Kezdőlap Világ Fontos Oldal 99

Fontos

Orbán csehül áll

Kenderessy Milán
-
0
Orbán csehül áll

Reméljük, hogy ahogy mi elzavartuk Babist, a magyarok ugyanígy tesznek Orbán Viktorral is – mondta a cseh képviselőház elnökasszonya. Markéta Pekarova Adamova nemcsak Orbán belpolitikáját bírálta hanem azt is, hogy a magyar miniszterelnök felajánlotta segítségét annak a kazahsztáni rendszernek, amely belelövetett a tüntetőkbe.

Ez a nyugatbarát vonal, melyet az új kormány képvisel Prágában. Jan Lipavsky cseh külügyminiszter, aki már korábban is bírálta a magyar miniszterelnököt, most szintén a kazahsztáni események kapcsán fejezte ki nemtetszését Orbán szolidaritási nyilatkozata miatt.

„Olyan vezetésnek nincs szüksége szolidaritásra, mely felszólítás nélkül tüzet nyit a tüntetőkre!”

Zeman elnök, aki az utolsó percig megpróbálta megakadályozni a külügyminiszter kinevezését, sietett elnézést kérni a magyar kormányfőtől. Zeman elnök hírhedt támogatója Moszkvának és Pekingnek Prágában.

Visegrádi egység?

A prágai bírálatok azt mutatják, hogy vége annak a baráti viszonynak, amely Orbánt a Moszkvában végzett Babis miniszterelnökkel összekötötték. Annak idején Orbán Viktor lelkesen kampányolt Babis mellett. Az akkori cseh kormányfővel együtt keresték fel a magyar határ kerítést, később pedig Usti Nad Labemben együtt tartottak sajtóértekezletet a cseh választási kampány idején. Babis mégiscsak megbukott, mert a nyugati nagykövetségek tanácsára egyetlen parlamenti párt sem akart vele koaliciót kötni.

Szijjártó Péter külügyminisztert megkérdezte a kormánypárti Magyar Hírlap, hogy nem zavarja-e mindez, de ő vállát megvonva csak annyit közölt: a baloldali és liberális újságírók a vágyaikat veszik valóságnak.

Dobrev lenne az utód?

Ha az ellenzék nyerne az áprilisi választásokon, akkor nagy valószínűség szerint Dobrev Klára lenne a a külügyi tárca vezetője. Ő jelenleg parlamenti képviselő Brüsszelben, de bejelentette: nem indul újra az alelnöki posztért, mert teljes erővel a magyar választásokra koncentrál. Hozzátette: küzdeni akar az Európai Egyesült Államokért. Ez egybevág az Európai Unió nagyhatalmainak vonalával: Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország jelenlegi kormánya ugyancsak elkötelezett híve az Európai Egyesült Államoknak.

Amelynek deklarált ellenfele Orbán Viktor miniszterelnök. Akit ebben támogat Trump, az USA ex elnöke. Rajta kivül pedig Moszkva és Peking. A front vonalak elég világosak, de Macron francia elnök nem véletlenül jelentette ki, hogy Orbán politikai ellenfél, de európai partner. Ha újra nyer a választásokon, akkor vele fognak tárgyalni noha a bukását szeretnék Washingtonban, Brüsszelben, Berlinben, Párizsban és Rómában.

WHO: További kutatásokra van szükség

FüHü
-
0
WHO: További kutatásokra van szükség

Arra az egyik kulcskérdésre azonban, hogy szükség van-e most egy új Omicron-specifikus vakcinára, az ENSZ-ügynökség nem kapott azonnali választ.

Az Egészségügyi Világszervezet kedden közölte, hogy további kutatásokra van szükség annak kiderítésére, hogy a meglévő COVID-19 vakcinák megfelelő védelmet nyújtanak-e a rendkívül fertőző Omicron-változat ellen, még akkor is, ha a gyártók új generációs injekciókat fejlesztenek ki.
A WHO legfrissebb technikai összefoglalójának célja, hogy választ adjon a novemberben először megjelent, erősen mutáns variánssal kapcsolatban felmerülő néhány nagy kérdésre, mint például a súlyosságra, a fertőzőképességre és a vakcinák elkerülésének képességére vonatkozóan. Emellett prioritásokat is rögzít a tagállamok számára.
Arra az egyik kulcskérdésre azonban, hogy szükség van-e most egy új Omicron-specifikus vakcinára, az ENSZ-ügynökség nem kapott azonnali választ.

„További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy jobban megértsük az Omicron immunválaszának lehetőségét az oltás és fertőzés által kiváltott immunitás ellen, valamint az Omicron-specifikus válaszokat a vakcinákra”  – áll a közleményben.

A WHO egyik tisztviselője korábban azt mondta, ez a kérdés „globális koordinációt” igényel, és nem szabad a gyártókra bízni, hogy egyedül döntsenek.

Tony Blair a bukott elnök PR tanácsadója volt Kazahsztánban 

Kenderessy Milán
-
0
Tony Blair a bukott elnök PR tanácsadója volt Kazahsztánban 

A kazahstáni lázongások során egyre-másra döntik le Nazarbajev ex elnök szobrát Kazahsztánban, és a külföldi sajtóból az is kiderül, hogy miért. Míg a nép nagyrésze a megélhetésért küzd a diktátor családja dúskál a földi javakban: Nurszultan Nazarbajev a francia Riviérán, 41 éves lánya Nagy Britanniában.

300 millió dollárt vitt külföldre a diktátor lánya Kazahsztánból

8,75 millió fontért vásárolt kastélyt Londonban Alija Nazarbajeva és mellé 18 millió fontért egy luxus repülőgépet – írja a londoni Sunday Telegraph. A jelenleg 41 éves Alija Kazahsztán diktátorának a legfiatalabb lánya, aki brit állampolgárságot akart szerezni még 2006-ban. Főként pedig ki akarta hozni a pénzét Kazahsztánból, ahol a papa már a szovjet időkben is fontos elvtárs volt, a rendszerváltás után pedig teljhatalmú úr a soknemzetiségű és sokvallású országban, amely dúskál ásványi kincsekben. Ezek eladásából a hatalmi piramis csúcsán álló Nazarbajev família dollármilliárdokat szerzett.

Az idén már 82 éves Nurszultan Nazarbajev lemondott az elnöki tisztről 2019-ben, de a hatalmat nem adta át. Továbbra is a Védelmi Tanács vezére maradt, márpedig ez Kazahsztán igazi hatalmi központja. Csak a gázáremelés miatt kirobbant lázongások következtében váltotta le őt utóda, Tokajev elnök. Egyben hazaárulással vádolta meg a nemzetbiztonság főnökét – Nurszultan Nazarbajev  bizalmasát. Letartóztatták a nemzetbiztonsági szolgálat helyettes vezetőjét is, aki nem volt más mint Nazarbajev unokaöccse. Putyin portálja, az Rt.com arról számolt be, hogy őt szabadon engedték.

Menekülő út

A Sunday Telegraph értesülései szerint a bukott diktátor először lánya londoni kastélyában akarta kipihenni fáradalmait, hogy onnan tovább menjen Alija Nazarbajeva Dubajban megvásárolt palotájába – ha szorul a hurok. Ezt a palotát a diktátor lánya még 2006-ban vette meg 16 millió dollárért Dubajban, amelynek egyik fő előnye, hogy nincsen kiadatási egyezménye a világ országaival. Az Rt.com úgy tudja, hogy Nurszultan Nazarbajev még Kazahsztánban van.

A diktátor családja gondosan felkészült a menekülésre: nemcsak Alija Nazarbajeva, de a család több más tagja is bevásárolt a méregdrága londoni ingatlan piacon. A papa, Nurszultan Nazarbajev a francia Riviérán szerzett kastélyokat, de ezek után tudakozódni kezdett a francia rendőrség. A vizsgálatot az Élysée palotából leállították mondván Kazahsztán túlságosan fontos gazdasági partner. A brit rendőrség is érdeklődött miután Nazarbajev veje megvette András királyi herceg egykori kastélyát, amely olyan drága volt, hogy évekig nem kellett a kutyának sem. 15 millió fontot fizetett ezért Nazarbajev veje. A Scotland Yard nyomozni is kezdett a kazah diktátor családjának pénzügyei után, de ők emiatt beperelték a rendőrséget. Amelynek az ingatlan vásárlások mellett az is feltűnt, hogy Alija Nazarbajeva beperelte pénzügyi tanácsadóit Nagy Britanniában. Aztán ezt a pert közös megegyezéssel rendezték. A Scotland Yard pedig pórul járt: a brit bíróság elvetette az indítványt, hogy ellenőrizzék alaposabban a Nazarbajev família 80 millió fontos londoni ingatlan ügyeit.

Tony Blair méregdrága tanácsai

Kazahsztán diktátorát a külföldi sajtó gyakran bírálta az emberi jogok semmibevétele miatt. Ezért Nurszultan Nazarbajev felbérelte az egykori brit miniszterelnök, Tony Blair irodáját, hogy adjon tanácsot: miképp lehetne kedvezőbb képet kialakítani Kazahsztán rendőr államáról. A Tony Blair Associates 2011-től tevékenykedett a kazah diktátor tanácsadójaként. Állítólag maga Blair írta Nurszultan Nazarbajev elnök beszédének egy részét, melyet Cambridge egyetemén mondott el 2012-ben.

Amikor a kazah biztonsági erők belelőttek a tömegbe 2011-ben, és megöltek legkevesebb 14 embert, akkor Tony Blair segített abban, hogy elsikálják az ügyet a külföldi sajtóban. Amikor emiatt kérdőre vonták Őfelsége egykori miniszterelnökét, akkor levélben így válaszolt: „ezek a tragikus események nem homályosíthatják el Kazahsztán óriási fejlődését.”

Kína és az Omicron háborúja

Polonius
-
0
Kína és az Omicron háborúja

A 15 milliós Tiencsin csatája  az Omicron ellen – így jellemzi a Pekinghez közeli nagy kikötőváros küzdelmét az Omicron vírusmutáns ellen a Global Times, amely hangsúlyozza: annál is nagyobb figyelem kíséri ezt a kínai fővárosban, mert február elején  kezdődik a Holdújév és akkor rendezik meg a téli olimpiát is.

Húsz Covid 19 vírusfertőzést észleltek a hétvégén Tiencsinben, és ebből kettő biztosan az Omicron vírusmutáns volt. Vasárnap ezért tömeges tesztelés kezdődött meg, mert ez „Kína első csatája az Omicronnal”- írja Peking portálja, a Global Times. A járványszakértőket azért döbbentette meg az Omicron jelentkezése a kínai kikötővárosban, mert a két fertőzött nem járt külföldön! Vagyis az Omicron vírust nem onnan hozták be, holott Kínát azért zárják el a külvilágtól, hogy távol tartsák az új vírusmutánsokat.

Ami méginkább zavarja a szakértőket az az, hogy a húsz fertőzöttből, akikből csak kettőnél biztos az Omicron, de a többieknél sem lehet kizárni azt, 15 gyerek van! 8-13 éves gyerekek kapták el a fertőzést pedig korábban ezt a korosztályt védettnek tekintették Kínában.

Vasárnap éjfélkor ezért megtiltották Tiencsin lakóinak, hogy elhagyják a várost. Csakis engedéllyel lehet távozni és érkezni Tiencsinbe, ezért a nagyváros határában ellenőrző pontokat állítottak fel, ahol mindenkit tesztelnek. Csakis azt engedik ki illetve be, akinek negatív a tesztje és rendben van az engedélye.

Minden polgárt tesztelnek Tiencsinben. Akinek nincs 24 órán belül készült negatív vírus tesztje, az nem szállhat metróra vagy buszra.

Vásárlási pánik

A 15 milliós Tiencsin lakói attól tartanak, hogy a 13 milliós Hszian sorsára jutnak vagyis lezárják az egész várost. Ez pedig azt jelenti, hogy minden családból csak egyetlen családtag mehet vásárolni, és ő is csak minden második napon.

Pánik felvásárlás kezdődött Tiencsinben, mert mindenki igyekszik bespájzolni a nehéz időkre.

A Global Timesnak arról számoltak be a helyi lakosok, hogy a szupermarketekben már a nyitás után teltház volt, és hosszú sorok kígyóztak a boltok előtt. Volt olyan piac, ahol mindent megvettek, ezért átmenetileg fel kellett függeszteni az árusítást, mert nem jött utánpótlás. A város vezetése igyekszik megnyugtatni a lakosságot: a zöldség még 3-4 napra elég, a rizs, a liszt és az étolaj 30 napig.

Az Omicron nem olyan mint az influenza

Kína egyik vezető vírusszakértője cáfolta azt a nézetet, hogy az Omicron nem okoz súlyosabb problémát, mert olyan mint az influenza. Zsang Venhung professzor szerint az Omicron vírusmutáns veszélyes. Le tudja győzni az emberek immunrendszerét! A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy az Omicron feltűnése a Peking közeli Tiencsinben veszélybe sodorhatja a téli olimpiát is. Rengeteg ember ingázik ugyanis rendszeresen Peking és Tiencsin között.

Körülbelül 100 ezren lehetnek a rendszeres ingázók, őket arra „kérték”, hogy dolgozzanak otthonról. Az a két városrész Tiencsinben, ahol az Omicron vírust észlelték karanténba került.

Ugyanakkor a vonatok menetrendszerűen közlekednek Peking és Tiencsin között – írja a Global Times.

Mi lehet a megoldás?

A villámgyors és tömeges tesztelés.

„A vírus négy vagy öt napig lappanghat, ezért a közeli napokban sok új fertőzéssel számolhatunk” – mondta egy vezető vírusszakértő Vuhanból, ahonnan a járvány elindult 2019 őszén. Jang Zsancsiu professzor szerint az a legfontosabb, hogy a járvány gócokat gyorsan megtalálják és lezárják. Ha ez sikerül Tiencsinben, akkor biztonságos lehet a Holdújév fesztivál – mondta a kínai szakértő arra célozva, hogy olyankor több mint 500 millió kel útra, hogy felkeresse őseinek szülőföldjét.

Orbán nemcsak Brüsszelben, de Varsóban is az oroszok trójai falova?

Kenderessy Milán
-
0
Orbán nemcsak Brüsszelben, de Varsóban is az oroszok trójai falova?

Donald Tusk  az ellenzék veterán vezére szerint azzal, hogy a MOL vásárolja meg a Lotos benzinkút hálózatot Lengyelországban, tulajdonképp csak „közvetítő szerepet” játszik, mert át akarja passzolni a zsákmányt az oroszoknak.

Tusk szerint ez stróman szerep, melyet ezúttal abban a Lengyelországban játszanak el, ahol az orosz ellenesség áthatja mind a kormánypártokat mind az ellenzéket.

A történet azért igen pikáns, mert amint Domány András lengyel szakértő emlékeztet rá: a Lotosban a varsói kormánynak többségi részesedése van! (53,2%). Dönteni tehát a Morawiecki kormány fog a MOL üzletről, ha az egyáltalán létrejön.

Visegrádi egység?

Az új cseh kormány megalakulása után kiderült, hogy Csehország és Szlovákia másképp ítéli meg Brüsszelt mint Orbán Viktor vagyis a visegrádi négyes 2+2-vé alakulhat át.

Ukrajna ügye a felszínre hozta, hogy Oroszország megítélése egészen más Varsóban mind Budapesten. Míg Lengyelország maximálisan kiáll a NATO egysége mellett, és Washingtonnal együtt fellép az orosz fenyegetés ellen addig a magyar diplomácia vígan járja a maga különútját – élén az orosz Barátság érdemrenddel nemrég kitüntetett Szijjártó Péterrel.

Lengyelország részt vehetett a virtuális demokrácia csúcson, melyet Biden elnök szervezett, de Orbán Viktor nem! Vagyis

Washingtonban bíznak a lengyel szövetségesben a magyarban nem.

Szijjártó Péter már bejelentette: Orbán hamarosan eszmét cserél Putyinnal.

Szerdán viszont NATO-Oroszország találkozó lesz Genfben. Magyarország a NATO küldöttségben foglal helyet. Vajon ki bízik meg benne ilyen körülmények között ?!…

„Puccskísérlet történt Kazahsztánban”

Polonius
-
0
„Puccskísérlet történt Kazahsztánban”

Tokajev elnök azt közölte  azon a virtuális csúcstalálkozón, melyen megköszönte Putyin orosz elnöknek „a testvéri segítség nyújtást”, hogy puccskisérlet történt Kazahsztánban. A virtuális csúcson Oroszország szövetségesei vettek részt: Belarusz, Örményország, Tadzsikisztán és Kirgizisztán.

A hattagú szövetség mindegyik tagja elvben köteles segítséget nyújtani, ha a másik államban puccs történik. Márpedig ezt állította Kaszim-Jomart Tokajev elnök, aki csak a lázongások idején vette át a Védelmi Tanács vezetését elődjétől, az országot háttérből irányító Nurszultan Nazarbajevtől.

A gázáremelés miatti elégedetlenséget kihasználva fegyveres csoportok érkeztek Kazahsztánba külföldről, hogy megdöntsék az alkotmányos rendet – állította a kazah elnök. Aki nem részletezte, hogy mi is volt elődjének szerepe ebben a zavaros ügyben? Miért tartóztatták le a nemzetbiztonsági szolgálat majd mindenható vezetőjét hazaárulás miatt? Miért vették őrizetbe a helyettesét, Nurszultan Nazarbajev unokaöccsét? Ők lennének a bűnbakok?

Menekülő út

A brit sajtót bejárta a hír, hogy Nurszultan Nazarbajev lánya londoni kastélyába menekült. Onnan pedig Dubajba menne tovább, ahol a lánya már jóelőre vásárolt egy palotát 14 millió dollárért. Dubaj azért jobb Londonnál vagy a francia Rivieránál, ahol Nazarbajevnek vannak hatalmas birtokai, mert nincsen kiadatási szerződése a világ államaival. Vagyis más bukott diktátorok és gyilkolásban megfáradt maffiózók között tölthetné napjait az idén már 82 éves Nazarbajev, aki szovjet párttitkárként kezdte karrierjét.

Putyin portálja, az Rt.com cáfolta, hogy Nurszultan Nazarbajev elhagyta volna Kazahsztánt.

Putyin két tűz között

Hétfőn kezdődött Genfben a tárgyalás sorozat az USA és Oroszország között. A fő téma Ukrajna. Putyin mindenképp meg akarja akadályozni, hogy Ukrajna belépjen a NATO-ba. Ukrajna elnöke viszont épp az orosz fenyegetésre hivatkozva szorgalmazza ezt.

Közben a kormánypárti média azon elmélkedik Moszkvában, hogy a „kazahsztáni puccsot épp a  genfi tárgyalások idejére időzítették”. Vagyis az Egyesült Államokat és a CIA-t vádolják – éppúgy mint a szovjet időkben.

Ettől még persze lehet alapja a vádaknak hiszen Ukrajnában is aktív amerikai támogatással űzték el az oroszbarát elnököt még 2013-ban.

Putyin mindenesetre sietett csapatokat küldeni Kazahsztánba, de ily módon meg kell osztania a figyelmét kelet és nyugat között. Ráadásul a kazahsztáni lázongások figyelmeztetést jelentenek Oroszország majd mindenható urának is. Kazahsztánban a rendőr állam sikeres gazdaságot menedzselt. A probléma az, hogy ebből nagyon kevesen profitáltak. Az orosz gazdaság kevésbé sikeres mint a kazah, de ott is az a helyzet, hogy a szűk elit dollár milliárdos, míg a lakosság döntő többsége a megélhetésért küzd. Nem kell ahhoz a CIA, hogy az elégedetlenség felszínre törjön az egykori Szovjetunió más tagállamaiban – így Oroszországban is.

Az oltatlan munkanélküli nem jogosult segélyre

FüHü
-
0
Az oltatlan munkanélküli nem jogosult segélyre

Az oltatlan munkavállalók, akik elveszítik állásukat, nem jogosultak a munkanélküli segélyre.    A  kanadai foglalkoztatási miniszter szerint a politika célja, hogy megvédje a munkahelyeket a járványoktól és ösztönözze a vakcinák alkalmazását.

A Canadian Pressnek nyilatkozva Carla Qualtrough foglalkoztatási miniszter azt mondta, hogy amíg közegészségügyi vészhelyzet áll fenn, előfordulhat, hogy az oltatlan munkavállalók, akik elveszítik a munkájukat, nem jogosultak foglalkoztatási biztosítási ellátásra.

A liberálisok számos segély kifizetéséhez is ragaszkodtak ehhez a feltételhez, csak az orvosi felmentéssel rendelkezőket nem sorolták ebbe a kategóriába.

A politika célja, hogy nyitva tartsa a munkahelyeket és mentes legyen a COVID-járványoktól, és ösztönözze az oltás felvételét – mondta Qualtrough.

„Amíg a kanadaiak kollektív közegészsége veszélyben van, és ezzel veszélybe kerül a gazdaságunk, addig a közegészségügyi politikát kell szem előtt tartanunk a foglalkoztatási, munkaügyi és gazdasági döntéshozatal során” – jegyezte meg.

A minisztérium azt mondta, hogy ha egy alkalmazott nem jelentkezik a munkahelyére, vagy felfüggesztik vagy felmondják, mert megtagadta az oltási megbízás teljesítését, a munkáltatónak jeleznie kell, hogy felmondott, szabadságot vett ki vagy elbocsátották, ami potenciálisan kizárja őt az munkanélküli segélyből.

A közlemény számos figyelembe vehető tényezőt is tartalmaz, többek között azt, hogy az oltási politikát egyértelműen közölték-e, ésszerű volt-e a munkahelyi kontextuson belül, valamint az oltási politika alóli esetleges mentességeket.

A Trudeau Liberálisok ősszel a szövetségi világjárvány segélyezési politikájában rendelkezéseket fogalmaztak meg a munkában való részvétel ösztönzése érdekében, magyarázta Qualtrough.

A Kanadai Statisztikai Hivatal becslése szerint a kanadai munkanélküliségi ráta 6,0%-ra esett novemberben, ami 0,3 százalékponttal elmarad a 2020 februári adatoktól, közvetlenül a járvány előtt. A jelentés megállapította, hogy az országban 19,3 millió embert foglalkoztattak, ami a valaha feljegyzett legmagasabb érték, és 183 ezerrel több, mint a járvány előtti szint.

Az orosz titkosszolgálat nagy befolyást szerzett Ukrajnában”

Kenderessy Milán
-
0
Az orosz titkosszolgálat nagy befolyást szerzett Ukrajnában”

Kimmage professzor, aki a State Department tanácsadója volt orosz és ukrán ügyekben Obama elnöksége idején a Klubrádiónak nyilatkozott. Szerinte Putyin semmiképp sem engedi el Ukrajnát.

Hétfőn kezdődnek meg a tárgyalások az USA és Oroszország között. Szerdán a NATO tagállamok és Oroszország próbálnak zöldágra vergődni stratégái kérdésekben. Putyin elnök azt szeretné elérni, hogy az USA csökkentse katonai jelenlétét az egykori Varsói Szerződés tagállamokban – így Magyarországon is. Még fontosabb célja Putyinnak az, hogy megakadályozza Ukrajna és Georgia (Grúzia) NATO tagságát. Blinken amerikai külügyminiszter megerősítette: ez nem tárgyalási alap. A NATO-nak nem lesznek másodosztályú tagjai, akik nem számíthatnának az USA védelemre. Moszkva pedig nem tilthatja meg senkinek sem a csatlakozást az észak-atlanti szövetséghez.

Hibrid háború Ukrajnában

Geraszimov tábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke dolgozta ki a hibrid háború elméletét azt követően, hogy Kijevből kiebrudalták az oroszbarát elnököt. Putyin a Krím félsziget megszállásával reagált és az orosz többségű keleti területeken olyan helyi vezetést alakított ki, amely sokkal inkább Moszkvára figyel mint Kijevre.

„Az orosz titkosszolgálat igencsak tekintélyes befolyást szerzett Ukrajnában, illetve őrzi a tekintélyét ebben az országban” – hangsúlyozza Michael Kimmage professzor. Aki hozzátette:

„a titkosszolgálat jelenlétét nemcsak a hadseregben hanem a polgári kormányzati szektorban is érzékelni lehet Ukrajnában.”

Mindez azonban kivált erős ellen hatást is, épp ezért sürgeti a NATO tagságot Zelenszkij ukrán elnök.

„Ebből a szempontból tekintve az orosz külpolitika kudarcot vallott.”

Putyin kontra Biden

„Az Egyesült Államok nem fogja lazítani kapcsolatait Ukrajnával sem rövid sem pedig közép távon” – hangoztatta Kimmage professzor. Aki szerint az orosz csapaterősítés láttán az USA nem fogja megváltoztatni Európa politikáját.

A Ria Novosztyi hírügynökség szerint Moszkva 10 perc alatt végezhet Ukrajnával. Vajon Putyin erre készülne?

„Nem valószerűtlen ez az elképzelés, de ennek adom a legkisebb esélyt ” – mondta Kimmage professzor, aki szerint sokkal valószínűbb, hogy Moszkva megpróbálja „lefejezni az ukrán vezetést” bevetve a titkosszolgálatokat és különösen a kiber akciókat. Utána Putyin megkísérelhetné „egy bábkormány felállítását”. Van egy másik opció is: „Moszkva ketté oszthatná Ukrajnát úgy, hogy Harkovval és Odesszával létrejöhetne egy keleti állam, és Kijevvel egy nyugati.”

Tegyük ehhez hozzá, hogy Putyin már tett ilyen ajánlatot Varsónak és Budapestnek. Eszerint Lengyelországba kapná a nyugati részt, Magyarország Kárpátalját, az orosz többségű keleti területek Oroszországhoz csatlakoznának míg Kijev körül megmaradna egy mini Ukrajna. Ezt a javaslatot Varsóban visszautasították.

Mi lehet ebben a helyzetben a magyar diplomácia szerepe?

Putyin szövetségesnek tekinti Orbánt

Valamikor februárban egyeztet az orosz elnök és a magyar miniszterelnök – közölte Szijjártó Péter. Kimmage professzor szerint Magyarország tényezővé vált ebben a válságban.

„Putyin Orbánékat a szövetségesének tekinti, magát Orbánt pedig olyan játékosnak, aki képes mérsékelni az orosz ellenes hangokat az Európai Unióban. Szankciók esetében Putyin számíthat Orbánék vétójára.

…Amennyiben a háborús helyzet eszkalálódna Orbán is közvetítő szerepet tudna játszani. Ugyanakkor nem látom azt, hogy Orbán törekedne rá, hogy meggyőzze bármelyik felet arról: hátrébb az agarakkal!” – nyilatkozta a washingtoni külügy egykori ukrán szakértője a Klubrádiónak.

Lehet persze, hogy Putyinnak nincsen más célja mint az, hogy megakadályozza Ukrajna NATO tagságát. Ezt elérheti annál is inkább, mert sok NATO tagállam fogadja megértéssel Moszkva e törekvését például Németország vagy Franciaország. Az USA-nak sem sürgős egy újabb válság zóna kialakulása nem sokkal az afganisztáni csúfos kudarc után. A status quo végül is majdnem mindenkinek megfelel. Akiknek nem – mint Ukrajna lakosságának jórésze  – ők a lábukkal szavaznak, és tömegesen hagyják el szülőföldjüket.

Hazaárulás miatt letartóztatták a nemzetbiztonság főnökét Kazahsztánban

Polonius
-
1
Hazaárulás miatt letartóztatták a nemzetbiztonság főnökét Kazahsztánban

Veszíteni tudni kell: Nurszultan Nazarbajev ex elnök emberei a nemzetbiztonsági szolgálat tisztjeit vádolták meg a lázongások megszervezésével Kazahsztánban.

A földgáz árának duplájára emelése váltotta ki a zavargásokat abban az országban, ahol sok autót gázzal üzemeltetnek. Kazahsztán földgáz kitermelő ország, de a világpiaci áremelés miatt azt inkább külföldön adták el. Az ásványi kincsek exportja dollár milliárdokat hozott Nurszultan Nazarbajev ex elnöknek, aki a legutóbbi időkig a háttérből irányította  az országot. Csak a lázongások kirobbanása után menesztették a Védelmi Tanács éléről. Ez a legfontosabb irányító testület Kazahsztánban – éppúgy mint Oroszországban.

Nurszultan Nazarbajev egyik leglojálisabb híve Karim Maszimov, aki kétszer volt Kazahsztán kormányfője is. 2016 óta ő vezette a nemzetbiztonsági szolgálatot, amely kulcsszerepet játszik a soknemzetiségű állam stabilitásának fenntartásában.

Tokajev elnök kirúgta, majd azonnal le is tartóztatták. Őrizetbe vették a helyettesét, Szamat Abis altábornagyot is. Őt azután elengedték. A tábornok nem más mint Nurszultan Nazarbajev elnök unokaöccse, aki az ex elnök szeme volt a nemzetbiztonsági szolgálatnál. Nazarbajev ex elnök  szobrait mindenütt ledöntik Kazahsztánban. A fővárost még Nurszultannak hívják, de valószínűleg már nem sokáig. Putyin portálja az Rt.com úgy tudja, hogy a 81 éves ex államfő nem menekült el Kazahsztánból. Pedig lenne hova: méregdrága paloták várják a francia Riviérán.

Moszkva: az USA keze van a kazahsztáni lázongásokban

Putyin elit alakulatokat küldött Kazahsztánba „Tokajev elnök kérésére”. A moszkvai kormányhű sajtó közben azt pedzegeti, hogy nem véletlen a kazahsztáni válság időzítése. Pontosan akkor tört ki a válság Oroszországtól keletre amikor nyugaton, Ukrajna körül feszült a helyzet. A NATO külügyminiszterei pénteken virtuális konferencián vitatták meg Ukrajna ügyét. Teljes szolidaritásukról biztosították Ukrajnát az orosz fenyegetéssel szemben. Jövő szerdán Genfben NATO-Oroszország tanácskozást tartanak. A NATO egyértelművé tette, hogy Putyin követelései „Oroszország jogos biztonsági igényei ” tekintetében elfogadhatatlanok. Az orosz államfő szerint az USA-nak csökkenteni kellene katonai jelenlétét az egykori Varsói Szerződés államokban – így Magyarországon is. Ezenkívül le kellene mondania arról, hogy garantálja határaikat. Ezt a követelést Blinken amerikai külügyminiszter visszautasította. Éppúgy mint azt, hogy Ukrajna vagy Georgia nem lehet a NATO tagja.

Orbán Putyinnal paktál?

A magyar kormányfő február elején tárgyal az orosz elnökkel – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter. Aki a virtuális NATO tanácskozáson bírálta Ukrajnát amiatt, hogy diszkriminálja a kisebbségeket így a kárpátaljai magyarokat is. Putyin a többmilliós orosz kisebbségre hivatkozva élezi a feszültséget Ukrajna körül. Jelenleg Magyarország blokkolja Ukrajna NATO csatlakozását a kisebbségi jogsérelmekre hivatkozva. Putyin ezért minden bizonnyal hálás.

De mit gondolnak erről Washingtonban és Varsóban?

Orbán első számú politikai szövetségese, a lengyel vezetés  maximálisan támogatja Ukrajnát az orosz fenyegetéssel szemben.

A magyar diplomácia különútja ebben a tekintetben is egyre kacskaringósabb.

NATO egység Moszkvával szemben

Kenderessy Milán
-
0
NATO egység Moszkvával szemben

„Támogatjuk Ukrajnát” – jelentette ki a NATO nevében Jens Stoltenberg főtitkár azt követően, hogy a külügyminiszterek rendkívüli virtuális kerekasztalon vitatták meg az orosz fenyegetés ügyét.

„Nem megyünk bele abba, hogy legyenek másodosztályú NATO államok, amelyeket a szövetségnek ne lenne jog megvédeni!” – hangsúlyozta a NATO főtitkára. Aki Putyin javaslat csomagjára célzott, mely szerint az Egyesült Államoknak mérsékelnie kellene katonai jelenlétét az egykori Varsói Szerződés országaiban, és semmiképp sem szabad felvennie Ukrajnát vagy Georgiát az észak-atlanti szervezetbe. Ez utóbbival kapcsolatban Jens Stoltenberg úgy nyilatkozott, hogy „egyetlen állam jogát sem korlátozhatjuk a jelentkezésre. Oroszországgal hajlandóak vagyunk tárgyalni, de csakis az érintett államok részvételével.”

A jövő héten kezdődik Genfben a tárgyalás sorozat: a NATO-Oroszország találkozóra jövő szerdán kerül sor.

Az amerikaiak külön is tárgyalnak az oroszokkal a stratégiai nukleáris fegyverekről, de nem hajlandók figyelembe venni „Oroszország különleges biztonsági érdekeit” – ahogy azt Putyin Sztálin és Brezsnyev nyomán kifejezte.

Finnország és Svédország közben jelezte, hogy az orosz fenyegetés miatt fontolóra veheti a NATO tagságot. Putyin tehát öngólt lőtt, mert a két semleges állam eddig óvakodott attól, hogy elkötelezze magát a katonai szövetség mellett.

Európai különút?

Ursula von der Leyen asszony, a brüsszeli bizottság vezetője arról nyilatkozott, hogy Európának nagyobb szerepet kell kapnia a tárgyalásokon. Korábban Merkel német kancellár alkudta ki a békét Putyinnál Ukrajna ügyében az úgynevezett Normandia tárgyalásokon. Ezeken a francia és az ukrán elnök is részt vett.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter most sietett megerősíteni Kuleba ukrán külügyminiszternek az USA hivatalos álláspontját, mely szerint az amerikaiak maximálisan támogatják Ukrajnát Oroszország fenyegetésével szemben.

A lett külügyminiszter dicsérte a NATO tanácskozást mondván: „a szövetség egységes és hatékony kollektív védelmet akar az orosz fenyegetéssel szemben.” Putyin a balti államok esetében azt szeretné elérni, hogy az USA ne vállaljon garanciát határaik védelmében. Erre mondta azt a NATO főtitkára, hogy „nincsenek másodosztályú tagok a szövetségben.”

A franciák és a németek mindenképp tárgyalni akarnak Moszkvával

Wolfgang Ischinger, aki a müncheni biztonságpolitikai konferencia elnöke és korábban hazája nagykövete volt az USA-ban, nagyobb európai részesedést követelt a NATO – Oroszország tárgyalásokon. Párizs tárgyalásokat sürget Moszkvával „még akkor is, ha az orosz javaslatok tökéletesen elfogadhatatlanok a számunkra.”

Macron elnök európai hadsereget akar, amely növekvő mértékben lenne képes az EU határainak védelmére, és kevésbé szorulna rá az USA Európában állomásozó katonai erejére. Ez az elképzelés közel esik Orbán Viktor nézeteihez amint ez a magyar-francia csúcstalálkozón Budapesten kiderült.

Putyin-Orbán találkozó lesz februárban

Vajon miről? Szijjártó Pétert külügyminiszter jelentette be a találkozót, akit nemrég az oroszok a Barátság érdemrenddel tüntettek ki. Igyekezett is ezt meghálálni a mostani NATO értekezleten is. Míg a virtuális csúcson a többi résztvevő kiállt Ukrajna mellett, Szijjártó Péter arról beszélt: „elfogadhatatlan, hogy a kijevi kormány a kelet ukrajnai kihívásokat mintegy okként használja fel a nemzeti közösségek, így a kárpátaljai magyarság jogainak folyamatos csökkentésére.”

Ezt követően Szijjártó Péter kijelentette: „el kell kerülni a hidegháborús hangulat szítását, ez az időszak ugyanis rémálom volt Közép Európának, ezért elejét kell venni a visszatérésének.”

Mit szólnak ehhez Orbán és Szijjártó lengyel barátai, akik az élen járnak „a hidegháborús hangulat szításában”?

Mit ér a NATO egysége, ha egy tagállam külügyminisztere így beszél a virtuális tanácskozáson?

A magyar hadsereg mindenesetre a NATO alá van rendelve. Konfliktus esetén a feladata Ukrajna támogatása lenne nem pedig Kárpátalja „felszabadítása”. Jól tudja ezt Orbán Viktor is, de a választási időszakban szavazatokat hozhat a „magyar különút”, amely nem vezet sehova.

A határon túli magyarok szavazatai aranyat érnek. Putyin barátság nem különben : ha az USA-ban vagy Franciaországban támogatni tudta Trumpot és Marine Le Pent, akkor miért ne tehetné ezt meg Orbán Viktorral Magyarországon?

Továbbiak

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan