Kezdőlap Címkék Jancsó Andrea

Címke: Jancsó Andrea

Fölényesen nyerte a franzstadti előválasztást Baranyi Krisztina

A leadott szavazatok 72 százalékával Baranyi Krisztina lesz a polgármester-jelölt Ferencvárosban. Ellenfele, Jancsó Andrea beáll mögé, támogatásáról biztosította.

Az előzetes reményeknek megfelelő, 2030 érvényes voks érkezett a két és fél napig tartott IX. kerületi előválasztáson. A két jelölt közül Baranyi Krisztinára 1464-en (72 százalék), Jancsó Andreára 566-an szavaztak.

Ferencvárosban azért kellett előválasztást tartani, mert az ellenzéki pártok nem tudtak megállapodni a polgármester-jelöltről. Baranyi Krisztinát a helyi Kulcs egyesület, az LMP és a Kétfarkú Kutyapárt támogatta, Jancsót (az EP-választás eredménye után a jelölés jogát a Párbeszédtől elnyerő) Momentum, az MSZP és a Jobbik. A Párbeszéd sajátos módon mindkét jelölt mögé beállt, Karácsony Gergely Párbeszéd-elnök személyesen kampányolt Baranyi mellett.

Az eredmény után a Momentum bejelentette, hogy a párt beáll Baranyi mögé, ahogyan Jancsó Andrea is. A DK már korábban azt közölte, hogy ők a győztest fogják támogatni.

Tizenkét ügy, amiről Jancsó Andrea nélkül nem tudnánk

Ferencvárosban kerületi előválasztáson dől el, hogy ki fogja kihívni ősszel a Fideszt. A Momentum és az ellenzéki pártok zöme Jancsó Andreát támogatja, aki önkormányzati munkája során számos lakhatáshoz kötődő korrupciós ügyet tárt fel a kerületben. Sorra vesszük Andrea azon eredményeit, amit az elmúlt években ferencvárosi önkormányzati képviselőként ért el. Az itt felsoroltakkal bizonyította, hogy a NER elszánt ellenfele, aki Ferencvárost a helyi lakosokkal együtt tenné élhetőbbé. A bejegyzésből kiderül az is, hogy Andrea kerületi munkája hogyan kapcsolódik a Momentum NOlimpia-kampányához.

1) A LÉLEK Program újraindítása (2015. február)

A ferencvárosi önkormányzat még 2011-ben hozott határozatot a Lakhatási, Életviteli, Lelki-segítségnyújtási és Egzisztenciateremtési Közösségi Program (LÉLEK Program) elindításáról. A program a hajléktalanságból kivezető utat próbálta segíteni, újra integrálva a kerület hajléktalan polgárait a társadalomba.

Az eredeti elképzelés szerint a LÉLEK Program három szintből állt, aminek keretében (az intézményi háttér biztosításával) belátható időn belül az egyén beilleszkedik egy szűkebb közösségbe, ami segíteni is tud rajta, tehát: megszűnik hajléktalannak lenni.

Az első szint a közösségi típusú szállásokon történő elsődleges rehabilitációt foglalja magában, ami azonban a LÉLEK Program ferencvárosi modelljében nem valósult meg a hajléktalanszállók, átmeneti szállások száma miatt. A második szintre azok a hajléktalan emberek léphetnek be, akik az egyéni esetkezelést követően készen állnak az önálló életvitelre, szoros intézményi felügyelet mellett.

A program sajnos már a második résznél elakadt. Jancsó Andrea 2016-ban egy előterjesztést nyújtott be, amit az önkormányzat elfogadott. Ez az előterjesztés a hajléktalanok társadalomba való újbóli beilleszkedését segítené elő, egészen a program a harmadik szintjét képező, kivezető lakások biztosításáig.

2) Önkormányzati ingatlanok elidegenítésének nagyobb átláthatósága (2015. február) 

Jancsó Andrea benyújtotta a proaktív (automatikus) adatszolgáltatás programját. Ennek eredményeként azóta az összes önkormányzati ingatlan elidegenítése az értékbecsléssel együtt nyilvános, azaz átlátható a köz számára.

3) A Határ úti kereskedők ügye (2015. június) 

A IX. kerületi önkormányzat maffiamódszerekkel próbált elüldözni kiskereskedőket a Határ útról. Az ügyre Jancsó Andrea irányította rá a nyilvánosság figyelmét, fényképeket és dokumentumokat is közzétéve a kerületi fideszes botrányról.

4) Rudits Tibor kéményügyei (2016. március)

Rudits Tibor értelmetlen ferencvárosi kéményfelújításairól Jancsó Andrea írt először a blogján. Bejegyzésében 30 millió forint közpénz gondatlan elköltésére hívta fel a figyelmet. Érdemes elolvasni a teljes bejegyzést.

5) Kerületi ingatlanmutyik (2016. december) 

A független országos média ingerküszöbét is eléri, hogy több korábbi és akkori fideszes önkormányzati képviselő is a piaci alatti áron juthatott önkormányzati lakáshoz az I., illetve a IX. kerületben. 2016. december 15-én azt írta a Magyar Nemzet: Jancsó Andrea „egy éve vizsgálja a ferencvárosi önkormányzati ingatlanok sorsát, kutatásai közben megdöbbentő dolgokra bukkant. Az ellenzéki politikus lapunknak hangsúlyozta, hogy a közelmúltig a kerület fideszes polgármesterének, Bácskai Jánosnak volt a hatásköre elbírálni az önkormányzati lakások kiutalását.”

Jancsó Andrea munkája nyomán derült ki a IX. kerületi fideszes önkormányzati képviselő, Mészáros László ingatlanügye is. Mészáros László a IX. kerületi Önkormányzat Vagyonnyilatkozat Ellenőrzési és Összeférhetetlenségi Bizottságának tagja. Ő a polgármester hozzájárulásával havonta 68 ezer forintért bérelhet egy 63 négyzetméteres ingatlant, amiért piaci alapon havonta körülbelül 150-200 ezer forintot kéne fizetnie.Öt nappal később pedig már arról írt a Magyar Nemzet, hogy lakáshoz jutott a Ferencvárosban egy miniszteri tanácsadó is.

6) Nyomozás a kerületi ingatlanmutyik miatt (2017. február) 

Jancsó Andrea szedte össze Bácskai János önkormányzatának gyanús ingatlanügyeit. Görgényi Máté fideszes képviselő és családja számára a nagymamája 2012 óta bérelt egy 104 négyzetméteres lakást havi 118 ezer forintért, a piaci ár harmadáért. Szabó József, aki addig a kerület jegyzője volt, Görgényiék szomszédja a Tűzoltó utcában: ő 80 ezer forintért bérelt egy 70 négyzetméteres lakást. Veres László, aki korábban volt a Fidesz-KDNP képviselője, 2017-ben pedig az önkormányzat által kiadott Ferencváros című újság felelős szerkesztője volt, 2014-ben meg is vehetett egy 90 négyzetméteres, akkor 20 milliósra értékelt önkormányzati lakást, féláron. A korábbi fideszes alpolgármester, a 2017-ben a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál dolgozó Formanek Gyula lánya egy 72 négyzetméteres lakást vett meg a Viola utcában 8,7 millió forintért, ami 2017-ben körülbelül 30-40 millió forintot ért. Az érintettek között van a korábban említett Mészáros László is.

Jancsó Andrea munkájának egyik legfontosabb eredménye, hogy mára a piaci alapú bérlakások elidegenítése tiltott.

7) Az olimpiai helyszín megvásárlása (2017. január)

Egyáltalán nem volt még biztos, hogy Budapest rendezheti meg 2024-ben az olimpiai játékokat, de ennek ellenére a magyar állam már 2014-ben megvásárolta azt a ferencvárosi területet, amelyet az olimpia egyik fő helyszínének nézett ki a kormányzat. A gyanús adásvételről szóló adatokat Jancsó Andrea perelte ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől. Ez az eset még a NOlimpia-kampány előtt történt.

8) A ferencvárosi vagyonkezelő számonkérése (2017. március)

A NOlimpia-kampány sikere után az Orbán-kormány megijedt attól, hogy egy budapesti népszavazási kampány során védje meg a rendezés melletti érveit, így inkább kihátrálnak az olimpiarendezés ötlete mögül. Ezzel egy időben a nemzeti vagyonkezelő nem volt hajlandó elárulni, hogy mi lesz az olimpiához megvett Duna-parti telekkel.

9) Ingatlanpanama az olimpiai stadionnál (2017. július) 

Jancsó Andrea és Hadházy Ákos közös sajtótájékoztatót tartottak az olimpiához tervezett atlétikai stadionnal és az ahhoz kötődő „tíz sukorónyi” ingatlanpanamával kapcsolatban. A pontos vételárat Jancsó Andrea perelte ki a vagyonkezelőtől. Innen tudjuk, hogy a stadion területét a magyar állam 16,5 milliárd forintért vette meg a korábbi tulajdonos Wing Zrt.-től, még 2014-ben. Kiderült az is, hogy az olimpiai projektért felelős Fürjes Balázsék nem készítettek költségbecslést az atlétikai stadionról.

Erről ezután készült egy videós interjú is Andreával, ami itt nézhető meg. 

10) Az idősotthonban bántalmazott asszony ügye (2017. augusztus)

Jancsó Andrea segített egy idősotthonban bántalmazott asszony ügyét tisztázni. Az ATV-s interjúból kiderül, hogy az ügy felderítése után számos további visszaélés került napfényre más intézményekben is.

11) Műemlékvédelmi helyzet (2019. április) 

A lebontott házakkal Ferencváros emléke is eltűnik. A Magyar Hang egy április végi anyagban szedte össze a ferencvárosi műemlékvédelem tragikus helyzetét. Andrea a lapnak nyilatkozva elmondta, hogy a kerület ingatlanértékesítései kapcsán nem rajzolódik ki egy valamennyire is átlátható, legalább középtávú stratégia.

„A jelenlegi jogtechnika a Ferencvárosban az, hogy a beruházók kötnek egy közérdekű kötelezettségvállalási szerződést, amely szerint egy bizonyos összegért cserébe az építési szabályzat az ő érdekeik szerint alakul. Az, hogy a városvezetés az így befolyt összeget mire fordítja, rejtély, mivel az eddig kötött szerződésekben, egy esetet leszámítva, nem szerepelt meghatározott felhasználási cél, a pénz sorsa így nem nyomon követhető. A bontásra ítélt épületeket több esetben látványosan nyomott áron értékesítették. Az értékbecslések köszönőviszonyban sem állnak a jelenlegi piaci viszonyokkal. A telkek belvárosi jellegéhez, infrastrukturális ellátottságához képest jóval alacsonyabb árat szab meg az értékbecslő, nem mellékesen szinte minden esetben ugyanaz a szakember értékeli fel az ingatlanokat.”

12) A Cordia ingatlanfejlesztő gyanús ügyei (2019. július) 

Itt olvasható egy friss írás Jancsó Andreától a „Kilencben az élet” nevű blogon arról, hogy a ferencvárosi önkormányzat valójában a Cordia ingatlanfejlesztő szekerét tolja. Andrea már egy júniusi posztjában ugyanezen a blogon körüljárta, hogy a ferencvárosi önkormányzat 2015-ben korábban példátlan módon közérdekű kötelezettségvállalásról szóló szerződéseket kezdett el kötni a beruházókkal. Ennek mégsem az önkormányzat, hanem az ingatlanfejlesztők a nyertesei.

A történet lényege, hogy Ferencvárosban az ingatlanfejlesztők 20-25 millió forintért cserébe plusz négy emeletet építhetnek, amiből 1-2 milliárd forint extra bevételük származik. Andrea kiderítette, hogy a Cordiának még ennyit sem kellett fizetnie a plusz négy emeletért.

A Balázs Béla utca 24-28. szám alatti telkeket a Ferencvárosi Önkormányzat a Cordia Belváros Ingatlanfejlesztő Kft.-nek adta el, nettó 576 millió forintért. A telkek értékesítése után fél évvel, 2016. november 17-én a képviselőtestület megváltoztatta a Középső-Ferencváros Rehabilitációs Terület Kerületi Építési Szabályzatát (KÉSZ). Az előterjesztésre több képviselőtársához hasonlóan Andrea is nemmel szavazott.

A dolog nagyon egyszerű: a telek eladása után maga az önkormányzat növelte meg a telek értékét. Ugyanakkor, ha a telek értékesítése előtt módosította volna a KÉSZ-t, akkor sokkal több bevételre tehetett volna szert.

A Cordia Universo projektben nyolc szintes épületet tervez a fejlesztő, és bruttó 750-800 ezer forintos négyzetméterárakon kezdte el értékesíteni a tervezett 260 lakást. A cég nyer, az önkormányzat veszít, úgy, hogy a KÉSZ módosításért még egy pár tízmillió forintos közérdekű kötelezettségvállalást sem kért az önkormányzat.

LAPSZEM – 2017. október 11.

0

Ma a Brigitták és a Csanádok ünneplik a névnapjukat. Csendes, őszies idő lesz, az ország délnyugati részén inkább napos, északkelet felé haladva egyre felhősebb. A hőmérséklet 16 és 21 fok között alakul. Sajtószemlénk következik.

 

Népszava: Javítóintézetbe zárnák a kiskorú menekülteket

Az Aszódi Javítóintézetben helyezné el a kormány azt a mintegy két tucat kísérő nélküli menekült, illetve menedékkérő kiskorút, aki az országos „gyermekotthon korszerűsítő” program miatt kell hogy elhagyja a fóti Károlyi István Gyermekközpontot – értesült a Népszava. Az aszódi intézmény (ahol fiatalkorú és gyermekkorú elkövetők töltik büntetésüket) területén, egy eddig használatlan iskolaépületben alakítanának ki számukra egy 48 férőhelyes szálláshelyet, ez mintegy 416 millió forintos központi költségvetési forrásból valósulna meg. Ehhez kapcsolódik mintegy 40 „ideiglenes befogadó férőhely” létrehozása is.

Fóton, ahol  a menedékkérő (vagyis kérelmük elbírálására váró), illetve már nemzetközi védelemben részesülő, kísérő nélküli gyerekek száma az elmúlt fél évben 18-37 fő között mozgott.

Nem látni a szakmai hátteret, a szakmai indoklást, nem tudni, a személyzet hogyan tudja segíteni ezeket a gyerekeket, illetve azt sem, mennyire lesznek elkülönítve a fiatalkorú elkövetőktől – mutatott rá Herczog Mária gyerekjogi szakértő. A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) jogi szakértője, Szekeres Zsolt szerint a kormány intézkedése nemcsak hazai, de európai szinten is botrányos.

Tudomása szerint eddig egyetlen európai országban sem próbálták a családjuktól elszakított, sokszor saját szüleik lemészárlását végignéző gyerekeket ilyen környezetben elhelyezni.

 

Magyar Nemzet: Ferencvárosban legalizált korrupció zajlik

Bácskai János polgármester bosszújának tartja Jancsó Andrea önkormányzati képviselő, hogy a ferencvárosi képviselő-testület múlt heti döntése után kizárták őt és Baranyi Krisztinát (Együtt) a városfejlesztési bizottságból. A két politikus ugyanis az elmúlt hónapokban számtalan visszás ügyet derített fel: például a kerületi önkormányzati lakásokkal kapcsolatos botrányt, s  Baranyi Krisztina volt az, aki felhívta a figyelmet a helyi parkolási ügyre, és eredményt ért el az Illatos úti környezetszennyezés elleni harcban – írja a polgári napilap.

Jancsó Andrea  a lapnak elmondta, hogy az állításait minden esetben bizonyítékokra, például közérdekűadat-igénylésekre kapott válaszokra, határozatokra alapozta. Könnyebb azt mondaniuk, hogy féligazságokat állítok, mint hogy vállalják a felelősséget. Egyébként az ügyek megalapozottságát a hivatalos dokumentumok mellett az is jelzi, hogy az ügyészség nyomozást rendelt el hűtlen kezelés gyanújával. Kitérnek a kizárásról szóló kerületi indoklásban arra is, hogy a két politikus semmibe vette a helyi „több évtizedes politikai szokásjogon alapuló kultúrát”, és „a konstruktív együttműködést hirtelen felváltotta a rémhírterjesztés”. Ez Jancsó Andrea szerint arra utalhat, hogy ők nem vettek részt abban a színjátékban, amely a kerületi döntéseket megelőzte.

Az LMP-s képviselő ugyanakkor egyértelművé tette, hogy folytatják a munkát, s azt sem zárja ki, hogy indul a következő polgármester-választáson.

 

Magyar Idők: Ismerős a kormánybuktatás receptje

A Soros György elleni kormányvádakra keres bizonyítékokat a nemzetközi és a hazai sajtó elmúlt évtizedekbeli termésében a kormánypárti lap, amely két ilyet citál. A lap azt írja: a kormánybuktatás receptjét Belgrádban próbálta ki először és Tbilisziben tökéletesítette Soros György. A Népszabadság írta a 2003-as rózsás forradalomról, hogy a milliárdos finanszírozta a grúz ellenzéki mozgalmat, ő szervezte meg a felkészítésüket, s végül a saját emberét ültette Sevardnadze helyére.

Számos jel szerint valami hasonlóra készül hazánkban is

– állítja a szerző, aki visszaidéz egy közel másfél évtizeddel ezelőtti Washington Post-cikket is, amely azt a kérdést feszegette: Kicsoda Soros, hogy meghatározza, mi a közérdek? Soros 27 millió dollárt áldozott az Egyesült Államok 2004-es elnökválasztási eredményének befolyásolására.

„Főleg nemzetközi fronton könyvelhet el komoly sikereket, különösen a posztszovjet térségben, ahol alapítványain és az általa támogatott szervezetek, politikusok, újságírók garmadáján keresztül érvényesítheti érdekeit.

Antiszemita koholmány, jobboldali holdkórosok összeesküvés-elmélete – vágja majd rá erre az ellenzék, ám hogy mennyire nem így van, arról többek között a baloldalon valaha mértékadónak tartott Népszabadság egyik 2003-as elemzése tanúskodik.

Már a cikk címe is figyelemre méltó: A Soros-doktrína.” – írja a lap.

Világgazdaság: Interjú a Magyar Posta vezérigazgatójával

A Magyar Posta felkészült, az idén nem lesznek a tavalyihoz hasonló fennakadások akkor sem, ha újra jönnek nem várt események is – ígéri Illés Zoltán vezérigazgató. A szakember szerint jövőre átfogó digitalizálásba fognak, mert nem akarnak lemondani a levélforgalomról. Emellett felmérik a posták jövedelmezőségét, mielőtt döntenének arról, milyen irányba induljanak. A vezérigazgató a többi között kifejtette, hogy előre kell lépni a digitalizáció területén. Meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy számos postai szolgáltatást az ügyfelek gyorsabban, kényelmesebben vehessenek igénybe. Tavaly például 625 millió levélküldeményt kézbesítettek, ezek többsége hivatalos levelezés volt –

„hiba lenne, ha nem akarnánk még jobban kiszolgálni ezt a jelentékeny bevételt hozó piacot.”

Elindítottak egy levélmodernizációs projektet. Már megkezdődött az a fejlesztés, amelynek a végén a csomagkézbesítőkhöz hasonló digitális eszközökkel látják el a kézbesítőket, és követhetők lesznek a küldemények. A fejlesztések második ütemében – előreláthatóan a jövő év második felében – már tesztelhetik azt a szolgáltatást, amikor az ügyfél rendelkezhet úgy, hogy egyes vagy éppen minden küldeményét más címre – például a munkahelyére – vagy akár csak és kizárólag elektronikus formában szeretné megkapni. Ekkor digitalizálják a levél tartalmát is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK