A lengyelek és magyarok több demokráciát akarnak egy felmérés szerint

0
312

A V4 tagállamaiban súlyos gondok vannak a nemzeti kormányok és a parlament iránti bizalommal – derül ki egy felmérésből, amelyet a Visegrád Alapítvány készített a tagállamok kormányainak megbízásából.

Senki nem annyira bizalmatlan Magyarországgal, Lengyelországgal, Csehországgal és Szlovákiával szemben, mint a saját polgáraik. Az 1-től (teljes bizalom) 4-ig (teljes bizalmatlanság) a V4 kormányai 3-as kaptak, vagyis nem bíznak bennük – áll a felmérésben, amelyet a Süddeutsche Zeitung tett közzé.

Teljes bizalmat kizárólag a tűzoltóság élvez.

Az Eurobarométer egész Európában készült felmérése szerint a magyarok mindössze 39 százaléka, a lengyelek harmada és a szlovákok negyede bízik az aktuális kormányban. Ezt alulmúlja Csehország, ahol a kormányban alig 18, a parlamentben 12 százalék bízik.

Az EU, amelyet Prágában, Budapesten és Varsóban a vezetők oly szívesen bírálnak, a csehek 30, a szlovákok 43, a lengyelek 44 és a magyarok 46 százalékának a bizalmát bírja. Nyugat-Európában ez sok esetben éppen fordítva van. Egy, a felmérésben résztvevő lengyel kutató megállapította: a kormánnyal szembeni, még a kommunista időkből eredő bizalmatlansághoz a visegrádi államokban hozzájárul, hogy a demokrácia itt rövid múltra tekint vissza, illetve az különbség, amelyet a polgárok a demokratikus jogállam eszméje és a megvalósítás között láttak.

Orbán Viktor és Beata Szydlo lengyel kormányfõ
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A kutató erre példaként felhozta a kérdéses privatizációkat, és a politikusok korrupciós botrányait, továbbá azt, hogy a korábbi, nagyjából egyenlőségen nyugvó társadalmak nyertesekre és vesztesekre oszlottak. Így aztán a csehek és a lengyelek 40 százaléka nem hiszi, hogy a kommunizmus bukása után javultak volna a tehetséges emberek esélyei, a szlovákok körében több mint 50,

a magyaroknál 59 százalék nem lát javulást.

Emellett nagyon sok esetben romlott a polgárok személyes helyzete. A csehek 35, a lengyelek 37, a magyarok 56 és a szlovákok 62 százaléka látja úgy, hogy rossz az országuk gazdasági helyzete. Pedig a gazdaságok gyorsan növekednek: Csehországban 4,5, Szlovákiában 3,5, Magyarországon és Lengyelországban 4-4 százalékkal.

Különösen Magyarország és Lengyelország kormányai dicsekednek szívesen népszerűségükkel, de a Fidesz alig 31 százalékon áll, Lengyelországban a PiS 30-40 százalék között mozog – mindkét kormány az ellenfelei gyengeségéből él. Magyarországon a második legerősebb párt a szélsőjobboldali Jobbik 10 százalékos elfogadottsággal, és azt számos kicsi párt követi. A korábban kormányzó szocialisták a harmadik helyen állnak – 5 százalékkal – írta a lap. Lengyelországban a korábban kormányzó Polgári Platform 20 százalék körül jár, és híre-hamva sincs az ellenzék egyesülésének.

A lengyelek alig harmada, a magyarok bő negyede, és Szlovákiában mindössze a polgárok 22 százaléka látja úgy, hogy az országa jó úton halad.

A visegrádi felmérés szerint a lengyelek 62, a magyarok 73 százaléka tartana szükségesnek több demokráciát. A magyar kutatók széles körű apátiát és „a reménytelenség falát” diagnosztizálták.

Ehhez képest még Lengyelországban is a polgárok alig negyede vett részt az utóbbi öt évben legalább egy tüntetésen, és mind a négy országban a polgárok 95 százaléka elutasítja, hogy valamely párt tagja legyen. Jacek Kucharski, a felmérésben résztvevő lengyel kutató kijózanító megállapítása szerint „Több demokráciát akarunk, de nem vagyunk eléggé elkötelezettek ahhoz, hogy a dolgot saját kezünkbe vegyük”.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .