A hangnemváltás akkor következik be, amikor a tűzszüneti tárgyalások kudarcba fulladtak, és egyre nagyobb nyomás nehezedik Izraelre a gázai éhínségválság miatt. Izrael és a Hamász azonban továbbra is messze van a megállapodás feltételeit illetően.
Az izraeli kormány hónapokig egy kétlépcsős megállapodás megtárgyalására összpontosított, amely 60 napos tűzszünetet és néhány túsz szabadon bocsátását irányozta elő Gázában, a háború végleges befejezéséről szóló megbeszéléseket pedig későbbre hagyta. Mivel a tárgyalások patthelyzetbe kerültek, az amerikai és izraeli tisztviselők láthatóan drasztikusan megváltoztatják hangnemet, jelezve, hogy átfogó megállapodást fognak szorgalmazni.
Izrael és a Hamász azonban továbbra is távol áll egymástól, és az elemzők szerint ez az új megközelítés is komoly kihívásokkal néz szembe.
A retorikai változás akkor következik be, amikor az izraeli kormányra egyre növekvő belpolitikai nyomás nehezedik, hogy biztosítsa a Gázában még mindig fogva tartott túszok szabadon bocsátását. Izrael úgy véli, hogy körülbelül 20-an még mindig életben vannak, és további 30 holtteste van az enklávéban. A hétvégén közzétett videók két élő foglyot mutattak lesoványodva és törékenynek, ami sok izraelit megdöbbentett, és félelmet keltett a túszok családjai körében.
Az izraeli kormány egyre növekvő nemzetközi bírálat alá került a Gázai övezet mintegy kétmilliós lakosságában elterjedt tömeges éhezés miatt, miután Izrael az elmúlt hónapokban szigorú korlátozásokat vezetett be a segélyek bejutására.
Izrael folytatta katonai csapásokat Gáza ellen, annak ellenére, hogy az elmúlt napokban további segélyszállítmányok bejutását tette lehetővé Gázába. A Palesztin Vörös Félhold Társaság vasárnap közölte, hogy izraeli tüzérség találta el a hanjúniszi irodájukat, megölve a segélyszervezet egyik munkatársát, másokat pedig megsebesítve. Az izraeli hadsereg nem kommentálta azonnal az esetet.
Steve Witkoff, a Trump-adminisztráció közel-keleti különmegbízottja, aki látogatást tesz a régióban, szombaton találkozott az izraeli túszok családjaival, és elmondta nekik, hogy Trump elnök most az összes élő túsz azonnali szabadon bocsátását akarja látni.
„Nincsenek részleges megállapodások, az nem működik” – mondta a találkozó egy részletében a Ynet Hebrew hírportál által közzétett hangfelvétel szerint.
„Most úgy gondoljuk, hogy ezt a tárgyalást a „minden vagy semmi” elven kell folytatnunk
– mindenki hazamegy” – mondta. „Van egy tervünk erre” – tette hozzá, anélkül, hogy részletezte volna. A találkozó egyik résztvevője megerősítette, hogy Witkoff ilyen megjegyzéseket tett.
Izrael és a Hamász nem tárgyal közvetlenül. Ehelyett a két fél közötti tűzszünetről szóló tárgyalások közvetítőkön, az Egyesült Államokon, Kataron és Egyiptomon keresztül zajlanak.
Izraeli média értesülései szerint, melyeket vasárnap egy az ügyhöz közel álló személy is megerősített, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Trump elnök állítólag egy új javaslaton dolgoznak, amely ultimátumot jelentene a Hamásznak. A Fehér Ház nem kívánt egyelőre nyilatkozni az ügyben.
Az ultimátum feltételei szerint a Hamásznak szabadon kellene engednie a megmaradt túszokat palesztin foglyokért cserébe, és bele kellene egyeznie a háború befejezésébe, beleértve a csoport leszerelését is. Ellenkező esetben az izraeli hadsereg folytatná a hadjáratot.
Mahmúd Mardavi, a Hamász egyik tisztviselője azt nyilatkozta, hogy a palesztin fegyveres csoport még nem kapott hivatalos izraeli javaslatot az arab közvetítőktől egy átfogó megállapodásra. Hozzátette, hogy bár a Hamász elvileg támogatja egy ilyen megállapodást, de nem teszik le a fegyvert – ami régóta alapvető izraeli feltétel.
„Ez volt a követelésünk a kezdetektől fogva: a háború befejezése, a foglyok szabadon bocsátása és a Gázai övezetben a helyzet másnapi rendezése – egy világos és átfogó megállapodás” – mondta Mardawi egy telefoninterjúban.
Egy ilyen megállapodás felé történő gyors előrelépés kilátásai halványak.
A Hamász a tárgyalások során következetesen elutasította Izrael háború befejezésére vonatkozó feltételeit.
Szombaton a csoport egy nyilatkozatban közölte, hogy szerel le, amíg nem jön létre egy palesztin állam, annak ellenére, hogy az arab államok a múlt héten erre szólították fel a csoportot.
Az izraeli kormány ellenzi a palesztin államiságot. Vasárnap Itamar Ben-Gvir izraeli nemzetbiztonsági miniszter ellátogatott az Al-Aksza mecsethez, amelyet a zsidók a Templom-hegyként tisztelnek, és amely régóta az izraeli-palesztin feszültségek gyújtóhelye. Az arab vezetők provokációnak minősítették Ben-Gvir látogatását a helyszínen, amely során nyíltan imádkozott.
„Fontos erről a helyről üzenni, hogy azonnal meg kell hódítanunk Gázát, gyakorolnunk kell ott szuverenitásunkat, és minden egyes Hamász-tagot el kell pusztítanunk” – mondta Ben-Gvir az oldalon található, az irodája által megosztott videóban.
Sok izraeli azt mondja, hogy támogatja az összes túsz visszaszolgáltatását és a háború befejezését célzó átfogó megállapodást. Sokan azonban szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy egy ilyen megállapodás létrejöhet a keményvonalas izraeli kormány által meghatározott feltételek mellett, amely megfogadta, hogy folytatja a harcot, amíg a Hamász meg nem adja magát, vagy meg nem semmisül.
Sokan abban is kételkednek, hogy a Hamász végül kiadná az összes túszt, hiszen ez az egyetlen zsarolási alap van a kezükben Izraellel szemben.
Vasárnap este Netanjahu azzal érvelt, hogy a Hamász „nem akar megállapodást”, és megfogadta, hogy folytatja a „fogságban tartott fiaink szabadon bocsátását, a Hamász felszámolását és annak biztosítását, hogy Gáza többé ne jelentsen fenyegetést Izraelre”.
„A Hamász lényegében azt mondja Izraelnek: Ha azt akarjátok, hogy a 20 élő túsz kiszabaduljon, adjátok nekünk a teljes győzelmet”
– mondta Ehud Yaari, a Washingtoni Közel-Kelet Politikai Intézet független kutatócsoportjának izraeli munkatársa.
Yaari úr szerint a Hamász feltételei messze túlmutatnak azon, amit Netanjahu elfogadna. Hozzátette azonban, hogy a miniszterelnöknek „folyamatosan meg kell győznie az izraeli közvéleményt és saját szavazóit arról, hogy mindent megtesz, amit tud, és meg kell nyugtatnia a túszok családjait”.
Mardawi, a Hamász tisztviselője azt mondta, hogy a Hamász nem lát sok okot arra, hogy tárgyaljon Izraellel a gázai szörnyű humanitárius helyzet miatt.
„Mi értelme van a tárgyalásoknak, amikor az emberek éhen halnak?”
– kérdezte.
Az éhségválság tovább súlyosbodott, miután az izraeli kormány szigorú korlátozásokat vezetett be a területre érkező segélyekre. Izrael azzal vádolta a segélyszervezeteket, hogy nem megfelelően kezelik a készleteket, a Hamászt pedig azzal, hogy eltéríti a segélyeket. Egyes izraeli katonai tisztviselők azonban azt állították, hogy a hadsereg soha nem talált bizonyítékot arra, hogy a Hamász szisztematikusan ellopta volna a segélyeket az Egyesült Nemzetek Szervezetétől, amely a háború nagy részében a Gázába irányuló vészhelyzeti segélyek legnagyobb szállítója volt.
A gázai egészségügyi minisztérium szerint, amely nem tesz különbséget a civilek és a harcosok között, a háború kezdete óta több mint 60 000 palesztint öltek meg Gázában, köztük több ezer gyermeket.
A Hamász vezette Izrael elleni 2023. október 7-i támadás, amely kirobbantotta a háborút, az izraeli kormány szerint mintegy 1200 ember halálát okozta, és mintegy 250 embert ejtettek fogságba Gázában. A korábbi tűzszünetek során több mint 100 túszt szabadítottak ki, és az enklávéban működő izraeli erők több más túsz holttestét is visszaszerezték.
Witkoff megvitatta egy átfogó megállapodás szükségességét egy részleges helyett.
„Hat hónap elteltével most már egyetértésre jutottak, hogy nem lehetséges végrehajtani részleges megállapodást” – mondta Chen. „Hat hónapot vesztettünk ezzel.”
p.s.: Steve Witkoff a palesztin enklávéba látogatott, miközben egyre nagyobb nyomás nehezedik Izraelre, hogy enyhítse az ottani mélyülő éhségválságot. A Hamász „propagandaműsornak” nevezte a látogatást.
NYT.
