Fontos

Kína gazdasági visszaeséstől tart

Pekingben megijedtek az első negyedév gazdasági eredményeinek láttán, és ezért az államtanács Li Kocsiang miniszterelnök vezetésével 33 pontból álló támogatási tervet fogadott el nehogy recesszióba csússzon a világ második legnagyobb gazdasága.

„Az a szerencsénk, hogy az elmúlt években nem fordítottunk hatalmas összegeket a gazdasági növekedés támogatására. Ezért maradt játékterünk a GDP növekedés ösztönzésére” – vázolta fel a helyzetet a kínai vezetés második számú embere. Aki elismerte, hogy áprilisban tovább romlott a kínai gazdaság helyzet: „csökkent az áram termelés, csökkent a szállitás és visszaesett a bankkölcsönök összege”. Mindezt azután, hogy a kiskereskedelmi forgalom 11,2%-al csökkent elsősorban a nagy Covid lezárások miatt. „Ha nem tudjuk tartani a GDP növekedés ütemét, akkor gondot okozhat a foglalkoztatottság” – hangsúlyozta Le Kocsiang miniszterelnök.

Hogy lehet változatni a negatív trendeken?

A kínai kormány adókedvezményeket illetve adóhiteleket nyújt sok olyan vállalkozásnak is, melyek eddig nem jutottak ehhez hozzá. 140 milliárd jüant költenek erre, ez 21 milliárd dollárt jelent. Így összesen az éves adókedvezmények értéke eléri a 2,64 ezer milliárd jüant – írja a China Daily.

A kis és közepes vállalkozásoknak sok szektorban eddigis módjuk volt arra, hogy későbbre halasszák a nyugdíj járulék illetve a munkanélküliségi járulék befizetését. Most ezt az intézkedést sok más szektorra is kiterjesztették , és meghosszabbították az év végéig. Ezek a halasztott befizetések 320 milliárd jüant tesznek ki.

Energiabiztonság

Kínában sokhelyen tartós áramszünetek voltak , és ez mind a lakosságnak mind a vállalkozásoknak súlyos károkat okozott. A dinamikusan növekvő keresletet kínálati oldalról nem tudták fedezni, mert sok szénbányát leállítottak a klímavédelmi küzdelem miatt. Ezt a trendet leállították, és a szénbányászat gyors fejlesztése révén akarják garantálni az energia biztonságot. Ezért felgyorsítják a szénbányászati programok engedélyezési folyamatát Pekingben. Új szénerőmű program indul és vízierőműveket is bekapcsolnak az országos hálózatba.

Arról, hogy mi lesz a klímaváltozás elleni küzdelemmel nem ír a China Daily pedig az országot kormányzó kommunista párt ezt is felvállalta.

Ősszel tartja kongresszusát a kommunista párt, ezen kívánja bebetonozni hatalmát Hszi Csinping pártfőtitkár – elnök. Ezért most a gazdasági növekedés fontosabb a pekingi vezetés számára mint a környezetvédelem.

De mi lesz a Covid vírussal? A nagy lezárások okozták főként a gazdaság lelassulását.

Li Kocsiang miniszterelnök így foglalta össze a pekingi vezetés álláspontját: „Kína számára a növekedés a kulcs a társadalom problémáinak megoldásában. Ezért jobban kell koordinálnunk a Covid vírus elleni harcot a gazdasági növekedéssel. Fel kell használnunk az elmúlt két év tapasztalatait.”

Életszínvonal a középpontban

Mindenképp növelni akarja a pekingi vezetés a belső fogyasztást. Megkönnyítik például az autóvásárlást. Eddig sok nagyvárosban nehéz volt autót venni, mert a környezetvédelmi szabályok szigorítása miatt korlátozták az eladható járművek számát. Most enyhítenek ezen a korlátozáson. Peking magas adóval is lassította az autók számának növekedését. Most ezeket az adókat 60 milliárd jüannal csökkentik.

Ezenkívül a kínai kormány nagyszabású infrastruktúra fejlesztési programmal akarja dinamizálni a gazdaságot. A bankokat arra ösztönzik, hogy minél több ilyen programra nyújtsanak kölcsönöket Kínában, ahol recessziótól tart a vezetés.

Olasz javaslat a tűzszünetre Ukrajnában

0

A jövő heti uniós csúcstalálkozóra készülődve Draghi miniszterelnök azzal az elképzeléssel állt elő, hogy Brüsszelnek azonnali tűzszünetre kellene felszólítania a feleket Ukrajnában. Az olasz elképzelést támogatja Magyarország és Ciprus is.

Az uniós tagállamok többsége – az amerikai elképzelésekhez igazodva – az ukrán kormány maximális támogatása mellett van. Zelenszkij elnöknek az az álláspontja, hogy csakis azután lehet tárgyalni, ha az oroszok kivonultak a megszállt területekről. Morawiecki lengyel miniszterelnök a CNN televíziónak ezért úgy nyilatkozott, hogy a háború sokáig el fog húzódni, de az Európai Uniónak és a NATO-nak kötelessége támogatnia Ukrajnát a végsőkig. Ugyanezt a véleményt fejtette ki Zelenszkij ukrán elnök a davosi világkonferencia előtt.

Morawiecki lengyel miniszterelnököt megkérdezték arról is, hogy jó barátja Orbán Viktor akadályozza az orosz olajembargót. Ezt a lengyel kormányfő elismerte, de hozzátette, hogy sok uniós tagállam örül Orbán szembeszegülésének, mert maga sem akar olajembargót. Földgáz embargót még kevésbé.

Két irány

Soros György Davosban már a harmadik világháborúról beszélt. Kifejtette az amerikai demokrata adminisztráció álláspontját, mely szerint a falhoz kell szorítani Putyint, és a lehetőség szerint végezni vele. Soros György éppúgy mint Morawiecki lengyel miniszterelnök Hitlerhez hasonlították Putyint, akit minden áron meg kell állítani.

Teljesen más álláspontot fejtett ki Davosban Kissinger egykori amerikai külügyminiszter. A veterán diplomata szerint az USA-nak mielőbb tűzszünetre kellene rávennie Zelenszkij ukrán elnök – azon az áron is, ha ez területi engedményeket jelent Putyinnak. A republikánus Kissinger szerint Oroszországra szüksége van az európai békerendszernek, ezért alkut kell kötni Putyinnal. Meg kell akadályozni egy kínai-orosz szövetséget. Lényegében ugyanez a véleménye Draghi olasz miniszterelnöknek, Macron francia elnöknek és Scholz német kancellárnak is. Ehhez az állásponthoz csatlakozik most Orbán Viktor, aki megpróbálja megőrizni kapcsolatait Oroszországgal a háború ellenére is. A két vonal összecsapása várható a jövő heti uniós csúcson. Ursula von der Leyen asszony jelezte: az olajembargót nem vitatják meg, mert nincs konszenzus.

Megtárgyalják viszont azt a brüsszeli javaslatot, mely szerint el kell kobozni az orosz oligarchák mintegy 10 milliárd eurós befagyasztott vagyonát az Európai Unióban. Brüsszel szerint ebből lehetne részben finanszírozni Ukrajna újjáépítését.

Újabb orosz tábornok halt meg Ukrajnában

A 63 éves Botasev vezérőrnagy harci repülőgépét lelőtték – közölték az ukrán hatóságok. Ő a tizedik orosz tábornok, aki Ukrajnában esett el.

Nem világos, hogy a veterán tábornok, aki már rég nem vezetett repülőgépet miért ült be újra a pilótafülkébe. A Szu 25-ös vadászgép az orosz légierő legendás múltjának része. Még a Szovjetunióban fejlesztették ki. A hangsebességnél lassúbb, a földi alakulatok támogatása a fő feladata.

Már a tizedik generális

Oroszország sok tábornokot és magasrangú tisztet veszített a három hónapja tartó ukrajnai hadműveletben. Mindez úgy vált lehetségessé, hogy az amerikai hírszerzés szinte azonnal megosztja fontos információit az ukránokkal, akik ezek alapján célba vehetik akár a parancsnoki harcálláspontokat is. Így majdnem kilőtték Geraszimov tábornokot az orosz vezérkari főnököt is amikor Ukrajnába látogatott. A parancsnoki konvojt el is találták az ukránok, de Geraszimov megúszta. Az Ukrajnában harcoló csapatok informatikai főnöke nem. Ő volt a kilencedik orosz generális, aki nem hagyta el élve Ukrajnát.

Kissinger figyelmeztetése

„Remélem, hogy az ukránok éppoly bölcsek mint amilyen hősiesek” – jelentette ki a 99 éves veterán diplomata Davosban. Arra figyelmeztetette az ukrán vezetést, hogy területi engedményeket kell adnia, ha azt akarja , hogy véget érjen a háború. Oroszországra pedig szüksége van az európai békerendszernek. Ezért a Nyugatnak rá kell vennie Zelenszkij elnököt arra, hogy állapodjon meg Putyinnal.

Biden: „meg fogjuk tenni amit tennünk kell”

Eddig huszonegy halottja van annak az uvaldei (USA) Robb Elementary Schoolban történt lövöldözésnek ahol kedden egy 18 éves fegyveres tüzet nyitott az iskola diákjaira, tanáraira.

Az általános iskolában egy 18 éves fegyveres legalább 21 ember életét kioltotta, miközben osztályteremről osztályteremre járt – közölték tisztviselők. A támadót végül a rendõrség megölte.

A halottak között 19 gyermek és két felnőtt is van, két felnőtt is van, az egyikük az iskola tanára volt, de sok további válságos állapotban lévő sérültet szállítottak kórházba. 

Az erősen latin-amerikai népességű városban, Uvaldeben található Robb Általános Iskolában történt merénylet volt a legsúlyosabb lövöldözés egy amerikai iskolában azóta, hogy 2012 decemberében egy fegyveres megölt 20 gyereket és hat felnőttet a Sandy Hook Általános Iskolában a Connecticut állambeli Newtownban.

Biden a politikusok felelősségéről beszélt 

A támadás mindössze tíz nappal azután történt, hogy halálos, rasszista tombolást követtek el egy Buffalo államban, New York államban, szupermarketben, amely a templomokban, iskolákban és üzletekben elkövetett, évek óta tartó tömeggyilkosságok sorozatához vezetett. A kilátások az ország fegyverrel kapcsolatos szabályozásának bármilyen reformjára olyan halványnak tűnnek, ha nem halványabbnak, mint a Sandy Hook halálesetét követően.

Joe Biden elnök azonban úgy tűnt, készen áll a harcra, és a támadás után néhány órával a nemzethez intézett beszédében új fegyverkorlátozásra szólított fel.

„Nemzetként fel kell tennünk magunknak a kérdést, mikor állunk ki a fegyverlobbi elé és jelentjük ki az Isten nevében. meg fogjuk tenni, amit tennünk kell?” 

– kérdezte Biden. – Miért vagyunk hajlandóak együtt élni ezzel a vérengzéssel?

A rendőrség nem árulta el az indítékot, de beazonosították a támadót. A rendfenntartók szerint egyedül cselekedett.

Az iskolában közel 600 diák tanul második, harmadik és negyedik osztályban. A diákok túlnyomó többsége latin. A merénylő mielőtt elindult az iskolába lelőtte a nagymamáját, aki szerencsére túlélte a támadást.

Uvalde körülbelül 16 000 lakosú kisváros, nem messze a  mexikói határtól. Az uvaldei tragédia Texas történetének leghalálosabb iskolai lövöldözése volt, és ez még tovább növelte az elmúlt öt év legsúlyosabb lövöldözésének helyszínéül szolgáló államot.

Kissinger: Ukrajnának területi engedményeket kell tennie a béke érdekében!

A csaknem százéves amerikai diplomata Davosban arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország fontos része az európai békerendszernek. Épp ezért a Nyugatnak rá kell vennie területi engedményekre Ukrajnát, hogy mielőbb véget érhessen a háború, melyet Putyin február 24-én inditott el.

„Remélem, hogy az ukránok hősiességéhez bölcsesség is társul „

– hangsúlyozta a 99 éves diplomata. Aki arra is felhívta az európai nagyhatalmak figyelmét, hogy Oroszországgal továbbra is fenn kell tartaniuk valamiféle kapcsolatot a háború után is. Kissinger szerint két hónapon belül be kellene fejezni a háborút Ukrajnában. Kijevnek el kellene fogadnia, hogy ütköző állam Kelet és Nyugat között, amely nem számíthat felvételre sem a NATO-ba sem pedig az Európai Unióba.

Kissinger arra is felhívta a nyugati nagyhatalmak figyelmét, hogy nem érdekük az, hogy erős orosz-kínai szövetség jöjjön létre. Biden elnök jelenleg kelet-ázsiai körútján épp Kína ellenes szövetség összekovácsolásán ügyködik.

Ötven évvel ezelőtt Henry Kissinger békítette ki egymással az USA-t és Kínát.

Realizmus kontra amerikai világuralom

A republikánus Kissinger az erőviszonyok józan felmérése alapján megegyezést javasol mind Oroszországgal mind pedig Kínával, amelyek mind kevésbé fogadják el az amerikai világrendet. Ezzel szemben Biden demokrata diplomáciája az USA világuralmi szerepének helyreállítására törekszik. Ezért támogatja Zelenszkij elnököt abban, hogy utasítsa el a béketárgyalást és a területi engedményeket, és Ukrajna törjön a végső győzelemre.

Az USA-nak sikerült helyreállítani vezető szerepét a nyugati világban, de a realista európai vezetők (Macron, Draghi és Scholz) osztják Kissinger nézeteit: ki kell egyezni Oroszországgal!

Ebből a nézőpontból

a háború Ukrajnában zsákutca, amelyben mindenki veszít, de senki sem nyer.

Hazaárulással és korrupcióval vádolják Putyin barátját

Házkutatást tartottak kedden Igor Dodon egykori államfőnél Moldovában, ahol a főügyész közölte: 72 órára előzetesbe került Putyin barátja, akit hazaárulással és korrupcióval vádolnak az egykori szovjet tagállamban.

Három évvel ezelőtt készült videók alapján indított nyomozást az ügyészség az oroszbarát politikus ellen. A videókon Dodon oligarchákkal tárgyal és pénzt vesz át tőlük.

Igor Dodon volt moldovai elnököt 72 órára letartóztatták egy négy különböző törvénycikkely alapján, köztük hazaárulás és korrupció miatt indított bűnügyi nyomozás részeként – közölte Kerpek Marianna, az ország Legfőbb Ügyészségének szóvivője.

A Legfőbb Ügyészség tisztázta, hogy az eljárást május 18-án indították Dodon ellen, akit „Passzív korrupció”, „Politikai párt általi finanszírozás megszerzése bűnszervezettől”, „Illegális gazdagodás”, „Hazaárulás” cikkek alapján gyanúsítják.

A felügyeleti hatóság szerint Dodon elnöksége idején kenőpénzt kapott egy üzletembertől, az ország Demokrata Pártjának akkori vezetőjétől, Vladimir Plahotniuctól. Az ügy megindításának oka Iurie Renita volt képviselő 2020-ban közzétett videója volt. Egy 2019 júniusában forgatott videóban Igor Dodon csomagot kap Plahotniucról. Renita azt mondta, hogy nagy összegről van szó. A videóban az elnök azt mondja, hogy „a pénzt azonnal át kell adni Corneliunak [Фуркулицэ, члену Партии социалистов Молдовы], akinek fizetnie kell az aktivistáknak. Néhány nappal a találkozó után az üzletember elhagyta a köztársaságot.

Moldova lakosságának a többsége román, de jelentős az orosz kisebbség is, amelynek vezetői szoros kapcsolatot ápolnak Putyinnal. Amióta Oroszország megindította hadseregét Ukrajna ellen, Moldova Nyugatra tekint. Ukrajnához hasonlóan jelentkezett az Európai Unióba. Erre még nyilvánvalóan várni kell, mert Moldova Európa legszegényebb állama, ahol az életszínvonal a szovjet időket idézi.

Fordulat 2020-ban

Igor Dodon 2016 és 2020 között volt Moldova államfője. Szoros kapcsolatot épített ki Putyin elnökkel. A 2020-as elnökválasztás azonban politikai fordulatot hozott Moldovában, ahol a nyugatbarát Maia Sandu nyerte el az államfői tisztséget. A tavalyi parlamenti választáson is a nyugatbarát erők győztek. Putyin itt is politikai vereséget szenvedett éppúgy mint korábban Ukrajnában. A háború megkezdése óta többszázer ukrán menekült érkezett a koldusszegény Moldovába, amely kért és kapott segítséget az Európai Uniótól.

Dodon május 19-én a televízióban azt mondta, hogy nem hagyja el az országot, és harcolni fog a jelenlegi kormányal ellen. Azt mondta, „törvénytelenségből” egy időre letartóztathatják, de ez nem riasztja el.

Oroszország egészen addig tárgyalna, míg Ukrajna „lehetetlent” követel

Oroszország kijelentette, hogy hajlandó újraindítani a béketárgyalásokat Ukrajnával, ugyanakkor Ukrajna azt mondta, hogy a háború csak akkor érhet véget, ha az ország visszaszerzi az irányítást az összes, jelenleg orosz csapatok által megszállt terület felett.

Hétfőn a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség azt írta, hogy az orosz külügyminisztérium készen áll arra, hogy visszatérjen az ukrán tisztviselőkkel tárgyalóasztalhoz, amint Kijev bemutatja az Andrej Rudenko külügyminiszter-helyettes által „konstruktív álláspontnak” minősített álláspontot.

„Készek leszünk visszatérni, amint Ukrajna konstruktív álláspontot képvisel, és legalább reagál a neki benyújtott javaslatokra”

– mondta Rudenko moszkvai újságírókkal beszélgetve.

Volodimir Zelenszkij elnök tanácsadójának nyilatkozata, Mikhajlo Podoljaknak a közelmúltban tett megjegyzésére reagált, amely kizárta annak lehetőségét, hogy Oroszországgal olyan békemegállapodást kössenek, amely arra kényszerítené Ukrajnát, hogy elismerje az orosz megszállást a február 24. óta elfoglalt területek bármelyikén.

Május 21-én Podoljak kizárta az olyan tűzszünet lehetőségét, amelynek következtében Kijev kénytelen lenne bármely elfoglalt területét átengedni Moszkvának. Ezt az egyre kompromisszummentesebb álláspontot Oroszországgal szembeni bizalmatlanságával indokolta.

„A háború nem áll meg [bármilyen engedmény után], csak egy időre szünetel”

– mondta a Reutersnek adott interjúban.

„Egy idő után az oroszok újult intenzitással pótolják fegyvereiket, egy kicsit modernizálódnak, sok tábornokot kirúgnak… És új offenzívába kezdenek, még véresebb és nagyobb pusztítást okozva.”

Azt mondta,

a béketárgyalások csak akkor kezdődhetnek meg, ha az orosz csapatok elhagyják Ukrajnát.

New York Timesnak készült videóban, amely kritizálta a nyugati felhívásokat az ukrajnai békemegállapodás megkötésére, Podolyak azt mondta: „bármely Oroszországnak tett engedmény nem a békéhez vezető út, hanem egy több évre elhalasztott háború”.

„Ukrajna maga dönt a sorsáról”

– tette hozzá.

Podoljak álláspontját vasárnap tükrözte az ukrán Zelenszkij iroda vezetője, Andrij Jermak, aki a Twitteren azt írta, hogy a háború nem ér véget Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának teljes visszaállítása nélkül.

„Azaz a mi győzelmünk. Közös győzelmünk a civilizált világgal. Hiszen ma Ukrajna nem csak önmagát védi. Ukrajna ma Európa védőbástyája” – írta Yermak.

Rudenko kijelentette, hogy a béketárgyalások újraindítására irányuló minden lépést „a kijevi hatóságok hivatalos reakciója vezérel”, mondván, hogy Ukrajnának kell megtennie az első lépést ebbe az irányba.

A moszkvai és kijevi delegáltak közötti kezdeti béketárgyalások március végén jelentős áttörés nélkül zárultak. Azóta a tárgyalások újraindításának lehetősége elenyészett.

Újabb kilenc év börtön Orbán barátjának

Kilencéves börtönbüntetésre ítélték Észak Macedónia egykori miniszterelnökét, aki jelenleg Magyarországon él. Nikola Gruevszkit ezúttal hatalommal való visszaélés miatt ítélték el. Már több jogerős bírósági ítélet van ellene, így hazatérése esetén csaknem húsz évet kellene rács mögött töltenie. Emiatt menekült Magyarországra – a magyar diplomácia segítségével. Azóta vállalkozással próbálkozik.

Szijjártó Péter külügyminiszter rendszeresen konzultál vele balkáni ügyekben.

Putyin és Orbán a Balkánon

Évek óta versenyfutás folyik a Balkánon az Európai Unió és Oroszország között. Az Európai Unió balkáni ügyekkel foglalkozó biztosa a magyar Várhelyi Olivér. Putyin Ukrajna elleni agressziója óta a balkáni államok is mindinkább választás elé kényszerülnek: az EU vagy Oroszország. Szerbiának ezt meg is mondták a németek. Vucsics szerb államfő úgy válaszolt, hogy Szerbiának fontosabb az Európai Unió.

Orbán Szerbiában

A magyar miniszterelnök az újvidéki mezőgazdasági vásáron találkozik ezúttal Vucsics szerb elnökkel. Mindketten kényes helyzetben vannak hiszen jó kapcsolataik Putyin orosz elnökkel közismertek. Ugyanakkor Magyarország és Szerbia számára lehetőséget is jelent Putyin Ukrajna elleni háborúja. Mind Oroszország mind Ukrajna igen fontos gabona exportőr volt a háború előtt, most óriási a hiány, és ez lehetőséget teremthet a magyar és a szerb mezőgazdaságnak. Magyarországon a kormánynak elvben elővásárlási joga van a gabona exportban, de ezzel eddig egyszer sem éltek vagyis a magyar kivitel akadály nélkül eljuthatott a megrendelőkhöz. Természetesen a jócskán megemelkedett világpiaci áron. A magyar mezőgazdaság a turizmussal együtt fontos szerepet játszhat abban, hogy az ország elkerülje a gazdasági válságot, amely egyre jobban fenyegeti az Európai Uniót.

USA-orosz tárgyalások Ukrajnáról

Az orosz sajtóban Antonov washingtoni nagykövet megerősítette, hogy USA-orosz tárgyalások folynak Ukrajnáról.. Szerinte az amerikaiak azt követelik, hogy vonják ki a csapataikat a február 24-i állásaikba. Antonov nagykövet utalt arra, hogy „erre sosem kerülhet sor.” Ugyanakkor elismerte Antonov nagykövet, hogy a Kreml nem egységes ebben az ügyben, de ő természetesen Putyin oldalán áll.

Nemrég Austin amerikai és Sojgu orosz hadügyminiszter telefon tárgyalásairól számoltak be a hírügynökségek. Ez volt az első ilyen megbeszélés a háború kitörése óta.

Zelenszkij kontra Macron

A francia elnök azt sugallta, hogy Ukrajnának el kellene fogadnia területi veszteséget a béke érdekében – közölte Volodimir Zelenszkij elnök. Macron irodája az Élysée palotában sietett cáfolni Ukrajna elnökét. Zelenszkij elnököt zavarja, hogy Macron rendszeresen beszél Putyinnal is.

A francia államfő tisztában van azzal, hogy Putyin csakis akkor fogadna el egy tűzszünetet, ha meg tudná menteni az arcát. Ehhez valamilyen területi nyereséget kellene felmutatnia. A háború kezdetén a nehéz helyzetben levő Zelenszkij elnök még hajlandónak is mutatkozott erre, de ahogy a hadihelyzet kedvezőbbé vált  mindinkább az amerikai álláspontra helyezkedett: az oroszoknak vissza kell vonulniuk a február 24-e előtti vonalra.

A fentiekből az következik, hogy a háború hónapokig sőt évekig is elhúzódhat. Ez nem érintené különösebben az Egyesült Államokat, de Európa gazdasága a padlóra kerülhetne. Macron elnök ezt szeretné elkerülni. A nemrég újjáválasztott francia elnök európai megoldást szeretne Ukrajnában, de ott az amerikaiak befolyása a meghatározó.

A patthelyzet igazában senkinek sem jó, de mégiscsak hosszú ideig fennállhat, mert megoldást jelenleg senki sem tud Putyin háborújára Ukrajnában, melyet elkezdeni könnyű volt, de befejezni annál nehezebb, mert senki sem képes engedményekre, melyek nélkül megállapodni nem lehet.

Orbán megvétózná Finnország és Svédország NATO tagságát?

A New York Times, a befolyásos amerikai lap szerint Orbán Viktor miniszterelnök elkötelezettsége Putyin orosz elnök iránt közismert. Ezért előfordulhat, hogy a magyar miniszterelnök vétót emel Finnország és Svédország NATO tagságával szemben. Éppúgy mint ahogy vétójával akadályozza az Európai Unió olajembargóját Oroszországgal szemben.

A brüsszeli Politico szerint az Európai Unió egyelőre felfüggeszti az olajembargó elfogadtatását, mert a magyar kormány ellenállása miatt nem lát esélyt a konszenzusra.

Orbán és a NATO

Míg a magyar miniszterelnök évek óta harcot folytat Brüsszel ellen addig az észak-atlanti szerződéssel kapcsolatban nem ez a helyzet. Orbán tisztában van azzal, hogy Magyarország biztonsága a NATO-tól függ, ezen belül is elsősorban az Egyesült Államoktól.

A magyar miniszterelnök híve annak, hogy erős európai hadsereg jöjjön létre vagyis a NATO két lábon álljon.

Ne függjön kizárólag az Egyesült Államoktól Európa biztonsága. Ebben a tekintetben közel állnak nézetei Macron francia elnökhöz, aki szintén azt szeretné, hogy az Európai Unió játsszon önálló szerepet a globális diplomáciában. Ezt erős hadsereg nélkül nem tudja megtenni.

Ebből a szempontból nézve nem látszana épp okos ötletnek Finnország és Svédország NATO tagságának megvétózása. Nagyon nehéz lenne Magyarország érdekeire hivatkozni ebben.

Sokan úgy gondolják, hogy Putyin Magyarországra miniszterelnökére, Orbán Viktorra fog támaszkodni, hogy elutasítsák a kérelmeket.

Putyin kérése felülírhatja ezt? Nagy kérdés. Orbán Viktor ellensúlyoz, de semmiképp sem szeretne szembekerülni az Egyesült Államokkal. Márpedig ez azt jelentené.

Az orosz diplomácia realista: aligha kívánja beáldozni utolsó uniós barátját egy olyan ügyben, amely amúgy is veszett fejsze…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK