Oroszország szerdán támadhat. Ezt az információt osztotta meg az Egyesült Államok NATO szövetségeseivel. A Der Spiegel szerint az amerikaiak lehet, hogy ezzel a módszerrel akarják megakadályozni a támadást Ukrajna ellen.
Biden elnök pénteken videó konferenciát tartott néhány NATO szövetséges vezetőivel: Németország, Franciaország, Lengyelország, Románia. Macron francia elnök nemrég tárgyalt Putyin orosz elnökkel Moszkvában. Olaf Scholz német kancellár is odakészül. Franciaország és Németország mindenképp szeretné elkerülni a háborút, de az amerikaiak és az oroszok a fejük fölött tárgyalnak.
A válság Amerikának és Oroszországnak egyaránt érdeke
Az Ukrajna körüli feszültség kiélezi az energia válságot, amely már eddigis óriási áremelkedésekhez vezetett. Ma mind Oroszország mind az Egyesült Államok jelentős energia exportőr. A magas árakon óriási pénzeket keresnek miközben Európa fizet mint a katonatiszt. Csakhogy az amerikai palagáz drága, az orosz viszont olcsó. Az amerikai palaolaj és palagáz cégek dollár milliárdokat veszítettek az elmúlt években, mert alacsony árakon nem érte meg befektetni ebben az ágazatban.
Ki látja el földgázzal Európát?
Az USA minden erővel akadályozza az északi áramlat kettő vezetéket, amely orosz földgázt hoz a Balti tenger alatt egyenesen Németországba. Ha működni kezd, akkor Németország Európa fő földgáz elosztója lehet. De akkor ki vásárol a „szabadság földgázából”? Még Trump elnök keresztelte így el az amerikai palagázt, amelyet megpróbált rásózni vonakodó európai szövetségeseire. A németek ugyanis kifogásolták a magas árat. Jelenleg az északi áramlat kettő nem ad földgázt, és ha az oroszok valóban megtamadják Ukrajnát, akkor nem is fog sokáig.
Putyinnak miért érné meg a háború?
Az orosz állam kasszája már szépen megtelt az energia válság idején , és a jövő sem látszik aggasztónak Moszkvából nézve. Miért kellene mindezt tönkretenni egy Ukrajna elleni háborúval, amellyel keveset lehetne nyerni viszont sokat veszíteni?
2024-re kifogyhat a pénzből az Európai Parlament nyugdíjalapja, ezért az uniós polgárok adójából csinos összeget kellene évente befizetni, hogy az uniós képviselők továbbra is élvezhessék kiemelt nyugdíjukat.
Évi 23 millió euróról van szó a brüsszeli Politico értesülései szerint. Ennyivel lehetne befoltozni a 308 millió eurós lyukat a nyugdíjalapban.
“A pénzügyi helyzet drámai” – fogalmaz egy uniós belső dokumentum. Strasbourgban az Európai Parlament néhány befolyásos képviselője válságtanácskozást tartott ebben az ügyben, de döntést nem hozhattak. Utána az Európai Parlament szóvivője azt a talányos kijelentést tette:
“A helyzet olyan rossz, hogy ki van zárva az a lehetőség, hogy ne csináljunk semmit!”
2009 óta van egységes nyugdíjrendszer az Európai Parlamentben, a megelőző harminc évben megkülönböztetették a régi és az új tagállamok képviselőit. A 2009-es nyugdíjreform azt is jelentette, hogy a képviselők nem fizetnek nyugdíjjárulékot, így aligha lehet azon csodálkozni, hogy a nyugdíjalap nincs pazar állapotban.
Daniel Freund német zöld képviselő, a transzparencia egyik fő őre az Európai Parlamentben, nem kertel a nyugdíjalappal kapcsolatban:
“Ez egy pilótajáték. Ez már a bűnügy határát súrolja. Szerintem nem kellene az adófizetők pénzét erre pocsékolni.”
Természetesen más a véleménye a nyugdíjalap elnökének. Stephen Hughes a brit Munkáspártot képviselte az Európai Parlamentben 1984-től 2014-ig. Ő a pénzügyi krízis kapcsán sietett kijelenteni:
“Az Európai Parlament nyitott szemmel sétált bele ebbe a csapdába, ezért egyáltalán nem fair a nyugdíjalapot bírálni hiszen azt jól menedzseltük, de 2009 óta benne volt a rendszerben ez a kockázat.”
A jövő bizonytalan
A nyugdíjalapban mindössze 55 millió euró van jelenleg. 2024-ig viszont legkevesebb 363 millió euróra lenne szüksége, hogy fizetni tudja a nyugdíjakat.
“Minthogy az Európai Parlament képviselői nem fizetnek nyugdíj járulékot, és maga a Parlament sem járul hozzá a nyugdíjalaphoz, ezért az nem képes tovább finanszírozni a nyugdíjakat. Rontottak a helyzeten az egymást követő pénzügyi válságok és a geopolitikai instabilitás” – foglalja össze az állapotokat az uniós belső dokumentum.
Ebből az következik, hogy az uniós adófizetőknek évente 23 millió eurót kellene befizetniük az Európai Parlament nyugdíjalapjába. Jelenleg 914-en kapnak nyugdíjat az Európai Parlamenttől. Az átlag 2206 euró havonta.
Az Európai Parlament menetközben észlelte a problémát, és ezért felemelte a nyugdíj korhatárt, és csökkentette a nyugdíjak összegét, de ezzel csak hátráltatni tudta a pénzügyi válságot. Sok érintett perelte az Európai Parlamentet a szigorítás miatt, de az Európai Bíróság márciusban a Parlamentnek adott igazat.
“Semmiképp sem az európai adófizetőknek kell megfizetni az Európai Parlament nyugdíj alapjának hiányát. Semmi sem kötelez minket arra, hogy fenntartsuk a jelenlegi magas nyugdíjakat” – nyilatkozta Lara Wolters, az Európai Parlament szociáldemokrata képviselője.
Hiába ellenkezett Magyarország, május közepéig meghosszabbították a belső határellenőrzést a schengeni övezet néhány államában.
Az Európai Bizottság korábban azt javasolta, hogy novemberben szűnjön meg a belső határokon az ellenőrzés, hiszen csökkent a migrációs nyomás. A magyar kormány erre hivatkozva a belső határok ellenőrzésének megszüntetését sürgette Luxemburgban az uniós belügyminiszterek értekezletén. Ott viszont a májusi időpont mellett döntöttek, mindenekelőtt Németország és Franciaország véleménye alapján.
“Nem lehetünk meg a határok ellenőrzése nélkül”
– mondta Thomas de Maiziere német belügyminiszter. Szerinte „a mozgás szabadsága természetesen továbbra is fontos alapelv, de túlságosan is nagy a terrorizmus veszélye, mert a külső határok védelme nem megfelelő.”
A schengeni övezetben
egy tagállam hat hónapra rendelheti el a határok ellenőrzését a rendkívüli helyzetre hivatkozva.
Csakhogy Franciaország 2015 ősze óta folytatja a határellenőrzést, azóta, hogy az Iszlám Állam terroristái 130 embert öltek meg Párizsban. Ezért Gerard Collomb francia belügyminiszter is csatlakozott német kollégájának véleményéhez, szerintük továbbra is szükség van a belső határok ellenőrzésére.
Ugyanezen az állásponton van Ausztria, Svédország, Dánia és Norvégia. Dimitrisz Avramopulosz uniós biztos szerint az új rendelkezések rugalmasabbá teszik a schengeni rendszert. Ugyanakkor arra is utalt, hogy kompromisszumot kell találni a keleti uniós tagállamokkal, amelyek egy része ellenzi a belső határok ellenőrzését.
Magyarországon kívül még Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia emelte fel a szavát a belső határok ellenőrzése ellen.
Kifejtették, hogy ez ellenkezik az EU alapelveivel, amelyek szabad mozgást tesznek lehetővé a schengeni határokon belül.
Robert Kalinák szlovák belügyminiszter a tanácskozás után kijelentette: semmiféle szakmai indok nem támasztja alá a határellenőrzés meghosszabbítását. Szerinte egyértelműen politikai és nem szakmai döntés született Luxemburgban.
A szlovák belügyminiszter arra célzott, hogy sok uniós tagállamban a menekültkérdés fontos belpolitikai probléma. Ez nagy szerepet játszott a német választásokon és Ausztriában is, ahol épp a mostani hétvégén választanak. A menekültek befogadását bíráló Néppárt és Szabadságpárt népszerűsége egyre nő, míg a toleranciát hirdető szocialisták és zöldek támogatottsága csökken Ausztriában.
Egyre többen, főleg civilek halnak meg a szíriai Kelet-Gútában. A város a felkelők kezén van, a kormánycsapatok és az őket támogató oroszok folyamatosan bombázzák.
Legalább 24 ember, köztük három gyerek meghalt, és 200 megsebesült szerdán a szíriai kormányerők újabb légi-, tüzérségi és hordóbomba-támadásaiban Kelet-Gútában – jelentette az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű szervezet, amely szerint a támadásban az oroszok is részt vettek.
Ismét lebombáztak egy kórházat is,
ez már a 13. volt, amelyet az elmúlt időszakban támadás ért. Panos Moumtzis, az ENSZ Humanitárius Ügyek Hivatalának szíriai koordinátora elfogadhatatlannak minősítette a támadásokat. Közleményében azt is írta: a civilek elleni támadásokat azonnal abba kell hagyni.
Az OSDH szerint legalább 296 civil, köztük 71 gyerek és 42 nő meghalt, 1500 ember megsebesült azóta, hogy a kormánycsapatok és szövetségeseik a múlt vasárnap óta ismét fokozták támadásaikat Kelet-Gúta ellen.
A kormányerők két hete is intenzív, többnapos támadássorozatot indítottak a város ellen, akkor is több százan meghaltak. 2013 augusztusában pedig
a kormány vegyi fegyvert, szaringázt is bevetett itt.
Az ENSZ becslései szerint mintegy 400 ezren élnek a térségben. A blokád miatt súlyos az élelmiszerhiány, és hiányos az orvosi ellátás is. A világszervezet gyerekalapjának, az UNICEF-nek a közel-keleti és észak-afrikai regionális igazgatója, Geert Cappelaere közleményében azt írta: nincsenek szavak arra, hogy kifejezzék felháborodásukat a kelet-gútai gyerekek szenvedései miatt. Azt is írta:
„Nincsenek szavak arra, hogy hány gyereket gyilkoltak meg.”
Franciaország tűzszünetre szólította fel a szembeálló feleket. Azt is bejelentették, hogy a szíriai rezsimet támogató Oroszországot és Iránt is felelőssé teszik a helyzetért. Nemrég az is kiderült, hogy az oroszok rengeteg zsoldost küldtek Szíriába.
António Guterres ENSZ-főtitkár is „valamennyi harci cselekmény azonnali felfüggesztésére” szólított fel Kelet-Gútában. A Biztonsági Tanács New York-i ülésén azt mondta: a szíriai főváros melletti területen mintegy 400 ezer ember „földi poklot” él át jelenleg. A harcok leállítása után humanitárius segítséget lehetne eljuttatni a rászorulóknak, és ki lehetne menekíteni azt a mintegy 700 embert, akiknek sürgős orvosi ellátásra lenne szüksége. „Tragédia zajlik a szemünk előtt, és nem hagyhatjuk ezek a szörnyű dolgok tovább folytatódjanak” – mondta Guterres.
Pompeo külügyminiszter szerint Trump elnök kész katonai erőt is bevetni a török invázió ellen. Erről a CNBC televíziónak beszélt amikor elemezte a helyzetet Szíriában. Trump korábban kivonta az amerikai csapatok nagy részét Szíriából mire október kilencedikén Törökország megkezdte ott invázióját. Pence alelnök és Pompeo külügyminiszter ötnapos tűzszünetet harcolt ki Erdogan elnöktől. Ez kedden jár le. Erdogan fogadkozik: folytatja az offenzívát!
Ha elmélyül a válság Szíriában , akkor Trump elnök kész arra, hogy katonai erőt alkalmazzon egy NATO szövetségessel szemben! Ezt közölte Pompeo külügyminiszter, aki nem tisztázta: milyen helyzetben döntene Trump az amerikai erők bevetéséről Törökország ellen?! A NATO történetében először fordulna elő, hogy az USA fegyveres erői szembekerülnek egy szövetséges állam katonáival. A NATO alapszerződése elvben kizárja ezt a lehetőséget, de Trump a nemzetközi szerződések értelmezése terén soha nem bajlódott a részletekkel.
Mi az USA stratégiája a Közel Keleten?
Ezt nem közölte a nyilvánossággal Pompeo külügyminiszter Izraelben sem holott a zsidó állam az USA első számú szövetségese a térségben. Esper hadügyminiszter a szír válság kapcsán kijelentette: nekünk az olaj a fontos a térségben, és nem a kurdok sorsa! Ezért az olajkutak közelében megmaradnak az amerikai katonák Szíriában. Korábban ugyanis ezek az olajkutak az Iszlám államnak hajtottak hasznot. Méghozzá úgy, hogy
az embargó hatálya eső olajat olyan cég exportálta a világpiacra, melyet Erdogan elnök fia üzemeltetett.
Az amerikai stratégiát, ha van ilyen, nem értik a szövetségesek, akik emiatt mind nagyobb számban fordulnak Oroszország felé – ha katonai kérdésekről van szó, Kína felé, ha pénzre van szükségük. Az izraeli Haaretz szakértője szerint tudomásul kell venni, hogy az USA kivonul a Közel Keletről. Helyét a gazdaságban Kína foglalja el, mely a világ legnagyobb olaj és földgáz importőre, és amelynek pénze is van arra, hogy vásároljon. A katonai problémák rendezését pedig rábízza szövetségesére, Oroszországra …
Több mint húszezren tüntettek Párizsban az antiszemitizmus ellen. Így akartak tiltakozni az ellen, hogy a hétvégén a sárga mellényesek egy csoportja antiszemita sértésekkel árasztotta el Alain Finkielraut akadémikust a Montparnasse pályaudvar környékén Párizsban. A rendőrség időközben elfogta az egyik antiszemita sárga mellényest, akit fajgyűlölettel gyanúsít az ügyészség.
