Fontos

Fekete nő az USA Legfelső Bíróságán

A liberális Stephen Breyer visszavonulása lehetővé teszi fekete nő jelölését, de elfogadtatása hosszú és kínos folyamat lehet a választás évében. Ezt megígérte Biden elnök, de kemény politikai harc vár a demokratákra, ha ezt meg is akarják valósítani.

A demokraták valószínűleg elveszítik a többségüket a képviselőházban a választásokon, ezért mielőbb pótolni kellene Stephen Breyer liberális főbírót. A Legfelső Bíróságon belül az erőviszonyok amúgy is a konzervatívoknak kedveznek 6-3 arányban. A minimális szenátusi többség és az egyelőre meglevő képviselőházi fölény miatt Biden könnyen jelölhetne fekete főbírónőt a Legfelső Bíróságra. Ezzel történelmet írhatna, és növelhetné népszerűségét, mely nem áll túlságosan magasan. Csakhogy az ellenzéki republikánusok kemény, hosszú harcra készülődnek. Ebbe belefér akár a karaktergyilkosság is – írja a CNN portál. Egyben emlékeztet arra, hogy a korábbi főbíró jelölések esetén is voltak hasonló törekvések, és a konzervatívok most revansra készülődnek.

Abortusz és fegyver viselés

Ez a két téma mélységesen megosztja az amerikai társadalmat és a Legfelső Bíróságot is, ahova legutóbb Trump olyan főbírónőt juttatott be, aki ellenzi az abortuszt. Jelen pillanatban a Legfelső Bíróságon belül is vita folyik az abortuszról, ezért a jelöltnek alaposan meg kell gondolni, hogy mit mond a meghallgatások során. Ugyanez a helyzet a fegyver viselés ügyében. Bár a demokrata elnökök megpróbálják korlátozni azt az iskolai lövöldözésekre és a terrorakciókra hivatkozva, de a fegyverlobbi igen befolyásos a szenátusban és a képviselőházban, ahol dönteni kell az új főbíróról.

Politikai menedzselés

Washingtonban sok bírálat érte Chuck Summerst, a demokraták frakcióvezetőjét a szenátusban, aki nem tudta keresztül vinni Biden óriási klímaváltozási és szociális csomagját, mert nem minden demokrata szenátor támogatta azt. A szenátusban 50-50 az arány a két párt között, és csak az alelnök plusz szavazatával lehet sikeres egy demokrata törvényjavaslat. Ehhez viszont az kell, hogy mind az 50 demokrata szenátor támogassa azt.

Biden szerencséje, hogy kabinet főnöke, Ron Klain sikeresen menedzselt főbíró jelöléseket a Clinton és az Obama adminisztráció idején.

Biden peche, hogy Washingtonban még sokan emlékeznek arra, hogy korábban nyakig benne volt főbíró jelölési ügyekben. A szenátus jogi bizottságának elnökeként fontos szerepe volt Reagan elnök ultra konzervatív jelöltjének, Robert Borknak elgáncsolásában. Egy másik főbíró jelölés ügyben viszont a baloldal bírálta Bident, mert nem vette elég komolyan Anita Hill jogász professzor szexuális zaklatási ügyét, amellyel meg akarták akadályozni Clarence Thomas konzervatív fekete főbíró bejutását a Legfelső Bíróságra.

Ha mindez nem lenne elég, akkor ott van még Trump, aki nyilvánvalóan nem mulasztja el, hogy borsot törjön Joe Biden orra alá. A pártosság eluralkodott Washingtonban – hangsúlyozza a CNN. Ezért erősen kérdéses, hogy az elnök és a kongresszus presztízse megnövedne a főbíró jelölés és megerősítés során, mert könyörtelen politikai küzdelem várható azért, hogy végülis Biden teljesíthesse ígéretét: először juttasson be fekete nőt az USA Legfelső Bíróságára.

Magyar holokauszt túlélőt fogadott a pápa

Tavaly februárban Ferenc pápa római lakásán kereste fel Bruck Edithet, akit Magyarországról hurcoltak el a haláltáborokba 1944-ben. Most a holokauszt emléknapon Ferenc pápa saját otthonában, a Szent Márta házban látta vendégül a magyar írónőt, akit Olaszországban több  neves díjjal ismertek el.

Az egyórás találkozón mindketten felbecsülhetetlen értéknek nevezték a múlt emlékeinek átadását a fiataloknak, mert a fájdalmas emlékek felidézése megakadályozhatja újabb szörnyűségek bekövetkezését.

„Az is a szabadságomhoz tartozik, hogy nem gyűlölök senkit!”

– hangsúlyozta Bruck Edith. Akinek édesanyja Auschwitzban, édesapja és bátyja pedig Dachauban halt meg a holokauszt idején.

Ferenc pápa budapesti látogatását követően Bruckh Edith nyílt levelet intézett a katolikus egyház fejéhez, melyben megköszönte annak szavait az antiszemtizmus ellen. Ezt a levelet felolvasták a pápának azon a repülőgépen, amely budapesti és pozsonyi látogatása után hazaszállította őt a Vatikánba.

A budapesti látogatás a keresztény-zsidó megbékélésről szólt

Erdő Péter bíboros szervezésében Ferenc pápa és kísérete ellátogatott Közép Európa legnagyobb zsinagógájába Budapesten. A keresztény és zsidó főpapok a megbékélést hangsúlyozták a szimbolikus helyszínen, mely a holokauszt idején a budapesti gettó része volt.

Ferenc pápa és a 90 éves Bruck Edith a találkozás végén megölelték egymást a Szent Márta házban, ahol a katolikus egyház feje fogadta a magyar holokauszt tanúságtevőjét az emléknapon.

Szijjártó elítéli Moszkvát, de…

Az Európai Unió külügyminiszterei határozatban ítélték el Oroszország folyamatos agresszív fellépését Ukrajnával szemben. Felszólítják Oroszországot, hogy fejezze be az eszkalációt és tartsa be a nemzetközi jogot.

Az Európai Unió külügyminiszterei felszólítják Oroszországot, hogy vegyen részt a nemzetközi párbeszédben. A külügyminiszterek csakis teljes egységben határozhatnak vagyis Szijjártó Péternek is el kellett fogadnia az Európai Unió közös állásfoglalását annak ellenére, hogy nemrég Lavrov orosz külügyminiszter a mellére tűzte a Barátság érdemrendet, Orbán Viktor pedig február elsején látogat Moszkvába.

Szijjártó Péter brüsszeli sajtóértekezletén, melyen szokás szerint csakis a kormánypárti sajtó tudósítói vehettek részt, ismét állást foglalt a hidegháborúval szemben.

„Nem akarunk újabb hidegháborút és hidegháborús hangulatot sem” – hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője, aki ezzel egyértelműen  az amerikai diplomáciára célzott. Putyin álláspontja szerint az USA szítja a hidegháborús feszültséget azzal, hogy bekeríti Oroszországot, mert fel akarja venni Ukrajnát és Georgiát a NATO-ba. Putyin első számú követelése az, hogy erről az USA mondjon le méghozzá „kötelező érvénnyel”. Maga Putyin is tudja, hogy az Egyesült Államok nem tehet ilyen kötelező érvényű ígéretet azok után, hogy korábban deklarálták: Ukrajnát és Georgiát felveszik a NATO-ba. Dátumot nem közöltek, és a jelenlegi körülmények között senki sem gondolja, hogy erre a közeli jövőben sor kerülhetne.

EU támogatás Ukrajnának

Az USA 200 millió dolláros fegyverszállítmányt küld Ukrajnának, hogy megerősítse annak hadseregét. Az Európai Unió azonban nem militarista kategóriákban gondolkodik: Ursula von der Leyen asszony 1,2 milliárd eurós gazdasági segély csomagot jelentett be Ukrajnának. A szomszédos országnak erre annál is inkább szüksége van, mert az egy főre jutó GDP ma alacsonyabb mint a szovjet időkben volt 1991 előtt Ukrajnában. Az Európai Unió illetve az uniós pénzintézetek több mint 17 milliárd eurós támogatást illetve kölcsönt adtak Ukrajnának 2014 óta. Akkor történt a fordulat Kijevben, ahonnan elkergették az orosz barát elnököt, és az USA aktív támogatásával megkezdődött a demokrácia fejlesztése – egyelőre csekély eredménnyel.

Az EU és az USA versenyt fut Ukrajnában. Ennek hevében tette meg híres kijelentését Kijevben Victoria Nuland külügyi államtitkár-helyettes: fuck the EU!

Akar-e Moszkva háborút?

Tanulmányt szentelt e témának a Moscow Carnegie Centre. Dmitrij Trenyin igazgató szerint Moszkvában nagyon is tisztában vannak azzal, hogy amit követelnek az USA-tól illetve a NATO-tól az elérhetetlen célkitűzés. Arcának elveszítése nélkül az Egyesült Államok nem ígérheti meg ünnepélyesen, hogy soha sem veszik fel a NATO-ba Ukrajnát és Georgiát. Az orosz csapatok mozgósításával Putyin viszont elérte, hogy tárgyaló asztalhoz kényszerítette az Egyesült Államokat. Ezzel a saját népe előtt igazolta, hogy Oroszország még mindig nagyhatalom és egyenrangú partnere az USA-nak. Putyin és az egész orosz közvélemény megaláztatásként érte meg azt, hogy Obama elnök vígan regionális hatalomnak titulálta Oroszországot, amelynek katonai ereje nagy, de gazdasági teljesítménye csekély. Nincs értelme a Nyugat katonai fenyegetésének- állapitja meg a Moscow Carnegie alapítvány tanulmánya, mely szerint elég, ha Moszkva fenntart egy megfelelő nagyságrendű hadsereget bármiféle fenyegetés elhárítására.

Putyin új politikája Ukrajna ügyében 2018-ban kezdődött amikor hirtelen előkerültek a múltbeli sérelmek, melyek a Szovjetunió felbomlásához kapcsolódtak. Addíg Putyin arról igyekezett meggyőzni a Nyugatot, hogy szóba sem kerülhet orosz katonai erő alkalmazása Ukrajnában. Azóta viszont változott a helyzet: Putyin katonai fenyegetéssel akar célt érni. Vajon miért? Egyrészt csökkenő népszerűségét akarja ellensúlyozni hiszen a katasztrofális járvány kezelés alaposan rontott a megítélésén Oroszországban. Másrészt pedig Putyin úgy ítéli meg, hogy az USA gyengül, és ezt ki lehet használni előny szerzésére. Az afganisztáni kivonulás Biden presztízsét a mélybe lökte Moszkvában.

Putyin dilemmája: a katonai erő alkalmazása kétélű fegyver. Oroszország legfőbb exportcikke Európába az energia. Ez abszolút bizalmi szektor. Egy katonai konfliktus jelentősen csökkentené Putyin európai híveinek mozgásterét és megnövelné azokét, akik az EU sorsát az USA-val akarják összekötni.

Németország nem szállít fegyvert Ukrajnának, az EU gazdasági segélyt ad Kijevnek és nem katonait. Ha Putyin nem akarja elveszíteni európai partnereit, akkor kétszer is meg kell fontolnia katonai erő alkalmazását Ukrajnában. Ezzel keveset nyerne és sokat veszíthetne. Persze így volt ez 1978-ban is amikor Moszkvában az afganisztáni bevonulás mellett döntöttek. Értelme annak sem volt, a kreatív politikára képtelen Moszkva, mégiscsak bevonult Afganisztánba, hogy ezzel is felgyorsítsa a szovjet rendszer agóniáját.

USA, Kína és az ujgurok emberi jogai

Két washingtoni törvényhozó aziránt érdeklődik, hogy  miután korábban Biden elnök aláírta a törvényt, amely tiltja a gazdasági kapcsolatot a kínai határtartománnyal, ahol a muzulmán kisebbség jelentős részét munkatáborokban dolgoztatják.

Akkor mit keres a Tesla a Hszincsiang-ujgur tartományban?

„2022-ben tegyen a Tesla elektromos autóival utazást a Hszincsiang-ujgur tartományban!” – ezzel a hirdetéssel jelezte Elon Musk cége szilveszterkor, hogy bemutató termet nyitott Kína nyugati tartományában. A Tesla elszántan nyomul Kínában, ahonnan elektromos autókat exportál a világ számos országába. A gyára Sanghajban van, Kína fejlettebb keleti területén, közel a tengerhez.

Elon Muskot már korábban is sok bírálat érte amiatt, hogy az USA-Kína kereskedelmi háború kellős közepén épít gyárat abban az országban, amely hazájának vetélytársa a világpiacon. Elon Musk azzal védekezett, hogy Kína a világ legnagyobb autós piaca, ahol ráadásul hamarabb észrevették azt, hogy mielőbb át kell állni az elektromos autózásra. A kínaiakat elsősorban az ösztönözte erre, hogy a nagyvárosokban – így Sanghajban is – alig lehet levegőt venni a környezetszennyezés miatt.

Két törvényhozó levele

„Megdöbbent bennünket, hogy a Tesla abban a kínai tartományban nyit bemutató termet, ahol az ujgur munkatáborok vannak” – írta közös levélben Elon Musknak két demokrata honatya: Bill Pascrell és Earl Blumenauer. Arra hivatkoznak, hogy a hatóságok mintegy egymillió muzulmánt zártak munkatáborokba ebben a tartományban. Peking tagadja ezt. A kínaiak szerint mindössze arról van szó, hogy az iszlamista terrorizmus elleni harcban megpróbálják elszigetelni a veszélyes elemeket a lakosság többi részétől. Az ujgur fiatalok között néhányan az Al Kaidahoz csatlakoztak, jórészük Pakisztánba menekült, ahol az iszlamista terror szervezetnek egész dandárja van ujgur harcosokból.

Az amerikai kongresszus népirtásnak nevezi azt, ami az ujgurokkal történik a kínai határ tartományban.

Biden elnök december 23-án írta alá a törvényt, amely megtiltja a kínai tartományból származó áruk behozatalát az Egyesült Államokba. A két washingtoni törvényhozó levelében arról érdeklődik, hogy vajon a Tesla nem sérti-e meg ezt az amerikai törvényt?

Az USA diplomáciai bojkottot hirdetett a pekingi téli olimpiával szemben – emlékeztet a Guardian. Ez nem jelenti azt, hogy az amerikai sportolók ne vehetnének részt a februárban megrendezendő olimpián a kínai főváros mellett, de hivatalosan az USA nem képviselteti magát a többi között amiatt, mert Peking megsérti a Hszincsiang-ujgur tartományban élő muzulmán kisebbség emberi jogait.

A harmadik jobban véd

Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja (CDC) pénteken közölte, hogy a BioNTech-Pfizer és a Moderna COVID-19 vakcinák harmadik oltása volt a leghatékonyabb módja a legújabb változatokkal szembeni védekezésnek az ügynökség három tanulmánya szerint.

Kutatók megállapították, hogy a BioNTech-Pfizer és a Moderna vakcinák emlékeztető oltásai körülbelül 67%-ban voltak hatékonyabbak az Omicron okozta tüneti betegségek ellen, összehasonlítva a harmadik oltással be nem oltottakkal szemben.

„Ez a kutatás igazolja, hogy mennyire fontos az emlékeztető adag”

– mondta Emma Accorsi, a CDC munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.

A CDC-vizsgálatok azt találták, hogy mindössze két adag nem nyújtott jelentős védelmet az Omicron ellen. Az Omicron lett a legtöbb új koronavírus-fertőzésért felelős változat Európában és az Egyesült Államokban is.

A vakcina hatékonysága három oltás után is a legjobb volt a sürgősségi osztály és a sürgősségi ellátás elkerülésÉre.

A vizsgálatok csak a BioNTech-Pfizer és a Moderna vakcinákat értékelték, mivel ezt a két oltásfajtát alkalmazzák az Egyesült Államokban.

Lesznek-e új adósság kritériumok az Európai Unióban?

Első Spanyolországi látogatásán Olaf Scholz német kancellár és Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök áttekintette a pandémia utáni gazdasági fellendülés kérdéseit. Noha mindkét vezető szociáldemokrata abban a kérdésben különböztek az álláspontok, hogy szükségesek e új adósság kritériumok az Unióban. 

A 750 milliárd eurós helyreállítási alapból még sok megvan, hogy segítse a gazdaságok talpra állását a pandémia után – hangsúlyozta Olaf Scholz kancellár, aki német pénzügyminiszterként döntő szerepet játszott abban, hogy a közös uniós alap létrejöhetett. Ezt meg is köszönte Pedro Sanchez miniszterelnök, de nem is titkolta, hogy ennél többet vár a német kancellártól: Spanyolország – Franciaországgal és Olaszországgal együtt – azt szeretné elérni, hogy felvizezzék a maastrichti kritériumokat vagyis a jövőben ne ragaszkodjanak ahhoz, hogy minden tagállamban 3% alatt kell tartani a költségvetés hiányát és 60% alatt az államadósságot. A pandémia miatt ezt senki sem teljesíti, és idén nem is várják el egyetlen tagállamtól sem. Január elsejétől viszont elvben visszaállhat a régi rendszer, melynek kritériumait az eurozóna gyengébb tagállamai képtelenek teljesíteni.

Paolo Gentiloni, az Európai Unió pénzügyi biztosa olyan javaslaton dolgozik, amely minden tagállam számára egyéni kritériumokat állítana fel tekintettel arra, hogy a gazdaságok állapota nagyon is különböző.

Macron francia elnök amellett lobbizik, hogy a zöld beruházások, amelyekhez ő szívesen hozzászámolja a nukleáris energiát is, jelentsenek kivételt a végső elszámolásnál.

Scholz kancellár hivatalosan egyelőre elzárkózik ezektől az elképzelésektől, mert a pénzügyminisztere, az FDP vezetője, nem tartja ezt elfogadhatónak – írja a közszolgálati Deutsche Welle, amely azonban rámutat arra, hogy európai szociáldemokrata együttműködéssel megoldódhat ez a húsbavágó probléma.

Az Európai parlament szocialista frakciójának főtitkára ugyanis nemrégiben kijelentette, hogy baloldali pártok vannak hatalmon jelenleg Spanyolországban, Portugáliában, Németországban és a skandináv országokban, ezért közösen megoldást találhatnak a költségvetési hiány és az államadósság  problémájára. Achim Post főtitkár maga is német, ugyanannak a szociáldemokrata pártnak a tagja, amelynek vezetője Olaf Scholz kancellár.

Madridban erről diplomatikusan Pedro Sanchez miniszterelnök csak annyit mondott miután tárgyalt a német kancellárral, hogy

„Egyetértettünk abban, hogy új fázisba érkezett az együttműködésünk európai szinten. Véleményünk egybeesik abban, hogy

az európai költségvetési szabályok túlságosan komplexek és nehéz teljesíteni őket – különösen  pandémia idején.”

Zöld együttműködés

Mindkét kormányfő hangsúlyozta, hogy ezen a téren különösen fontos Németország és Spanyolország együttműködése. A zöldek a kormánykoalíció részét alkotják Németországban.

„Rendkívül gyorsan akarjuk fejleszteni a megújuló energia forrásokat”

– hangsúlyozta Olaf Scholz kancellár. Aki gyorsan hozzátette, hogy ennek gazdaságilag megalapozott programnak kell lennie.

„A szél és a napenergia fejlesztése fontos, de legalább ennyire fontos az, hogy ez sikeres gazdasági vállakozás legyen, és a rendszerek összekapcsolódjanak európai szinten.

Moszkva: a NATO vonuljon ki Bulgáriából és Romániából!

Az orosz államfő mindenképp szeretné megakadályozni azt, hogy Ukrajna és Georgia a NATO tagja legyen. Az orosz követelés része annak a csomagnak, amelyet Putyin elnök Ukrajna kapcsán állított össze. Ezért áll elő olyan teljesíthetetlen követelésekkel, melyeket visszavonva elérheti célját: Ukrajna és Georgia NATO tagságának befagyasztását.

Kijevben úgy érzik, hogy Biden elnök elárulta őket. Bár Blinken külügyminiszter személyesen biztosította az ukrán vezetőket Kijevben, hogy nem tárgyalnak fejük fölött az oroszokkal, Biden elnök sajtóértekezleten közölte: szinte bizonyos, hogy az oroszok kisebb hadműveletet indítanak Ukrajnában.

A magyar diplomácia Moszkva és Kijev között

Bár hivatalosan a magyar kormány egyenlő távolságot tart Ukrajnától és Oroszországtól, a valóságban sokkal közelebb áll Moszkvához. Ezt bizonyítja az is, hogy a válság kellős közepén látogat Moszkvába a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor több földgázt szeretne Oroszországtól. Erre egyáltalán nem biztos, hogy a magyar gazdaságnak van szüksége, de az energiaválság kellős közepén jó áron tovább adható a világpiacon. A nemzetközi földgáz kereskedésben állítólag Orbán Viktor személyesen is érdekelt. Moszkva már régóta előszerettel él ezzel a módszerrel: földgázzal fizeti ki szövetségeseit külföldön.

Mit gondolnak erről Amerikában?

Térségünkben Románia fontos a NATO stratégiájában és nem Magyarország. Bukarest ennek megfelelően maximális lojális Washingtonhoz míg Orbán Viktor kiénekel a NATO kórusból. Ahol tegyük hozzá egyáltalán nem olyan nagyon nagy az összhang. Macron elnök legutóbb Strasbourgban emlékeztetett arra, hogy az Európai Uniónak saját hadseregre van szüksége, hogy egyenrangú partnere lehessen Oroszországnak. Ezzel az elképzeléssel Orbán Viktor egyetért. Azzal persze kevésbé, hogy Macron elképzelése szerint a közös uniós hadsereg fontos előrelépés lenne az Európai Egyesült Államok felé.

Az orosz-ukrán fegyveres konfliktusnak mindenki megfizetné az árát

100 dollár fölé menne egy hordó olaj ára és a földgáz ára is újra emelkedésnek indulna. Miért? Mert Putyin bevetheti az olaj és gázfegyvert. Ez utóbbi különösen fájdalmas lehet a fűtési szezon kellős közepén.

Az Európai Unió ezért is megosztott Oroszország ügyében: egyes tagállamok kemény fellépést szorgalmaznak mások meg akarnak állapodni Putyinnal. Az első csoportba tartoznak a lengyelek és a balti államok míg a másodikba Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország.

Berlinben például közölték: nem szállítanak fegyvert Ukrajnának.

A külföldi befektetők szemében Magyarország is leértékelődne hiszen ki viszi a pénzét egy olyan régióba, amelynek a határán fegyveres konfliktus van?

Miért olyan alacsony az oltási hajlandóság a Székelyföldön?

36%-os az oltottsági arány (ez két oltást jelent) a Székelyföldön miközben Románia egész területén 48% – ezt állapította meg egy felmérés, melyet két magyar szociológus készített, és a Transindex portál ismertetett.

Mindössze 9% azok aránya a Székelyföldön, akik három védőoltást kaptak a Covid 19 vírus ellen – közli a tanulmány, melyet Kiss Tamás és Toró Tibor készített. Miért ez a vírus és oltás szkepszis a Székelyföldön?

Nem az általános bizalmatlanság miatt, mert az Románia egész területén elterjedt: a legszűkebb családon kivül senki sem bízik senkiben! A szerzők szerint a fő baj az, hogy az elit a Székelyföldön nem állt be az oltási kampány mögé. Az RMDSZ ugyan hivatalosan kampányol, de a helyi polgármesterek jórésze egyáltalán nem. Probléma ezenkívül a katolikus egyház, amely a román ortodox egyházhoz hasonlóan elég kétértelmű magatartást tanúsít miközben Ferenc pápa Rómában mindenkit arra buzdít, hogy oltassa be magát.

Szegénység és tudatlanság

Ez is erősíti a vírus és oltás szkeptikus magatartást. A Székelyföld Románia egyik legszegényebb régiója éppúgy mint Moldva, amely szintén igencsak vírus és oltás szkeptikus.

Az Erdély más részein lakó magyarok sokkal közelebb állnak az európai normákhoz mint a Székelyföldiek. Románia lakosságának 44%-a van azon a véleményen, hogy helyes, ha csakis védettségi igazolvánnyal látogathatók egyes helyek. A Székelyföldön mindössze a megkérdezettek 19%-a helyesli ezt.

Nagyon sokan hisznek a különböző összesküvés elméletekben, és nem adnak hitelt a hivatalos tájékoztatásnak.

Orbán hatás?

Sokan reménykedtek abban, hogy a magyar miniszterelnök, aki igen népszerű a Székelyföldön, befolyásolja a közvéleményt, és megindul az oltási kampány támogatása, de ez nem következett be. A felmérés azt mutatja, hogy Orbán hatása, amely más tekintetben ugyancsak jelentős, erre nem terjed ki. A magyarországi politika iránt érdeklődők körében ugyan nagyobb az oltási hajlandóság, de ez általában a jobban képzett társadalmi rétegekre jellemző, akik különben is komolyabban veszik a járvány elleni harcot. Az RMDSZ támogatói általában pozitívan viszonyulnak az oltási kampányhoz míg a bizonytalan választók többsége vírus és oltás szkeptikus. Az RMDSZ vezetője a Fidesz legutóbbi kongresszusán letette a hűségesküt Orbán Viktornak. Aki a Székelyföldön, Tusnádfürdőn szokta elmondani ideológiai szónoklatait, de a COVID járvány ezt is megakadályozta. A magyar miniszterelnöknek Magyarországon is az az egyik legnagyobb problémája az oltási kampánnyal, hogy lelkes hívei között nagyon sokan vírus és oltás szkeptikusak annak ellenére, hogy a járvány halottainak száma Magyarországon immár meghaladta a 40 ezret is.

A Pegasus tündöklése és bukása

Az izraeli adatvédelmi hatóság vizsgálata arról számolt be, hogy a rendőrség NSO hackertechnológiát használt izraeliekkel szemben – írja a Jerusalem Post.

Matanyahu Englman az  állami adatvédelmi hatóság nevében bejelentette, hogy nyomozást indít a rendőrségen a Calcalist jelentés miatt, amely azzal vádolja a bűnüldöző szerveket, hogy az NSO Group Pegasus hackertechnológiáját használták izraeli állampolgárok ellen.

Állítólag a rendőrség feltörte hétköznapi állampolgárok telefonjait, köztük Netanjahu-ellenes tüntetések vezetőit.

A vádak, ha igazak, különösen nagy port verhetnek fel, mert a jelentés szerint a rendőrség szükséges bírósági engedélyek nélkül járt el, néha elegendő volt a Legfőbb Ügyészség jóváhagyása, vagy máskor pedig csak a rendőrség hivatalos jóváhagyása.

A rendőrség kedd reggel kezdetben kategorikusan cáfolta a cikket anélkül, hogy foglalkozott volna a jelentés meggyőzőnek tűnő bizonyítékaival. Tagadták, hogy a rendőrség NSO-t vagy hasonló hackertechnológiát használt volna a korrupcióval gyanúsított polgármesterek, a meleg büszkeség-felvonulások elleni aktivisták vagy a Netanjahu-ellenes tüntetők mobiltelefonjai ellen.

„Minden a szükséges törvényi felhatalmazással történik.”

Kedd este Yoav Telem, az izraeli rendőrség nyomozási főosztályvezető-helyettese annyit mondott, hogy a fejlett technológiai technikákat, például a mobiltelefonok feltörését csak súlyos bűncselekménnyel gyanúsítottak ellen, és a bíróság jóváhagyása után alkalmazzák.

Ezzel szemben az egyik tv csatorna arról számolt be, hogy a rendőrség a Cellebrite cég technológiáját használta fel  tiltakozók mobiltelefonjának feltörésére.

Omer Bar Lev közbiztonsági miniszter több nyilatkozatot adott ki a nap folyamán. Elvégezte az első ellenőrzést, és meg volt győződve arról, hogy a jelenleg hivatalban lévő rendőrségi vezetés tudtával nem törte fel izraeli állampolgárok mobiltelefonjait megfelelő bírósági jóváhagyás nélkül.

„Nincs gyakorlata az izraeli rendőrségnek a lehallgatásnak vagy az eszközök feltörésének a bíró jóváhagyása nélkül”

Később kijelentette, hogy megvizsgálja a rendőrség esetleg visszaélt-e az NSO-val vagy más mobiltelefon-hackelési technológiával izraeli állampolgárokkal szemben, még az ő hivatalba lépésének megkezdése előtt, tehát megvizsgálják a múltbéli – Netanjahu elnöksége idején történt – lehetséges visszaéléseket.

Az adatvédelmi hatóság jelentése szerint a rendőrség 2013 óta használja kiskapuként a mobiltelefon-hackelési technológiát, mivel az adott technológiát nem tárgyalták a korábbi törvények, amelyek maguk is a technológia létezése előtt születtek.

Az ellentmondás ellenére a bírósági határozatokból és a korábbi precedensekből egyértelműen kiderült, hogy a Pegasus állítólagos rendőri felhasználás szabályos gyilkosságok, korrupció és egyéb ügyek gyanúsítottjai ellen a törvényes határok nyilvánvaló megsértését jelentené, mivel azokat  bírósági végzés nélkül hajtották végre.

A jelentés azt sugallja, hogy korábban a rendőrség megúszta ezt a magatartást azzal, hogy a mobiltelefonok illegális feltörése során gyűjtött bizonyítékokat „becsomagolta” „IT intelligenciával szerzett információként”, de a konkrét forrás felfedése nélkül.

A Legfőbb Ügyészség szóvivője kérdéseket intézett a rendőrséghez, egyúttal megerősítette, hogy hivatalának nincs felhatalmazása arra, hogy a nem terrorizmussal összefüggő ügyekben bírósági jóváhagyás nélkül engedélyezze a mobiltelefonok feltörését.

Az izraeli törvények értelmében csak a Shin Bet (Izraeli Biztonsági Ügynökség) jogosult az ilyen mobiltelefon-hackelés végrehajtására bírósági végzés nélkül, hogy megakadályozza a palesztinok, arab-izraeli vagy izraeli zsidók közelgő terrortámadásait, amennyiben azt ügynökség különböző vezető tisztségviselői, illetve a Legfőbb Ügyészség aláírja.

Ugyanez a jogkör – bírósági végzés nélkül – nem létezik a rendőrség számára, még  a terrorizmussal kapcsolatos ügyekben sem.

A Pegasust Yohanan Danino volt rendőrfőnök vásárolta meg 2013-ban, használatát pedig Roni Alsheich akkori rendőrfőnök 2015-ben fokozta – áll a jelentésben. Alsheich a Shin Bet-től érkezett, és új, hírszerzési hátterű tisztviselőket vont be a rendőrségre, akiknek más kulturális megközelítésük volt a bizonyítékok gyűjtésében, mint a hagyományosabb, a bírósági jóváhagyásra váró megközelítés.

A jelentés szerint Amir Ohana volt igazságügyi miniszter idején a rendőrséget arra utasították, hogy a Benjamin Netanjahu-ellenes tüntetők ellen használja a mobiltelefon-hackelést.

A kormánypártok azt nyilatkozták, ha ez igaz,  megsértették a demokratikus kormányzás és a jogállamiság elveit.

A Knesszet Belső Biztonsági Bizottságának vezetője, MK Merav Ben-Ari (Yesh Atid) azt mondta, hogy a jövő héten összehívja bizottságát a botrány miatt.

„A rendőrség, amely felelős az izraeli állampolgárok biztonságáért, nem sértheti biztonságukat és demokratikus jogaikat!”

Kína nem akar konfrontációt

Hszi Csinping elnök, aki a davosi virtuális konferencián elsőként fejthette ki a véleményét azt hangsúlyozta, hogy országa nem akar konfrontációt. A pandémia miatt ezúttal elmaradnak a személyes találkozók, amelyek a korábbi években lehetővé tették a világ vezetőinek a négyszemközti eszmecserét  a svájci városban.

„A konfrontáció nem oldja meg a problémákat, ellenkezőleg: katasztrófához vezethet” – jelentette ki Kína elnöke, aki nem is titkolta, hogy otthon is komoly problémákkal kell szembenéznie a Covid járvány és a gazdaság lassulása miatt. Hszi Csinping jelezte, hogy a pandémiát csakis együttesen győzhetik le a világ országai. Kína lezárta határait, hogy így akadályozza meg a járvány terjedését. Az Omicron vírusmutáns ennek ellenére megjelent Pekingben is, ahol februárban rendezik meg a téli olimpiát. A kínaiak annyira tartanak a járványtól, hogy nem árusítanak jegyeket a téli olimpiára, azon kizárólag meghívottak vehetnek részt. A davosi virtuális konferencián felszólal dr. Fauci is, aki a járvány elleni küzdelem első számú szakértőjének számít az Egyesült Államokban.

„Egy hajóban ülünk”

Ezt hangsúlyozta Hszi Csinping, aki szerint, ha a világ országai egyenként akarják megoldani a problémáikat, akkor a kis hajók közül több elsüllyedhet. Ha viszont tudomásuk vesszük azt, hogy egyetlen nagy hajóban ülünk, akkor az megbirkózhat a viharokkal – mondta Hszi Csinping elnök a davosi virtuális konferencia első napján.

Globális kockázatok

A davosi világgazdasági konferecia előtt a szervezők kiadtak egy előrejelzést, mely felvázolja azokat a kockázatokat, amelyekkel szembe kell nézniük a világ államainak. Ebben a dokumentumban kiemelt szerep jut a klímaváltozás elleni harcnak, amelyet a pandémia és az energia válság jelentős mértékben hátráltat. Hszi Csinping elnök például nem említette, de tavaly a szén kitermelés rekordot döntött Kínában miután a gyakori áramszünetek miatt erre fel is szólították a bányák üzemeltetőit, akiket még nem is oly rég azzal fenyegettek, hogy bezárják az erősen környezetszennyező szénbányákat Kínában.

A kínai elnök után egymásután mondják el davosi üzenetüket a világ vezetői. A szervezők abban reménykednek, hogy ezek iránt is érdeklődés mutatkozik majd bár pontosan tudják: a világot elsősorban az érdekelte, hogy a vezetők miről beszélgettek zárt ajtók mögött Davosban.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!