LAPSZEM – 2017. Augusztus 26.

0
424

Ma az Izsók ünneplik a névnapjukat. Mi is gratulálunk nekik. Szép, meleg idő lesz, aki csak teheti, menjen ki a szabadba. De előtte nézzék meg, mi történt a nagyvilágban. Lapszemlénk segít megtalálni a legérdekesebb mai írásokat.

Népszava: Féljünk-e Putyintól?

Ezt a kérdést tette fel az orosz elnök hétfőn esedékes magyarországi látogatása előtt Zgut Editnek, a Political Capital külpolitikai elemzőjének  Népszava. A válasz nem megnyugtató: „Az Orbán-kormány 2010 óta leírt mozgásából kiindulva mindenképpen van aggódni valónk. Rendkívül megnőtt Magyarország Oroszországtól való gazdasági és politikai függése, ami a megváltozott geopolitikai környezetben finoman szólva sem tesz jót az nekünk. Erről elsősorban nyilván mindenkinek a részleteiben titkosított, Magyarországot évtizedekre Oroszországhoz kötő paksi beruházás jut eszébe.” Az interjúban részletesen szóba kerül az információs hadviselés, amivel kapcsolatban az elemző emlékeztet arra, hogy a hatályos orosz doktrínában deklarálja, hogy az információs hadviselés a klasszikus haderőnemekkel egyenértékű. „Ergo Magyarország is egy műveleti terület, és elérhető információk vannak arra vonatkozóan, hogy itt aktív intézkedések történtek, többek közt a 2014-es T-72-es tankbotrány.” Érdemes elolvasni az egész interjút!

Magyar Nemzet: Biztonságban élünk?

A polgári napilap is izgalmas interjút közöl szombati számában. Ők is egy nagyon fontos, mindenkit érdeklő kérdést tettek fel egy szakértőnek: Tálas Péternek, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem stratégiai védelmi kutatóközpontja igazgatójának, aki szerint ugyan nagyon kicsi a statisztikai valószínűsége egy terrortámadásnak hazánkban, mégis félünk, amiben a politikusoknak is oroszlánrészük van. A terrorizmus, bár biztonsági probléma, politikai eszköz is, aminek segítségével könnyű népszerűségre szert tenni. Minden egyes terrorcselekmény után a kormányok ázsiója megnövekszik, hiszen az állampolgárok tőlük várják a védelmet. Az iszlamistáknak viszont sem a társadalmi hátterük, sem a technikai infrastruktúrájuk nincs meg hazánkban egy terrorcselekményhez – fejtette ki a szakértő. Beszélt arról is, hogy jelentenének-e biztonsági kockázatot a kvótarendszer keretlen befogadott menekültek. Tálas szerint nem, mivel olyanok jönnének, akiket egyszer már külföldön átvizsgáltak, és nálunk még egyszer megtehetnénk ezt. „Az ellenőrizetlen bevándorlásnak én is ellene vagyok, a migrációnál nagyon fontos, hogy csak azok jöhessenek, akik tényleg alkalmasak a befogadásra”- szögezte le, hozzátéve:  a menekültek más kategóriát jelentenek, velük szemben kötelezettségeink vannak, de ezek is inkább gumiszabályok.

Magyar idők: magabiztos Fidesz-KDNP előny

Nem történt változás a pártok versenyében a nyáron: a Fidesz–KDNP augusztusban is megtartotta magabiztos előnyét, míg az ellenzék támogatottsága stagnált – derül ki a Nézőpont Intézet által a Magyar Idők számára készített közvélemény-kutatásból. A kormányhű napilap írásában arra helyezi a hangsúlyt, hogy az őszi politikai szezonkezdet veszélyes lehet a Jobbik számára, Vona Gábor pártelnök nyugdíjasokra tett kijelentései ugyanis az időskorúak mellett pártja szimpatizánsait is megosztják. Ami a kutatás konkrét eredményeit illeti: a biztos választók körében a Fidesz–KDNP 43 százalékon áll. A Jobbik a listás szavazatok 22, míg az MSZP 12 százalékát gyűjtené be. A teljes lakosságot nézve a kormánypártok a voksok 30 százalékára számíthatnak, míg a Jobbik tábora 11 százalékos. Az MSZP-t a teljes népesség hét, a DK-t négy, az LMP-t és a Momentumot pedig két százaléka támogatja. Az Együtt, a Liberális Párt és a Kétfarkú Kutya párt tábora egyaránt egyszázalékos, a Párbeszéd pedig nem érte el a mérhetőség szintjét.

Magyar Hírlap: fejlesztik a határátkelőkhöz vezető utakat

Hol és milyen, a határátkelőkhöz vezető gyorsforgalmi útszakasz épül ma Magyarországon – erről készített összegző írást a Magyar Hírlap, amely azt emeli ki, hogy ha elkészül az M4-es, az M30-as és az M35-ös, a Lengyelország, Szlovákia és hazánk keleti régióit összekötő Via Carpatia útvonal hazai szakaszai hiánytalanok lesznek. Az elmúlt húsz évben hat olyan új határátkelő létesült az országban, ahová autópálya vezet. Ezeknek az átkelőknek a száma a jelenlegi beruházások ütemezése szerint 2022-ig megduplázódhat. A közelmúltban a kormány kilencszáz kilométernyi gyorsforgalmi szakasz megépítéséről döntött, ezekkel együtt a közúthálózatra 2022-ig 2500 milliárd forintot költ az ország.

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .