíróknak. A Népszava értesülése szerint legkésőbb 2019 tavaszáig létrejönne egy olyan kamara, amely az érdekvédelem mellett számos kötelezettséget is előírhatna a csatlakozó újságíróknak és laptulajdonosoknak.

A tagság ugyan nem lenne kötelező, de nélküle egy sor hátrány érné a kiadókat és a zsurnalisztákat egyaránt. Például csak az a kiadó lehetne országos médium, amely aláveti magát a kamara etikai és szakmai előírásainak, és vállalja, hogy csak kamarai tagokat alkalmaz. Az újságírók csak bejelentve dolgozhatnának és egy bizonyos bérszintnél nem kereshetnének kevesebbet. Az is felmerült, hogy a kamarai tagok nyugdíjkedvezményt vagy akár kedvezményes utazási lehetőséget kapjanak.

A kiadókat adókedvezménnyel, vagy éppen különadó kivetésével is „ösztönözhetnék”

arra, hogy elfogadják a kamara szabályait. A zsurnaliszták pedig csak csak kamarai licensszel vállalhatnának munkát nagyobb médiumban.

A szabályozás nem vonatkozna a kisebb médiumokra, tehát továbbra is lehetne blogokat, de akár újságokat is működtetni kamarai tagság nélkül.

A cikk szerint az ötlet szülőatyja, de legalábbis központi figurája Szöllősi György, a sportújságíró-szövetség elnöke, aki a felcsúti Puskás akadémia korábbi sajtófőnökeként vált inkább ismertté mint Orbán Viktorhoz közel álló személy.

Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy a hét végén levelet írt az információ szerint a terven dolgozó kisebb szakmai szervezetek vezetőinek, de még nem kapott választ. Szerinte kizárt, hogy ne válaszoljanak, mert „beszélő viszonyban” vannak egymással.

A terv valóra váltásához

kétharmados parlamenti többség szükséges,

legalábbis ha felül akarják írni a hatályos médiatörvényt. Ez azt mondja ki, hogy „Magyarországon a médiaszolgáltatások szabadon nyújthatók, a sajtótermékek szabadon közzétehetők, az információk és a vélemények a tömegkommunikációs eszközök útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi médiaszolgáltatások szabadon elérhetők.” A kamara ezt szűkítené.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet korábbi sajtószabadság-biztosa szerint az ötlet pontosan az, aminek leírják, az újságírás szabadságának korlátozása. Haraszti Miklós úgy látja, hogy ez beleillik abba a sorba, ami Szél Bernadett-tel történt a Nemzetbiztonsági Bizottságban, a számvevőszék pártokra kiszabott büntetése, és a Nemzeti Választási Bizottság elhatározása, hogy korlátozza az ellenzéki pártok megegyezéses visszalépését egymás javára. Ez utóbbi egymagában képes újra elérni a kétharmadot a Fidesznek – mondta Haraszti. Kérdés, hogy az ellenzék ezután is úgy tesz-e, ahogy eddig – folytatta -: jajdul egyet, aztán nem csinál semmit.

A MÚOSZ-elnök szerint nehéz elképzelni, hogy ne a nyilvánosság korlátozása lenne a cél. Keveset tudunk a tervről, de amit ismerünk, az felidézi a rossz történelmi emléket – utal arra, hogy a kötelező agrárkamara, s főleg a köztisztviselői és pedagóguskamara után a mostani nagyon emlékeztet arra, ahogy

Benito Mussolini idején az úgynevezett hivatásrendeket terelték

állami alapítású és ellenőrzésű szakmai kamarákba. Magyarországon éppen 80 éve állították fel a Sajtókamarát, amelynek akkor elsőrendű célja a zsidó újságírók kirekesztése volt, de egy csomó újság engedélyét is visszavonta a belügyminiszter.

A MÚOSZ minden hazai és nemzetközi fórumon kész tiltakozni az elképzelés valóra váltása ellen.

Ez volt ma – 2018. január 24.

0

A Rákosi-korszakhoz hasonlította a kormánymédia működését az LMP társelnöke, Haraszti Miklós szerint pedig az ellenzék reális célja az lehet, hogy megakadályozza a Fidesz újabb kétharmadát. Közben kiderült: a fideszes képviselők az Európai Parlamentben megszavazták, hogy együtt kell működni a civilekkel a menedékkérők megsegítéséért. Babos Tímea párosban döntős Melbourne-ben. Összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.

Hadházy: Ilyen mélyre csak a Rákosi-rendszerben süllyedt a kormányzati média

MTI Fotó: Kovács Attila

A kormánypárti sajtó szerint már Hadházy Ákos is Simicska Lajos zsebébe került, az LMP társelnöke Simicska Ádámtól kapja az utasításokat, és persze ő pénzeli a pártot is. Mindezt a napilap által szervezett Magyar Nemzet Szalon legújabb estélye után kezdték terjeszteni a kormány által eltartott lapok. Csakhogy Simicska nem is volt ott a rendezvényen. Hadházy Ákos, az LMP társelnöke azt mondta a Független Hírügynökségnek:

„A kormánysajtó zagyvaságaiból nyilvánvalóan kiderül, hogy a hatalom retteg a választásoktól.”

Szerinte a lejáratása azután kezdődött, hogy Tiborcz Istvánnak, Orbán vejének ügyeiről beszélt. Azt is mondta: Kósa Lajos esetében nem a 82 éves édesanyja sertéstelepének támogatása a legsúlyosabb ügy.

Brüsszelben megszavazták, ami ellen Budapesten kampányolnak

Miközben itthon dübörög a kormányzati kampány, és Stop Soros néven törvénycsomag készül a menedékkérőket segítő, vagy velük bármilyen kapcsolatban álló civilek ellen,

a Fidesz brüsszeli képviselői megszavazták, hogy a civil szervezetekkel együtt kell működni a menekültek érdekében.

A párt tíz európai parlamenti képviselője is igennel szavazott az állásfoglalásra.

„Orbánnak csak az lesz a gondja, melyik palotába költözzön”

FH

„Csicskaügyészség nincs tovább, az alkotmánybíráskodásnak is el kell majd indulnia a kollektív bölcsesség irányába, nincs többé ÁSZ-uralom, és nincs többé cinkelt Nemzeti Választási Bizottság” – többek között ezt mondta Haraszti Miklós, egykori parlamenti képviselő, az ENSZ választási raportőrje, az új választási törvényért küzdő politikus a Független Hírügynökségnek adott interjújában. És ezt akkor is mondja, ha

az a törvény, amely mindezt lehetővé teszi egyelőre csak papíron létezik.

Szerinte most egy reális cél állhat a pártok előtt: megakadályozni a Fidesz újabb kétharmadát. Ellenkező esetben Orbán további lépéseket tehet a közjogi rendszer átalakítására, az illiberális rendszer teljes kiépítéséhez, ahol ő lényegében teljhatalmú lesz, és csak azt kell eldöntenie, hogy a Sándor Palotát, vagy a Karmelita Kolostort válassza.

Heisler Lezsáknak: Ez minden magyar áldozat emlékének megtiprása

Heisler András a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke levélben fordult Lezsák Sándorhoz, a Magyar Országgyűlés alelnökéhez, amiatt, hogy a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének tagjai január 27-én mise keretében emlékeznek Horthy Miklósra. Azt írja: „Tudjuk, mindenki megérdemli, hogy lelke üdvösségéért imádkozzanak. Minden egyházi közösségnek joga, hogy így tegyen, ebbe senkinek beleszólása nincs.

A Holokauszt Emléknapján azonban ezt megtenni csak a történelem meghamisításával lehet.”