Az eset kapcsán a jobboldali Le Figaro meginterjúvolta Franciaország legismertebb rabbinőjét, aki januárban könyvet jelentetett meg ezzel a címmel: Elmélkedések az antiszemita gondolkodásról. Delphine Horvilleur, aki egy a világra nyitott liberális irányzat rabbija, nemcsak az ősi szent iratokat és a bölcs rabbik évezredes gondolatait tanulmányozta hanem a bőséges antiszemita irodalmat is. Arra jött rá, hogy az antiszemitizmus nem közönséges fajgyűlölet. Az ugyanis az ókori görögök barbár fogalmából indul ki vagyis egy népcsoport lenéz egy másikat, mert azt magánál alsóbbrendűnek tartja. A zsidók esetében pontosan fordított a helyzet – érvel a rabbinő. A legtöbb antiszemita szerző azzal vádolja a zsidókat, hogy egymást segítve megszereztek maguknak fontos pozíciókat a világban. Vagyis a nemzeten belül jogtalan előnyhöz jutnak a származásuk miatt! Úgy tekintik őket az antiszemita szerzők mint akik jogbitorlók vagyis olyan helyeket foglalnak el, melyeken tulajdonképp nekik, a „nemzeti többségnek kellene ülnie!”
A sárga mellényesek egy része Macron elnököt zsidóbérencnek tartja
Macron – pute à juifs – ezek a feliratok is megjelentek a sárga mellényesek között. Emmanuel Macron olyan reformokat akar elfogadtatni a franciákkal, melyek versenyképesebbé teszik Franciaországot, mely mind jobban lemarad a globális versenyben. Csakhogy a reformoknak ára van. Sok a vesztes: különösen a 40+ középosztályban, mely nem képes hatékonyan beilleszkedni az informatikai forradalom világába. Közülük toborzódnak a sárga mellényesek, akik hetek óta minden hétvégén tüntetnek Franciaországban. Az európai választáson külön listán indulnak. A közvélemény-kutatás szerint ők lehetnek a harmadik legnagyobb párt, a szavazatok 13%-ával.
Franciaországban tavaly 74%-al nőtt az antiszemita incidensek száma
Ezt Castaner belügyminiszter tudatta miután ismeretlen tettesek kivágtak két fát, melyet egy halálra kínzott zsidó fiú emlékére ültettek Párizs közelében. Az antiszemitizmus felerősödése az egész francia nemzet válságának a jele – hangsúlyozza a rabbinő. Delphine Horvilleur szerint ezért az antiszemitizmus egyáltalán nemcsak a zsidók problémája Franciaországban hanem az egész nemzeté. A francia nemzet fogalom elvonatkoztat a származástól és a vallástól. Ha ez újra visszakerül a közgondolkodásba Franciaországban, akkor ezzel veszélyesen megnövekszik az egész társadalom belső megosztottsága. Franciaországban él Európa legnagyobb zsidó és muzulmán közössége. De ugyancsak itt él a legtöbb örmény, akiknek az ősei a népirtás elől menekültek a XX-ik század elején Franciaországba. Ezért is vállalta fel a részvételt az antiszemitizmus elleni tüntetésen valamennyi parlamenti párt. Igaz, Marine Le Pen asszony szélsőjobb pártját nem hívták meg. Legutóbb az elnökválasztáson Emmanuel Macron ellenfele Marine Le Pen asszony volt …
Az Egyesült Államok kihátrálása súlyos, de (egyelőre) nem végzetes csapást mért az iráni atomalkura. Az európai országok ugyanis jelezték, hogy semmi áron sem fogják veszni hagyni a megállapodást, még abban az esetben sem, ha emiatt nyíltan szembe kell menniük Washingtonnal. Ám ezen a téren nemcsak az amerikai elnök jelenti az egyetlen kihívást, hanem az iráni belpolitikában zajló hatalmi harcok is.
A nemzetközi médiában már hónapok óta számoltak azzal a lehetőséggel, hogy Donald Trump beváltja a 2016-os elnökválasztási kampány során hangoztatott fenyegetéseit, vagyis felmondja a még az Obama-adminisztráció által kötött iráni atommegállapodást. Az első viharfelhők akkor bukkantak fel az égbolton, amikor 2017 októberében Trump nem hitelesítette a megállapodást (a törvény értelmében az amerikai elnöknek 90 naponta meg kell vizsgálni, hogy Irán mennyire tartja be az előírásokat), de akkor még beérte ennyivel, nem vezetett be szankciókat a perzsa ország ellen.
Csakhogy 2018 elejétől kezdve Trump egyre többször hangoztatta, hogy
„megjavítja Amerika történetének legrosszabb szerződését”
és egy teljesen új megállapodást fog tető alá hozni, ami a véleménye szerint nagyobb átláthatóságot ígér, s sokkal szigorúbb nemzetközi ellenőrzés alá helyezi Teheránt. Ez megszólaltatta a vészcsengőt a nyugat-európai államfők és kormányfők fejében, akik valóságos diplomáciai hadjáratot indítottak az amerikai elnök meggyőzése érdekében. Először Emmanuel Macron franciai elnök, majd Angela Merkel kancellár próbálta meg jobb belátásra bírni Trumpot, végig rámutatva a megállapodás előnyeire. A brit diplomácia szintén többször jelezte, hogy különösen veszélyes helyzetet teremtene a Közel-Keleten, ha az Egyesült Államok felmondaná az egyezményt.
Donald Trump amerikai elnök mutatja az aláírásával ellátott rendeletet az Irán elleni szankciók visszaállításáról. A kép forrása: MTI/EPA/Michael Reynolds.
Újranyílott szelence
Ám az érvek, mint ahogyan az május 8-án kiderült, korántsem hatották meg Donald Trumpot, aki sokak megrökönyödésére bejelentette az Egyesült Államok kilépését a szerződésből. Világszerte heves reakciókat váltott ki, még Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter is azt mondta, hogy az iráni atomalku egy
„olyan nemzetközi vívmány, amit kár lenne veszni hagyni”
Csupán Izrael és Irán legnagyobb szunnita ellenlábasa, Szaúd-Arábia fejezte ki örömét és egyetértését Trump lépésével kapcsolatban. A döntés meghozatalában Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök aktív szerepet játszott, hiszen az elmúlt hetekben nem tett mást, mint előadásokat tartott „Irán hazugságáról”, vagyis arról, hogy folytatta a katonai atomprogramját.
Netanjahu előadása az „iráni hazugságokról”
Közben pedig egyre súlyosbodik az a fegyveres konfliktus, amely az 1973-as negyedik arab-izraeli háború óta a legsúlyosabb államközi összecsapást jelenti a térségben: az izraeli erők az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) szíriai állásait és bázisait kezdték el bombázni Szíriában, miközben az arab országból rakétatámadásokat indítottak a megszállt Golán-fennsíkon lévő izraeli települések ellen. Ezzel párhuzamosan Rijád jelezte, hogyha Irán valóban a nukleáris fegyverek előállításába kezd, akkor rövid időn belül ők is kifejlesztik a saját atomarzenáljukat. Vagy esetleg a Szaúd-Arábiával szoros viszonyban álló, szintén atomhatalmi státusszal rendelkező Pakisztántól vásárolnák meg a robbanófejeket.
Ezekből a példákból is jól látható, hogy Trump újra felnyitotta Pandóra (atom)szelencéjét, amit úgy tűnt, hogy három évvel ezelőtt már sikerült bezárni. Most viszont egy újabb és kiterjedtebb fegyveres konfliktus rémképe villant fel az amúgy is évek óta háborúk és válságok által szabdalt régióban. Egy ilyen helyzet nemcsak a nemzetközi energetikai piacra (főleg a kőolajéra) lehet negatív hatással, hanem
egy újabb és súlyosabb menekültválságot idézhet elő, amelynek a levét ismételten Európa issza meg.
Saját utakon
Ezért korántsem véletlen, hogy az Európai Unió jelezte: ha kell, akkor az Egyesült Államok nélkül, sőt akár Washington haragjával dacolva, de továbbra is tartani fogja magát az iráni atomalkuhoz. Ez a fajta elhatározás már csak azért sem meglepő, mivel az európai országok nem kevés energiát, időt és pénzt áldoztak a 2015. július 14-én aláírt Közös Átfogó Akciótervre (Joint Comprehensive Plan of Actio – JCPOA). Közel 13 éven át tartó diplomáciai huzavona után a P5+1 nevű csoport (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és az Európai Unió) úgy döntött, hogy feloldja az Irán elleni szankciókat. Cserébe viszont a perzsa ország átláthatóvá teszi a nukleáris programját és lemond az atomfegyverek előállításáról.
Csoportkép az iráni atomegyezmény aláíró politikusokról. A kép forrása: Wikimedia Commons
Az európai országok tűkön ülve várták az Irán elleni szankciók feloldására. 2010 előtt a nyugat-európai országok voltak Irán legfontosabb régión kívüli kereskedelmi partnerei: az iráni import egyharmada – a gépkocsiktól kezdve, az orvosi eszközökön át egészen a vegyipari termékekig bezárólag – innen származott, miközben naponta körülbelül 600 000 hordónyi kőolajat importáltak a térségből.
Ezért szinte azonnal ugrottak, amikor 2016. január 16-án a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) közzétett végleges jelentésében megállapította, hogy Teherán minden ígéretének eleget tett, ezért már büntetés nélkül lehet kereskedni a közel-keleti országgal. Meghívták Hasszán Róháni iráni elnököt, aki egy 120 fős kereskedelmi küldöttség élén látogatott el Európába. Habár nem volt hiány a botrányokból és a kisebb diplomáciai incidensekből, de ezek sem akadályozhatták meg, hogy jelentős szerződéseket hozzanak tető alá.
Hasszán Róháni a római útja során találkozott Ferenc pápával is. Róháni útjának egyik botránya az volt, hogy az iráni elnök érkezése miatt eltakarták az olaszországi szobrok nemi szervét. A kép forrása: Vatikán.
Az iráni nyitásból elsősorban Franciaország és Olaszország profitált. Rómával mintegy 18,4 milliárd dollár nagyságú üzletet ütöttek nyélbe, amely többek között olasz gépipari berendezések, járművek és „high tech” termékek leszállítását tartalmazta. Párizs pedig mintegy 150 000-200 000 hordó perzsa kőolajat vásárolt; a Peugeot az iráni Khodroval együtt gyárt kocsikat Teheránban; francia cégek újítják fel az iráni vasútállomásokat, autópályákat és repülőtereket. Ám mind közül az Airbussal – amelyet most elég nagy amerikai nyomás alá helyeztek – kötött megállapodás volt a legjelentősebb:
25 milliárd euró értékben 114 utasszállító repülőgép megvételéről állapodtak meg.
Ennyit vesztene Európai Unió. A kép forrása: Statista.com
Mindezekből alapján érthető Washington nyugat-európai szövetségesei részéről tapasztalható ellenállás és érkező bírálat. Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Theresa May brit miniszterelnök egy közös nyilatkozatban ítélték el az amerikai elnök bejelentését. Hangsúlyozták, hogy mindent megtesznek azért, hogy az iráni atomprogram továbbra is békés és civil maradjon.
Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő sajnálatát fejezte ki Trump döntésével kapcsolatban, de azonnal hozzátette, hogy a magállapodás sikere
“nem egyetlen ország hozzáállásától függ”. Leszögezte, hogy Brüsszel elkötelezett marad a JCPOA iránt. Pozitív fejleménynek nevezte, hogy Róháni továbbra is kitart a 2015-ös megállapodás mellett. A főképviselő egyben jelezte, hogy május 15-én Irán és a P5+1 csoport európai tagjainak a külügyminiszterei az atomalku jövőjéről fognak tárgyalni.
Az iráni elnök sajtóhivatalának felvételén Haszan Róháni iráni elnök beszédet mond Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter (j2) jelenlétében Teheránban 2018. május 8-án, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomegyezménybõl, és elrendelte az Irán elleni szankciók visszaállítását. Róháni az állami televízióban közvetített beszédében közölte, hogy Irán tartja magát az atomprogramjáról kötött egyezményben foglaltakhoz, és kész folytatni a munkát a többhatalmi szerzõdést aláíró többi országgal. (MTI/EPA/Iráni elnök sajtóhivatala)
Hazai pálya nehézsége
Valóban reménykeltő, hogy az iráni kormányban úgy vélik, az európai országokkal áthidalható lesz az amerikai kivonulással okozta válság. Az iráni parlament például már Trump bejelentésekor jelezte, hogy két hónapot várnak arra, hogy az európaiak milyen ötletekkel állnak elő és milyen garanciát fognak vállalni a JCPOA-ra. Az Európa iránti iráni bizalom megerősödéséhez nagyban hozzájárult az is, hogy az elmúlt hónapokban több kedvező dolog történt az iráni-uniós kapcsolatokban.
Például áprilisban 16-án – Olaszország ellenkezésére – Brüsszel nem szavazta meg azokat a szankciókat Teherán ellen, amelyeket eredetileg a perzsa állam ballisztikus rakétaprogramja miatt akartak bevezetni. Pár nappal később a felek megegyeztek, hogy a kereskedelmüket többé nem dollárban, hanem euróban fogják elszámolni. Sőt, mivel Trump büntetné azokat az Iránnak továbbra is kereskedő külföldi cégeket és kormányokat, ezért az Európai Unió jelezte, hogy hajlandó a Kereskedelmi Világszervezet elé vinni minden, az európai vállalkozások érdekeit sértő egyoldalú amerikai intézkedést. Ezt pedig egyfajta geopolitikai sikerként könyvelték el Teheránban, mert szerintük
„Irán kérdésében sikerült éket verni az Egyesült Államok és Európa közé”
Azonban a megállapodás szempontjából nem kizárólag az Egyesült Államok jelenti a fenyegetést. Ugyanis mostantól igencsak nehéz lesz a mérsékelteket és reformistákat vezető, a Nyugattal együttműködést hirdető Róháninak megtartani a hatalmat. Ez eddig sem volt könnyű feladat: dacára annak, hogy a 2017-ben tartott elnökválasztásokat ismét ő nyerte meg, és a parlamentben a reformista pártok vannak többségben, nem sikerült mérsékelni az ultrakonzervatívok, a radikálisok és a Forradalmi Gárdisták befolyását.
Az iráni parlamentben Róháni-ellenzéke egy amerikai zászlót égetett el, amire még nem volt példa az ország történetében.
Ők már a kezdettől fogva kritizálták az atomalkut, bírálták Trumpot és Nyugatot, s ahol lehetett, igyekeztek gyengíteni Róháni hatalmát. Tőkét kovácsoltak minden, az iráni mérsékeltek gazdasági és nemzetközi politikájának sikertelen elemeiből fakadó, országon belüli elégedetlenségből. Ez történt például 2017 végén, amikor országszerte tüntetéseket tartottak az iráni kormány ellen, de az események gyorsan kikerültek a konzervatívok ellenőrzése alól, s az egész egyfajta rendszerellenes megmozdulásba csapott át. Most pedig Trump a bejelentésével gondoskodott arról, hogy kellő mennyiségű muníciót kapjon a Róháni-ellenes kampány.
A Hamász terrortámadása óta drámai mértékben megnőtt az antiszemita bűncselekmények száma az USA-ban hangsúlyozta az FBI igazgatója. Christopher Wray elmondta, hogy a zsidók az Egyesült Államok lakosságának mindössze 2,4%-át teszik ki, de ennek ellenére a vallási-nemzeti alapon elkövetett bűncselekmények 60%-a ellenük irányul.
Az USA-ban szólásszabadság van, ezért az antiszemita propaganda nemigen ütközik akadályokba, de annál szigorúbban büntetik az ilyen bűncselekményeket. Több mint 300 antiszemita bűncselekményt regisztrált az Anti-defamation League azóta, hogy a Hamász megindította terrortámadását Izrael ellen október 7-én.
Az FBI igazgatója nem titkolta: bár nagyon figyelnek, de a közeli jövőben nem lehet kizárni az antiszemita bűncselekmények számának a növekedését sőt terrorcselekményeket sem az Egyesült Államokban.
Franciaországban is félnek a zsidók
Európa legnagyobb zsidó és muzulmán közössége ebben az országban él, és a Hamász által megindított háború kezdete óta a zsidók jórésze sokkos állapotba került. A Politico tudósítója a Párizs melletti Kis Jeruzsálembe látogatott el, abba az elővárosba, ahol sok zsidó él.
“50%-kal csökkent a forgalmam” – panaszkodik a népszerű kóser pizzéria tulaja Sarcelles-ben. Az elmúlt három hétben több antiszemita bűncselekményt regisztráltak mint tavaly egész évben. Az összefüggés nyilvánvaló a Hamász terrorakciójával. A belügyminiszter utasítására a rendőrség kiemelt védelmet biztosít a zsidó intézményeknek.
Sarcelles nem igazán gazdag város, a Kis Jeruzsálem a jólét oázisa a szegények tengerében. A szegények pedig jórészt muzulmánok.
Elég egy szikra ahhoz, hogy fellobanjon az ellentét a két közösség között. 2014-ben már volt ennek előjátéka: a palesztinok tüntettek Franciaországban a gázai összecsapások miatt. A tüntetés elfajult, és sok zsidó üzletet feldúltak és felégettek.
“Most is elég egy szikra” – figyelmeztet a kóser pizzéria tulaja. Aki tart attól, hogy a konfliktus elhúzódik a gázai övezetben, és ennek drámai hatása lehet a Franciaországban élő muzulmánokra. Tisztában van ezzel Macron francia elnök is: sietve Jeruzsálembe utazott, de felkereste Ciszjordániát is, ahol tárgyalt a palesztin vezetőkkel. Állást foglalt a palesztin állam mellett. Az ENSZ-ben Franciaország megszavazta azt a tűzszüneti javaslatot, melyet a többség támogatott, és melynek célja Izrael válaszcsapásának leállítása. Izrael ezt elutasította. Izrael álláspontját nagyon kevesen támogatták az
ENSZ-ben: az USA és Magyarország igen, de az Európai Unió tagállamainak többsége a tűzszünet mellett foglalt állást illetve tartózkodott a szavazásnál.
Berlinben is megijedt a zsidó közösség
A Der Spiegel riportja arról számol be, hogy a 8000-es zsidó közösség úgy érzi, hogy magára maradt a német fővárosban. Egy rabbi, aki a zsidó – muzulmán párbeszéd szimbolikus alakjává vált Németországban, arról beszélt, hogy egyetlen muzulmán partnere sem hívta fel a Hamász terrortámadása óta. Német barátai se nagyon kérdezik, hogy miben segíthetek?
“Ez a csend összeesküvése, ez a legrosszabb”
– panaszkodik a rabbi Berlinben.
A zsidó közösség egyes családjai megtiltották a gyerekeknek, hogy kipát viseljenek az utcán, és egymás között héberül beszéljenek.
Furcsa, hogy épp mostanában költözött az Európai rabbi konferencia Münchenbe, abba a városba, ahonnan Adolf Hitler náci mozgalma megindult Németország elfoglalására.
Németországban is mindent megtesz a rendőrség a zsidó közösségek védelmében hiszen ez a náci múlt miatt erkölcsi kötelesség is. A kormány ugyanakkor tisztában van azzal, hogy a muzulmán közösség jóval népesebb Németországban. Ezért Baerbock külügyminiszter is tárgyalt a mérsékelt palesztinokkal – éppúgy mint Macron francia elnök. Utána pedig kijelentette: Németország a palesztin állam létrehozásának híve.
Az Egyesült Államok és Izrael után az Európai Unióban él a legtöbb zsidó, akik a gázai háború miatt nehéz helyzetbe kerültek.
“Igyekszem azt mutatni a lányomnak, hogy nem félek, de eszembe jut a holokauszt, amely családunk oly sok tagja számára volt végzetes”
– mondta a Politico tudósítójának Kis Jeruzsálemben egy középkorú zsidó férfi Párizs környékén
75 új püspököt szentelt fel Ferenc pápa, a 34 országból érkezett püspök Afrikát, Ázsiát és Latin-Amerikát valamint Óceániát képviselte. Ezekben az országokban a katolikus egyház gyakran elhallgatja a pedofil eseteket és más visszaéléseket. Így kívánják védelmezni az egyház presztízsét.
Ez történt például Chilében, melynek egész püspöki kara lemondott miután a pápa megdorgálta őket. A chilei püspökök évekig védelmezték azokat a papokat, akik pedofil bűncselekményeket követtek el. Egyszerűen mondjatok nemet a zaklatásra – intette az új püspököket a katolikus egyház vezetője.
Ferenc pápát nemrég lemondásra szólította fel a Vatikán egykori washingtoni nunciusa. Carlo Maria Vigano,
aki igen jó kapcsolatban áll az előző pápával, XVI. Benedekkel, azzal vádolta Ferenc pápát, hogy már régóta tudott egyes amerikai érsekek pedofil ügyeiről, de mégsem tett semmit.
Konkrétan Theodore McCarrick bíboros ügyét hozta fel a renitens egyházi vezető. A most 88 éves érsek New Yorkban és Washingtonban állt a katolikus közösség élén. Már évek óta vádolják pedofíliával az idős bíborost, akit csak az idén szólított fel Ferenc pápa arra, hogy végképp vonuljon vissza, és nem misézzen többé!
Az egyházon belül elkeseredett küzdelem zajlik a konzervatívok tábora és a reformerek között. Ferenc pápa magát a reformerek közé sorolja, de óvatosnak kell lennie, mert a konzervatívok különösen erősek azokon a területeken, ahonnan most a 75 püspök Rómába érkezett, hogy Ferenc pápa felszentelje őket.
Nagy-Britannia szombaton felajánlotta, hogy visszavonja a lefoglalt iráni tankert, ha Teherán garantálja, hogy az olaj nem megy Szíriába.
Úgy tűnt, hogy az ajánlat arra törekedett, hogy lehűtse a két ország közötti kapcsolatokat abban az időben, amikor az Irán és Washington közötti viszony feszültségektől terhes az amerikai atomegyezmény felmondása miatt kialakult helyzetben. Irán válaszul felmondta az iráni nukleáris programot korlátozó 2015-ös megállapodást.
Ezért aztán egy párhuzamos vita Nagy-Britannia és Irán között cseppet sem kívánatos. A feszültség amiatt alakult ki, hogy a brit hadsereg Gibraltár partjainál lefoglalt egy iráni olajszállító tartályhajót. Nagy-Britannia azt gyanította, hogy a tartályhajó Szíriába tartott, megsértve az Európai Unió szankcióit.
Irán kalózkodásnak nevezte a lefoglalást, azzal vádolva Nagy-Britanniát, hogy Washington fellépése miatt cselekedett, és természetbeni megtorlással fenyegetett.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
