BREAKING! A Fühü megtudta, hogy Trump hova menekülne Amerikából! A FüHü tudósítása a Gyékényesröl!


A brüsszeli bizottság új elnöke a migráns probléma megoldását egyik fő céljának tekinti. “Nagyobb segítséget kell nyújtanunk az érintett államoknak”- hangsúlyozta a német belügyminiszter, aki a Bild am Sonntagnak nyilatkozott. “Nemcsak Görögországnak, de Olaszországnak és Spanyolországnak is nagyobb uniós támogatásra van szüksége a migráns probléma megoldására” – közölte Seehofer. Aki erősen hangsúlyozta: Merkel kancellár teljes támogatását élvezi az ügyben. Korábban voltak nézeteltérések Horst Seehofer és Angela Merkel kancellár között a migráns ügyekben. Seehofer, aki korábban a CSU vezetője volt, aki meghívta a bajor párt vezetőségi ülésére Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, aki Merkel kancellár migráns politikáját többször is bírálta.
Angela Merkel 6 milliárd eurós alkut kötött Törökországgal a szír menekültek ügyében, hogy az Európai Unió elkerüljön egy újabb migráns hullámot. Erdogan elnök, aki aktívan háborúskodik Szíriában, azzal fenyegeti az Európai Uniót, hogy új menekült hullámot indít el, ha az uniós államok nem támogatják politikáját a Közel Keleten. “Törökországnak is nagyobb támogatást kell kapnia!” – hangsúlyozta Horst Seehofer belügyminiszter. A németek mindenképp szeretnék elkerülni egy új menekült hullámot, mert még a korábbi több mint egymillió migráns beilleszkedését sem sikerüket megoldani teljes mértékben Németországban.
A Medián 2018. októberében készült 1200 fős felmérése szerint a listát egyértelműen az egészségügy vezeti – minden második ember az egészségügy helyzetét tekinti a legsúlyosabbnak, további minden ötödik pedig ezt tartja a második legsúlyosabb problémának.
Sokan „szavaztak” még a korrupcióra és az elvándorlásra, a külföldre költözésre.
Ehhez képest némiképp meglepő, hogy a kormányzati kampányok legfontosabb célpontjai, a „migránsok” csak a lakosság 9 százaléka számára jelentik a legfontosabb, és további 12 százalék számára a második legfontosabb problémát – az elvándorlás miatti aggodalom tehát jócskán megelőzi a bevándorlás miattit.
A problémák megítélését kevéssé befolyásolja a politikai hovatartozás, az egészségügy például pártállástól függetlenül minden társadalmi csoportban kiemelkedő gondnak számít. A legtöbb további ügyben is hasonlóan vélekednek a kormánypártiak és az ellenzékiek – ez alól kivétel a korrupció, amelynek az átlagos 28 pont helyett a fideszesek csak 19 pontot adtak.
Még egy kivétel van, mégpedig a bevándorlás, amely a Fidesz-szavazók körében (20 ponttal) a második helyre került, megelőzve az elvándorlás, külföldre költözés problémáját.
A kormányközeli napilap reggel még csak annyit közölt, hogy döntöttek a hazájában köztörvényes bűnökért börtönbüntetésre ítélt, ám a büntetés végrehajtása elől Magyarországra menekült volt macedón miniszterelnök kérelmének sorsáról, ám bővebbet akkor még nem közöltek.
A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal a volt macedón miniszterelnök által benyújtott kérelem részletes kivizsgálása után közölte: Nikola Gruevszki menekültkénti elismerésének jogszabályi feltételei fennállnak. A Magyar Idők úgy tudja, hogy „a hatóság megalapozottnak tekinti Gruevszki félelmét, hogy hazájában veszélyben lenne az élete, ugyanis a hatóságok nem biztosítanának neki védelmet, hiszen a kormány – amely a macedón hatóságokat is irányítja – nem demokratikus lépésekkel kívánja korlátozni és elvenni a volt miniszterelnök személyes szabadságát.”
A bevándorlási hivatal arra a következtetésre jutott, hogy Gruevszki visszatérése esetén hazájában a politikai múltja és véleménye, illetve az új kormány részéről őt ért koholt vádak miatt a hatalom üldöztetésének lenne kitéve.
