Kezdőlap Címkék Jaroslav Kaczynski

Címke: Jaroslav Kaczynski

Kaczynski: kompromisszummal érhet véget a háború Ukrajnában

Miközben Ukrajna harcol a színfalak mögött mindenki helyezkedik. Mindenki győztest akar hirdetni, hátha lesz aki elhiszi, hogy egy szétbombázott ország területének húsz százalékának elvesztését győzelemként élheti meg.

A vezető lengyel politikus, aki messze földön híres oroszellenességéről, ráadásul a leglelkesebb  támogatója Ukrajna szabadságharcának már ő is kompromisszumról beszél. Kaczynski a katonai akadémián beszélt erről. Lengyelország erős embere utalt rá, hogy nem örülnének egy kompromisszumnak, de elfogadnák azt. Kaczynski egyúttal közölte, hogy Európa egyik legerősebb hadseregét akarják létrehozni – a létszámot 150 ezerről 300 ezerre emelik -, hogy ilyen ne juthasson eszébe többé Lengyelország legfőbb ellenségének  Oroszországnak.

Antony Blinken, USA külügyminiszter  terve szerint Lengyelország és Ukrajna valamiféle államszövetséget alkotna, ily módon komoly elrettentő erő keletkezne anélkül, hogy az ukránok bekerülnének a NATO-ba. Kaczynski beszéde arról árulkodik, hogy az amerikai diplomácia szép csendben valamiféle kompromisszumos megoldást készít elő Zelenszkij ukrán elnök feje fölött Putyinnal.

Ferenc pápa közvetíteni próbál

A katolikus egyházfő a Vatikánban fogadta Ukrajna miniszterelnökét mielőtt Budapestre indult volna. Ferenc pápa mielőbb tűzszünetet szeretne Ukrajnában éppúgy mint sok európai állam: Franciaország, Németország, Ausztria és Magyarország. A magyar diplomácia nyíltan képviseli ezt az álláspontot, a többiek csak csendben. Csakhogy a tűzszünet nem teremt békét!

Az amerikai diplomácia azért is siethet a kompromisszumos megoldás keresésével, mert Kína meglepő aktivitást mutat ezen a téren: Hszi Csin-ping elnök egy órán keresztül tárgyalt telefonon Zelenszkij ukrán elnökkel. A kínai elnök az egyetlen külföldi vezető, aki nyomást tud gyakorolni Putyin orosz elnökre.

Az Egyesült Államok fegyveres erőinek vezérkari főnöke is diplomáciai megoldást sürget Ukrajnában mondván katonai patthelyzet alakult ki, és ezen egyik fél sem tud lényegesen változtatni.

A tűzszünet Ukrajnában tulajdonképp mindenkinek jó lenne, de nehéz elfogadtatni az ukrán közvéleménnyel hiszen az ország katonái és polgárai óriási áldozatot hoztak a háború 14 hónapja alatt. Oroszország kiszorítása katonai eszközökkel Ukrajnából meghaladja az ukránok erejét – ez kiderül a Pentagon papírokból is. Valószínűleg Washingtonban is belátják, hogy ily módon nem tudják megbuktatni Putyint, aki egy kompromisszum esetében eldicsekedhetne “a visszaszerzett területekkel.” Az orosz és az ukrán hadsereg jelenleg körülbelül a nyelvi határon áll tehát túlságosan nagy lakosság cserére nem lenne szükség. A tűzszünet után megkezdődhetnének a béketárgyalások, melyek évtizedekig is elhúzódhatnak. A két Korea között a háború 1953-ban ért véget, és azóta sincs békeszerződés. Dél Korea viszont olyan gazdasági csodát produkált az elmúlt hetven évben, hogy 50 millió lakosával nagyobb GDP-t termel mint a 140 milliós Oroszország.

Lengyel-német vita a második világháborús kártérítésről

0

Csillagászati összeget követel a legnagyobb lengyel kormánypárt vezére  Németországtól háborús kártérítés címén:6200 milliárd zlotyra vagyis 1300 milliárd euróra becsüli azt kárt, melyet a náci Németország megszállása okozott a lengyeleknek a második világháború idején, az a jelentés, melyet a legerősebb kormánypárt, a PiS a választási harcra rendelt meg.

A lengyel kormány egyelőre nem állt bele a kampányba, hivatalosan még nem követel semmit Berlintől.

A célunk ez az összeg – hangsúlyozta  ennek ellenére Jaroslaw Kaczynski, a PiS vezére, aki a második világháború kirobbanásának 83-ik évfordulóján mondott beszédet.

1939 szeptember elsején náci csapatok támadták meg Lengyelországot, amely korábban biztonsági szerződést kötött Nagy Britanniával és Franciaországgal. Emiatt a két nagyhatalom belépett a háborúba Lengyelország oldalán. A Hitler-Sztálin paktum értelmében a Szovjetunió is megtámadta Lengyelországot, melyet ezek után felosztottak.

“Tudjuk, hogy nehéz útra vállalkoztunk, amely nem ígér gyors eredményt” – mondta Jaroslaw Kaczynski pártvezér, aki sajtóértekezletét a királyi palotában tartotta meg Varsóban. A nácik lerombolták a királyi palotát 1944-ben amikor nemzeti felkelés tört ki a megszállás ellen. A palotát a hetvenes években építették fel újra a lengyel fővárosban.

“A német invázió nagy károkat okozott, rendkívül bűnös és kegyetlen megszálláshoz vezetett, melynek a hatásai mind a mai napig érezhetőek” – fejtegette Kaczynski.

Nemzetközi jogi szempontból ez az érvelés már régóta nem aktuális hiszen Lengyelország 1953-ban lemondott a háborús kártérítésről a Német Demokratikus Köztársasággal szemben. A lemondás egyik oka az volt, hogy a második világháború után jelentős német területek kerültek Lengyelországhoz , amelyet Sztálin így kárpótolt azért , hogy egykori keleti területei a Szovjetunió részei lettek.

Mi a német válasz a mostani követelésre?

„A Német Szövetségi Köztársaság álláspontja változatlan ebben a kérdésben: a háborús kártérítés ügye le van zárva”

– jelentette ki a külügy szóvivője Berlinben, ahol utalt az 1953- as szerződésre.

“Nincs esély a kártéritésre” – mondta Radoslaw Sikorski egykori lengyel külügyminiszter. Aki azt is hozzátette, hogy “a lengyel követelés nem más mint propaganda, amely a megtéveszthető közvélemény félrevezetésére szolgál. Radoslaw Sikorski jelenleg az ellenzéki Polgári platform képviselője az Európai Parlamentben.

Donald Tusk, a Polgár platform vezetője egyenesen azzal vádolta meg Kaczynskit, hogy a németellenes kampánnyal pártjának csökkenő népszerűségét kívánja ellensúlyozni.

Kaczynski német ellenessége nem új keletű: az Északi Áramlat 2 gázvezeték felépítése kapcsán már a Hitler-Sztálin paktumot emlegette. A brüsszeli Politico szerint Kaczynski úgy véli, hogy Németország “a negyedik birodalmat építi az Európai Unió keretei között.”

Kaczynski követelése nem kormány politika Varsóban. Mateusz Morawiecki miniszterelnök, aki Kaczynski utóda szeretne lenni a PiS élén, úgy fogalmazott, hogy “precízen össze kell állítani a jelentést a károkról, és úgy kell benyújtani a számlát azoknak, akik a károkat okozták.”

Lengyelország legfontosabb gazdasági partnere Németország, melynek kancellárja épp a napokban fejtette ki, hogy véget kellene vetni a vétójognak az Európai Unióban. A lengyel kormány, amely még mindig várja az uniós eurómilliárdokat, ragaszkodik a vétójoghoz.

Németország fizetett kárpótlást a holokauszt áldozatainak és a munkatáborok dolgozóinak, de országoknak nem. A hivatalos német álláspont szerint a múltat eltörölték az 1990-es német egyesüléssel.

Az orosz agresszió 21. napja (folymatosan frissítjük)

A huszonegyedik napja tartó orosz agresszió Ukrajna ellen egyre több véráldozattal folytatódik, de a tegnapi nap tárgyalások halvány fényt csillantottak fel az alagút végén. 

 

21:00 – Joe Biden amerikai elnök először nevezte „háborús bűnösnek” Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

20:20 – Az ukrán vezetőnek a törvényhozókhoz intézett videóbeszéde után Biden elnök 800 millió dolláros új katonai segélyt jelentett be.

20:10 – A NATO védelmi miniszterei osztoznak abban, hogy támogassák Ukrajnát és fegyverekkel látják el az Oroszország elleni védekezéshez, de kerülik a Szövetség közvetlen részvételét a háborúban – ezt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a szövetséges védelmi miniszterek találkozóját követő sajtótájékoztatón.

19:00 – Kiszabadították az orosz fogságból Melitopol polgármesterét.

18:55 – Az orosz megszállók szándékosan rombolták le a mariupoli drámaszínházat, ahol több száz gyermekes lakos bujkált. A halottak számát megállapítják. Körülbelül 1000 ember tartózkodott a színházban, de nem lehetett azonnal tudni, hányan élték túl – mondta Pjotr ​​Andryuscsenko, a polgármester asszisztense.

18:45 – Az Egyesült Államok Zelenszkij kérésére légvédelmi rendszereket biztosít Ukrajnának.

16:30 – A megszállt Herszon megye szkadovszki lakosai oroszellenes tiltakozást tartanak. Az orosz megszállók tüzet nyitottak és könnygázt vetettek be a városi tanács előtti téren összegyűlt békés tüntetőkre, hogy követeljék a letartóztatott helyi vezetők szabadon bocsátását.

15:50 – Oroszország feltört egy ukrán tévécsatornát, hamis „nyilatkozatot” sugároz Zelenszkij nevében. A hírlapon továbbított hamis üzenet szerint Volodimir Zelenszkij elnök „feladná a harcot és letenné a fegyvert”. Zelenszkij később egy kijevi videobeszéddel válaszolt, amelyben „gyerekesnek” nevezte a provokációt.

