Európának véget kell vetni a szégyennek, hogy Orbán Viktor lebontja a demokráciát, és mindenekelőtt nem szabad megválasztania Manfred Webert az EU-Bizottság elnökévé – követelte a brit liberális lapban megjelent cikkében Timothy Garton Ash neves történész.
Az EU brüsszeli csúcsa elé időzített írásban a szerző megállapította: Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és de facto legfőbb vezetője az elmúlt évtizedben valójában lerombolta hazájában a liberális demokráciát, és az EU anyagi támogatásával, az EU adófizetőinek pénzével konszolidálja illiberális rezsimjét.
A választások utáni új Európai Parlamenttel és az új intézményi vezetőkkel az Európai Uniónak meg kell mutatnia, hogy megvédi a demokráciát a tagállamaiban, ellenkező esetben az alapszerződés 2. cikkelye semmit sem ér.
Garton Ash leírta: Magyarország már nem demokrácia. Ez erős állítás, és sokat olvasott és gondolkodott, mire eljutott ennek kimondásához. Gyakran Orbán meghatározását használják, az „illiberális demokráciát”, de ez önmagában ellentmondás. Emellett hasznos lehet ahhoz, hogy leírjuk a liberális demokrácia eróziójának egy átmeneti fázisát, mint amilyet például Lengyelországban látunk, de Magyarország messze túl van ezen.
A szerző megemlítette, hogy Magyarország idén egyetlen uniós tagállamként viselte azt a szégyent, hogy a Freedom House a „részben szabad” kategóriába sorolta. Garton Ash számára a legsemlegesebb még használható leírás a hibrid rezsim: nem demokrácia és még nem teljesen diktatúra.
Csak néhány példa az Orbán által kialakított NER-re – mennyire imádta volna Orvell ezt a meghatározást –: a kormányzó Fidesz annyira átitatta a közigazgatást és az államapparátust, hogy
Magyarország már újra egypárti állam.
A történész beszámol arról, hogy legutóbbi látogatásán sok példát látott arra, hogyan használják fel rutinszerűen az állami szerveket a politikai ellenőrzés eszközeiként.
Az államigazgatás Orbán haverjainak és családjának kedvez a közbeszerzéseknél, önkényes adóhivatali vizsgálatokkal bünteti a független sajtóorgánumok tulajdonosait, a civil szervezetek és az ellenzék támogatóit, közpénzeket használ fel a Fidesz propagandájának finanszírozására, mi több, megtagadja az engedélyeket egy Fidesz-ellenes beállítottságáról ismert helyi építésztől.
A Fidesz hatékonyan lerombolta az igazságszolgáltatást, amint azt az EP Sargentini-jelentése dokumentálja. Megváltoztatta saját javára a választási törvényt – írta a szerző, és ezt adatokkal illusztrálta. A már egyébként is Orbánhoz közelállók által uralt médiát egy alapítványban, gyakorlatilag egy kormánypárti kartellben konszolidálta. A sajtószabadság-indexen az ország idén a 87. helyre csúszott le.
Szólt a szerző a civil szervezetek ellen irányuló jogszabályról, és megállapította: az gyakorlatilag elűzte az országból a Nyílt Társadalom Alapítványt, akárcsak a CEU-t, miközben a Soros elleni kampánnyal a kormány antiszemita gyűlöletet szít, és a kampány plakátjai az európai történelem legszörnyűbb időszakaira emlékeztetnek, most pedig épp az az MTA intézeteit vonja ellenőrzése alá a kormány. „Mindezt úgy teszi, hogy fenntartja az európai normáknak megfelelő liberális demokrácia látszatát” – írta Garton Ash.
Leszögezte: a legnagyobb botrány az, hogy az EU pénzét használja fel illiberális céljaira és haverjai bőkezű megjutalmazására. Magyarország évente nettó több mint 3 milliárd eurót kap, ami a GDP nem egészen 3 százalékát teszi ki.
Az állampárton át ezek az összegek egyenesen azokhoz folynak, akiknek a Fidesz kedvezni akar. Hatalmának konszolidálására a brüsszeli tortát, és ezzel párhozamosan a „Stop Brüsszel!” propagandát használja fel. „Mindezek ellenére Manfred Weber és az Európai Néppártja (EPP) ugyan felfüggesztette a Fidesz tagságát, de még mindig a tagjai közé számítja a Fidesz 13 képviselőjét, és ez szégyen” – írta a szerző.
Rámutatott: Orbán rombolása nem visszafordíthatatlan, végső soron az 1989-ben véget ért poszt-totalitárius rendszer is visszafordíthatónak bizonyult, és ennek a hibrid rezsimnek annál sokkal több sebezhető pontja van. Az őszi közigazgatási választáson az ellenzék hatékony koalíciója visszaszerezheti Budapestet. Az EU is sokat tehet: legelsősorban Webert nem szabad megválasztani az EU Bizottságnak elnökévé, főleg azért, mert nincs magas szintű kormányzati tapasztalata, de azért sem, mert a Fidesz EPP-ben tartásával legitimálta azt, ahogyan Orbán lebontja a magyar demokráciát.
„Az EPP-nek – a Három Bölcs jelentése nyomán – végre ki kell zárnia a Fideszt. És ha a Három Bölcs nem látná, amit ez a cikk is részletez, akkor vakok és alkalmatlanok feladatuk elvégzésére.
A Fidesz kizárásának önmagán messze túlmutató jelentősége van, mert a civilizált középjobb pártok számára korunk imperatívusza, hogy nagyon egyértelmű határt húzzanak önmaguk és az idegengyűlölő, populista szélsőségesek között.
„Aztán az EU-nak véget kell vetnie a tragikus bohózatnak, hogy Orbán az unió pénzét használja fel az unió értékeinek aláásására. A román Laura Codruţa Kövesit kell megválasztani az Európai Ügyészség élére, mert ő pontosan tudja, hogyan is fest a posztkommunista kelet-európai korrupció.
Emellett az EU-nak tovább kell lépnie abba az irányba, hogy
a támogatásokat egyre nagyobb mértékben közvetlenül a helyi önkormányzatoknak és civil szervezeteknek adja, és ne hagyja, hogy ezeket a pénzeket egy korrupt pártállam hatalmas, centralizált alapként használja fel.
„Nem utolsó sorban minden európai intézménynek és kormányfőnek folyamatosan reflektorfényben kell tartani ezt az Európa szívében zajló tragédiát. Orbán soha nem engedi magát visszafogni az udvariasság szabályaitól – az európai vezetőknek sem szükséges udvariaskodni vele. Amit az EU tesz Magyarország ügyében, az nem csak a magyaroknak, hanem Európa egésze számára fontos. Az európai kontinensen sok különböző féle rezsim van, de az Európai Uniónak a demokráciák közösségének kell lenni” – írta Timothy Garton Ash.
Ara-Kovács Attila