Átverték a Nemzetbiztonsági Bizottságot
A Belügyminisztérium asszisztálása mellett totálisan átverték a Nemzetbiztonsági Bizottságot – mondta a hvg.hu-nak a bizottság jobbikos elnöke, Mirkóczki Ádám. Miközben a képviselőknek a Bevándorlási Hivatal elnöke azt mondta, még folyamatban van Gruevszki menedékkérelmének vizsgálata, addig a Magyar Idők megírta, hogy a volt miniszterelnök menedékjogot kapott.
Később ezt maga Gruevszki is megerősítette a Facebook oldalán.
Az elmúlt héten megint nem történt semmi érdekes. Ha lett volna bármi említésre méltó, például, hogy egy sikkasztásért és hivatali visszaélésért börtönre ítélt volt macedón miniszterelnök Magyarországra szöktetődik, már teli volna vele a kormánypárti sajtó. De nem írtak erről, vagy csak alig, éppen hogy csak szőrmentén valamelyest, amiből arra lehet következtetni, hogy ez az ügy egyáltalán nem érdekes, ha téma volna, akkor a kormány médiája is rendszeresen foglalkozna vele. Elmondanák, hogy ez egy világbotrány, mert eddig legföljebb afrikai banánköztársaságokban fordult elő, hogy egy hivatalban lévő kormány bűnözőt bújtat.
És amennyiben ez tényleg törvénytelen lenne, valamint nagyfokú gazemberség, akkor a magát jobboldalinak, kereszténynek és polgárinak mondó értelmiség már kikérte volna magának. Orbán-közeli tudósok, művészek, a szellem minden rendű és rangú emberei szólalnának meg, és követelnék a miniszterelnök lemondását. Nikola Gruevszkinek – ő a volt macedón miniszterelnök – amint azt a Független Hírügynökség elsőként megírta, ugyanis nem egy feltehetőleg jól őrzött házban kellene bujkálnia, hanem a határ mentén található tranzitzónában várnia ügye elbírálását, kellemetlen körülmények és zord határrendészek társaságában.
Ha Nikola Gruevszki szökése/szöktetése valóban esemény lenne, akkor a magát jobboldalinak tartó értelmiség tagjai naponta jelennének meg a televíziókban, írnának az újságokba, követelnék az ügy részletes kivizsgálását, valamint a vétkesek, köztük a külügyminiszter és főként a miniszterelnök megbüntetését.
Ilyenről persze nincs szó, a pénteki napon például jobb meggyőződésem ellenére két közmédiás híradót is végignéztem, mert kíváncsi voltam, hányadik hír lesz Gruevszki Magyarországra menekítése. Nem fogják eltalálni, hányadik helyen tálalták a közhiradó nézőinek a hírt. A helyes válasz az, hogy sehányadik helyen, ugyanis egyáltalán nem szóltak róla.
Nikola Gruevszki tehát politikai menedékjogot kért Magyarországon, azzal az indokkal, hogy hazájában üldözik. A magyar kormányról köztudott, hogy segíti az üldözötteket, láttuk a menekültválság csúcspontján is, hogy milyen emberségesen bánt az elesettekkel.
Nem nagy ügy tehát, ha mostantól eggyel több volt miniszterelnök él Magyarországon. Ha Nikola Gruevszki megtanul néhány szót magyarul, leteheti az állampolgári esküt és ebben az esetben még az sem kizárt, hogy magyar állampolgárként már szavazhat a jövő évi Európai parlamenti választáson.
Nógrádi György, a magát polgári oldanak nevező társulat biztonságpolitikai szakértője, befogadna menekültet a lakásába. Ezt ő maga mondta, annyi volna még a feltétel, hogy a befogadandó menekült olyan jól nézzen ki, mint az ukrán szépségkirálynő. És ezt a szép menekült nőt – Nógrádi György elmondása szerint – két-három hét elteltével átvenné a baráti köre.
Nógrádi György mindezt a karcagi Nagykun Polgári Kör vendégeként Biztonság – kihívások és válaszok címmel tartott előadásán vezette elő, a nyilván minden jóra nyitott, keresztényi és polgári elveket valló sokaság szeme láttára és füle hallatára. Kint a pulpituson ott ült Fazekas Sándor, az Orbán-kormány egykori agrárminisztere, ő is mosolygott a történeten, talán titokban még a szája szélét is megnyalta, amikor elképzelte, hogy rá kerül a sor az ukrán szépségkirálynő használatakor.
Ebből azért a vak is látja, hogy Nógrádi úr (?) valójában jószívű ember. Ami neki jó, azt a barátaitól sem sajnálja. Talán még is jobb lenne, ha Nógrádi György nem egy menekültet fogadna be, hanem egyszerre többet, de csak az ukrán szépségkirálynőt használná rendeltetésszerűen, a többieket azonnal átadná a barátainak, ne kelljen már szegényeknek a nyálukat csorgatva várniuk, míg sorra kerülnek.
Nem tudni pontosan hányan voltak ezen az összejövetelen, az viszont valószínűsíthető, hogy a megjelentek egytől egyig rendes magyar emberek, akik kereszténynek és polgárnak mondják magukat. Ehhez képest meglehetősen furcsa, hogy egyetlen ember nem akadt a jelenlévők között, aki felállt volna, hogy azt mondja: Nógrádikám, menj te a jó kurva anyádba! Őt fogadd be személyi használatra, őt vegyék át a hozzád hasonlóan ostoba és gazember barátaid.
De nem volt ott egyetlen férfi, vagy teszem azt nő, aki kikérte volna magának ezt a hangot, ezt a gyalázatos, mindennek, csak éppen keresztényinek nem nevezhető mentalitást.
Sok évvel ezelőtt, amikor Gyurcsány Ferenc még miniszterelnökként öregecske feleségekről beszélt, a Keresztény Úriasszonyok Szentfazék Tagozatának Ájtatos Szattyán szekciója egész oldalas újsághirdetésben tiltakozott a megfogalmazás ellen. Mint akkoriban büszkén nyilatkozták, éves költségvetésük nagy részét felemésztette az újsághirdetés, de nekik így is megérte, mert a keresztény értékek lettek megtámadva és nekik azokat meg kellett védeniük. Most a Keresztény Úriasszonyok Szentfazék Tagozatának Ájtatos Szattyán szekciója nem mond semmit. Ha még vannak egyáltalán.
Felhívnám egy ismerősömet, aki tanult, tájékozott ember létére Fidesz-hívő, ráadásul templomjáró ember, aki már akkor is vallásos volt, amikor Orbán és társai még azt kiabálták a parlamentben, hogy „csuhások, térdre”! Megkérdezném tőle, hogy ez most akkor miféle értelmezése a tízparancsolatnak, a szent szöveg melyik pontjából olvasható ki, hogy a befogadott ukrán szépségkirálynőt – magyarul ezt így mondják – partiba kell vágni?
Felhívnám és megkérdezném, de minek. Azt mondaná, amit akkor szokott mondani, amikor kiderült valamilyen turpisság. Magánrepülőgép, helikopter, vagy ezeknél nagyságrendekkel is nagyobb lenyúlás. Hogy tud mindent, olvas újságot, néz tévét, hallgat rádiót – nem csak a kormányhoz közelit -, de ő, így mondta nekem legutóbb, akkor is ezeket szereti.
Én meg ezeket nem szeretem. És közlöm velük, hogy jó helyről tudom: isten, ha volna, hányna tőletek.
„A bevándorláspárti svéd kormány újabb támadást indított Magyarország ellen”. Így reagált Szijjártó Péter arra, hogy Heléne Fritzon svéd migrációs miniszter egy uniós kérdésekkel foglalkozó szemináriumon bírálta Magyarország menekültpolitikáját, és emlékeztette a magyar külügyminisztert, hogy 1956-ban Svédország lelkesen fogadott be magyar menekülteket. A svéd miniszter szerint elvárás lenne, hogy Magyarország ugyanilyen módon vállaljon felelősséget az EU közös menekültpolitikájában.
Szijjártó Péter mindezt történelemhamisításnak nevezte, szerinte Brüsszel és a svéd kormány azért támadja Magyarországot, mert átláthatóságot vár el a külföldről finanszírozott bevándorláspárti szervezetektől.
A svédek tehát kihúzták a gyufát Magyarországnál, ebből pedig egyenesen következik, hogy át kell értelmeznünk, amit eddig Svédországról tudtunk és gondoltunk.
Államformája: Bevándorláspárti ország.
Közjogi méltóságok: Az ország élén a király áll, a miniszterelnök hatalma nem számottevő, Orbán Viktor például sokkal messzebbre tudja köpni a szotyolát, mint a svéd miniszterelnök.
Irodalmi élet: elhanyagolható, a legismertebb svéd vers egy ismeretlen költő Petőfi-átirata. A Szeptember elején című költeményt számos nyelvre próbáltak már lefordítani, de egyik kísérlet sem járt sikerrel. Egyedül magyar fordítása van, amely így hangzik: „Még nyílnak a völgyben a svéd virágok, /De már nem sokáig, mert úgy kiirtom mindet, mintha fák volnának a Városligetben.”
Tudományos élet: Svédországban nincs tudományos élet, az utolsó jelentős gondolkodó Alfred Nobel volt, ám az ő munkássága is eltörpül Kósa Lajos tudományos teljesítménye mögött.
Életszínvonal: Svédországban nagyon alacsony az életszínvonal. Egy példa: a budapesti svéd nagykövetnek például sokkal kisebb háza van, mint Szijjártó Péter magyar külügyminiszternek.
Földrajz: Svédország hidegebb, mint Magyarország, a folyók rövidebbek, a tavak sekélyebbek és a völgyek is kevésbé mélyek, mint nálunk.
Városok: Svédország fővárosa Trianon.
Beszélt nyelvek: a svédek semmilyen nyelven nem beszélnek, ily módon sem egymással, sem más népekkel nem képesek kommunikálni. Egyetlen ismert nyelvjárásuk a tegező módban ismert ikea, amely nem beszélt, hanem holt nyelv, és már olyan régen kihalt, hogy írásos formája nem is létezik, ezért szájhagyomány útján terjed.
Sportélet. A svéd futball csapnivalóan gyenge, a magyar válogatott sokkal jobb, mint a svéd nemzeti tizenegy. Kivéve, amikor egymás ellen játszanak, mert akkor többnyire a svédek győznek.
Gazdaság. Az ország legfőbb bevételi forrása a bérvadászat, aminek az a lényege, hogy minden évben meghívják Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettest, aki elejt néhány háziasított rénszarvast.
Társadalom: Svédországban olyan rossz a közbiztonság, hogy az emberek ki sem mernek menni az utcára. Ezért a svéd kormány azt tervezi, hogy a fölöslegessé vált utcákat elbontják, és helyettük a magyar modellt követve, stadionokat és kisvasutakat építenek.
Magyarország ugyanis biztonságos tranzitországnak tekinti Szerbiát, annak ellenére, hogy az ENSZ Menekültügyi Főigazgatósága szerint nem az. A kérelmeket a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal az új jogszabályra hivatkozva utasítja el.
A menedékkérők hiába fellebbeznek az elutasítás ellen, annak nincs halasztó hatálya, így idegenrendészeti eljárás alá vonják, majd kitoloncolják őket. Az érintett menedékkérőket oly módon is megpróbálják visszaküldeni Szerbiába, ugyanis a tranzitzónában maradó nagykorúak nem kapnak enni.
A nők és a gyerekek kapnak ellátást, de meglehetősen embertelen módon úgy, hogy őket átkísérik a zóna egy másik részébe, nehogy adhassanak az ételből a családtagjaiknak.
Iványi Gábor a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség lelkésze levelet írt Magyarország kormányához, valamint a magyarországi bevett egyházak vezetőihez a hazánk határán fogvatartott és éheztetett menekültek ügyében.
Éheztetik a határon a menekülteket
A magyar kormányhoz írt levél valójában egy petíció, melyven az aláírók felszólítják a magyar kormányt, hogy azonnal vessen véget annak a kínzásnak, mellyel szétszakítva a hazánk határához érkezett menekült családokat, a felnőtt férfiakat és gyermek nélküli nőket azzal próbálják visszafordulásra kényszeríteni, hogy nem adnak nekik enni. Ez a bánásmód hadifoglyokkal és köztörvényes bűnözőkkel szemben is elfogadhatatlan. Mint Iványi a felhívásban fogalmaz, mindez méltatlan a magyar zsidó-keresztény vagy humanista hagyományokhoz. Ez az eljárás emberiesség elleni bűn.
Külön minősíthetetlen az is, hogy a hatóságok csakis azok esetében engednek, akik ügyében ilyen ítéletet hozott az Európai Emberi Jogok Bírósága, bár erre is napokat kell várni. A magyar illetékesek ezzel a bánásmóddal nem a tisztességes magyar állampolgárok nevében járnak el, nem az ő, a mi érdekeinket szolgálja ez a szégyen. Különös abszurdum, hogy erre az intézkedésre Szent István és az új kenyér ünnepi időszakában kerül sor. akarunk tenni arra, hogy élelmiszert vigyünk az éhezőknek és felhívjuk minden jószándékú ember figyelmét erre a példátlan ügyre.
A petíciót itt lehet aláírni.
Egy sokkal nagyobb Úr előtt kell számot adniuk a tetteikért
Az egyházi vezetőkhöz írt levelében Iványi Gábor lelkész arról ír, hogy a felhívást a magyar határon éheztetett embertársaink érdekében adták ki. „Arra kérem Önöket, hogy csatlakozzanak kezdeményezésünkhöz és bátorítsák híveiket is erre. Bíztatom Önöket arra is, hogy emeljék fel szavukat a kormány embertelen eljárásával szemben.”
Mint írja, a „bevett egyház” megkülönböztető rang nem azt jelenti, hogy az „Önök státuszát nem fenyegeti a kormány”, hanem hogy Magyarország vezetésének minden döntése mögött Önöknek is ott kell állniuk felelősséggel. Bizonyára nem felejtik, hogy egy sokkal nagyobb Úr előtt adnak számot tetteikért. Hallgassanak jó lelkiismeretükre, és kövessék az isteni elveket! Legyenek irgalmasak, hogy irgalmasságot nyerhessenek! Budapest,
A levélben említett egyházak felsorolását, valamint az egyházi vezetőkhöz írt levelet itt lehet elolvasni.
Az Európai Unió legutolsó csúcstalálkozója döntött arról, hogy menekülttáborokat kell létrehozni az unió területén annak érdekében, hogy tehermentesítsék a mediterrán tagállamokat, ahova a bevándorlók döntő többsége érkezik.
Az ügy előzménye az, hogy Matteo Salvini olasz belügyminiszter megtagadta a menekülteket szállító hajók kikötését Itáliában. Az EU döntése után Olaszország újra fogad hajókat, de csak augusztus végéig. Addig adott határidőt az olasz kormány a Bizottságnak, hogy beváltsa ígéretét és átvegye az Olaszországba érkező menekülteket. Ezek száma jelentősen csökkent a 2015-16-os csúcsidőszakhoz képest,
idén eddig alig több mint 17 ezer menekült érkezett Olaszországba.
A Bizottság most azt szeretné, hogyha a tagállamok táborokat hoznának létre a menekültek fogadására. Ezekben a táborokban az unió biztosítana őrséget és személyzetet. Ezenkívül minden menekült után 6000 eurót fizetne. Ez esetleg vonzó lehet a szegényebb tagállamok számára. Ausztria, Németország, Franciaország eleve közölte: nem hoz létre ilyen táborokat, Olaszország sem akar újabb tábort a saját területén. A visegrádi államok is jelezték, hogy nem kívánnak ilyen tábort létrehozni.
Az Európai Unió próbálkozott másutt is, de Líbiából, Tunéziából és Egyiptomból egyértelműen jelezték: náluk is van elég menekült, és nem akarnak táborokat létrehozni. Korábban Albánia felajánlotta: létrehoz ilyen táborokat a menekültek számára. Csakhogy Albánia cserében azt várta, hogy felgyorsulnak az uniós csatlakozási tárgyalások. Vagyis Albánia kap egy időpontot, hogy mikor kerülhet be az Európai Unióba. Ehelyett az Európai Unió felfüggesztette a tárgyalásokat Albániával és Macedóniával.
Az Európai Unió tagállamainak nagykövetei szerdán vitatják meg a Bizottság új javaslatát. Viharos vita várható, mert a menekültek ügye minden tagállamban nagyon megosztja a közvéleményt, ezért a konszenzus kialakítása ebben az ügyben szinte reménytelennek látszik.