14:50 – Ukrán elnöki hivatal: Ukrajna semlegessége csak ukrán feltételekkel lehet. Mikhajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij elnök vezérkari főnökének tanácsadója kijelentette, hogy Ukrajna csak „törvényesen hitelesített biztonsági garanciákkal” egyezhet meg, hozzátéve, hogy az új megállapodás értelmében az aláíró államoknak jogilag kötelezővé kell tenniük Ukrajna védelmét.

14:25 Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága szerdai rendkívüli ülésén a szervezet alapokmányának 8. cikke alapján indított eljárás keretében úgy határozott, hogy azonnali hatállyal megszűnteti Oroszország tagságát a szervezetben.

12:30 – Suspilne (Ukrán közszolgálati média): Orosz csapatok megöltek legalább 10 kenyérért sorban álló civilt Csernyihivban.  A Suspilne helyszíni tudósítója szerint a támadás délelőtt 10 óra körül történt.

11:00 – Fitch: Az USD-szelvények orosz rubel fizetése megegyezik az alapértelmezett fizetéssel. A Fitch hitelminősítő ügynökség szerint ha Oroszország két amerikai dolláros kötvényszelvényt fizetne be rubelben, március 16-án, az államcsődöt jelentene a türelmi idő lejárta után. Ukrajna orosz inváziója szankciókat váltott ki, amelyek ténylegesen korlátozták Moszkva készpénzhez való hozzáférését és elosztását.

09:00 – Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szerint Oroszország autóbusz-konvojokra, településekre és kiürítési pontokra lő. Ukrajna nem kapott visszaigazolást a Vöröskereszttől a humanitárius folyosók március 16-i megnyitásáról.

08:10 – „Oroszország egyre inkább arra törekszik, hogy további csapatokat állítson fel, hogy megerősítse és pótolja személyi veszteségeit” – idézi a CNN a brit védelmi minisztérium értékelését. Szerintük Oroszország a „tartós ukrán ellenállás mellett” támadó hadműveletek végrehajtásával küzd.

07:00 – Március 15-én Oroszország szankciókat vezetett be Joe Biden amerikai elnökkel és számos amerikai tisztviselővel szemben, válaszul az Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatos nyugati szankciókra. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője gúnyolódott az amerikai tisztségviselők, köztük Joe Biden elnök elleni orosz szankciókon:”Egyikünk sem tervez turistat Oroszországbaviszont egyikünknek sincs olyan bankszámlája, amelyhez ne férnénk hozzá.”

06:00 – Az Egyesült Államok szenátusa egyhangúlag határozatot fogadott el Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús bűnösként való kivizsgálására.

05:00 – „A NATO-nak békefenntartó missziót kell küldenie Ukrajnába” – jelentette ki Jaroslav Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes és a kormányzó Jog és Igazságosság Párt elnöke, miután találkozott Volodimir Zelenszkij elnökkel.

04:00 – Több nagyvárosban és régióban légiriadót adtak ki. A szirénákat Cserkaszi, Dnyipro, Lviv, Kijev, Ivano-Frankivszk, Odesa, Vinnica, Kirovohrad és Hmelnickij megyékben, valamint Kijev, Izyum, Kremencsuk, Bila Cerkva, Nikopol, Mikolajiv, Kijev és Izmail városokban aktiválták. Odesa, Poltava és a Kryve Ozero terület. A CNN jelentése szerint a helyszínen tartózkodó munkatársaik szerint hangos robbanások hallatszottak Kijev külvárosában.

02:15 – Blinken:  A CNN-nek adott interjújában március 15-én Anthony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy Független Ukrajna „sokkal tovább lesz, mint Vlagyimir Putyin”.

Lengyel, cseh, szlovén küldöttség utazik Kijevbe

„Ma, Putyin Ukrajna elleni bûnözõ agressziójának 20. napján, Jaroslav Kaczynski miniszterelnök-helyettessel, Petro Fiala cseh miniszterelnökkel és Janez Jansa szlovén miniszterelnökkel Kijevbe megyünk, hogy kifejezzük szolidaritásunkat az ukránokkal” – jelentette ki Morawiecki.

Moravecki elmondása szerint a látogatást az Európai Unióval tudtával és egyetértésével ejtik meg, a látogatást Charles Michel, az Európai Unió Tanácsának elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és az ENSZ jelentette be.

„A világ számára ilyen sorsdöntő időkben kötelességünk ott lenni, ahol a történelem kovácsolódik. Mert nem rólunk van szó, hanem gyermekeink jövőjéről, akik megérdemlik, hogy egy zsarnokságtól mentes világban éljenek” – mondta a lengyel miniszterelnök.

Felidézte a néhai lengyel elnök, Lech Kaczynski szavait is az Oroszország és Grúzia közötti háború során:

„Ma Grúzia, holnap Ukrajna, holnapután a balti országok, és akkor talán eljön az idő a hazámnak, Lengyelországnak.”

„Akkori látogatása megváltoztatta a háborúról alkotott képzetet,  nagy bátorságot  adott a grúzoknak, és a mai napig világszerte emlékeznek rá” – mondta Morawiecki.

Orbán Viktor bejelentette, hogy nem utazik a küldöttséggel Kijevbe.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!