Az Egyesült Államok már 2021-ben stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát, melyet egyre több szankcióval sújt. Párhuzamosan növeli a fegyverszállításokat Tajvanra, amelyet pedig elismert Kína tartományának már 1972-ben amikor Nixon és Kissinger Pekingben járt.
Nemrég kétmilliárd dollár értékben írtak alá fegyverszállítási szerződést Tajvannal. Válaszul Pekingben most megtiltották a kínai cégeknek, hogy olyan olcsó alkatrészeket szállítsanak az USA-ba, melyeket fegyvergyártásra is fel lehet használni. A Skydio, a legnagyobb drón gyártó cég az Egyesült Államokban, jelezte, hogy a közeli jövőben csak kevesebb drónt tud gyártani, mert alkatrészhiánya van. A legtöbb drónt az ukrajnai frontra ez a cég gyártja az USA-ban, ahol jelezték: nem tudják teljes mértékben teljesíteni ígéreteiket Ukrajna ellátására, mert az amerikai fegyverkészletek is leapadtak, a gyárak pedig kapacitás hiánnyal küszködnek annál is inkább, mert a Közel Keletre is egyre több fegyvert szállítanak.
Mi lesz Ukrajnával, ha Trump jön?
Ukrajna új külügyminisztere Montrealban utasította el Donald Trump ötletét, hogy közvetlenül tárgyaljon Putyin orosz elnökkel.
Ehelyett Ukrajna olyan nemzetközi békekonferenciát javasol, melyen immár Oroszország is részt vehetne. A korábbi ilyen találkozóra Oroszországot meg se hívták, így az teljes mértékben eredménytelen maradt.
Zelenszkij elnök elmondta, hogy megtartják az Ukrajna támogatásáról szóló Rammstein konferenciát Németországban az amerikai elnökválasztás után is. Erre elvben Biden elnök európai látogatása során került volna sor, de a floridai hurrikán miatt ezt elhalasztották. Biden csak egy mini csúcson vett részt Berlinben, ahol német, brit és francia vezetőkkel tárgyalt.
Zelenszkij azt szeretné, ha Ukrajnát meghívnák a NATO-ba, de ezt az Egyesült Államok nem helyesli. Legkevesebb hat másik NATO tagállamnak ugyanez a véleménye – köztük Magyarországnak.
Az észak-koreai katonák megjelenése a fronton ugyanakkor azt eredményezte, hogy az USA immár nem ellenzi: támadó fegyvereinek felhasználását távoli orosz célpontokra is.
Ez lehetővé tenné Moszkva, Szentpétervár és más stratégiai célpontok támadását. Putyin orosz elnök szerint ez a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfliktus veszélyét idézi fel.
Putyin most azt közölte, hogy Bident támogatta az amerikai választáson, és ezért most Kamala Harrisre szavazna, de ezt azzal indokolta, hogy “olyan szimpatikus a nevetése”.
Trump és az orosz titkosszolgálat viszonya éppúgy tisztázatlan mint Orbán Viktoré.
Egy jól tájékozott brit újságíró könyvében arról írt, hogy a KGB már a nyolcvanas években felfigyelt Donald Trumpra, aki a Gorbacsov korszakban Trump tornyot akart építeni a Vörös tér közelében Moszkvában. A tervből nem lett semmi, de Trumpról állítólag videó készült amikor a szovjet titkosszolgálat által küldött örömlányokkal nem ortodox szexuális tevékenységet folytatott egy moszkvai szállodában, ahol régebben Lenin is megszállt. A brit újságíró szerint a KGB Trump zűrzavaros pénzügyeibe is beavatkozott – olykor kisegítve a csőd szélére sodródott nagyvállalkozót.
Maga Trump természetesen mindent tagad, de első nemzetbiztonsági tanácsadója el sem foglalhatta helyét a Fehér Házban, mert kiderült róla, hogy túlságosan is jó kapcsolatok fűzik Moszkvához. Trump azt nem tagadja, hogy kiváló a személyes kapcsolata Putyinhoz.
Az ex elnök, ha hatalomra kerülne, akkor azért szeretné gyorsan lezárni az ukrajnai konfliktust, mert szabad kezet kíván kapni a Közel Keleten, ahol Izraellel együtt megrendszabályozná Iránt.
Az elnökválasztást jövő kedden rendezik meg az USA-ban, és egyelőre senki sem tudja megjósolni, hogy Trump visszatérhet-e a Fehér Házban vagy sem?
