Kína az igazi kihívás. Erre hívta fel a figyelmet Heiko Maas német külügyminiszter, aki részt vesz a NATO évfordulós ünnepségein.
Az észak-atlanti szerződést 1949 április negyedikén írták alá, és akkor egyértelműen a Szovjetunió ellen irányult hiszen a második világháború után Sztálin hadserege fenyegette Európa nyugati felét. Amerikai támogatás nélkül a kontinens nyugati részének védelme esélytelen lett volna. Orosz fenyegetés most is van. Erre Jens Stoltenberg a NATO norvég főtitkára hívta fel a figyelmet a washingtoni kongresszusban. De Oroszországnak nincsen komoly gazdasági ereje míg Kínának igen.
Hszi Csinping elnök legutóbbi európai körútja arra hívta fel a figyelmet, hogy a kínaiak az Európai Unió gyengébb országainak felvásárlásával próbálnak meg szerepet játszani a kontinensen. Olaszországban Hszi Csinping elnök sok olyan szerződést hagyott jóvá, melyek Itália infrastruktúrájára vonatkoznak. Brüsszelben emlékeztetnek Görögország példájára: a nagy pénzügyi válság idején a parlament felállva tapsolta meg a kínai miniszterelnököt, aki pénzügyi támogatást ígért. Aztán a kínaiak felvásárolták Pireusz kikötőjét, ahol a görög rész elsorvadt miközben Peking emberei a Földközi tenger egyik legnagyobb konténer kikötőjét hozták létre. Innen árad a kínaiak exportja Európa szíve felé. Ebbe a kínai gondolat rendszerbe illeszkedik a Budapest-Belgrád vasúti korszerűsítés is – emlékeztet a brüsszeli Politico.
Merkel: partnerek és vetélytársak vagyunk egyszerre
A német kancellár mini csúcson vett részt Párizsban, ahol Macron elnökkel és Junckerrel, a brüsszeli bizottság elnökével együtt próbáltak egyezségre jutni Hszi Csinping elnökkel. Aki nem hagyott kétséget afelől, hogy számára fontosabb az amerikai kapcsolat mint az európai. Közben viszont Kína Németország első számú gazdasági partnere lett megelőzve Franciaországot és az Egyesült Államokat. Az Európai Unió kereskedelmében az USA és Kína súlya hasonló, de Peking szerepe nyilvánvalóan növekedni fog.
Egységes európai stratégia kellene Kínával kapcsolatban – sürgette Wolfgang Ischinger biztonságpolitikai szakértő, aki korábban Németország washingtoni nagykövete volt. Ugyanez a véleménye Macron elnöknek is. Csakhogy ők a véleményük mellé nem tudnak pénzt tenni – ahogy Kína viszont megteheti. A Huawei ötödik generációs technológiája jól mutatja a kihívás komolyságát. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter jelentős részben azért kereste fel nemrég Európát, hogy elbeszélje a NATO szövetségeseket a kínaiak technológiájáról. Jellemző Orbán Viktor miniszterelnök válasza: ebben a kérdésben Berlin és Párizs álláspontját követjük! Sem Németország sem Franciaország nem hajlik arra, hogy az amerikaiak miatt kitiltsa a korszerű kínai technológiát a saját piacáról. Ilyen körülmények között közös NATO stratégiáról beszélni Kínával kapcsolatban teljesen illuzórikus annak ellenére, hogy a német külügyminiszter joggal mutatott rá Washingtonban: Kína a huszonegyedik század igazi kihívása!
