Oroszország jövő február 22-én áll újra talpra, lesz ismét világhatalom – jelentette ki tavaly decemberben a most 75 éves korában elhunyt Vlagyimir Zsirinovszkij. A szélsőjobboldali politikus, aki közismerten a KGB embere volt, a bohóc szerepét játszotta a közéletben, ezért a jóslatát kevesen vették komolyan. Végül kiderült: csak két napot tévedett!
Tulajdonképp Putyin terve Ukrajna lerohanására már réges-régen megvolt, de még tárgyalt az amerikaikkal, és csak a kudarc után inditotta az orosz csapatokat a szomszédos ország ellen.
Zsirinovszkij már 2014-ben, a Krím félsziget annektálásának évében juntanak nevezte a kijevi kormányzatot, melyet azóta is folyamatosan gyalázott. Zelenszkij az ő szélsőjobboldali mozgalma számára cionista CIA ügynök Kijevben. Maga Zsirinovszkij is félig zsidó, amely nem akadályozza meg abban, hogy radikális orosz nacionalista legyen. „Apám ügyvéd, anyám orosz” – így foglalta össze származását a szélsőjobboldali politikus, aki minden fontos kérdésben Putyint támogatta.
A birodalmi gondolat
Zsirinovszkij a szlavofil hagyományokat felidézve gyakran beszélt arról, hogy Moszkvának vissza kellene szereznie „az elveszett területeket”. Ide sorolta a többi között Finnországot, Lengyelországot, a balti államokat és természetesen Ukrajnát.
A birodalmi álmok elérése érdekében az atombombát is bevetette volna. Törökországot nukleáris támadással fenyegette meg amikor ott megölték az orosz nagykövetet. „Nem érdekel, hogy 9 millió embernek kell meghalnia Isztambulban!” Szélsőjobboldali mozgalma egyébként Isztambult Cárgrádnak nevezte éppúgy mint a cári időkben.
Putyin, aki 2014 után maga is a birodalmi álmok rabja lett, felhasználta propagandistaként a veterán hordószónokot.
8 Szputnyik oltása volt, de mégis a korona vírus áldozata lett
Kezdetben gúnyolódott a járványon, majd pedig csakis az orosz oltóanyagot vette komolyan. Állítólag nyolcszor kapott védőoltást, melyet rossz egészségi állapotával indokoltak. Halálának pontos okát nem közölték, de a honatyák egy perces felállással tisztelegtek Vlagyimir Zsirinovszkij emléke előtt. Még megérte birodalmi álmainak kudarcát Ukrajnában. A szlavofil gondolatkörben Kijev szimbolikus város hiszen itt alakult meg a középkori Oroszország, itt vették fel a viking uralkodók a kereszténységet. Csak a tatárjárás után vált Moszkva az oroszok központjává. A zavaros szlavofil eszméket a KGB-ből hozhatta magával, ahol a kommunizmusból rég kiábrándult tisztikar egy része visszatért a cári idők birodalmi gondolkodásához. Sztálin ebben a gondolatkörben az az uralkodó, akinek idejében Oroszország presztízse és hatalma a csúcson volt. Csak egy dolgot róttak fel neki: 1945-ben nem ment el egészen az Atlanti óceánig kiszorítva az angolszász erőket az európai kontinensről.