Félelem és röhögés Magyarországon – Így kommentálták a “Stop Sorost”

A magyar közbeszédet múlt hét óta a kormány legújabb, Soros György és szervezetei ellen irányuló újabb intézkedéssorozat uralja. A három törvényből álló “Stop Soros” nevű “csomagot”, legalábbis amennyi elérhető belőle az interneten, már elemezték itthon és külföldön is. Vajon a visegrádi négyek országai, ahol az amerikai milliárdos szintén gyakran van a kormányok és egyes médiumok kereszttüzében, miképp vélekednek Budapest újabb “Soros-ellenes offenzívájáról”? Itt olvashat erről.

Jövőre jön a biometrikus bankkártya

A Mastercard 2019 áprilisától a világ több országában, közöttük Magyarországon is elérhetővé teszi a biometrikus, például arcfelismeréses vagy ujjlenyomatos hitelesítést a bankkártyás vásárlásokhoz. Ezzel azonban a bankoknak és kereskedőknek is lesz dolguk.

Ferenc pápa: A Sátán Kígyójához hasonlóak az álhírek terjesztői

“A fake news, melyet elsősorban a közösségi oldalakon terjesztenek, olyan gyorsan terjed, hogy hiába cáfolják később, mégiscsak nagy hatást gyakorol. Ez a gonosz műve” – írta Ferenc pápa. Szerinte

„az újságírás hivatás és nemcsak egy állás.”

Azt is írta: az álhírek tudatos felhasználása konkrét politikai és gazdasági érdekeknek kedvez.

Menedékjogot kért a Pussy Riot két tagja Svédországban

Luszine Dzsanjan és Alekszej Knedljakovszkij – utóbbi a csoport kevés férfi tagjának egyike – tíz hónapja van Svédországban. 2014-ben részt vettek egy tiltakozáson Szocsiban, a téli olimpia idején. Utána elfogták, később pedig zaklatták, fenyegették és meg is verték őket.

Babos Tímea döntős párosban az Australian Openen

Fotó: MTI/EPA/AAP/Dean Lewins

Babos Tímea oldalán Kristina Mladenoviccsal bejutott a döntőbe az ausztrál nyílt teniszbajnokság női páros versenyében. Az ötödik helyen kiemelt magyar-francia duó

két szettben győzte le

a nyolcadikként rangsorolt Hszieh Szu-vej, Peng Suaj tajvani-kínai kettőst.

Babos később az indiai Rohan Bopanna oldalán bejutott a vegyes páros elődöntőjébe is.

Orbánnak csak az lesz a gondja, melyik palotába költözzön (1.)

„Csicskaügyészség  nincs tovább, az alkotmánybíráskodásnak is el kell majd indulnia a kollektív bölcsesség irányába, nincs többé ÁSZ uralom, és nincs többé cinkelt Nemzeti Választási Bizottság. Nincs tovább kilenc, majd újabb kilenc évre meghosszabbított Fidesz-kinevezettek a független intézmények élén, és legfőképpen nincs tovább a parlamentben napirendi diktatúra.” – ezt mondja Haraszti Miklós, egykori parlamenti képviselő, az ENSZ választási raportőrje, az új választási törvényért küzdő politikus a Független Hírügynökségnek adott interjújában. És ezt akkor is mondja, ha az a törvény, amely mindezt lehetővé teszi egyelőre csak papíron létezik. Szerinte most egy reális cél állhat a pártok előtt: megakadályozni a Fidesz újabb kétharmadát. Ellenkező esetben Orbán még további lépéseket tesz a közjogi rendszer átalakítására, az illiberális rendszer teljes kiépítéséhez, ahol ő lényegében teljhatalmú elnök lesz, és csak azt kell eldöntenie, hogy a Sándor Palotát, vagy a Karmelita Kolostort válassza.

 

 Nem érzi azt, hogy csúfos kudarcot vallott?

Történelmi sikerrel felérő kudarc ez. Siker, mert az ellenzéki pártok a Közös Ország Mozgalom szervezésében előállították az arányos választási törvény-tervezetet.  Ez a törvény megmarad, meg fog valósulni előbb vagy utóbb, és biztosítja majd, hogy ebben az országban túlhatalmat soha többé nem szerezhet senki.   Kikényszeríti a konszenzuspolitikát. Így tudunk majd átmenni a vezérdemokráciából, a szavazatokkal ki nem érdemelt fölényből, a hatalommegosztás és a független intézmények elsöpréséből vissza a hatalommegosztás birodalmába.

Ön tehát elégedett azzal, hogy papíron létezik egy olyan törvénytervezet, amely biztosítja Magyarországon az egyenlő feltételeket a választásokon, de a valóságban viszont nincs ilyen. Mire akkor ez a nagy elégedettség?

Mert a javaslat fideszes lesöprésekor világossá vált, hogy itt egyetlen egy párt diktátuma az élő választási törvény minden más párt ellenében. Volt már ilyen, s tudjuk mi lett a vége1989-ben. Ennek is ez lesz a sorsa; a jövendő Magyarországa erre a törvényre fog épülni.

Ez lesz az igazi rendszerváltás. Ugyanis felesleges új ellen-kétharmadról, új elsöprésről, megváltásról álmodozni. Nem lesz mindent vissza, csak a konszenzus-demokrácia felé van kimenet.

Ez a hatalommegosztás uralma alá helyezi majd a politikát, és ez nem kevés, hanem az egyedül kívánatos. Nem kell Fidesz rendszer más logóval. Például csicskaügyészség nincs tovább, az alkotmánybíráskodásnak is el kell majd indulnia a kollektív bölcsesség irányába, nincs többé ÁSZ uralom, és nincs többé cinkelt Nemzeti Választási Bizottság. Nincs tovább kilenc, majd újabb kilenc évre meghosszabbított Fidesz-kinevezettek a független intézmények élén, és legfőképpen nincs tovább a parlamentben napirendi diktatúra. Ennek a törvénynek az elfogadásával már most itt tartanánk. Persze, ha belementek volna a pártok az egyetlen lehetséges kitörésbe, vagyis az ilyen közös játékszabály elfogadásához kötötték volna választási részvételt.

Vagyis bojkottálják a választást, nem?

Nem. Mert szerintem a Fidesz az, aki bojkottál.

A demokrácia ugyanis két lépésből áll: először a szereplők megállapodnak a közös játékszabályokban, a másodikban pedig betartják ezeket.

Aki nem vett részt már az elsőben sem, az a Fidesz. A többi párt bebizonyította, hogy ilyen közös játékszabályra vágynak, meg is alkották, csak végigvinni nem merték.

Miért nem?

Mert Stockholm-szindrómában szenvednek, belesodródtak a rendszerbe. Az önsorsrontó nem-akarásuk miatt az én javaslatom kivihetetlen volt, fordítva ült a lovon.  Én ugyanis azt javasoltam, hogy a pártok addig ne vegyenek részt a választásokon, amíg nincs közös törvény a választási rendről. De Gulyás Márton mozgalma megtalálta a folytatást: megszervezték a pártok közös munkáját. Gulyás azt mondta: csináljuk meg, ne várjunk a Fideszre. Már csak azért is, mert az ellenzéki pártok valójában az ország többségét képviselik. 2014-ben például a Fidesz egy arányos választási rendszerben nem tudott volna kormányt alakítani; 45 százaléka volt, míg az ellenzéknek együttesen 55. Ugyanakkor azt láttuk, hogy egyharmadnál kevesebb erejük lett a törvényhozásban, a Fidesznek meg kormányalakításhoz sem elegendő többséggel alkotmányerejű mandátumfölénye lett.

A Fidesz viszont azt állítja, hogy Magyarországnak stabil kormányzásra van szüksége, márpedig ehhez ilyen választási rendszer kell.

Ez történelmileg is hazug, meg, hogy úgy mondjam államtanilag is hazug. A kormányozhatóságot nem az igazságtalan aránytalansággal, hanem két dologgal kell biztosítani, és mindkettő megvan a kidolgozott arányos rendszerben is. Az egyik, hogy ne aprózódjék el a parlament, ezt az ötszázalékos küszöbbel biztosítják, a másik pedig a konstruktív bizalmatlanság. A német rendszerben is megtalálható meg ez a két elem, és tökéletesen stabil a kormányzás. Nem szükséges hozzá, hogy egyetlen párt kétharmados többséghez jusson.

Ma már szinte hihetetlen, de igaz, hogy az 1989-ben és 1990-ben éppen azért került be a megállapodásokba egy sor kétharmados törvény, hogy ne lehessen senkinek túlhatalma, s hogy a kardinális kérdésekben ki kelljen kérni a parlament véleményét.

De az MSZP-SZDSZ kormány, ugyan két párt koalíciója volt, de kihasználta a kétharmadát, a parlamenttel szemben…

Egyetlen egyszer, az önkormányzati törvényben. Bevezette a közvetlenül választott főpolgármester rendszerét, ami akkor kétségtelenül Demszky Gábornak kedvezett, az meg viszont a Fidesznek, hogy a polgármesterek egyben országgyűlési képviselők is lehessenek. De ez az egy alkalom is nagy válságot váltott ki az SZDSZ-ben, Petri György költő barátom ki is lépett a pártból. Ekkor határozta el a koalíció, Horn Gyula nagy bosszúságára, hogy az ellenzék közreműködése nélkül soha többé nem fogja használni a kétharmadot. A Fidesz viszont ezt az egyszeri népszerűséget igazi posztszovjet, illiberális módon, a hatalommegosztás felszámolására, a fékek és ellensúlyok kikapcsolására használta. Az abszolút hatalom jegyében, forradalomnak hazudva ezt a szerencsés szavazást, átalakította a rendszert. A pártok ezek után megértették, hogy csak egy új választási rendszer lesz képes megszüntetni ezt a mély demokrácia-válságot.

De mikor? Mi tudja majd ezt kikényszeríteni?

Hogy el lehet-e indulni e felé, az azon múlik, hogy sikerül-e elkerülni az újabb Fidesz-kétharmadot. Vaskos önbecsapás azt állítani, ahogyan számos párt és szakértő most hitegeti, hogy ha a Fidesz meg tudta szerezni a kétharmadot, akkor ez a rendszer szembe is fordulhat a megalkotójával, és más is meg tudja szerezni.

A valódi kibontakozás útja felismerni, hogy most a szimpla győzelem sem esélyes, hanem az a tét, hogy maradjon politikai élet az országban, s ennek kulcsa, hogy ne legyen kétharmada a Fidesznek.

Csak ebben az esetben van értelme a pártok mostani magatartásának, hogy behúzódnak a fűtött irodahelyiségeikbe, és a 2022-es választásra készülnek. Ha nem akadályozzák meg a kétharmadot, ami viszont a hatalmukban áll a körzeti koordináció útján, akkor lebegjen az összes párt előtt a Jobbik példája. Magyarországon megtették most először azt, ami Kazahsztánban, Azerbajdzsánban, Tádzsikisztánban, minden választás előtt megtörténik, hogy a legfőbb ellenzéki erőt valamilyen hamis ürüggyel kicsinálják. Az éppen legerősebb ellenzéki pártnak mindig ezzel kell majd szembenéznie. Hiú remény, hogy az egyharmad alatt van élet és kibontakozás.

Akkor mi a megoldás?

Három fontos elemet említenék, és abból talán kiderül az is, hogy miért nyújt reményt a kétharmad megakadályozása.  Az egyik a Nyugat reakciója. A véleményük ismerten igen rossz, és különösen az lesz, ha most kialakul a német-francia tengely.  De

amíg az ellenzék és az általa képviselt valódi többség képtelen szembefordulni ezzel a beteg rendszerrel, amelyben csak a választási törvény manipulációi miatt jut kormányzó többséghez a Fidesz, addig a magyar nép helyett senki nem fogja kikaparni a gesztenyét.

Más lesz a külpolitikai helyzet, ha megérkezik az a nagyon fontos üzenet, hogy a Fidesz nyolcévi totális hatalom után nem tudta ezt újra elérni. A másik, ami nagyon fontos dolog, hogy mi vár ránk, ha újra magunkra engedjük a kétharmadot.  Hiú remény, hogy a győztes választás után majd lecsillapodik Orbán Viktor. Elmondhatatlan közjogi változások következnek. Íme, néhány: a bíróságok el fogják veszíteni maradék függetlenségüket is. Újabb kétharmados törvényekkel, intézmény-átalakítás révén fogják megtörni a bírók ellenállását, nem pedig leváltásokkal. A következő lépés: rohanunk a keleti típusú elnöki köztársaság felé. A Fidesz, ha ismét alkotmányozó hatalma lesz, el  fogja fogadni néhány botor ellenzéki párt javaslatát, a közvetlen elnökválasztást. Persze az alkotmánymódosítás nem protokolláris, hanem valódi hatalmat adományoz majd az így megválasztott elnöknek. Ebben az esetben Orbán azt fogja mondani: nem bánom, lemondok a pártelnökségről, leszek köztársasági elnök. Vele szemben a pártok saját elnökaspiránst fognak jelölni, lesz majd elnökválasztási álverseny, amelyben az nyer, egyfordulós szavazáson, aki több szavazatot kapott. Gyakorlatilag teljhatalmú elnökként Orbán felviszi magához a Budai Várba az összes kétharmados törvényt, a többit meghagyja a parlamentnek. Ezek után csak egyetlen gondja lesz: melyik palota legyen az övé, a Sándor-palota, vagy a Karmelita kolostor. Én az EBESZ tisztségeim miatt húsz éve járom a posztszovjet világot, látom, hogy

minden illiberális rendszer elkerülhetetlenül elmegy az elnöki köztársaság irányába.

A pártválasztáson alapuló legitimációról áttérnek egy népszavazás-szerű hatalom-magyarázatra, amelyet az addiginál demokratikusabbnak állítanak be, mondván, az emberek közvetlenül, a pártok felett állva fejezték ki, hogy kinek a személyébe vetik bizalmukat. Ezek után pedig gyakorlatilag rendeleti kormányzásba foghat. Magyarországon eleve megásta a demokrácia sírját az a visszaélés, hogy a kétharmados törvényeket a Fidesz az abszolút hatalom zálogaként kezelte, nem pedig a konszenzus kikényszerítésére, ahogy ez eredetileg tervezve volt. Az elnöki hatalom ezt még inkább bebetonozná.

Említett egy harmadik elemet is…

Ez pedig az internet szabadsága. Az internetre is ki fog terjedni az oligarcha felvásárlás Putyintól tanult rendszere, így szerezték meg a TV2-t, a vidéki médiát is.

A globális médiára is kiterjed majd a „magyarítás”. Például ahogyan az Oroszországban történik, internetes média csak hazai szerverről lesz működtethető, így kerül majd ez is magyar tulajdonba, Pénztáros Lőrincen keresztül például…

Pénztáros Lőrinc?

Igen, Pénztáros Lőrinc, a Népszabadság mészárosa… A tíz magyar titkosszolgálat – mert már ennyi van – jogot kap arra, hogy megszerezze az összes hazai felhasználó összes adatát. Igaz ugyan, hogy az internet globális marad, s igaz ugyan, hogy az interneten tartalmat jogállami módon nem lehet korlátozni, ennek ellenére működni fog a félelem ostora. Aki kritikus tartalmat akar közölni, az tudja majd, hogy félni kell.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!