Ma a Brigitták és a Csanádok ünneplik a névnapjukat. Csendes, őszies idő lesz, az ország délnyugati részén inkább napos, északkelet felé haladva egyre felhősebb. A hőmérséklet 16 és 21 fok között alakul. Sajtószemlénk következik.
Népszava: Javítóintézetbe zárnák a kiskorú menekülteket
Az Aszódi Javítóintézetben helyezné el a kormány azt a mintegy két tucat kísérő nélküli menekült, illetve menedékkérő kiskorút, aki az országos „gyermekotthon korszerűsítő” program miatt kell hogy elhagyja a fóti Károlyi István Gyermekközpontot – értesült a Népszava. Az aszódi intézmény (ahol fiatalkorú és gyermekkorú elkövetők töltik büntetésüket) területén, egy eddig használatlan iskolaépületben alakítanának ki számukra egy 48 férőhelyes szálláshelyet, ez mintegy 416 millió forintos központi költségvetési forrásból valósulna meg. Ehhez kapcsolódik mintegy 40 „ideiglenes befogadó férőhely” létrehozása is.
Fóton, ahol a menedékkérő (vagyis kérelmük elbírálására váró), illetve már nemzetközi védelemben részesülő, kísérő nélküli gyerekek száma az elmúlt fél évben 18-37 fő között mozgott.
Nem látni a szakmai hátteret, a szakmai indoklást, nem tudni, a személyzet hogyan tudja segíteni ezeket a gyerekeket, illetve azt sem, mennyire lesznek elkülönítve a fiatalkorú elkövetőktől – mutatott rá Herczog Mária gyerekjogi szakértő. A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) jogi szakértője, Szekeres Zsolt szerint a kormány intézkedése nemcsak hazai, de európai szinten is botrányos.
Tudomása szerint eddig egyetlen európai országban sem próbálták a családjuktól elszakított, sokszor saját szüleik lemészárlását végignéző gyerekeket ilyen környezetben elhelyezni.
Magyar Nemzet: Ferencvárosban legalizált korrupció zajlik
Bácskai János polgármester bosszújának tartja Jancsó Andrea önkormányzati képviselő, hogy a ferencvárosi képviselő-testület múlt heti döntése után kizárták őt és Baranyi Krisztinát (Együtt) a városfejlesztési bizottságból. A két politikus ugyanis az elmúlt hónapokban számtalan visszás ügyet derített fel: például a kerületi önkormányzati lakásokkal kapcsolatos botrányt, s Baranyi Krisztina volt az, aki felhívta a figyelmet a helyi parkolási ügyre, és eredményt ért el az Illatos úti környezetszennyezés elleni harcban – írja a polgári napilap.
Jancsó Andrea a lapnak elmondta, hogy az állításait minden esetben bizonyítékokra, például közérdekűadat-igénylésekre kapott válaszokra, határozatokra alapozta. Könnyebb azt mondaniuk, hogy féligazságokat állítok, mint hogy vállalják a felelősséget. Egyébként az ügyek megalapozottságát a hivatalos dokumentumok mellett az is jelzi, hogy az ügyészség nyomozást rendelt el hűtlen kezelés gyanújával. Kitérnek a kizárásról szóló kerületi indoklásban arra is, hogy a két politikus semmibe vette a helyi „több évtizedes politikai szokásjogon alapuló kultúrát”, és „a konstruktív együttműködést hirtelen felváltotta a rémhírterjesztés”. Ez Jancsó Andrea szerint arra utalhat, hogy ők nem vettek részt abban a színjátékban, amely a kerületi döntéseket megelőzte.
Az LMP-s képviselő ugyanakkor egyértelművé tette, hogy folytatják a munkát, s azt sem zárja ki, hogy indul a következő polgármester-választáson.
Magyar Idők: Ismerős a kormánybuktatás receptje
A Soros György elleni kormányvádakra keres bizonyítékokat a nemzetközi és a hazai sajtó elmúlt évtizedekbeli termésében a kormánypárti lap, amely két ilyet citál. A lap azt írja: a kormánybuktatás receptjét Belgrádban próbálta ki először és Tbilisziben tökéletesítette Soros György. A Népszabadság írta a 2003-as rózsás forradalomról, hogy a milliárdos finanszírozta a grúz ellenzéki mozgalmat, ő szervezte meg a felkészítésüket, s végül a saját emberét ültette Sevardnadze helyére.
Számos jel szerint valami hasonlóra készül hazánkban is
– állítja a szerző, aki visszaidéz egy közel másfél évtizeddel ezelőtti Washington Post-cikket is, amely azt a kérdést feszegette: Kicsoda Soros, hogy meghatározza, mi a közérdek? Soros 27 millió dollárt áldozott az Egyesült Államok 2004-es elnökválasztási eredményének befolyásolására.
„Főleg nemzetközi fronton könyvelhet el komoly sikereket, különösen a posztszovjet térségben, ahol alapítványain és az általa támogatott szervezetek, politikusok, újságírók garmadáján keresztül érvényesítheti érdekeit.
Antiszemita koholmány, jobboldali holdkórosok összeesküvés-elmélete – vágja majd rá erre az ellenzék, ám hogy mennyire nem így van, arról többek között a baloldalon valaha mértékadónak tartott Népszabadság egyik 2003-as elemzése tanúskodik.
Már a cikk címe is figyelemre méltó: A Soros-doktrína.” – írja a lap.
Világgazdaság: Interjú a Magyar Posta vezérigazgatójával
A Magyar Posta felkészült, az idén nem lesznek a tavalyihoz hasonló fennakadások akkor sem, ha újra jönnek nem várt események is – ígéri Illés Zoltán vezérigazgató. A szakember szerint jövőre átfogó digitalizálásba fognak, mert nem akarnak lemondani a levélforgalomról. Emellett felmérik a posták jövedelmezőségét, mielőtt döntenének arról, milyen irányba induljanak. A vezérigazgató a többi között kifejtette, hogy előre kell lépni a digitalizáció területén. Meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy számos postai szolgáltatást az ügyfelek gyorsabban, kényelmesebben vehessenek igénybe. Tavaly például 625 millió levélküldeményt kézbesítettek, ezek többsége hivatalos levelezés volt –
„hiba lenne, ha nem akarnánk még jobban kiszolgálni ezt a jelentékeny bevételt hozó piacot.”
Elindítottak egy levélmodernizációs projektet. Már megkezdődött az a fejlesztés, amelynek a végén a csomagkézbesítőkhöz hasonló digitális eszközökkel látják el a kézbesítőket, és követhetők lesznek a küldemények. A fejlesztések második ütemében – előreláthatóan a jövő év második felében – már tesztelhetik azt a szolgáltatást, amikor az ügyfél rendelkezhet úgy, hogy egyes vagy éppen minden küldeményét más címre – például a munkahelyére – vagy akár csak és kizárólag elektronikus formában szeretné megkapni. Ekkor digitalizálják a levél tartalmát is.
